X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

10 bukott gigaprojekt Budapesten. Egy részük már feltámadt!

2017. Január 31. Iroda
Budapesten hatalmas ingatlanbumm zajlott le az ezredforduló táján. Lakások tízezrei épültek, egymás után húzták fel a bevásárlóközpontokat és az irodaházakat, miközben gigantikus ingatlanfejlesztéseket terveztek. Most lássunk 10 izgalmas és világszínvonalú projektet, amelyek végül nem valósultak meg. Jelentős részük kötődik a Dunához. Öröm az ürömben, hogy a projektek egy része a gazdasági fellendülésnek köszönhetően ismét előtérbe került, és bár szerényebb kivitelben, de módosított tartalommal mégis megvalósulhat.

1. Duna City

A Duna City Erick van Egeraat régi irodájának tervei alapján megvalósulásra váró lakónegyed fantázianeve. Az 500 ezer négyzetméter összalapterületű projekt egy 33 hektáros fejlesztési területet foglal magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jönne létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, kulturális helyekkel és irodákkal. Mindemellett másfél kilométeres vízparti promenádot alakítanának ki a folyóparton.

Egeraat a rendszerváltás óta eltelt huszonöt év egyik legeredetibb építésze, többek között az ING-székház és az Andrássy Palace bővítése is a nevéhez fűződik. A beruházást 2008-ban a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A Gropius és a Quaestor korábban már kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást végrehajtott a területen. Az eredeti menetrend szerint 2010-2018 valósult volna meg a projekt, azonban az akkori árakon 1,1 milliárd eurós összköltségű projekt sorsa évek óta bizonytalan, a Quaestor elmúlt évekbeli kálváriája pedig mindenki előtt köztudott.

2. Duna Spirit

A Duna-parton folytassuk utunkat délre, de ezúttal a budai oldalon! A Nagytétény környékére megálmodott „Duna Spirit” projektet 2010-ben a Cannes-i MIPIM nemzetközi ingatlan-befektetési vásáron is bemutatták. A Száraz-Rudnyánszky-kastély mellett, a 6-os főút és a Duna között található nagytétényi 32 hektáros terület 50 %-át zöldfelületként őriznék meg, míg a másik felére iroda- és lakófunkciót álmodtak. A valamikori dunai árterületet és a régi nagytétényi városrészt célozta meg a projekt, amely fontos összekötő kapocsként épült volna meg a fővárost délről övező elővárosok és a belső városnegyedek között.

A főtérről induló, közel 1,5 km-es Duna-parti sétány Budapesten egyedülálló módon, közvetlen kapcsolattal válna a város részévé. Az árvízvédelmi vonal felett épített sétány tájépítészeti elemei a városrész funkcióinak megfelelőn tagolnák a teljes partot. A Duna Spirit Irodapark a város kapujában, jól tervezett, vonzó zöld környezetben Budapest déli tudásközpontjává válhatna. A mintegy 100.000 m2 bruttó területen elhelyezkedő irodanegyedet egy nagy kiterjedésű zöld közpark mellé tervezték.

3. 360°

A XIII. kerületi folyópartra is terveztek egy grandiózus projektet, még pedig a Duna Pláza mögötti hatalmas 12,6 hektáros területre. A Duna-holtág és az Északi összekötő vasúti híd közötti partszakaszon a 360° névre hallgató megaprojekt egy 20-50 ezer fős új városrészt jelentett volna, amelyet 2007-ben ismertetett a Home Center 1 Zrt. A berlini Kay Wieland tervei szerint készült volna a negyed lakásokkal, irodákkal, jachtkikötővel, uszodákkal. Még vízibusz-járatot is terveztek a Lágymányosi-öböl és az Újpesti-öböl közötti szakaszra. A 2007-2014 közé tervezett projekt összértéke 500 millió euró lett volna, 171 ezer m2-nyi lakás, 55 ezer m2-nyi kereskedelmi rész, valamint 23 ezer m2-nyi szálloda épült volna. Az irodaállomány összalapterülete pedig 137 ezer m2 lett volna.

A beruházó Budapest leghosszabb épületét is ide álmodta meg, egy irodaházat, amely nagyobb lett volna mint a Flórián téri, azaz a Szőlő utcai panelház. A projekt grandiózusságát jelzi, hogy csak a tájépítészeti megoldások 35 millió euróba kerültek volna. A metró és a Duna Plaza a közelben, a Váci úti irodafolyosó szinergiahatása biztosított, úgyhogy sikeres lehetett volna a projekt, ha a válság nem szól közbe. A 360° Budapest befejezését 2014-re tervezték, 2008 végéig 128 lakást és 1700 négyzetméternyi kereskedelmi egységet adtak volna át, vagyis akkor már három lakótoronynak kellett volna állnia. Az ötletgazda csődbe ment azóta.

4. Kormányzati Negyed

Távolodjunk el kissé a folyótól! Már a rendszerváltás óta tervezték, hogy a Budapesten itt-ott található kormányzati épületeket egy negyedbe integrálják költséghatékonyság és egyéb praktikus tényezők jegyében. 2006 végén a Westend mögötti egykori MÁV-területet választották ki, hiszen belvárosi övezet határán áll, és a tömegközlekedés is megoldott. Később a Kengo Kuma - Janesch Péter páros 2007 augusztusában megnyerte a tervpályázatot. Grandiózus terv bontakozott ki: többek között hátrébb vonták volna a pályaudvart, az épület fő tömege egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasáb lett volna, amelyet üveghomlokzati elemek és zöld növényzettel befuttatott felületek osztottak volna emberléptékű egységekre. Zöld épületekben gondolkodtak: extrém hőszigetelés, hővisszanyerő szellőztetőrendszerek, napenergia, hőszivattyú, örökzöld borostyán, vadszőlő.

A számítások szerint a váltással 350 ezer négyzetméterről 160-200 ezer négyzetméterre csökkenthető a hivatali állomány helyigénye. Az új negyed akkori adatok alapján 32,3 milliárdba került volna, az értékesítendő épületekből pedig 100 milliárd bevétel származott volna. Mindemellett azonban számos alapvető kérdés merült fel. Érdemes-e egyfunkciós városnegyedet kialakítani, amely munkaidő után halott várossá változik? Hogyan lehet a munkába igyekvők ezreit koordinálni és beilleszteni az amúgy is túlzsúfolt reggeli tömegközlekedési infrastruktúrába? Aztán jött a híres 2008 január 8-i bejelentés, miszerint a beruházást nem leállítják, hanem megállítják. Azóta is áll.

5. TóPark

Nézzünk körül az agglomerációban is! A TóPark egy grandiózus multifunkcionális projekt Törökbálinton, amelyet 2009-ben a világ legjobb ingatlanprojektjévé választottak. Az eredetileg 2008-2020 között épülő projekt összberuházási értéke 2,4 milliárd euró, ahol közel 85 ezer m2-nyi iroda, 110 ezer m2-nyi kiskereskedelmi terület és lakások is épültek volna. A törökbálinti tó partján lévő, M0-s, M1-es és M7-es autópályák által közrezárt területet aranyháromszögnek is nevezik. A Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. még 2007-ben kezdte el a 180 hektáros területen a 140 hektáros ingatlanfejlesztést, és az eredeti tervek szerint 2009 utolsó negyedévében adták volna át az első épületeket. Az irodaházak, lakóparkok és üzlethelyiségek mellett saját vasúti megállót, egy budai intermodális tömegközlekedési központot, belső buszhálózatot és helikopterleszállót is álmodtak.

Azonban 2010 végén az Eurohypo Bank beszüntette a projekt finanszírozását a szerkezetkész átadást követően. A hitelfolyósítás leállítása miatt jelentős a kivitelezők kintlévősége. Az épületek készültségi foka nagyjából elérte a 40 százalékot. A felszámolási eljárás során a Lavinamix-csoport megszerezte a betontorzót, amelynek egy részén lakásokat alakít ki első körben. További tervek szerint nagyjából 50 ezer m2-nyi összalapterülettel irodaházak, valamint üzletek és egy konferenciaközpont+szálloda is épülne. Emellett 3 hektáros parkosított terület is készül. 2017-ben kerülhet sor az első lakások átadására. Úgy tűnik tehát, hogy a gigaprojekt módosított formában újjászületik. Sőt, a tó partján is várhatók izgalmas beruházások.

6. Csepeli Manhattan

Ismét visszatérünk a Duna mellé. Az akkori csepeli városvezetés még 2000-ben osztotta meg az ötletét, hogy a sziget északi részén egy 186 hektáros területen új városrészt építsenek, ahol magasházak is helyet kaphatnának, a szlengben csak csepeli Manhattannek nevezett fejlesztési terület kulturális, sport- és szabadidőközponttal egészült volna ki. A csepeli önkormányzat 2006-ban 82 hektárt adott el mintegy 10 milliárd forintért a Fadesa-nak, amely a főváros utolsó nagyméretű, egybefüggő, beépíthető szűz területe volt. Éppen ezért a befektető a fővárosi önkormányzattal is vitába keveredett, hiszen utóbbi többek között közparkot is ki akart itt alakítani, valamint az esetleges Budapesti Olimpia helyszíneként is szóba jött volna a terület.

Nehéz feladatnak bizonyult, hogy összehangolják a főváros parkosításra, olimpiai falura és infrastrukturális beruházásokra vonatkozó terveit, Csepel városfejlesztési elképzeléseit és a Fadesa befektetői érdekeit. A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer m2-nyi irodát és 200 ezer m2-nyi kereskedelmi területet is magában foglalt volna, többek között toronyházakat is építettek volna, ami szintén óriási vitákat generált építész körökben. Mindemellett az új városnegyedet össze kellett volna kapcsolni a fővárossal híd-, alagút- és gyorsvasútfejlesztések révén. A beruházó nem kapta meg az engedélyeket, a budapesti Manhattan-terv pedig ismét csak álom maradt, az anyacég csődbe ment.

7. Károlyi városközpont

A CEU-Reality Csoport nemzetközi építészeti ötletpályázatot hirdetett 2008 elején a multifunkcionális Károlyi István Városközpont kialakítására. A gigantikus terv a Corvin sétány méltó párja lehetett volna Észak-Pesten. Az ún. „urban lifestyle” jegyében kulturális és sportlétesítmények, éttermek, kávézók mellett helyet kapott volna négy lakótorony is. A fejlesztés a régi Táncsics Bőrgyár helyén, a Váci út-Károlyi István u.-József Attila u.-Attila u. határolta területen, közel a Duna-parthoz valósult volna meg. A lakások építése már 2007-ben elkezdődött, és 300 lakást át is adtak, azonban a válság megakasztotta a projektet. Az 50 milliárd forintból megvalósuló projekt keretében 4 hektárnyi területen 900 lakás és 50 ezer négyzetméternyi iroda- és szolgáltató épület készült volna létre. Az egyes tömbök közötti távolságot 80-100 méterre tervezték, így egy valóban élhető városrészt alapoztak meg.

A beruházók a lakóparki jelleg mellett nyitott városi teret képzeltek el sétálóutcákkal, közparkokkal, közösségi célokat szolgáltak volna játszóterekkel, kulturális intézményekkel és szolgáltatásokkal. Most ismét előtérbe került a projekt, hiszen a Metrodom megvásárolt mintegy 18 ezer m2-nyi területet, ahol 2017-ben kezdődnek meg a munkálatok. A tervek szerint 4 ütemben mintegy 650 lakást, üzleteket, parkokat, játszóteret és más közterületi létesítményeket építenek, köztük 17 emeletes lakótornyokat is. Az új kerületi alközpont megteremti majd a Duna-part összeköttetését a Városházával, a Vásárcsarnokkal és a Szent István térrel a Liszt Ferenc utcán keresztül, a projekt 2019-re fejeződhet be.

8. Angyalföldi városközpont

2007-ben az AL Holding (Angyalföldi Lakásépítő) új városközpontot álmodott az Árpád híd környékére. A buszpályaudvarként működő területet és a régi Sconto áruházat vették meg, ahol az új városközpont 75 milliárd forintból épült volna fel mintegy 15 ezer m2-nyi alapterületen. A helyszínen már száz évvel ezelőtt is városközponti rész kialakítását fontolgatták a mai Váci út és Róbert Károly körút kereszteződésében, aminek létjogosultságát a Főváros városfejlesztési koncepciója is alátámasztja, hiszen az a távolabbi cél, hogy regionális központokat hozzanak létre Észak- és Dél-Pesten, valamint Észak- és Dél-Budán. Ötletpályázatot is kiírtak, a pályázóknak olyan multifunkcionális épületegyüttes megvalósítását kellett javasolniuk, amely a közfunkciók és a magánfunkciók együttes jelenlétét biztosítják.

A projekt 230 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztést tűzött ki célul, amely nem csak szimplán irodaházakat és plázát jelentett volna, hanem komplex beruházásról volt szó, ahol kiskereskedelmi funkció, konferenciaközpont, lakások és egy négycsillagos businesshotel is megjelent volna. Olyan közösségi térben gondolkodtak, ahol a nagyszámú átmenő forgalom közönsége megállhat egy kis időre, és városközponthoz méltó szolgáltatásokat vehet igénybe. A tervek szerint a kerületi szabályozási terv módosítása 2008-ban készült volna el, míg a kivitelezés 2009-ben startolt volna, azonban a válság közbeszólt. Ellenben folyamatosan napirenden volt, hogy egy városi alközpont jöjjön létre a területen, ennek érdekében végül a HB Reavis idén elindította gigaprojektjét, amelynek keretében egy csaknem 135 ezer négyzetméteres irodapark jön létre kiskereskedelmi funkcióval és közszolgáltatásokkal kiegészülve.

9. Álomsziget

A Hajógyári-szigeten mini Las Vegast terveznek. A 400 milliárd forint összértékű „Álomsziget” projekt keretében a régi hajógyár területének átalakításával összesen közel 350 ezer m2 került volna beépítésre a 32 hektáros területen. Itt található a  Hadrianus-palota, amely mint a római határvonal szerves része, világörökségi előterjesztés előtt állt, mindemellett a volt hajógyárhoz tartozó 48 épületben 12 ipari műemléknek minősül. Az állami tulajdonban lévő épületállományt a területtel együtt 2003-ban adták el, a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 67 százalékos üzletrészét a Plaza Centers csoport vásárolta meg. A beruházás három fő helyszínre koncentrált volna. Első a római kori emlékek területe, a második részterület az ipari műemlékek helyreállítása, ahol a beruházó színvonalas márkaüzleteket, galériákat, kávézókat képzelt el.

A harmadik fő beruházási területen pedig a kaszinóvárosként emlegetett szórakoztató- és üdülőközpont épült volna. A tervek között szerepelt 3-5 csillagos hotelek (160 ezer m2 szintterület); apartment hotelek (75 ezer m2 szintterület); első kategóriás kaszinó (35 ezer m2 szintterület); kongresszusi központ és kiállító terem (24 ezer m2) és 5500 parkolóhely építése. Mindemellett 300 férőhelyesre bővítették volna a yacht-kikötőt, és építettek volna még két színházat (revüszínházat és ún. vacsoraszínházat), éttermeket, bárokat. Egy hajógyári múzeumot is létre akartak hozni, ahol a régi üzemi munkások relikviáiból és eredeti műszaki emlékekből állandó gyűjtemény jött volna létre. A projekt keretében a Május 9-e Park felújítását is vállalták a sziget északi részén, valamint gyalogoshidat is építettek volna.

10. Park City

2009-ben jelentették be, hogy 2010-től 250 millió eurós beruházásban új városnegyed épül Újpalotán, az 50 hektáros területre 2800 lakást, kereskedelmi, szociális és rekreációs célú létesítményeket, sportpályákat, közparkokat és infoparkot terveztek. Az amerikai Manor Group magyarországi leányvállalata, az Amerikai Ház projektje a Rákospalotai határút, a Szentmihályi út, az Újpalotai lakótelep és a Késmárk utcai telephelyek közötti területen, az M3-as autópálya és a M0-ás körgyűrű újpalotai szakaszának közelében valósult volna meg.  Az első ütem átadására 2011-ben került volna sor. A projekt a 21. század igényeire szabottan egyszerre lett volna lakótér, munkahely és rekreációs zöldterület. Az agglomerációból visszaáramló felső-középosztályt célozták meg. 20 hektárnyi felületen pedig infoparkot fejlesztettek volna, ahol 105 ezer m2-nyi irodaterület jött volna létre. Ehhez járult volna egy 300 fős konferenciaközpont és egy 180 szobás szálloda.

A Park City-ben a fenntartható fejlődés jegyében a környezetbarát, energiatakarékos technológiát a geotermikus fűtési rendszer, a napelemes térvilágítás és a technopark hulladékhőjéből származó melegvíz-előállítás jelentette volna. Mindemellett az összegyűjtött és szűrt esővizet a zöldterületek öntözésére használták volna. A beruházás keretében több mint 10 hektárnyi területen zöld parkok épültek volna, komplex sétányrendszer hálózta volna be a területet. Játszótér, fedett uszoda, sportcsarnok, tenisz- és kosárlabdapálya, hat parkosított köztér, 10 km gyalog- és kerékpárút, valamint 5 hektárnyi parkerdő szerepelt a tervekben. A projekt 2010-től kezdődően 4-5 ütemben épült volna meg, a fejlesztés 2015-17-ig tartott volna. 

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan Évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

10 bukott gigaprojekt Budapesten. Egy részük már feltámadt!

2017. Január 31. Iroda
Budapesten hatalmas ingatlanbumm zajlott le az ezredforduló táján. Lakások tízezrei épültek, egymás után húzták fel a bevásárlóközpontokat és az irodaházakat, miközben gigantikus ingatlanfejlesztéseket terveztek. Most lássunk 10 izgalmas és világszínvonalú projektet, amelyek végül nem valósultak meg. Jelentős részük kötődik a Dunához. Öröm az ürömben, hogy a projektek egy része a gazdasági fellendülésnek köszönhetően ismét előtérbe került, és bár szerényebb kivitelben, de módosított tartalommal mégis megvalósulhat.

1. Duna City

A Duna City Erick van Egeraat régi irodájának tervei alapján megvalósulásra váró lakónegyed fantázianeve. Az 500 ezer négyzetméter összalapterületű projekt egy 33 hektáros fejlesztési területet foglal magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jönne létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, kulturális helyekkel és irodákkal. Mindemellett másfél kilométeres vízparti promenádot alakítanának ki a folyóparton.

Egeraat a rendszerváltás óta eltelt huszonöt év egyik legeredetibb építésze, többek között az ING-székház és az Andrássy Palace bővítése is a nevéhez fűződik. A beruházást 2008-ban a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A Gropius és a Quaestor korábban már kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást végrehajtott a területen. Az eredeti menetrend szerint 2010-2018 valósult volna meg a projekt, azonban az akkori árakon 1,1 milliárd eurós összköltségű projekt sorsa évek óta bizonytalan, a Quaestor elmúlt évekbeli kálváriája pedig mindenki előtt köztudott.

2. Duna Spirit

A Duna-parton folytassuk utunkat délre, de ezúttal a budai oldalon! A Nagytétény környékére megálmodott „Duna Spirit” projektet 2010-ben a Cannes-i MIPIM nemzetközi ingatlan-befektetési vásáron is bemutatták. A Száraz-Rudnyánszky-kastély mellett, a 6-os főút és a Duna között található nagytétényi 32 hektáros terület 50 %-át zöldfelületként őriznék meg, míg a másik felére iroda- és lakófunkciót álmodtak. A valamikori dunai árterületet és a régi nagytétényi városrészt célozta meg a projekt, amely fontos összekötő kapocsként épült volna meg a fővárost délről övező elővárosok és a belső városnegyedek között.

A főtérről induló, közel 1,5 km-es Duna-parti sétány Budapesten egyedülálló módon, közvetlen kapcsolattal válna a város részévé. Az árvízvédelmi vonal felett épített sétány tájépítészeti elemei a városrész funkcióinak megfelelőn tagolnák a teljes partot. A Duna Spirit Irodapark a város kapujában, jól tervezett, vonzó zöld környezetben Budapest déli tudásközpontjává válhatna. A mintegy 100.000 m2 bruttó területen elhelyezkedő irodanegyedet egy nagy kiterjedésű zöld közpark mellé tervezték.

3. 360°

A XIII. kerületi folyópartra is terveztek egy grandiózus projektet, még pedig a Duna Pláza mögötti hatalmas 12,6 hektáros területre. A Duna-holtág és az Északi összekötő vasúti híd közötti partszakaszon a 360° névre hallgató megaprojekt egy 20-50 ezer fős új városrészt jelentett volna, amelyet 2007-ben ismertetett a Home Center 1 Zrt. A berlini Kay Wieland tervei szerint készült volna a negyed lakásokkal, irodákkal, jachtkikötővel, uszodákkal. Még vízibusz-járatot is terveztek a Lágymányosi-öböl és az Újpesti-öböl közötti szakaszra. A 2007-2014 közé tervezett projekt összértéke 500 millió euró lett volna, 171 ezer m2-nyi lakás, 55 ezer m2-nyi kereskedelmi rész, valamint 23 ezer m2-nyi szálloda épült volna. Az irodaállomány összalapterülete pedig 137 ezer m2 lett volna.

A beruházó Budapest leghosszabb épületét is ide álmodta meg, egy irodaházat, amely nagyobb lett volna mint a Flórián téri, azaz a Szőlő utcai panelház. A projekt grandiózusságát jelzi, hogy csak a tájépítészeti megoldások 35 millió euróba kerültek volna. A metró és a Duna Plaza a közelben, a Váci úti irodafolyosó szinergiahatása biztosított, úgyhogy sikeres lehetett volna a projekt, ha a válság nem szól közbe. A 360° Budapest befejezését 2014-re tervezték, 2008 végéig 128 lakást és 1700 négyzetméternyi kereskedelmi egységet adtak volna át, vagyis akkor már három lakótoronynak kellett volna állnia. Az ötletgazda csődbe ment azóta.

4. Kormányzati Negyed

Távolodjunk el kissé a folyótól! Már a rendszerváltás óta tervezték, hogy a Budapesten itt-ott található kormányzati épületeket egy negyedbe integrálják költséghatékonyság és egyéb praktikus tényezők jegyében. 2006 végén a Westend mögötti egykori MÁV-területet választották ki, hiszen belvárosi övezet határán áll, és a tömegközlekedés is megoldott. Később a Kengo Kuma - Janesch Péter páros 2007 augusztusában megnyerte a tervpályázatot. Grandiózus terv bontakozott ki: többek között hátrébb vonták volna a pályaudvart, az épület fő tömege egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasáb lett volna, amelyet üveghomlokzati elemek és zöld növényzettel befuttatott felületek osztottak volna emberléptékű egységekre. Zöld épületekben gondolkodtak: extrém hőszigetelés, hővisszanyerő szellőztetőrendszerek, napenergia, hőszivattyú, örökzöld borostyán, vadszőlő.

A számítások szerint a váltással 350 ezer négyzetméterről 160-200 ezer négyzetméterre csökkenthető a hivatali állomány helyigénye. Az új negyed akkori adatok alapján 32,3 milliárdba került volna, az értékesítendő épületekből pedig 100 milliárd bevétel származott volna. Mindemellett azonban számos alapvető kérdés merült fel. Érdemes-e egyfunkciós városnegyedet kialakítani, amely munkaidő után halott várossá változik? Hogyan lehet a munkába igyekvők ezreit koordinálni és beilleszteni az amúgy is túlzsúfolt reggeli tömegközlekedési infrastruktúrába? Aztán jött a híres 2008 január 8-i bejelentés, miszerint a beruházást nem leállítják, hanem megállítják. Azóta is áll.

5. TóPark

Nézzünk körül az agglomerációban is! A TóPark egy grandiózus multifunkcionális projekt Törökbálinton, amelyet 2009-ben a világ legjobb ingatlanprojektjévé választottak. Az eredetileg 2008-2020 között épülő projekt összberuházási értéke 2,4 milliárd euró, ahol közel 85 ezer m2-nyi iroda, 110 ezer m2-nyi kiskereskedelmi terület és lakások is épültek volna. A törökbálinti tó partján lévő, M0-s, M1-es és M7-es autópályák által közrezárt területet aranyháromszögnek is nevezik. A Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. még 2007-ben kezdte el a 180 hektáros területen a 140 hektáros ingatlanfejlesztést, és az eredeti tervek szerint 2009 utolsó negyedévében adták volna át az első épületeket. Az irodaházak, lakóparkok és üzlethelyiségek mellett saját vasúti megállót, egy budai intermodális tömegközlekedési központot, belső buszhálózatot és helikopterleszállót is álmodtak.

Azonban 2010 végén az Eurohypo Bank beszüntette a projekt finanszírozását a szerkezetkész átadást követően. A hitelfolyósítás leállítása miatt jelentős a kivitelezők kintlévősége. Az épületek készültségi foka nagyjából elérte a 40 százalékot. A felszámolási eljárás során a Lavinamix-csoport megszerezte a betontorzót, amelynek egy részén lakásokat alakít ki első körben. További tervek szerint nagyjából 50 ezer m2-nyi összalapterülettel irodaházak, valamint üzletek és egy konferenciaközpont+szálloda is épülne. Emellett 3 hektáros parkosított terület is készül. 2017-ben kerülhet sor az első lakások átadására. Úgy tűnik tehát, hogy a gigaprojekt módosított formában újjászületik. Sőt, a tó partján is várhatók izgalmas beruházások.

6. Csepeli Manhattan

Ismét visszatérünk a Duna mellé. Az akkori csepeli városvezetés még 2000-ben osztotta meg az ötletét, hogy a sziget északi részén egy 186 hektáros területen új városrészt építsenek, ahol magasházak is helyet kaphatnának, a szlengben csak csepeli Manhattannek nevezett fejlesztési terület kulturális, sport- és szabadidőközponttal egészült volna ki. A csepeli önkormányzat 2006-ban 82 hektárt adott el mintegy 10 milliárd forintért a Fadesa-nak, amely a főváros utolsó nagyméretű, egybefüggő, beépíthető szűz területe volt. Éppen ezért a befektető a fővárosi önkormányzattal is vitába keveredett, hiszen utóbbi többek között közparkot is ki akart itt alakítani, valamint az esetleges Budapesti Olimpia helyszíneként is szóba jött volna a terület.

Nehéz feladatnak bizonyult, hogy összehangolják a főváros parkosításra, olimpiai falura és infrastrukturális beruházásokra vonatkozó terveit, Csepel városfejlesztési elképzeléseit és a Fadesa befektetői érdekeit. A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer m2-nyi irodát és 200 ezer m2-nyi kereskedelmi területet is magában foglalt volna, többek között toronyházakat is építettek volna, ami szintén óriási vitákat generált építész körökben. Mindemellett az új városnegyedet össze kellett volna kapcsolni a fővárossal híd-, alagút- és gyorsvasútfejlesztések révén. A beruházó nem kapta meg az engedélyeket, a budapesti Manhattan-terv pedig ismét csak álom maradt, az anyacég csődbe ment.

7. Károlyi városközpont

A CEU-Reality Csoport nemzetközi építészeti ötletpályázatot hirdetett 2008 elején a multifunkcionális Károlyi István Városközpont kialakítására. A gigantikus terv a Corvin sétány méltó párja lehetett volna Észak-Pesten. Az ún. „urban lifestyle” jegyében kulturális és sportlétesítmények, éttermek, kávézók mellett helyet kapott volna négy lakótorony is. A fejlesztés a régi Táncsics Bőrgyár helyén, a Váci út-Károlyi István u.-József Attila u.-Attila u. határolta területen, közel a Duna-parthoz valósult volna meg. A lakások építése már 2007-ben elkezdődött, és 300 lakást át is adtak, azonban a válság megakasztotta a projektet. Az 50 milliárd forintból megvalósuló projekt keretében 4 hektárnyi területen 900 lakás és 50 ezer négyzetméternyi iroda- és szolgáltató épület készült volna létre. Az egyes tömbök közötti távolságot 80-100 méterre tervezték, így egy valóban élhető városrészt alapoztak meg.

A beruházók a lakóparki jelleg mellett nyitott városi teret képzeltek el sétálóutcákkal, közparkokkal, közösségi célokat szolgáltak volna játszóterekkel, kulturális intézményekkel és szolgáltatásokkal. Most ismét előtérbe került a projekt, hiszen a Metrodom megvásárolt mintegy 18 ezer m2-nyi területet, ahol 2017-ben kezdődnek meg a munkálatok. A tervek szerint 4 ütemben mintegy 650 lakást, üzleteket, parkokat, játszóteret és más közterületi létesítményeket építenek, köztük 17 emeletes lakótornyokat is. Az új kerületi alközpont megteremti majd a Duna-part összeköttetését a Városházával, a Vásárcsarnokkal és a Szent István térrel a Liszt Ferenc utcán keresztül, a projekt 2019-re fejeződhet be.

8. Angyalföldi városközpont

2007-ben az AL Holding (Angyalföldi Lakásépítő) új városközpontot álmodott az Árpád híd környékére. A buszpályaudvarként működő területet és a régi Sconto áruházat vették meg, ahol az új városközpont 75 milliárd forintból épült volna fel mintegy 15 ezer m2-nyi alapterületen. A helyszínen már száz évvel ezelőtt is városközponti rész kialakítását fontolgatták a mai Váci út és Róbert Károly körút kereszteződésében, aminek létjogosultságát a Főváros városfejlesztési koncepciója is alátámasztja, hiszen az a távolabbi cél, hogy regionális központokat hozzanak létre Észak- és Dél-Pesten, valamint Észak- és Dél-Budán. Ötletpályázatot is kiírtak, a pályázóknak olyan multifunkcionális épületegyüttes megvalósítását kellett javasolniuk, amely a közfunkciók és a magánfunkciók együttes jelenlétét biztosítják.

A projekt 230 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztést tűzött ki célul, amely nem csak szimplán irodaházakat és plázát jelentett volna, hanem komplex beruházásról volt szó, ahol kiskereskedelmi funkció, konferenciaközpont, lakások és egy négycsillagos businesshotel is megjelent volna. Olyan közösségi térben gondolkodtak, ahol a nagyszámú átmenő forgalom közönsége megállhat egy kis időre, és városközponthoz méltó szolgáltatásokat vehet igénybe. A tervek szerint a kerületi szabályozási terv módosítása 2008-ban készült volna el, míg a kivitelezés 2009-ben startolt volna, azonban a válság közbeszólt. Ellenben folyamatosan napirenden volt, hogy egy városi alközpont jöjjön létre a területen, ennek érdekében végül a HB Reavis idén elindította gigaprojektjét, amelynek keretében egy csaknem 135 ezer négyzetméteres irodapark jön létre kiskereskedelmi funkcióval és közszolgáltatásokkal kiegészülve.

9. Álomsziget

A Hajógyári-szigeten mini Las Vegast terveznek. A 400 milliárd forint összértékű „Álomsziget” projekt keretében a régi hajógyár területének átalakításával összesen közel 350 ezer m2 került volna beépítésre a 32 hektáros területen. Itt található a  Hadrianus-palota, amely mint a római határvonal szerves része, világörökségi előterjesztés előtt állt, mindemellett a volt hajógyárhoz tartozó 48 épületben 12 ipari műemléknek minősül. Az állami tulajdonban lévő épületállományt a területtel együtt 2003-ban adták el, a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 67 százalékos üzletrészét a Plaza Centers csoport vásárolta meg. A beruházás három fő helyszínre koncentrált volna. Első a római kori emlékek területe, a második részterület az ipari műemlékek helyreállítása, ahol a beruházó színvonalas márkaüzleteket, galériákat, kávézókat képzelt el.

A harmadik fő beruházási területen pedig a kaszinóvárosként emlegetett szórakoztató- és üdülőközpont épült volna. A tervek között szerepelt 3-5 csillagos hotelek (160 ezer m2 szintterület); apartment hotelek (75 ezer m2 szintterület); első kategóriás kaszinó (35 ezer m2 szintterület); kongresszusi központ és kiállító terem (24 ezer m2) és 5500 parkolóhely építése. Mindemellett 300 férőhelyesre bővítették volna a yacht-kikötőt, és építettek volna még két színházat (revüszínházat és ún. vacsoraszínházat), éttermeket, bárokat. Egy hajógyári múzeumot is létre akartak hozni, ahol a régi üzemi munkások relikviáiból és eredeti műszaki emlékekből állandó gyűjtemény jött volna létre. A projekt keretében a Május 9-e Park felújítását is vállalták a sziget északi részén, valamint gyalogoshidat is építettek volna.

10. Park City

2009-ben jelentették be, hogy 2010-től 250 millió eurós beruházásban új városnegyed épül Újpalotán, az 50 hektáros területre 2800 lakást, kereskedelmi, szociális és rekreációs célú létesítményeket, sportpályákat, közparkokat és infoparkot terveztek. Az amerikai Manor Group magyarországi leányvállalata, az Amerikai Ház projektje a Rákospalotai határút, a Szentmihályi út, az Újpalotai lakótelep és a Késmárk utcai telephelyek közötti területen, az M3-as autópálya és a M0-ás körgyűrű újpalotai szakaszának közelében valósult volna meg.  Az első ütem átadására 2011-ben került volna sor. A projekt a 21. század igényeire szabottan egyszerre lett volna lakótér, munkahely és rekreációs zöldterület. Az agglomerációból visszaáramló felső-középosztályt célozták meg. 20 hektárnyi felületen pedig infoparkot fejlesztettek volna, ahol 105 ezer m2-nyi irodaterület jött volna létre. Ehhez járult volna egy 300 fős konferenciaközpont és egy 180 szobás szálloda.

A Park City-ben a fenntartható fejlődés jegyében a környezetbarát, energiatakarékos technológiát a geotermikus fűtési rendszer, a napelemes térvilágítás és a technopark hulladékhőjéből származó melegvíz-előállítás jelentette volna. Mindemellett az összegyűjtött és szűrt esővizet a zöldterületek öntözésére használták volna. A beruházás keretében több mint 10 hektárnyi területen zöld parkok épültek volna, komplex sétányrendszer hálózta volna be a területet. Játszótér, fedett uszoda, sportcsarnok, tenisz- és kosárlabdapálya, hat parkosított köztér, 10 km gyalog- és kerékpárút, valamint 5 hektárnyi parkerdő szerepelt a tervekben. A projekt 2010-től kezdődően 4-5 ütemben épült volna meg, a fejlesztés 2015-17-ig tartott volna. 

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan Évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC