X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

2019-ben tetőzhetett a magyar lakáspiac. De mi lesz ezután?

2020. Június 03. Lakás
A lakáspiac 2019-ben már a konszolidáció jeleit mutatta, Budapesten jelentősebb, vidéken enyhébb forgalomcsökkenéssel. Éves alapon az árszint még nőtt tavaly, noha a második félévben már elindult a csökkenés. Ekkor érkezett a járvány – olvasható az OTP Jelzálogbank legfrissebb, a NAV 2019-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Az országos lakásár-szint 2019-ben 20%-kal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településkategóriában nőttek az árak, a legjobban továbbra is Budapesten és a nagyvárosokban. A nagyarányú éves drágulás mellett azonban egy új trend is megjelent, ugyanis az év második felében, a 22 negyedéven át tartó, Európában a harmadik leghosszabb folyamatos drágulási periódus után már árcsökkenést mutatnak a számok.

Mindenhol csökkent a forgalom

Az előzetes adatok alapján mintegy 28%-kal esett vissza 2019-ben az ingatlanforgalom„A legnagyobb mértékben Budapest forgalma csökkent, aminek oka egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a 2019 közepétől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz, ami befektetési célú vásárlók tömegét vonhatta el a fővárosi lakáspiacról. A kisebb városok és megyeszékhelyek tranzakciószámai ennél valamivel kevésbé estek vissza, míg a községek esetében – ahol a falusi CSOK támogatás adott lendületet – összességében minimális a csökkenés – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Tavaly minden megyében csökkent az adásvételek száma. A legnagyobb, 33%-os forgalomcsökkenés Hajdú-Bihar megyében mérhető, illetve 25%-ot meghaladó a visszaesés még Baranya, Pest, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A megyeszékhelyek közül is mindegyikben visszaesett az adásvételek száma tavaly. A legnagyobb mértékben, 40%-ot meghaladóan Debrecenben. A másik véglet Zalaegerszeg, ahol alig 8%-os csökkenést mutatnak a számok.

Budapest egészében 39%-kal, az előzetes adatok alapján, várhatóan 25-28 ezer közé csökkent tavaly a tranzakciók száma. A legkisebb mértékű, -22%-os a X. kerületi forgalomváltozás volt. Ennek oka Valkó Dávid szerint az lehet, hogy itt tavaly több nagy beruházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződést, s ezek adatai be is kerültek az adatbázisba. Hasonló összefüggés jellemzi a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerületeket is. A legnagyobb, 50%-ot elérő mértékben három városperemi kerület, a XVIII., a XXII. és a XXIII. forgalma esett vissza. Az adásvételek száma csak négy irányítószám-körzetben nőtt. Ezek közül az amúgy is nagy forgalmú 1107-es, 1117-es és 1097-es körzetben is több igen jelentős lakásprojekt zajlik jelenleg.

Az árak ugyanakkor mindenütt tovább emelkedtek

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján 20% feletti volt az árnövekedés Veszprém (hajszállal 29% alatt), Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Nógrád megyékben. A legkisebb mértékben, alig 6%-kal Somogy megyében ment fel az átlagár. Nagyvárosaink közül Szolnok drágult legjobban (30%), de Veszprém és Salgótarján is 28% felett állnak. Visszaesés sehol nem látható.

Budapesten tavaly is elsősorban az olcsóbb, illetve a külsőbb kerületek (pl. XVI., XV., X., XIX., XXII., XX. vagy XVII.) drágultak legjobban. Új jelenségként hátrébb kerültek az ár növekedési listán a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek (V., VI., VII. és VIII.). Az V. kerület 13,4%-kal egyenesen sereghajtó lett 2019-ben, az átlagos négyzetméterár szerinti sorrendben szintén dobogón, vagy annak közelében álló budai I., II. és XII. kerület mögött. Az irányítószámokat alapul véve a legnagyobb mértékben, valamivel több mint 40%-kal a 1103-as körzetben (azaz Kőbánya-Óhegyen) nőtt az átlagár.

Ha nem a drágulás ütemét, hanem az átlagos négyzetméterárakat vizsgáljuk, a főváros V. kerülete még mindig messze vezeti a budapesti árrangsort 979 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára nem éri el a 800 ezer Ft/m2-t. A 700 ezres szint fölé még a II., a VI., a XII., a XI. és a VII. kerület jutott. A másik végletet, 450 ezres átlag alatt a XXIII., a XX. és a XXI. kerület adja. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte az 1,3 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 628 ezer Ft/m2-re nőtt tavaly.

A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 364 ezer Ft/m2 átlagárral, s még Pest, Hajdú-Bihar és Vas megye van 300 ezer Ft/m2 felett. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, éppen átlépve a százezres árszintet. „A megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya az elmúlt egy évben jelentősen átrendeződött. Míg 2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely, tavaly már 409 ezer Ft/m2-es átlagárral Debrecen, amely egyedüliként szerepel a 400 ezres szint felett. Sőt, Győrt a hajdú-bihari megyeszékhely mellett Veszprém, Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte” – mutatott rá Valkó Dávid. Az országos átlagár tavaly 399 ezer Ft/m2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag pedig 271 ezer Ft/m2.

Hat év alatt a tatabányai drágulás lenyomta Budapestet

Valkó Dávid szerint a jelenlegi helyzet jó lehetőséget ad arra, hogy számvetést készítsünk, a különböző területi szinteken összességében milyen mértékű árváltozás történt a 2013-as országos mélypont és a valószínűsíthető 2019-es árcsúcs közötti hat év alatt. Az országos összesített nominális áremelkedés mértéke 2013 és 2019 között 114 százalékot tett ki. A Budapesten hat év alatt végbe menő 170 százalékos drágulás verhetetlen volt – legalább is, ha a megyék árváltozásával vetjük össze. A megyék között Komárom-Esztergom áll az élen 144%-kal (azaz közel két és félszeresére ugró árszinttel) úgy, hogy itt igazán csak az elmúlt két évben ment végbe látványos árnövekedés.

Megyeszékhelyeink közül Tatabánya drágult legjobban, 180%-kal a vizsgált időszakban. A város 2013-ban, 100 ezer forintos átlagárral csak a 16. volt a megyeszékhelyek ár sorrendjében, tavaly azonban a 280 ezres árszint már a 12. helyet jelentette. A drágulás mértékében második helyen álló Veszprém az ársorrendben ötödik helyről a másodikra lépett előre 161%-os árnövekedés után. A dobogó harmadik fokán pedig a jelenlegi legdrágább nagyvárosunk, Debrecen áll.

Az OTP lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint Budapesten a legnagyobb arányban, 231%-kal a VII. kerület drágult 2013 és 2019 között. Emellett még a XV. és a X. kerületben nőtt legalább háromszorosára az átlagos árszint. Az okok között a befektetési célú – és ezen belül is hangsúlyosan a rövid távú kiadást (Airbnb) célzó – lakásvásárlásokat, a panellakások látványos drágulását, illetve az elmúlt években fellendülő újlakás-építéseket sorolhatjuk. Az irányítószámok szerinti bontás vizsgálva- az 1083-as körzet (Középső-Józsefváros Nagykörúttól távolabbi része) az aranyérmes, ahol hat év alatt 272%-kal (154 ezerről 573 ezer Ft/m2-re) nőtt az eladott lakóingatlanok átlagára.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

2019-ben tetőzhetett a magyar lakáspiac. De mi lesz ezután?

A lakáspiac 2019-ben már a konszolidáció jeleit mutatta, Budapesten jelentősebb, vidéken enyhébb forgalomcsökkenéssel. Éves alapon az árszint még nőtt tavaly, noha a második félévben már elindult a csökkenés. Ekkor érkezett a járvány – olvasható az OTP Jelzálogbank legfrissebb, a NAV 2019-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Az országos lakásár-szint 2019-ben 20%-kal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településkategóriában nőttek az árak, a legjobban továbbra is Budapesten és a nagyvárosokban. A nagyarányú éves drágulás mellett azonban egy új trend is megjelent, ugyanis az év második felében, a 22 negyedéven át tartó, Európában a harmadik leghosszabb folyamatos drágulási periódus után már árcsökkenést mutatnak a számok.

Mindenhol csökkent a forgalom

Az előzetes adatok alapján mintegy 28%-kal esett vissza 2019-ben az ingatlanforgalom„A legnagyobb mértékben Budapest forgalma csökkent, aminek oka egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a 2019 közepétől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz, ami befektetési célú vásárlók tömegét vonhatta el a fővárosi lakáspiacról. A kisebb városok és megyeszékhelyek tranzakciószámai ennél valamivel kevésbé estek vissza, míg a községek esetében – ahol a falusi CSOK támogatás adott lendületet – összességében minimális a csökkenés – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Tavaly minden megyében csökkent az adásvételek száma. A legnagyobb, 33%-os forgalomcsökkenés Hajdú-Bihar megyében mérhető, illetve 25%-ot meghaladó a visszaesés még Baranya, Pest, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A megyeszékhelyek közül is mindegyikben visszaesett az adásvételek száma tavaly. A legnagyobb mértékben, 40%-ot meghaladóan Debrecenben. A másik véglet Zalaegerszeg, ahol alig 8%-os csökkenést mutatnak a számok.

Budapest egészében 39%-kal, az előzetes adatok alapján, várhatóan 25-28 ezer közé csökkent tavaly a tranzakciók száma. A legkisebb mértékű, -22%-os a X. kerületi forgalomváltozás volt. Ennek oka Valkó Dávid szerint az lehet, hogy itt tavaly több nagy beruházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződést, s ezek adatai be is kerültek az adatbázisba. Hasonló összefüggés jellemzi a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerületeket is. A legnagyobb, 50%-ot elérő mértékben három városperemi kerület, a XVIII., a XXII. és a XXIII. forgalma esett vissza. Az adásvételek száma csak négy irányítószám-körzetben nőtt. Ezek közül az amúgy is nagy forgalmú 1107-es, 1117-es és 1097-es körzetben is több igen jelentős lakásprojekt zajlik jelenleg.

Az árak ugyanakkor mindenütt tovább emelkedtek

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján 20% feletti volt az árnövekedés Veszprém (hajszállal 29% alatt), Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Nógrád megyékben. A legkisebb mértékben, alig 6%-kal Somogy megyében ment fel az átlagár. Nagyvárosaink közül Szolnok drágult legjobban (30%), de Veszprém és Salgótarján is 28% felett állnak. Visszaesés sehol nem látható.

Budapesten tavaly is elsősorban az olcsóbb, illetve a külsőbb kerületek (pl. XVI., XV., X., XIX., XXII., XX. vagy XVII.) drágultak legjobban. Új jelenségként hátrébb kerültek az ár növekedési listán a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek (V., VI., VII. és VIII.). Az V. kerület 13,4%-kal egyenesen sereghajtó lett 2019-ben, az átlagos négyzetméterár szerinti sorrendben szintén dobogón, vagy annak közelében álló budai I., II. és XII. kerület mögött. Az irányítószámokat alapul véve a legnagyobb mértékben, valamivel több mint 40%-kal a 1103-as körzetben (azaz Kőbánya-Óhegyen) nőtt az átlagár.

Ha nem a drágulás ütemét, hanem az átlagos négyzetméterárakat vizsgáljuk, a főváros V. kerülete még mindig messze vezeti a budapesti árrangsort 979 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára nem éri el a 800 ezer Ft/m2-t. A 700 ezres szint fölé még a II., a VI., a XII., a XI. és a VII. kerület jutott. A másik végletet, 450 ezres átlag alatt a XXIII., a XX. és a XXI. kerület adja. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte az 1,3 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 628 ezer Ft/m2-re nőtt tavaly.

A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 364 ezer Ft/m2 átlagárral, s még Pest, Hajdú-Bihar és Vas megye van 300 ezer Ft/m2 felett. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, éppen átlépve a százezres árszintet. „A megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya az elmúlt egy évben jelentősen átrendeződött. Míg 2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely, tavaly már 409 ezer Ft/m2-es átlagárral Debrecen, amely egyedüliként szerepel a 400 ezres szint felett. Sőt, Győrt a hajdú-bihari megyeszékhely mellett Veszprém, Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte” – mutatott rá Valkó Dávid. Az országos átlagár tavaly 399 ezer Ft/m2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag pedig 271 ezer Ft/m2.

Hat év alatt a tatabányai drágulás lenyomta Budapestet

Valkó Dávid szerint a jelenlegi helyzet jó lehetőséget ad arra, hogy számvetést készítsünk, a különböző területi szinteken összességében milyen mértékű árváltozás történt a 2013-as országos mélypont és a valószínűsíthető 2019-es árcsúcs közötti hat év alatt. Az országos összesített nominális áremelkedés mértéke 2013 és 2019 között 114 százalékot tett ki. A Budapesten hat év alatt végbe menő 170 százalékos drágulás verhetetlen volt – legalább is, ha a megyék árváltozásával vetjük össze. A megyék között Komárom-Esztergom áll az élen 144%-kal (azaz közel két és félszeresére ugró árszinttel) úgy, hogy itt igazán csak az elmúlt két évben ment végbe látványos árnövekedés.

Megyeszékhelyeink közül Tatabánya drágult legjobban, 180%-kal a vizsgált időszakban. A város 2013-ban, 100 ezer forintos átlagárral csak a 16. volt a megyeszékhelyek ár sorrendjében, tavaly azonban a 280 ezres árszint már a 12. helyet jelentette. A drágulás mértékében második helyen álló Veszprém az ársorrendben ötödik helyről a másodikra lépett előre 161%-os árnövekedés után. A dobogó harmadik fokán pedig a jelenlegi legdrágább nagyvárosunk, Debrecen áll.

Az OTP lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint Budapesten a legnagyobb arányban, 231%-kal a VII. kerület drágult 2013 és 2019 között. Emellett még a XV. és a X. kerületben nőtt legalább háromszorosára az átlagos árszint. Az okok között a befektetési célú – és ezen belül is hangsúlyosan a rövid távú kiadást (Airbnb) célzó – lakásvásárlásokat, a panellakások látványos drágulását, illetve az elmúlt években fellendülő újlakás-építéseket sorolhatjuk. Az irányítószámok szerinti bontás vizsgálva- az 1083-as körzet (Középső-Józsefváros Nagykörúttól távolabbi része) az aranyérmes, ahol hat év alatt 272%-kal (154 ezerről 573 ezer Ft/m2-re) nőtt az eladott lakóingatlanok átlagára.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC