X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A BIM sok pénzt tud teremteni – interjú Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával

2019. Július 01. Proptech
A Graphisoft már az 1980-as években élen járt a digitalizációban, a cég emblematikus fejlesztése az első BIM-szoftver (ARCHICAD), amely új pályára állította az építőipart és az ingatlanszektort. Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával beszélgettünk a PropTech Hungary konferencián a BIM szerepéről, a magyar piacról és általában a digitális jövőről.

– Magyarországon még csupán néhány helyen alkalmazzák a BIM-et, miközben világszerte egyre nagyobb szerepet játszik az épületinformációs modellezés az építőiparban és az ingatlanszektorban. De valójában milyen előnyökkel jár az alkalmazása?

– Az építőipar megújulását segíti elő a digitalizáció, amely lehetővé teszi, hogy az egyes piaci szereplők – pl. befektetők, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők – hatékonyabban együttműködhessenek. Ugyanis korábban a szektorra jellemző silószerű működés miatt az átadási pontokon elveszett az információ jelentős része. A digitalizáció segítségével a különböző folyamatokat támogató szoftverek összekapcsolódhatnak, így az egyes munkafolyamatok során előállított adatok egyre sokrétűbb információkat biztosítanak, amelyekhez mindenki hozzáférhet, és egyetlen adat sem veszik el.

– Konkrétan a BIM és a BIM-szakember hogyan segítheti az ingatlanpiaci cégek sikeres működését?

– A BIM pénzt tud teremteni, amennyiben a megfelelő BIM eszköztárral használják. De ez nem egyetlen szoftver használatával, hanem a folyamattámogatás következményeként megjelenő plusz értékkel érhető el. Az építőipari értékteremtő lánc olyan hosszú és sokszereplős, hogy természetes módon nagyon bonyolult ennek digitális támogatása. Emiatt Nyugat-Európában viszonylag gyorsan realizálták, hogy ehhez már nem csak tanult tudás szükséges, hanem új készségek is. Egy BIM-mérnök vagy tanácsadó tud angolul, jól kommunikál és prezentál pl. workshopokon, az építőipari értéklánc egyes szintjein; valamint építőipari-ingatlanpiaci átfogó szakmai tudással rendelkezik; illetve ismeri azokat a szoftvereket, amelyek között az átjárás már biztosított az építőipari digitális protokollokon keresztül.

– Magyarország hogyan áll e tekintetben? Milyen mértékben terjedt el a BIM, illetve a BIM-szakemberek képzése mennyire biztosított?

– Ha megnézzük az internetes keresőn, akkor Nyugat-Európában jelenleg több mint 170 egyetem ad diplomát a BIM-hez kapcsolódva. Magyarország úgy lenne képes felzárkózni a nyugati országokhoz, ha minél gyorsabban elkezdődne ezen szakemberek képzése. Sajnos jelenleg egy hazai egyetemen egy tanszék létrehozása két-három éves folyamat eredménye, majd jöhet a szak meghirdetése, illetve még jó néhány évig tart, amíg a végzett hallgatók kikerülnek az egyetem falai közül. Vagyis már jelenleg is cirka 8-10 éves hátrányban vagyunk. Hiába mutatkozik jelentős igény az állami és a privát szereplők részéről a BIM-szakemberek iránt, egyelőre a megfelelő létszám hiányzik a rendszerből.

– A Graphisoft már az 1980-as években megalkotta a világ legelső BIM-szoftverét, pedig akkor még szinte nem is létezett digitalizáció, a proptech-ről nem is beszélve. Az elmúlt évtizedekben merre fejlődött a cég, milyen irányokat követ?

– Ami a tevékenységünket, történetünket illeti, az elmúlt 25 év arról szólt a cégünknél, hogy az ügyfelek igényeire minél jobban és pontosabban összpontosító szoftverfejlesztés hozza a profit nagy részét, ezért erre öszpontosítunk. Ez az üzleti filozófiánk be is vált, hiszen a Nemetschek Group portfólión belül mi nőttük ki magunkat a legnagyobb céggé. Fontos megemlíteni, hogy amikor összeértek végre a szálak, vagyis megalkották a világszerte alkalmazott építőipari szoftverek szabványát, az IFC-t (Industry Foundation Classes), pillanatok alatt megváltozott a világ, és ma mindenki az integrációt keresi az iparágban.

– A proptech gyakorlatilag a technológia és az ingatlanszektor háziasítása. De hogyan alakul a piac, kik vesznek részt ebben? A nagy ingatlanpiaci szereplők is fejlesztenek alkalmazásokat, miközben új tech startupok is megjelennek, illetve a régi nagy technológiai multik is szállítanak megoldásokat. E tekintetben milyen trendek érvényesülnek a nagyvilágban?

– A régi informatikai megoldásokat szállító nagy cégek kicsit félve, bizonytalanul figyelték a digitalizációs forradalmat, hogy mi fog történni velük, hiszen ha valaki három hónap alatt megalkot egy új rendszert, akkor befellegzett a harminc éves üzleti modelleknek. Azt tapasztaljuk, hogy a részfeladatokra, főleg a kommunikációra, egyszerűbb szakmai megoldásokra – mint például a szerszámokat az építőiparban lássuk el QR-kóddal, így nyomon követhető, hogy éppen ki használja ­– nagy tételben születnek startupok, alkalmazások, azonban ezek többsége mélyebb szakmai tartalommal nem rendelkezik. Bár az új appok létező problémákra kínálnak megoldásokat, ugyanakkor a régebbi szoftverszállító cégek nemzetgazdaság szintű eredményeket érnek el. Például a BIM-et ismerik Ázsiában, Európában, Amerikában, mert annak elterjedési volumene és haszna éri el azt az ingerküszöböt, ami már teljes szektor, illetve nemzetgazdasági szinten is mérhető. A kis appok hasznát pedig projekt- és cégszinten egy rövidebb értékesítési láncon keresztül láthatjuk.

– Az ingatlanfejlesztők és a befektetők hogyan képesek bevételnövekedést realizálni a BIM-mel, hogyan növelhetik a nyereségszinteket?

– Az építőipar a fizikai és matematikai alaptételekkel együtt több ezer éve létezik, éppen ezért a kivitelezői üzletág van a legkevésbé digitalizálva. A geometria digitalizálását elvégezték azok a nagy cégek, akik harminc éve foglalkoznak a témával. A kivitelezők úgy tudnak ebből profitálni, hogy a digitális eszközökkel a képernyőn szimulálni sokkal olcsóbb, mint a terepen rögtönözni betonból és vasból. Eddig az informatikai alapjai nem álltak rendelkezésre annak, hogy egy bonyolult épületet digitálisan jelenítsünk meg, hiszen az építőiparban rengeteg szereplő és folyamat van jelen: gondoljunk csak az ingatlanberuházóra, a tervezőre, az összes szakágra, a kivitelezők eszközparkjára, a megrendelésekre, a beépítésre, a pénzügyi tervezésre, a folyamatkövetésre, a profitszámításra és a logisztikára. Ezeket a különböző tényezőket és szereplőket a digitalizáció ma egy platformon meg tudja jeleníteni, így csak az optimalizált, mindenki által elfogadott modell fog megépülni.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A BIM sok pénzt tud teremteni – interjú Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával

A Graphisoft már az 1980-as években élen járt a digitalizációban, a cég emblematikus fejlesztése az első BIM-szoftver (ARCHICAD), amely új pályára állította az építőipart és az ingatlanszektort. Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával beszélgettünk a PropTech Hungary konferencián a BIM szerepéről, a magyar piacról és általában a digitális jövőről.

– Magyarországon még csupán néhány helyen alkalmazzák a BIM-et, miközben világszerte egyre nagyobb szerepet játszik az épületinformációs modellezés az építőiparban és az ingatlanszektorban. De valójában milyen előnyökkel jár az alkalmazása?

– Az építőipar megújulását segíti elő a digitalizáció, amely lehetővé teszi, hogy az egyes piaci szereplők – pl. befektetők, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők – hatékonyabban együttműködhessenek. Ugyanis korábban a szektorra jellemző silószerű működés miatt az átadási pontokon elveszett az információ jelentős része. A digitalizáció segítségével a különböző folyamatokat támogató szoftverek összekapcsolódhatnak, így az egyes munkafolyamatok során előállított adatok egyre sokrétűbb információkat biztosítanak, amelyekhez mindenki hozzáférhet, és egyetlen adat sem veszik el.

– Konkrétan a BIM és a BIM-szakember hogyan segítheti az ingatlanpiaci cégek sikeres működését?

– A BIM pénzt tud teremteni, amennyiben a megfelelő BIM eszköztárral használják. De ez nem egyetlen szoftver használatával, hanem a folyamattámogatás következményeként megjelenő plusz értékkel érhető el. Az építőipari értékteremtő lánc olyan hosszú és sokszereplős, hogy természetes módon nagyon bonyolult ennek digitális támogatása. Emiatt Nyugat-Európában viszonylag gyorsan realizálták, hogy ehhez már nem csak tanult tudás szükséges, hanem új készségek is. Egy BIM-mérnök vagy tanácsadó tud angolul, jól kommunikál és prezentál pl. workshopokon, az építőipari értéklánc egyes szintjein; valamint építőipari-ingatlanpiaci átfogó szakmai tudással rendelkezik; illetve ismeri azokat a szoftvereket, amelyek között az átjárás már biztosított az építőipari digitális protokollokon keresztül.

– Magyarország hogyan áll e tekintetben? Milyen mértékben terjedt el a BIM, illetve a BIM-szakemberek képzése mennyire biztosított?

– Ha megnézzük az internetes keresőn, akkor Nyugat-Európában jelenleg több mint 170 egyetem ad diplomát a BIM-hez kapcsolódva. Magyarország úgy lenne képes felzárkózni a nyugati országokhoz, ha minél gyorsabban elkezdődne ezen szakemberek képzése. Sajnos jelenleg egy hazai egyetemen egy tanszék létrehozása két-három éves folyamat eredménye, majd jöhet a szak meghirdetése, illetve még jó néhány évig tart, amíg a végzett hallgatók kikerülnek az egyetem falai közül. Vagyis már jelenleg is cirka 8-10 éves hátrányban vagyunk. Hiába mutatkozik jelentős igény az állami és a privát szereplők részéről a BIM-szakemberek iránt, egyelőre a megfelelő létszám hiányzik a rendszerből.

– A Graphisoft már az 1980-as években megalkotta a világ legelső BIM-szoftverét, pedig akkor még szinte nem is létezett digitalizáció, a proptech-ről nem is beszélve. Az elmúlt évtizedekben merre fejlődött a cég, milyen irányokat követ?

– Ami a tevékenységünket, történetünket illeti, az elmúlt 25 év arról szólt a cégünknél, hogy az ügyfelek igényeire minél jobban és pontosabban összpontosító szoftverfejlesztés hozza a profit nagy részét, ezért erre öszpontosítunk. Ez az üzleti filozófiánk be is vált, hiszen a Nemetschek Group portfólión belül mi nőttük ki magunkat a legnagyobb céggé. Fontos megemlíteni, hogy amikor összeértek végre a szálak, vagyis megalkották a világszerte alkalmazott építőipari szoftverek szabványát, az IFC-t (Industry Foundation Classes), pillanatok alatt megváltozott a világ, és ma mindenki az integrációt keresi az iparágban.

– A proptech gyakorlatilag a technológia és az ingatlanszektor háziasítása. De hogyan alakul a piac, kik vesznek részt ebben? A nagy ingatlanpiaci szereplők is fejlesztenek alkalmazásokat, miközben új tech startupok is megjelennek, illetve a régi nagy technológiai multik is szállítanak megoldásokat. E tekintetben milyen trendek érvényesülnek a nagyvilágban?

– A régi informatikai megoldásokat szállító nagy cégek kicsit félve, bizonytalanul figyelték a digitalizációs forradalmat, hogy mi fog történni velük, hiszen ha valaki három hónap alatt megalkot egy új rendszert, akkor befellegzett a harminc éves üzleti modelleknek. Azt tapasztaljuk, hogy a részfeladatokra, főleg a kommunikációra, egyszerűbb szakmai megoldásokra – mint például a szerszámokat az építőiparban lássuk el QR-kóddal, így nyomon követhető, hogy éppen ki használja ­– nagy tételben születnek startupok, alkalmazások, azonban ezek többsége mélyebb szakmai tartalommal nem rendelkezik. Bár az új appok létező problémákra kínálnak megoldásokat, ugyanakkor a régebbi szoftverszállító cégek nemzetgazdaság szintű eredményeket érnek el. Például a BIM-et ismerik Ázsiában, Európában, Amerikában, mert annak elterjedési volumene és haszna éri el azt az ingerküszöböt, ami már teljes szektor, illetve nemzetgazdasági szinten is mérhető. A kis appok hasznát pedig projekt- és cégszinten egy rövidebb értékesítési láncon keresztül láthatjuk.

– Az ingatlanfejlesztők és a befektetők hogyan képesek bevételnövekedést realizálni a BIM-mel, hogyan növelhetik a nyereségszinteket?

– Az építőipar a fizikai és matematikai alaptételekkel együtt több ezer éve létezik, éppen ezért a kivitelezői üzletág van a legkevésbé digitalizálva. A geometria digitalizálását elvégezték azok a nagy cégek, akik harminc éve foglalkoznak a témával. A kivitelezők úgy tudnak ebből profitálni, hogy a digitális eszközökkel a képernyőn szimulálni sokkal olcsóbb, mint a terepen rögtönözni betonból és vasból. Eddig az informatikai alapjai nem álltak rendelkezésre annak, hogy egy bonyolult épületet digitálisan jelenítsünk meg, hiszen az építőiparban rengeteg szereplő és folyamat van jelen: gondoljunk csak az ingatlanberuházóra, a tervezőre, az összes szakágra, a kivitelezők eszközparkjára, a megrendelésekre, a beépítésre, a pénzügyi tervezésre, a folyamatkövetésre, a profitszámításra és a logisztikára. Ezeket a különböző tényezőket és szereplőket a digitalizáció ma egy platformon meg tudja jeleníteni, így csak az optimalizált, mindenki által elfogadott modell fog megépülni.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC