X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A húsz több, mint a háromszáz. Már alakul a magyar ingatlanszektor digitális cselekvési terve

2019. Július 17. Proptech
„A digitalizáció megállíthatatlan - hol tart az ingatlanszektor?” címmel Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója tartott előadást a Proptech Hungary konferencián. A változás áthatóan formálja az egyént, a cégeket és a munkaerőpiacot. Az adatgyűjtés mindent érint, és már alakul a magyar ingatlanszektor digitális cselekvési terve.

Kezdetnek utazzunk vissza a múltba! Nézzük meg Catalhöyük települését, amely anno Anatólia belsejében, a mai Törökország területén virult nagyjából kilencezer éve. Ha megfigyeljük a rekonstruált településszerkezetet, akkor rögtön szembetűnik, hogy nincsenek utak. A Catalhöyük jelentése magyarul villahalom, akkoriban így építkeztek az emberek.

Később érkezett egy kritikus vélemény a status quóval szemben, amely azt mondta, hogy itt valami hiányzik, kellenek utak és utcák. Ma már nincs egyetlen olyan emberi település sem, ahol ne lennének utak és utcák. Tehát az innováció alapja a kritikus gondolkodás, vagyis bátran merjük megkérdőjelezni a status quót – vezette be előadását Mácz Ákos, az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) public affairs igazgatója.

A változás mindent és mindenkit érint

A ma innovációja a digitalizáció. Említsünk meg egy abszurdnak tűnő állítást: a húsz több, mint a háromszáz. Emögött Georg Leonard gondolata húzódik meg, aki az egyik legismertebb jövőkutató: a világ többet változik a következő húsz évben, mint amennyit változott az elmúlt háromszáz évben. Felgyorsult világban élünk, ahol a változás egyre gyorsabban következik be.

De nem csak a világunk változik, hanem mi magunk is. A kérdés az, hogy a változó világ sebességéhez tudunk-e igazodni, fel tudjuk-e venni a versenyt. Ha ránézünk a világtérképre, akkor azt láthatjuk, hogy nagy globális régiók versenyeznek egymással. A legtöbb – versenyképességet összehasonlító – elemzésből azt olvashatjuk ki, hogy Európa lemaradni látszik. A digitalizáció ugyanakkor olyan eszköz lehet Európa és Magyarország számára, amely a versenyképességet javítani tudja.

A változás kapcsán érdemes megnéznünk, hogy a világ legértékesebb vállalatainak sorrendje hogyan alakult az elmúlt 10 évben. Az új éllovasok felismerték a jövő fogyasztói igényeit, és ezek kielégítése céljából igénybe vették a technológia adta lehetőségeket. Ha nekik ilyen gyorsan sikerült, miért ne sikerülhetne másoknak is, akár más iparágakban is.

Új világok és üzleti modellek

A digitalizáció átalakítja a gazdaságot és a társadalmat, új üzleti modellek jelennek meg, olyan szavakkal ismerkedünk meg, amelyek korábban nem léteztek – mint pl. dolgok internete, big data, 5G, mesterséges intelligencia. Átalakul a munka világa és a foglalkoztatás. Amit digitalizálni lehet, azt digitalizálni is fogják. A verseny globálissá vált, egyetlen piac a globális piac, amelynek mozgatórugója a digitalizáció. Ha versenyképes akarok lenni, akkor nekem is alkalmaznom kell a digitalizációt.

Az ipari forradalmak közös jellemzői a jelenkorban is aktuálisak: megváltozik az ember és a gép relációja, egyre komplexebb munkák felé mozdulunk el, átalakul a munka világa, egyre hatékonyabban dolgozunk, új kompetenciákra van szükség, egyre magasabb értékű munkákról beszélhetünk.

A digitalizáció kapcsán említhetjük meg a fizikai és a virtuális teret. Az előbbiben szenzorok és egyéb eszközök segítségével adatokat gyűjtünk és fordítunk át a virtuális térbe. Utóbbiban a saját és a globális tudás birtokában az információkat feldolgozzuk. Majd vagy a virtuális világban jön létre egy új termék, vagy az eredményeket visszacsatoljuk a fizikai valóságba. Például a booking.com vagy az airbnb esetében egy olyan szolgáltatási platform jött létre, amely a virtuális térben működik.

A digitalizáció veszély és lehetőség, hiszen megszűnnek munkahelyek, de újak is létrejönnek. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, mivel a kereslet és a kínálat nem illeszkedik egymáshoz. Nincsenek meg az új kompetenciák, amelyekre szükség van az újonnan létrejövő munkahelyeken. Jó példa a változásra, hogy amíg az 1800-as években a munkaerő 85%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma már csak 1%-ról beszélhetünk.

Kihívások és feladatok

Az egyén szintjén fontos, hogy felismerjük a globális verseny jelentőségét, hiszen csak akkor lehetek versenyképes, ha megfelelő kompetenciákra teszek szert. Nincs életre szóló tudás. A szervezetek pedig akkor maradhatnak versenyképesek a globális piacon, ha a céges folyamatokat, ügyfélkezelést, logisztikát és minden mást átalakítanak és digitalizálnak, illetve a munkatársaikat felvértezik a megfelelő kompetenciákkal. A közösség vagy az iparág szintjén szintén a versenyképességre kell fókuszálni, akárcsak a makrogazdaság szintjén.

Számos iparág digitalizálódott már, ellenben még sok a munka többek között a bankszektorban, az autóiparban, az egészségiparban, az energiaiparban, és az ingatlanszektorban is. Az IVSZ munkacsoportjában az ingatlan életciklusára vonatkozóan négy fázist határoztak meg: előkészítés, tervezés; kivitelezés, felújítás; értékesítés, hasznosítás; működtetés és üzemeltetés. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes fázisok milyen szinten digitalizálódtak már, az iparág organikusan hogyan fejlődik, illetve milyen beavatkozási lehetőségek adódhatnak – folytatta Mácz Ákos.

Digitális irányok az ingatlanszektorban

Már megjelent az ingatlanszektorban a BIM, amely újfajta megközelítés, így a teljes életciklusában nyomon követhető az ingatlan. Megjelent a dolgok internete és egyéb intelligens megoldások, amelyekkel mindent tudunk mérni, ráadásul az 5G segítségével ez még egyszerűbb lesz. Mind a kereskedelmi, mind a magáncélú ingatlanok esetében megjelennek azok az érzékelők, amelyek a biztonságot, a hatékonyságot, a felhasználást, az üzemeltetést, a megelőzést, a kárelhárítást nyomon követik valós időben. Az ingatlanok kapacitását és kihasználtságát is lehetne növelni a digitalizáció segítségével, például ha egy stadionban egy focimeccs miatt kevés a környéken a parkoló, akkor miért ne lehetne behajtani a szomszédos irodaház mélygarázsába.

A blokklánc technológia segítségével biztonságosan, megosztottan tárolhatjuk köztes szereplő nélkül azokat a releváns információkat, amelyek például egy szerződéskötéshez vagy egy hitelfelvételhez szükségesek. A virtuális vagy kiterjesztett valóság szintén fontos alkalmazási terület. Egy konferencián az 5G felhasználási lehetőségeiről volt szó, ahol egy terepasztalon egy ingatlan kétdimenziós alaprajza jelent meg. Néhány tablet segítségével az épület már háromdimenziós képét mutatta, amelyeken láthattuk az alternatív terveket, pontosan 5 szcenáriót, hogy a szóban forgó ingatlan a megvalósítás után hogyan nézhet ki konkrétan. De az épület belsejében is „körbenézhetünk”, hogy milyen helyiségek lesznek, azok hogyan lesznek kiosztva és berendezve, magyarázta Mácz Ákos.

A big data a jövő olaja, ahogy szokták mondani, hiszen olcsóvá vált az adatgyűjtés, -tárolás és -feldolgozás. Az 5G és a dolgok internete korszakában az adatgyűjtés már nem kérdés többé, rajtunk múlik, hogy a megszerzett infókat hogyan hasznosítjuk és fordítjuk a javunkra.

Az IVSZ-ben egy éve megalakult proptech munkacsoportban az ingatlanpiaci és digitalizációs  szakértők néhány ötletet már megfogalmaztak, amelyek az ingatlanszektor digitális cselekvési tervének az alapjai lehetnek. Ide sorolhatjuk a hiteles ingatlan-nyilvántartást, hogy a magyar ingatlanvagyon valóban friss és naprakész adatokat tartalmazzon, transzparens módon hozzáférhetővé váljon mindenki számára, átlátható értékesítési folyamatokat lehessen létrehozni, de akár a társasházak működését is átláthatóvá lehetne tenni. A közvetlen hatások mellett közvetett makrogazdasági hatással is számolhatunk, így például az adatszolgáltatások és az együttműködések egyszerűbbé és gyorsabbá válhatnak.

+++

PropTech Hungary konferencia kapcsolódó előadása: A digitalizáció megállíthatatlan - hol tart az ingatlanszektor? - Mácz Ákos: IVSZ, Public affairs igazgató

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A húsz több, mint a háromszáz. Már alakul a magyar ingatlanszektor digitális cselekvési terve

„A digitalizáció megállíthatatlan - hol tart az ingatlanszektor?” címmel Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója tartott előadást a Proptech Hungary konferencián. A változás áthatóan formálja az egyént, a cégeket és a munkaerőpiacot. Az adatgyűjtés mindent érint, és már alakul a magyar ingatlanszektor digitális cselekvési terve.

Kezdetnek utazzunk vissza a múltba! Nézzük meg Catalhöyük települését, amely anno Anatólia belsejében, a mai Törökország területén virult nagyjából kilencezer éve. Ha megfigyeljük a rekonstruált településszerkezetet, akkor rögtön szembetűnik, hogy nincsenek utak. A Catalhöyük jelentése magyarul villahalom, akkoriban így építkeztek az emberek.

Később érkezett egy kritikus vélemény a status quóval szemben, amely azt mondta, hogy itt valami hiányzik, kellenek utak és utcák. Ma már nincs egyetlen olyan emberi település sem, ahol ne lennének utak és utcák. Tehát az innováció alapja a kritikus gondolkodás, vagyis bátran merjük megkérdőjelezni a status quót – vezette be előadását Mácz Ákos, az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) public affairs igazgatója.

A változás mindent és mindenkit érint

A ma innovációja a digitalizáció. Említsünk meg egy abszurdnak tűnő állítást: a húsz több, mint a háromszáz. Emögött Georg Leonard gondolata húzódik meg, aki az egyik legismertebb jövőkutató: a világ többet változik a következő húsz évben, mint amennyit változott az elmúlt háromszáz évben. Felgyorsult világban élünk, ahol a változás egyre gyorsabban következik be.

De nem csak a világunk változik, hanem mi magunk is. A kérdés az, hogy a változó világ sebességéhez tudunk-e igazodni, fel tudjuk-e venni a versenyt. Ha ránézünk a világtérképre, akkor azt láthatjuk, hogy nagy globális régiók versenyeznek egymással. A legtöbb – versenyképességet összehasonlító – elemzésből azt olvashatjuk ki, hogy Európa lemaradni látszik. A digitalizáció ugyanakkor olyan eszköz lehet Európa és Magyarország számára, amely a versenyképességet javítani tudja.

A változás kapcsán érdemes megnéznünk, hogy a világ legértékesebb vállalatainak sorrendje hogyan alakult az elmúlt 10 évben. Az új éllovasok felismerték a jövő fogyasztói igényeit, és ezek kielégítése céljából igénybe vették a technológia adta lehetőségeket. Ha nekik ilyen gyorsan sikerült, miért ne sikerülhetne másoknak is, akár más iparágakban is.

Új világok és üzleti modellek

A digitalizáció átalakítja a gazdaságot és a társadalmat, új üzleti modellek jelennek meg, olyan szavakkal ismerkedünk meg, amelyek korábban nem léteztek – mint pl. dolgok internete, big data, 5G, mesterséges intelligencia. Átalakul a munka világa és a foglalkoztatás. Amit digitalizálni lehet, azt digitalizálni is fogják. A verseny globálissá vált, egyetlen piac a globális piac, amelynek mozgatórugója a digitalizáció. Ha versenyképes akarok lenni, akkor nekem is alkalmaznom kell a digitalizációt.

Az ipari forradalmak közös jellemzői a jelenkorban is aktuálisak: megváltozik az ember és a gép relációja, egyre komplexebb munkák felé mozdulunk el, átalakul a munka világa, egyre hatékonyabban dolgozunk, új kompetenciákra van szükség, egyre magasabb értékű munkákról beszélhetünk.

A digitalizáció kapcsán említhetjük meg a fizikai és a virtuális teret. Az előbbiben szenzorok és egyéb eszközök segítségével adatokat gyűjtünk és fordítunk át a virtuális térbe. Utóbbiban a saját és a globális tudás birtokában az információkat feldolgozzuk. Majd vagy a virtuális világban jön létre egy új termék, vagy az eredményeket visszacsatoljuk a fizikai valóságba. Például a booking.com vagy az airbnb esetében egy olyan szolgáltatási platform jött létre, amely a virtuális térben működik.

A digitalizáció veszély és lehetőség, hiszen megszűnnek munkahelyek, de újak is létrejönnek. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, mivel a kereslet és a kínálat nem illeszkedik egymáshoz. Nincsenek meg az új kompetenciák, amelyekre szükség van az újonnan létrejövő munkahelyeken. Jó példa a változásra, hogy amíg az 1800-as években a munkaerő 85%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma már csak 1%-ról beszélhetünk.

Kihívások és feladatok

Az egyén szintjén fontos, hogy felismerjük a globális verseny jelentőségét, hiszen csak akkor lehetek versenyképes, ha megfelelő kompetenciákra teszek szert. Nincs életre szóló tudás. A szervezetek pedig akkor maradhatnak versenyképesek a globális piacon, ha a céges folyamatokat, ügyfélkezelést, logisztikát és minden mást átalakítanak és digitalizálnak, illetve a munkatársaikat felvértezik a megfelelő kompetenciákkal. A közösség vagy az iparág szintjén szintén a versenyképességre kell fókuszálni, akárcsak a makrogazdaság szintjén.

Számos iparág digitalizálódott már, ellenben még sok a munka többek között a bankszektorban, az autóiparban, az egészségiparban, az energiaiparban, és az ingatlanszektorban is. Az IVSZ munkacsoportjában az ingatlan életciklusára vonatkozóan négy fázist határoztak meg: előkészítés, tervezés; kivitelezés, felújítás; értékesítés, hasznosítás; működtetés és üzemeltetés. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes fázisok milyen szinten digitalizálódtak már, az iparág organikusan hogyan fejlődik, illetve milyen beavatkozási lehetőségek adódhatnak – folytatta Mácz Ákos.

Digitális irányok az ingatlanszektorban

Már megjelent az ingatlanszektorban a BIM, amely újfajta megközelítés, így a teljes életciklusában nyomon követhető az ingatlan. Megjelent a dolgok internete és egyéb intelligens megoldások, amelyekkel mindent tudunk mérni, ráadásul az 5G segítségével ez még egyszerűbb lesz. Mind a kereskedelmi, mind a magáncélú ingatlanok esetében megjelennek azok az érzékelők, amelyek a biztonságot, a hatékonyságot, a felhasználást, az üzemeltetést, a megelőzést, a kárelhárítást nyomon követik valós időben. Az ingatlanok kapacitását és kihasználtságát is lehetne növelni a digitalizáció segítségével, például ha egy stadionban egy focimeccs miatt kevés a környéken a parkoló, akkor miért ne lehetne behajtani a szomszédos irodaház mélygarázsába.

A blokklánc technológia segítségével biztonságosan, megosztottan tárolhatjuk köztes szereplő nélkül azokat a releváns információkat, amelyek például egy szerződéskötéshez vagy egy hitelfelvételhez szükségesek. A virtuális vagy kiterjesztett valóság szintén fontos alkalmazási terület. Egy konferencián az 5G felhasználási lehetőségeiről volt szó, ahol egy terepasztalon egy ingatlan kétdimenziós alaprajza jelent meg. Néhány tablet segítségével az épület már háromdimenziós képét mutatta, amelyeken láthattuk az alternatív terveket, pontosan 5 szcenáriót, hogy a szóban forgó ingatlan a megvalósítás után hogyan nézhet ki konkrétan. De az épület belsejében is „körbenézhetünk”, hogy milyen helyiségek lesznek, azok hogyan lesznek kiosztva és berendezve, magyarázta Mácz Ákos.

A big data a jövő olaja, ahogy szokták mondani, hiszen olcsóvá vált az adatgyűjtés, -tárolás és -feldolgozás. Az 5G és a dolgok internete korszakában az adatgyűjtés már nem kérdés többé, rajtunk múlik, hogy a megszerzett infókat hogyan hasznosítjuk és fordítjuk a javunkra.

Az IVSZ-ben egy éve megalakult proptech munkacsoportban az ingatlanpiaci és digitalizációs  szakértők néhány ötletet már megfogalmaztak, amelyek az ingatlanszektor digitális cselekvési tervének az alapjai lehetnek. Ide sorolhatjuk a hiteles ingatlan-nyilvántartást, hogy a magyar ingatlanvagyon valóban friss és naprakész adatokat tartalmazzon, transzparens módon hozzáférhetővé váljon mindenki számára, átlátható értékesítési folyamatokat lehessen létrehozni, de akár a társasházak működését is átláthatóvá lehetne tenni. A közvetlen hatások mellett közvetett makrogazdasági hatással is számolhatunk, így például az adatszolgáltatások és az együttműködések egyszerűbbé és gyorsabbá válhatnak.

+++

PropTech Hungary konferencia kapcsolódó előadása: A digitalizáció megállíthatatlan - hol tart az ingatlanszektor? - Mácz Ákos: IVSZ, Public affairs igazgató

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC