X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A kisgyermekes anyák helyzete a munkaerőpiacon

2020. November 27. Urbanisztika
A kisgyermekes édesanyák 77 százaléka érzi úgy, hogy szülés után a munkahelye visszavárja, ugyanakkor a GYES-en, GYED-en lévőknek csupán negyede érzi a saját munkahelyét valóban családbarátnak. Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén készült el az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatása, amely a kisgyermekes anyukák mellett különböző méretű vállalatokat is megszólaltatott annak érdekében, hogy felmérje a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetét. 

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már a közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogy hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerőpiaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.

A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát. A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be, elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél. A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk, és sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.

Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen, a GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.

A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket, és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (job sharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak – a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.

Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.

„Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk támogatni a kisgyermekes anyákat, fontos, hogy tisztában legyünk a tényekkel és az érintettek elmondhassák, mit tapasztalnak és mire van szükségük. Azzal, hogy megkérdeztük az édesanyákat és a munkaadókat egyaránt, tettünk egy újabb lépést az álláspontok közelítése, az optimális megoldások kidolgozása felé” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A három részből álló kutatássorozat rendkívül alapos képet ad számunkra a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetéről és az őket érintő problémákról. Az eredményeket összegezve pontosan kirajzolódnak azok a területek, amelyek fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a kisgyermekes anyákat ne érje megkülönböztetés a társadalom, vagy éppen a munkaadó oldaláról. Nagyvállalatként kulcsfontosságúnak tartjuk a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci részvételének a feltérképezését, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy mi is hozzájárulhassunk az édesanyák hatékony munkahelyi visszailleszkedéséhez, amely akkor a legeredményesebb, ha ők maguk mesélik el a tapasztalataikat” – mondta el Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere a kutatások kapcsán.

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group februárban publikált, első közös kutatása rávilágított arra, hogy a társadalom hajlamos a gyermekes nőkkel szemben kettős elvárást támasztani: egyrészről fontos, hogy a munkaerőpiacon olyan pozíciót találjanak, amellyel a család anyagi biztonságához is hozzájárulhatnak, másrészről a gyermekekről való mindennapi gondoskodás is elsősorban az ő feladatuk.

Az átfogó kutatás második része a koronavírus-járvány, illetve a következtében elrendelt karantén társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálta, amelynek során többek között az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint felének az életére negatív hatással volt a járvány első hulláma. A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az oktatási intézmények hirtelen elrendelt bezárása főleg az édesanyák otthoni terheit növelte tovább.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A kisgyermekes anyák helyzete a munkaerőpiacon

2020. November 27. Urbanisztika
A kisgyermekes édesanyák 77 százaléka érzi úgy, hogy szülés után a munkahelye visszavárja, ugyanakkor a GYES-en, GYED-en lévőknek csupán negyede érzi a saját munkahelyét valóban családbarátnak. Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén készült el az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatása, amely a kisgyermekes anyukák mellett különböző méretű vállalatokat is megszólaltatott annak érdekében, hogy felmérje a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetét. 

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már a közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogy hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerőpiaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.

A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát. A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be, elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél. A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk, és sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.

Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen, a GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.

A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket, és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (job sharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak – a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.

Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.

„Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk támogatni a kisgyermekes anyákat, fontos, hogy tisztában legyünk a tényekkel és az érintettek elmondhassák, mit tapasztalnak és mire van szükségük. Azzal, hogy megkérdeztük az édesanyákat és a munkaadókat egyaránt, tettünk egy újabb lépést az álláspontok közelítése, az optimális megoldások kidolgozása felé” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A három részből álló kutatássorozat rendkívül alapos képet ad számunkra a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetéről és az őket érintő problémákról. Az eredményeket összegezve pontosan kirajzolódnak azok a területek, amelyek fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a kisgyermekes anyákat ne érje megkülönböztetés a társadalom, vagy éppen a munkaadó oldaláról. Nagyvállalatként kulcsfontosságúnak tartjuk a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci részvételének a feltérképezését, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy mi is hozzájárulhassunk az édesanyák hatékony munkahelyi visszailleszkedéséhez, amely akkor a legeredményesebb, ha ők maguk mesélik el a tapasztalataikat” – mondta el Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere a kutatások kapcsán.

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group februárban publikált, első közös kutatása rávilágított arra, hogy a társadalom hajlamos a gyermekes nőkkel szemben kettős elvárást támasztani: egyrészről fontos, hogy a munkaerőpiacon olyan pozíciót találjanak, amellyel a család anyagi biztonságához is hozzájárulhatnak, másrészről a gyermekekről való mindennapi gondoskodás is elsősorban az ő feladatuk.

Az átfogó kutatás második része a koronavírus-járvány, illetve a következtében elrendelt karantén társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálta, amelynek során többek között az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint felének az életére negatív hatással volt a járvány első hulláma. A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az oktatási intézmények hirtelen elrendelt bezárása főleg az édesanyák otthoni terheit növelte tovább.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC