X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A kiskereskedelmi adatok megtolhatják a GDP-t

2019. Május 06. Retail
A KSH jelentése szerint márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve .A márciusi lassulás ellenére az első negyedév mutatója élénkülést jelez a tavalyi év utolsó negyedéhez mérve, ami biztató előjel a jövő szerdán megjelenő GDP-statisztika előtt. 

A KSH jelentése szerint márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 5,9 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése markánsan lelassult  a februárihoz képest és jelentősen elmaradt a várakozásoktól. Aggodalomra azonban egyáltalán nincs ok, mivel az első negyedévben meglepően jól, nagyjából a tavalyi utolsó negyedévnek megfelelően teljesített a szektor, amivel a GDP növekedésében betöltött szerepe nem változott.  Ez mindenképpen kedvező előjel a jövő heti GDP adatközlés előtt.

A márciusi meglepetést az élelmiszerkereskedelem mindössze 1,0 százalékos növekedése okozta, még a húsvéthatással kiigazítva is. A gyengébb márciust várhatóan egy jóval erőteljesebb április követ (ismételten a húsvéthatás miatt), és 2019 egészében a kiskereskedelmi forgalom növekedése megközelíti majd a tavalyi ütemet, 5-6 százalék lehet. 

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megjegyezte: márciusban enyhe lassulás jellemezte a kiskereskedelmet a februári kiugróan magas 8,4 százalékos értékhez képest, a növekedés azonban  még mindig stabilnak tekinthető. A január-márciusi adatok alátámasztják, hogy a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. Az emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom és a feszes munkaerőpiac a jövőben is támogatják a belső keresletet.

A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció további emelkedését, ami már érzékelhető gyorsulást hozott a legutóbbi inflációs statisztikákban. Az erős fogyasztási számok és a belső ipari folyamatok külső dekonjunktúrának látszólag ellentmondó stabil exportteljesítménye együttesen pedig azt eredményezheti, hogy az első negyedéves GDP-növekedés is magas maradhat. Az elemző úgy becsülte, hogy összességében 5,0 százalék közelében lehetett a GDP növekedési üteme az idei első negyedévben is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a forgalom márciusi lassulását teljes egészében az indokolta, hogy a húsvét tavaly márciusra, idén pedig áprilisra esett. A húsvéthatás miatt áprilisban várható élénkülés. Az idei első negyedévben a forgalom növekedése élénkült a tavalyi utolsó negyedéves 5,1 százalékhoz képest, ami hozzájárulhatott a GDP növekedésének gyorsulásához is, így az első negyedévben a GDP növekedése szerinte meghaladhatta az 5 százalékot. 

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás, valamint az egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is elmondta, hogy a forgalom  márciusi  lassulása az élelmiszerkereslet visszafogott növekedésével magyarázható, hogy tavaly nagypéntek március végére esett, az idén pedig áprilisban volt a húsvét. Így ebben az évben az áprilisi élelmiszerforgalom magasabb lehet a tavalyinál. A kiskereskedelmi növekedés elsősorban a reálbérek emelkedésével, a fogyasztási hitelek iránti erős kereslettel magyarázható. Ebben az évben a mostani kilátások szerint 5-5,5 százalék körül lehet a forgalom növekedése, amiben a tartós fogyasztási cikkeké lesz a főszerep.

Fotó: George Rudy / shutterstock.com

Média forrás: mti
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A kiskereskedelmi adatok megtolhatják a GDP-t

A KSH jelentése szerint márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve .A márciusi lassulás ellenére az első negyedév mutatója élénkülést jelez a tavalyi év utolsó negyedéhez mérve, ami biztató előjel a jövő szerdán megjelenő GDP-statisztika előtt. 

A KSH jelentése szerint márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 5,9 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése markánsan lelassult  a februárihoz képest és jelentősen elmaradt a várakozásoktól. Aggodalomra azonban egyáltalán nincs ok, mivel az első negyedévben meglepően jól, nagyjából a tavalyi utolsó negyedévnek megfelelően teljesített a szektor, amivel a GDP növekedésében betöltött szerepe nem változott.  Ez mindenképpen kedvező előjel a jövő heti GDP adatközlés előtt.

A márciusi meglepetést az élelmiszerkereskedelem mindössze 1,0 százalékos növekedése okozta, még a húsvéthatással kiigazítva is. A gyengébb márciust várhatóan egy jóval erőteljesebb április követ (ismételten a húsvéthatás miatt), és 2019 egészében a kiskereskedelmi forgalom növekedése megközelíti majd a tavalyi ütemet, 5-6 százalék lehet. 

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megjegyezte: márciusban enyhe lassulás jellemezte a kiskereskedelmet a februári kiugróan magas 8,4 százalékos értékhez képest, a növekedés azonban  még mindig stabilnak tekinthető. A január-márciusi adatok alátámasztják, hogy a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. Az emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom és a feszes munkaerőpiac a jövőben is támogatják a belső keresletet.

A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció további emelkedését, ami már érzékelhető gyorsulást hozott a legutóbbi inflációs statisztikákban. Az erős fogyasztási számok és a belső ipari folyamatok külső dekonjunktúrának látszólag ellentmondó stabil exportteljesítménye együttesen pedig azt eredményezheti, hogy az első negyedéves GDP-növekedés is magas maradhat. Az elemző úgy becsülte, hogy összességében 5,0 százalék közelében lehetett a GDP növekedési üteme az idei első negyedévben is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a forgalom márciusi lassulását teljes egészében az indokolta, hogy a húsvét tavaly márciusra, idén pedig áprilisra esett. A húsvéthatás miatt áprilisban várható élénkülés. Az idei első negyedévben a forgalom növekedése élénkült a tavalyi utolsó negyedéves 5,1 százalékhoz képest, ami hozzájárulhatott a GDP növekedésének gyorsulásához is, így az első negyedévben a GDP növekedése szerinte meghaladhatta az 5 százalékot. 

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás, valamint az egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is elmondta, hogy a forgalom  márciusi  lassulása az élelmiszerkereslet visszafogott növekedésével magyarázható, hogy tavaly nagypéntek március végére esett, az idén pedig áprilisban volt a húsvét. Így ebben az évben az áprilisi élelmiszerforgalom magasabb lehet a tavalyinál. A kiskereskedelmi növekedés elsősorban a reálbérek emelkedésével, a fogyasztási hitelek iránti erős kereslettel magyarázható. Ebben az évben a mostani kilátások szerint 5-5,5 százalék körül lehet a forgalom növekedése, amiben a tartós fogyasztási cikkeké lesz a főszerep.

Fotó: George Rudy / shutterstock.com

Média forrás: mti

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC