X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A lakásépítési boomra várnak a szakértők. Ígéretes a jövő, majd meglátjuk

2020. Október 12. Lakás
A Társaság a Lakásépítésért Lakásfelújításért Egyesület (TLE) a Construma építőipari szakkiállításon rendezett kerekasztal beszélgetést, ahol a résztvevők a lakásépítésekről és általában a lakáspiac jövőjéről cseréltek eszmét. A legfontosabb tényezők az 5%-os lakásáfa visszaállítása, a szociális bérlakás-piac kiépítése, illetve a zöld otthonok megjelenítése a kínálatban.

Tavaly 21 ezer lakás épült Magyarországon, amely azonban nem elég a kereslet kielégítésére és a meglévő állomány megújítására – mondta Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője, a beszélgetés moderátora. Rögtön az elején érdemes hozzátennünk, hogy a beszélgetést követően derült ki, hogy a Kormány az újépítésű lakás áfáját ismét 5 százalékra csökkenti. De ez még jobban igazolja a résztvevők megállapításait az újlakáspiacra vonatkozóan.

Trendszerűen csökken az új lakások építése, sőt, a korábban drasztikusan megemelt áfának is köszönhetően már az új engedélyek száma is folyamatosan esik. Az utóbbi adatra 2015 óta nem volt példa, miközben a válság után hosszú évekbe telt, amíg beindult végre a lakásépítési piac. Legutóbb két programot is bejelentettek, amelyek pozitív hatással lehetnek a jövőben a piacra.

Az idén frissen megalakult Budapest Fejlesztési Központ aktív szerepet játszhat a rozsdaövezetek átalakításában, ahol már korábban bevezették a kedvezményes áfát a lakásépítéseknél. Akár 3000 hektárról is beszélhetünk a fővárosban, bár ezen területek jogi-tulajdoni viszonyai egyelőre meglehetősen rendezetlenek. Illetve az MNB Új Otthon Programja még csak körvonalazódik, amely tíz éves futamidővel 0 százalékos hitelt kínálna az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak. Ezek mellett a második családvédelmi akciótervben további otthonteremtési intézkedések is várhatók.

A finanszírozási oldal biztosított

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a lakásépítésnek mekkora jelentősége van nemzetgazdasági szinten, hiszen 10 ezer lakás 0,8-1%-os növekedést és több tízezer munkahelyet teremt. Ma már kiszámítható, kedvező jelzáloghitelek vannak a piacon, ráadásul az NHP Hajrá is tovább segíti a lakásépítések finanszírozását. Azt látnunk kell, hogy az elmúlt évek lakáspolitikájában a kereslet és kínálat nem volt eléggé kiegyensúlyozott, ezért a piacot összességében kell nézni, vagyis az egyes otthonteremtési és egyéb intézkedések egy globális koncepció részei kell, hogy legyenek.

Így például jó irány a rozsdaövezeti lakásépítések kedvezményes áfája, de a többi ingatlanfejlesztés áfáját is ehhez kell közelíteni, illetve a többi intézkedésnek is koherensnek kell lennie (pl. engedélyeztetési problémák). Januártól az energetikai követelmények szigorodni fognak. de a zöld nem feltétlenül az energetikai besoroláshoz kapcsolódik csupán, hiszen a fenntartható megoldások mellett az életminőséget meghatározza a valódi zöld is, mint például egy zöld kert vagy erkély. Ilyen értelemben Budapesten a legkedvezőtlenebb a helyzet. Emellett megjegyezte, hogy az otthonteremtés különböző életszakaszokban mást és mást jelent, így például a fiatalabbak számára a szociális bérlakás kedvező lehet, később a családalapítás idején pedig a vásárlás kerül előtérbe.

A zöld gondolat utat tör

Tóth Csaba, a Budapest Fejlesztési Központ beruházási főigazgatója hozzátette, hogy az elmúlt években több mint 300 ezer fő költözött ki a fővárosi agglomerációba, miközben Budapesten dolgoznak, tanulnak és jelentős részben a városban töltik a szabadidejüket is, vagyis a napi ingázás is rossz hatással van a mindennapokra és az élhetőségre. Azokat a területeket akarják felkarolni, amelyek elhanyagoltak, többek között ipari és vasúti infrastruktúraterületekről van szó, ahol lakásépítésekre alkalmas telkeket lehet kialakítani. A rozsdaövezetben kiemelt célcsoport nincs, itt akár szociális bérlakások, akár piaci alapú lakások is épülhetnek.

A zöld gondolat utat fog törni a rozsdaövezetekben, de a zöldítéshez tartozik az is, hogy ne csak autóval, hanem kerékpárral és tömegközlekedési eszközzel is járjunk iskolába és munkába, vagyis egyáltalán megteremtsük ennek az infrastrukturális feltételeit. Bár alapesetben 30-40 ezer újlakásra lenne szükség évente a megfelelő minőségű hazai lakásállomány fenntartásához, de ezeket a számokat a következő években sem fogjuk elérni. Itt nem csak a kapacitások elégtelen volta a lényeg, hanem egyáltalán nincs annyi kialakított építési telek, amely ezeket a kívánt számokat biztosíthatná. A legfontosabb a hosszú távú kiszámíthatóság, például az adókörnyezet esetében, hogy beinduljanak az építkezések, illetve erősödjenek a kapacitások.

Kell az 5 százalék!

Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke elmondta, hogy elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, ezen belül az 5 százalékos áfa újbóli bevezetése, hiszen az újépítésű lakások piacán éppen a kedvezményes áfa kivezetésével indult el a negatív trend, amelyet a koronavírus-járvány tovább erősített. Ettől függetlenül optimista, nagyobb volumenű fejlesztések történhetnek a jövőben. 2016-20 között erős változás zajlott a piacon, amelyet összességében jó időszaknak értékelt, de több negatív trend is megjelent, mint például a kapacitás csökkenése, illetve nőttek az árak és a kivitelezési költségek.

A bérlakás-fejlesztések terén is előrelépés várható, az előkészületek jelenleg is zajlanak, amely lakhatást biztosíthat azoknak, akik nem tudnak saját erőből tulajdonhoz jutni. A minisztériumban is felismerték, hogy egy átfogó építésgazdasági stratégiára van szükség, ahol az egyes elemek egymást segíthetik. A korábbi 27%-os áfával nem jött ki a matek, hiszen olyan árszintek jelentkeznek, amelyek nem reálisak a piacon. De nem csak az áfa okozta az áremelkedést, hiszen az állami ösztönzőkkel is olyan erős kereslet érkezett, amelyet a kínálat nem tudott kielégíteni.

A használt lakások árai intenzíven emelkedni kezdtek, és ezt a tendenciát az újlakás-árak is követték. A kivitelezők költségoldala túlárazott, nagyságrendileg 10%-os csökkentésre van lehetőség, amely értelemszerűn mérsékelheti a lakásárat is. Januártól szigorodnak az energiahatékonysági szabályok is – pl. minimum 25%-nyi megújuló energiát kell alkalmazni –, amelyek egy lakás esetében szintén több milliós költségnövekedést jelentenek, de ezek többé-kevésbé már megjelentek az árazásban.

A járvány átalakította az igényeket

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy az éves 30-40 ezer kívánt új lakás mellett a lakásfelújítások is hozzájárulnak a hazai ingatlanállomány megújulásához. Azonban a piac is átalakulóban van, hiszen nem csak az újlakások száma esett vissza, illetve a használt lakások árai konszolidálódtak a korábbi drasztikus áremelkedések után, hanem a járvány az igényeket is átalakította.

A részleges korlátozások és az előtérbe kerülő távmunka miatt felértékelődött az otthon, ahol már nem csupán este tartózkodnak a lakók, hanem akár napközben is több időt töltenek el. Emiatt is előtérbe kerül a zöld udvar, növekszik az igény a privát kertre, teraszra, erkélyre, ami miatt például a panelek már olyan slágertermékek, mint akár egy éve is. Azonban az árérzékenység egyre erősebb lesz, ezért nem biztos, hogy a zöld lakások irányába mozdulnak el a vevők, még ha vannak is ígéretes projektek a zöld szemlélet meghonosítására.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A lakásépítési boomra várnak a szakértők. Ígéretes a jövő, majd meglátjuk

A Társaság a Lakásépítésért Lakásfelújításért Egyesület (TLE) a Construma építőipari szakkiállításon rendezett kerekasztal beszélgetést, ahol a résztvevők a lakásépítésekről és általában a lakáspiac jövőjéről cseréltek eszmét. A legfontosabb tényezők az 5%-os lakásáfa visszaállítása, a szociális bérlakás-piac kiépítése, illetve a zöld otthonok megjelenítése a kínálatban.

Tavaly 21 ezer lakás épült Magyarországon, amely azonban nem elég a kereslet kielégítésére és a meglévő állomány megújítására – mondta Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője, a beszélgetés moderátora. Rögtön az elején érdemes hozzátennünk, hogy a beszélgetést követően derült ki, hogy a Kormány az újépítésű lakás áfáját ismét 5 százalékra csökkenti. De ez még jobban igazolja a résztvevők megállapításait az újlakáspiacra vonatkozóan.

Trendszerűen csökken az új lakások építése, sőt, a korábban drasztikusan megemelt áfának is köszönhetően már az új engedélyek száma is folyamatosan esik. Az utóbbi adatra 2015 óta nem volt példa, miközben a válság után hosszú évekbe telt, amíg beindult végre a lakásépítési piac. Legutóbb két programot is bejelentettek, amelyek pozitív hatással lehetnek a jövőben a piacra.

Az idén frissen megalakult Budapest Fejlesztési Központ aktív szerepet játszhat a rozsdaövezetek átalakításában, ahol már korábban bevezették a kedvezményes áfát a lakásépítéseknél. Akár 3000 hektárról is beszélhetünk a fővárosban, bár ezen területek jogi-tulajdoni viszonyai egyelőre meglehetősen rendezetlenek. Illetve az MNB Új Otthon Programja még csak körvonalazódik, amely tíz éves futamidővel 0 százalékos hitelt kínálna az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak. Ezek mellett a második családvédelmi akciótervben további otthonteremtési intézkedések is várhatók.

A finanszírozási oldal biztosított

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a lakásépítésnek mekkora jelentősége van nemzetgazdasági szinten, hiszen 10 ezer lakás 0,8-1%-os növekedést és több tízezer munkahelyet teremt. Ma már kiszámítható, kedvező jelzáloghitelek vannak a piacon, ráadásul az NHP Hajrá is tovább segíti a lakásépítések finanszírozását. Azt látnunk kell, hogy az elmúlt évek lakáspolitikájában a kereslet és kínálat nem volt eléggé kiegyensúlyozott, ezért a piacot összességében kell nézni, vagyis az egyes otthonteremtési és egyéb intézkedések egy globális koncepció részei kell, hogy legyenek.

Így például jó irány a rozsdaövezeti lakásépítések kedvezményes áfája, de a többi ingatlanfejlesztés áfáját is ehhez kell közelíteni, illetve a többi intézkedésnek is koherensnek kell lennie (pl. engedélyeztetési problémák). Januártól az energetikai követelmények szigorodni fognak. de a zöld nem feltétlenül az energetikai besoroláshoz kapcsolódik csupán, hiszen a fenntartható megoldások mellett az életminőséget meghatározza a valódi zöld is, mint például egy zöld kert vagy erkély. Ilyen értelemben Budapesten a legkedvezőtlenebb a helyzet. Emellett megjegyezte, hogy az otthonteremtés különböző életszakaszokban mást és mást jelent, így például a fiatalabbak számára a szociális bérlakás kedvező lehet, később a családalapítás idején pedig a vásárlás kerül előtérbe.

A zöld gondolat utat tör

Tóth Csaba, a Budapest Fejlesztési Központ beruházási főigazgatója hozzátette, hogy az elmúlt években több mint 300 ezer fő költözött ki a fővárosi agglomerációba, miközben Budapesten dolgoznak, tanulnak és jelentős részben a városban töltik a szabadidejüket is, vagyis a napi ingázás is rossz hatással van a mindennapokra és az élhetőségre. Azokat a területeket akarják felkarolni, amelyek elhanyagoltak, többek között ipari és vasúti infrastruktúraterületekről van szó, ahol lakásépítésekre alkalmas telkeket lehet kialakítani. A rozsdaövezetben kiemelt célcsoport nincs, itt akár szociális bérlakások, akár piaci alapú lakások is épülhetnek.

A zöld gondolat utat fog törni a rozsdaövezetekben, de a zöldítéshez tartozik az is, hogy ne csak autóval, hanem kerékpárral és tömegközlekedési eszközzel is járjunk iskolába és munkába, vagyis egyáltalán megteremtsük ennek az infrastrukturális feltételeit. Bár alapesetben 30-40 ezer újlakásra lenne szükség évente a megfelelő minőségű hazai lakásállomány fenntartásához, de ezeket a számokat a következő években sem fogjuk elérni. Itt nem csak a kapacitások elégtelen volta a lényeg, hanem egyáltalán nincs annyi kialakított építési telek, amely ezeket a kívánt számokat biztosíthatná. A legfontosabb a hosszú távú kiszámíthatóság, például az adókörnyezet esetében, hogy beinduljanak az építkezések, illetve erősödjenek a kapacitások.

Kell az 5 százalék!

Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke elmondta, hogy elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, ezen belül az 5 százalékos áfa újbóli bevezetése, hiszen az újépítésű lakások piacán éppen a kedvezményes áfa kivezetésével indult el a negatív trend, amelyet a koronavírus-járvány tovább erősített. Ettől függetlenül optimista, nagyobb volumenű fejlesztések történhetnek a jövőben. 2016-20 között erős változás zajlott a piacon, amelyet összességében jó időszaknak értékelt, de több negatív trend is megjelent, mint például a kapacitás csökkenése, illetve nőttek az árak és a kivitelezési költségek.

A bérlakás-fejlesztések terén is előrelépés várható, az előkészületek jelenleg is zajlanak, amely lakhatást biztosíthat azoknak, akik nem tudnak saját erőből tulajdonhoz jutni. A minisztériumban is felismerték, hogy egy átfogó építésgazdasági stratégiára van szükség, ahol az egyes elemek egymást segíthetik. A korábbi 27%-os áfával nem jött ki a matek, hiszen olyan árszintek jelentkeznek, amelyek nem reálisak a piacon. De nem csak az áfa okozta az áremelkedést, hiszen az állami ösztönzőkkel is olyan erős kereslet érkezett, amelyet a kínálat nem tudott kielégíteni.

A használt lakások árai intenzíven emelkedni kezdtek, és ezt a tendenciát az újlakás-árak is követték. A kivitelezők költségoldala túlárazott, nagyságrendileg 10%-os csökkentésre van lehetőség, amely értelemszerűn mérsékelheti a lakásárat is. Januártól szigorodnak az energiahatékonysági szabályok is – pl. minimum 25%-nyi megújuló energiát kell alkalmazni –, amelyek egy lakás esetében szintén több milliós költségnövekedést jelentenek, de ezek többé-kevésbé már megjelentek az árazásban.

A járvány átalakította az igényeket

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy az éves 30-40 ezer kívánt új lakás mellett a lakásfelújítások is hozzájárulnak a hazai ingatlanállomány megújulásához. Azonban a piac is átalakulóban van, hiszen nem csak az újlakások száma esett vissza, illetve a használt lakások árai konszolidálódtak a korábbi drasztikus áremelkedések után, hanem a járvány az igényeket is átalakította.

A részleges korlátozások és az előtérbe kerülő távmunka miatt felértékelődött az otthon, ahol már nem csupán este tartózkodnak a lakók, hanem akár napközben is több időt töltenek el. Emiatt is előtérbe kerül a zöld udvar, növekszik az igény a privát kertre, teraszra, erkélyre, ami miatt például a panelek már olyan slágertermékek, mint akár egy éve is. Azonban az árérzékenység egyre erősebb lesz, ezért nem biztos, hogy a zöld lakások irányába mozdulnak el a vevők, még ha vannak is ígéretes projektek a zöld szemlélet meghonosítására.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC