X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A visegrádi országok közös fellépését szorgalmazza a hazai logisztikai szakma

2018. November 15. Raktár
A kormányzattal közös munkacsoport létrehozását, és a tervezett európai uniós jogszabályok kedvező alakítása érdekében a visegrádi országok közös fellépését kérik a magyar logisztikai iparág meghatározó szereplői abban az átfogó helyzetértékelésben, amelyet november elején nyújtottak be a Magyar Kormánynak.  

A szervezetek álláspontja szerint – az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan - átfogó intézkedésekkel növelni kell a magyar logisztikai ágazat versenyképességét. A Nemzeti Logisztikai Összefogás elnevezésű dokumentumban szereplő problémák megoldása a szakmai becslések szerint legalább 100 milliárd forint nemzetgazdasági többletbevételt eredményezne.

A logisztikai iparág, mint Magyarország stratégiai ágazata a magyar GDP 6,3%-át állítja elő a közúti, vasúti, vízi, légi, csővezetékes fuvarozás, illetve a raktározás területén, valamint a szektorban dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka, azaz több mint 200.000 munkavállaló. Magyarország logisztikai versenyképességének megőrzése és erősítése nemzetgazdasági érdek, ami a kormányzat és a szakma összefogását, együttgondolkodását és a szükséges döntések, intézkedések mielőbbi meghozatalát igényli. Az elmúlt évtizedben ugyanis egyre erősebb versenyhelyzet alakult ki az európai és a hazai logisztikai piacon, mind az uniós, mind az unión kívüli országok nagy hangsúlyt fektettek saját piaci pozíciójuk erősítésére.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) kezdeményezésére eddig soha nem látott összefogás valósult meg a logisztikai ágazat szakmai szervezetei között. A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége, a Magyar Hajózási Országos Szövetség, a Magyar Vámügyi Szövetség, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a Magyarországi Dunai Kikötők Szövetsége, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület – november elején második alkalommal nyújtották be közösen készített ágazati helyzetértékelésüket a magyar kormánynak.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei hangsúlyozzák, hogy a 2017 tavaszán előterjesztett javaslatcsomag óta több részterületen is történtek pozitív változások, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják az álláspontok folyamatos egyeztetését. A szakmai szereplők a dokumentumban a közúti, vasúti és vízi fuvarozás, a logisztikai szolgáltatások, valamint a vám területéről is összegyűjtötték a legfontosabb feladatokat és az azokhoz tartozó megoldási javaslatokat, amelyek számottevően segíthetik a kormány közlekedési, logisztikai és iparfejlesztési politikáját,szakmai becslések szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű nemzetgazdasági többletbevétellel járnának, és amelyeknek jelentős adóbefizetési és munkahelyteremtési vonzatuk is lenne.

A szakmai szervezetek közúti fuvarozás esetében a legfontosabb feladatnak a hazai engedélygazdálkodási gyakorlat és az okmánybiztonság felülvizsgálatát tartják. Szerintük új alapokra kell helyezni az engedélyek kiadását, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben. Emellett a közúti fuvarozás vonatkozásában az adózási jogszabályok módosítását – a fordított áfa fizetés bevezetését – javasolják annak érdekében, hogy a magyar cégek ne legyenek anyagilag érdekeltek a külföldi fuvarozók megbízásában, és a magyarországi árut elsősorban hazai fuvarozók szállíthassák el. Továbbá a visegrádi országok közös diplomáciai fellépését szorgalmazzák azon tervezett uniós jogszabályok (Mobilitási Csomag) kapcsán, amelyek elfogadása nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós alapjogot kérdőjelezik meg, hanem elsősorban a nemzetközi árufuvarozásban érdekelt közép-kelet-európai fuvarozó vállalatok tevékenységét érintené hátrányosan. A közúti fuvarozás versenyképességére vonatkozó javaslatok kiterjednek olyan részterületekre is, mint a gépjárművezető-hiány és a képzésfejlesztés, vagy a haszonjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszerének átláthatósága.

A vasúti fuvarozás esetében az infrastruktúra-fejlesztéseket átgondoltabb formában kell megvalósítani: meg kell kezdeni a rendező pályaudvarok korszerűsítését, valamint el kell érni, hogy a vasúti árufuvarozási piac mozdony flotta igényét minél nagyobb részarányban hazai forrásból biztosítsák. Emellett tovább kell gondolni az egyes kocsi forgalom, valamint a kombinált fuvarozás támogatási rendszerét, és a mai kor követelményeihez szükséges igazítani az érvényben lévő utasításokat és szabályokat. A megfelelő képzettségű, elhivatott szakember megtartása és utánpótlása érdekében pedig feltétlenül szükséges az oktatási rendszer fejlesztése, továbbá a vasúti életpályamodell kidolgozása.

A vízi fuvarozás területén, az elmúlt években a kikötők komoly – 52 milliárd forintnyi – fejlesztést kaptak. A Duna hajózhatóságának optimális kihasználásához azonban vízlépcsők építése, továbbá a vízi fuvareszköz-állomány felújítása is szükséges – ez a terület az elmúlt években semmilyen támogatást, segítséget nem kapott.  

Logisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban ösztönözni kell a komplex, rendszerszintű és környezetbarát megoldásokat, felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell az esetenként túlzó tűzvédelmi szabályokat. A szervezetek álláspontja szerint – noha a NAV szervezeti struktúrája magas színvonalú jogalkalmazást tesz lehetővé –, finomítás szükséges a vámeljárások területén is annak érdekében, hogy a vámkezelésben a hatósági szervek az ország minden pontján egységesen értelmezzék és alkalmazzák közösségi vámszabályokat.

A szervezetek ennek érdekében kezdeményezték a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a Magyar Kormány közös együttműködési rendszerét; azt a Nemzeti Logisztikai Összefogást, amely hosszú távon is garantálja a magyarországi logisztikai szolgáltatók és fuvarozók európai versenyképességét. A versenyképességi csomag egyik legfontosabb alapelve a partnerség és a közös érdekből fakadó együttgondolkodás a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormányzat között.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás által javasolt intézkedésekről részletesen is szó lesz a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége által szervezett 2019 januári Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A visegrádi országok közös fellépését szorgalmazza a hazai logisztikai szakma

A kormányzattal közös munkacsoport létrehozását, és a tervezett európai uniós jogszabályok kedvező alakítása érdekében a visegrádi országok közös fellépését kérik a magyar logisztikai iparág meghatározó szereplői abban az átfogó helyzetértékelésben, amelyet november elején nyújtottak be a Magyar Kormánynak.  

A szervezetek álláspontja szerint – az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan - átfogó intézkedésekkel növelni kell a magyar logisztikai ágazat versenyképességét. A Nemzeti Logisztikai Összefogás elnevezésű dokumentumban szereplő problémák megoldása a szakmai becslések szerint legalább 100 milliárd forint nemzetgazdasági többletbevételt eredményezne.

A logisztikai iparág, mint Magyarország stratégiai ágazata a magyar GDP 6,3%-át állítja elő a közúti, vasúti, vízi, légi, csővezetékes fuvarozás, illetve a raktározás területén, valamint a szektorban dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka, azaz több mint 200.000 munkavállaló. Magyarország logisztikai versenyképességének megőrzése és erősítése nemzetgazdasági érdek, ami a kormányzat és a szakma összefogását, együttgondolkodását és a szükséges döntések, intézkedések mielőbbi meghozatalát igényli. Az elmúlt évtizedben ugyanis egyre erősebb versenyhelyzet alakult ki az európai és a hazai logisztikai piacon, mind az uniós, mind az unión kívüli országok nagy hangsúlyt fektettek saját piaci pozíciójuk erősítésére.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) kezdeményezésére eddig soha nem látott összefogás valósult meg a logisztikai ágazat szakmai szervezetei között. A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége, a Magyar Hajózási Országos Szövetség, a Magyar Vámügyi Szövetség, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a Magyarországi Dunai Kikötők Szövetsége, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület – november elején második alkalommal nyújtották be közösen készített ágazati helyzetértékelésüket a magyar kormánynak.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei hangsúlyozzák, hogy a 2017 tavaszán előterjesztett javaslatcsomag óta több részterületen is történtek pozitív változások, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják az álláspontok folyamatos egyeztetését. A szakmai szereplők a dokumentumban a közúti, vasúti és vízi fuvarozás, a logisztikai szolgáltatások, valamint a vám területéről is összegyűjtötték a legfontosabb feladatokat és az azokhoz tartozó megoldási javaslatokat, amelyek számottevően segíthetik a kormány közlekedési, logisztikai és iparfejlesztési politikáját,szakmai becslések szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű nemzetgazdasági többletbevétellel járnának, és amelyeknek jelentős adóbefizetési és munkahelyteremtési vonzatuk is lenne.

A szakmai szervezetek közúti fuvarozás esetében a legfontosabb feladatnak a hazai engedélygazdálkodási gyakorlat és az okmánybiztonság felülvizsgálatát tartják. Szerintük új alapokra kell helyezni az engedélyek kiadását, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben. Emellett a közúti fuvarozás vonatkozásában az adózási jogszabályok módosítását – a fordított áfa fizetés bevezetését – javasolják annak érdekében, hogy a magyar cégek ne legyenek anyagilag érdekeltek a külföldi fuvarozók megbízásában, és a magyarországi árut elsősorban hazai fuvarozók szállíthassák el. Továbbá a visegrádi országok közös diplomáciai fellépését szorgalmazzák azon tervezett uniós jogszabályok (Mobilitási Csomag) kapcsán, amelyek elfogadása nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós alapjogot kérdőjelezik meg, hanem elsősorban a nemzetközi árufuvarozásban érdekelt közép-kelet-európai fuvarozó vállalatok tevékenységét érintené hátrányosan. A közúti fuvarozás versenyképességére vonatkozó javaslatok kiterjednek olyan részterületekre is, mint a gépjárművezető-hiány és a képzésfejlesztés, vagy a haszonjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszerének átláthatósága.

A vasúti fuvarozás esetében az infrastruktúra-fejlesztéseket átgondoltabb formában kell megvalósítani: meg kell kezdeni a rendező pályaudvarok korszerűsítését, valamint el kell érni, hogy a vasúti árufuvarozási piac mozdony flotta igényét minél nagyobb részarányban hazai forrásból biztosítsák. Emellett tovább kell gondolni az egyes kocsi forgalom, valamint a kombinált fuvarozás támogatási rendszerét, és a mai kor követelményeihez szükséges igazítani az érvényben lévő utasításokat és szabályokat. A megfelelő képzettségű, elhivatott szakember megtartása és utánpótlása érdekében pedig feltétlenül szükséges az oktatási rendszer fejlesztése, továbbá a vasúti életpályamodell kidolgozása.

A vízi fuvarozás területén, az elmúlt években a kikötők komoly – 52 milliárd forintnyi – fejlesztést kaptak. A Duna hajózhatóságának optimális kihasználásához azonban vízlépcsők építése, továbbá a vízi fuvareszköz-állomány felújítása is szükséges – ez a terület az elmúlt években semmilyen támogatást, segítséget nem kapott.  

Logisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban ösztönözni kell a komplex, rendszerszintű és környezetbarát megoldásokat, felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell az esetenként túlzó tűzvédelmi szabályokat. A szervezetek álláspontja szerint – noha a NAV szervezeti struktúrája magas színvonalú jogalkalmazást tesz lehetővé –, finomítás szükséges a vámeljárások területén is annak érdekében, hogy a vámkezelésben a hatósági szervek az ország minden pontján egységesen értelmezzék és alkalmazzák közösségi vámszabályokat.

A szervezetek ennek érdekében kezdeményezték a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a Magyar Kormány közös együttműködési rendszerét; azt a Nemzeti Logisztikai Összefogást, amely hosszú távon is garantálja a magyarországi logisztikai szolgáltatók és fuvarozók európai versenyképességét. A versenyképességi csomag egyik legfontosabb alapelve a partnerség és a közös érdekből fakadó együttgondolkodás a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormányzat között.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás által javasolt intézkedésekről részletesen is szó lesz a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége által szervezett 2019 januári Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC