X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Akadályok a magyar építőipar előtt Németországban

2020. Július 15. Raktár
Nehezítik a magyar vállalkozások németországi tevékenységét a kiküldetéssel összefüggő német szigorítások - hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tájékoztatásában.

A szervezet felidézte, hogy az Európai Bizottság 2018. nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét, ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kell megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket. A német törvényhozás 2020. július 30-i hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.

Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak. A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban. A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.

Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok töredékének betartását írta elő kötelezően, például a napi munkaidőt és minimálbérek biztosítását - jelezte az ÉVOSZ. Az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat, így változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.

A szakszövetség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét. Július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően kell megfizetni a járulékot. A tárgyévet megelőző év júliusában a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, míg a korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt.

Az ÉVOSZ szerint a két, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégeknek, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat. A koronavírus világjárvány miatt az európai uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak.

Fotó: shutterstock.com

Média forrás: mti
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Akadályok a magyar építőipar előtt Németországban

Nehezítik a magyar vállalkozások németországi tevékenységét a kiküldetéssel összefüggő német szigorítások - hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tájékoztatásában.

A szervezet felidézte, hogy az Európai Bizottság 2018. nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét, ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kell megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket. A német törvényhozás 2020. július 30-i hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.

Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak. A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban. A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.

Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok töredékének betartását írta elő kötelezően, például a napi munkaidőt és minimálbérek biztosítását - jelezte az ÉVOSZ. Az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat, így változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.

A szakszövetség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét. Július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően kell megfizetni a járulékot. A tárgyévet megelőző év júliusában a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, míg a korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt.

Az ÉVOSZ szerint a két, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégeknek, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat. A koronavírus világjárvány miatt az európai uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak.

Fotó: shutterstock.com

Média forrás: mti

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC