X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Az autóipar fellegvára Közép-Európa

2019. Augusztus 27. Raktár
A visegrádi négyek az Európai Unió autógyártásának 18 százalékát adták 2017-ben és az autóiparban előállított minden egy euró hozzáadott érték további 1,1 euró hozzáadott értékkel gyarapította a V4-ek nemzeti termékét a Polish Economic Institute (PEI) lengyel gazdaságkutató intézet MTI-hez eljuttatott tanulmánya szerint. 

A V4-ek 2017-ben 3,53 millió járművet gyártottak és ezzel 18 százalékát adták az Európai Unió gyártási volumenének a PEI adatai szerint. A V4-ek gazdaságában 2,10-es multiplikátor hatást fejt ki az autóipar, azaz minden egyes eurónyi előállított hozzáadott értékhez további 1,1 euró hozzáadott érték társult a gazdaság egészében. A foglalkoztatási multiplikátor a V4-eknél 2,29, azaz az autóiparban létesített minden munkahely mellé 1,3 munkahely létesült a gazdaság egészében. A foglalkoztatási multiplikátor Lengyelországban 2,32, Csehországban 2,59, Szlovákiában 1,65, Magyarországon pedig 2,27. 

A tanulmány megállapítja: az autóipar meghatározó szerepet tölt be a magyar, a cseh és a szlovák gazdaságban és kulcsfontosságú jelentőséggel bír további fejlődésüket illetően is. A cseh autóipar állította elő 2017-ben a legnagyobb bruttó hozzáadott értéket, a legnagyobb hatékonysággal termelt emellett a négy ország közül és a legtöbbet is exportálta. Az autóipari vállalatok száma viszont Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben és itt növekedett leginkább a termelés, valamint a hozzáadott érték és a foglalkoztatás mellett a munka hatékonysága is. Mindazonáltal Lengyelország számít az autóipari alkatrészek legnagyobb beszállítójának a négy tagország közül.

Az autóiparban előállított hozzáadott érték árkiigazítással Lengyelországban és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben 2010 és 2017 között, közel nyolcvan százalékkal, illetve 78 százalékkal. Magyarországon 68 százalékos, Csehországban 63 százalékos volt a növekedés. Mind a négy országban jelentős mértékben meghaladta a növekedés az 53 százalékos uniós átlagot. 

A cseh autóipar 2017-ben 9,7 milliárd euró, a lengyel 7,2 milliárd euró, a magyar 4,9 milliárd euró, a szlovák 3,4 milliárd euró hozzáadott értéket állított elő közvetlenül. A lengyel gazdaságban az autóiparnak köszönhetően közvetlenül és közvetve 19,50 milliárd euró hozzáadott érték jött létre, amit a kutatóintézet "Varsó értékével" tesz egyenlővé. A Csehországban termelt 20,10 milliárd eurós hozzáadott érték a tanulmány szerint az állami kiadások 27 százalékát fedezné az országban. A Szlovákiában előállított hozzáadott érték a szlovák költségvetés szociális kiadásainak 56 százalékát fedezné. A Magyarországon 2017-ben termelt 6,60 milliárd euróból pedig a lakosság hiteleinek 30 százalékát lehetne visszafizetni.

A négy ország közül a cseh autóipar számít a legfejlettebbnek mind gazdálkodási, mind technológiai mutatók tekintetében. Mind a négy országban a legnagyobb foglalkoztató ágazatok közé tartozik az autóipar, a feldolgozóiparban dolgozók 8-13 százalékát, az egész gazdaságban pedig a munkaerő 2-3 százalékát foglalkoztatják. A lengyel autóipar 314 ezer, a cseh 198 ezer, a magyar 101 ezer, a szlovák 79 ezer alkalmazottat foglalkoztatott 2017-ben, ami a feldolgozóiparban foglalkoztatottak sorrendben 8,0, 12,8, 11,2 és 13,7 százaléka. Az autóiparban a foglalkoztatás 2010 óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekedett, leginkább Szlovákiában, 54 százalékkal. 

A négy tagország járműiparában a munka termelékenysége (a bruttó hozzáadott érték osztva az alkalmazottak számával) 2016-ban mintegy fele volt a 85 ezer eurós uniós átlagnak. Magyarországon és Csehországban 48 ezer euró, Szlovákiában 41 ezer euró, Lengyelországban 34 ezer euró. Az autóiparban foglalkoztatottak havi nominális bére 2017-ben Csehországban 1742 euró, Magyarországon 1565 euró, Lengyelországban 1141 euró, Szlovákiában 1815 euró volt, az ipari átlagnak sorrendben 129, 132, 94 és 133 százaléka.

A lengyel kutatóintézet tanulmánya valószínűtlennek tartja, hogy a V4-ek autóipara a német ipari termelés függvényében fent tudná tartani növekedésének korábbi lendületes ütemét. Németországban például míg 2013 és 2016 között folyamatosan nőtt az autóipari termelés, de 2017-ben már 100 ezerrel csökkent az előző évihez képest és ez a trend folytatódott 2018 elején is.     

A V4-ek autóipara mindazonáltal kedvező befektetési feltételeket kínál a világ autóipari vállalatainak. A lengyel kutatóintézet ilyen pozitív tényezőként sorolja fel a térség szerencsés földrajzi elhelyezkedését Európa közepén, az alapvetően beruházásbarát és stabil politikai környezetet, a rendelkezésre álló kormányzati fejlesztési programokat, a jegybankok által kínált alacsony kamatkörnyezetet, valamint a versenyképes munkabéreket és az alacsony társasági adót. Hátrányként említi a tanulmány a munkaerő jellemzően alacsony mobilitását, valamint a megfelelően képzett szakemberek hiányát.

Kép: Jenson - shutterstock.com

Média forrás: mti
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Az autóipar fellegvára Közép-Európa

2019. Augusztus 27. Raktár
A visegrádi négyek az Európai Unió autógyártásának 18 százalékát adták 2017-ben és az autóiparban előállított minden egy euró hozzáadott érték további 1,1 euró hozzáadott értékkel gyarapította a V4-ek nemzeti termékét a Polish Economic Institute (PEI) lengyel gazdaságkutató intézet MTI-hez eljuttatott tanulmánya szerint. 

A V4-ek 2017-ben 3,53 millió járművet gyártottak és ezzel 18 százalékát adták az Európai Unió gyártási volumenének a PEI adatai szerint. A V4-ek gazdaságában 2,10-es multiplikátor hatást fejt ki az autóipar, azaz minden egyes eurónyi előállított hozzáadott értékhez további 1,1 euró hozzáadott érték társult a gazdaság egészében. A foglalkoztatási multiplikátor a V4-eknél 2,29, azaz az autóiparban létesített minden munkahely mellé 1,3 munkahely létesült a gazdaság egészében. A foglalkoztatási multiplikátor Lengyelországban 2,32, Csehországban 2,59, Szlovákiában 1,65, Magyarországon pedig 2,27. 

A tanulmány megállapítja: az autóipar meghatározó szerepet tölt be a magyar, a cseh és a szlovák gazdaságban és kulcsfontosságú jelentőséggel bír további fejlődésüket illetően is. A cseh autóipar állította elő 2017-ben a legnagyobb bruttó hozzáadott értéket, a legnagyobb hatékonysággal termelt emellett a négy ország közül és a legtöbbet is exportálta. Az autóipari vállalatok száma viszont Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben és itt növekedett leginkább a termelés, valamint a hozzáadott érték és a foglalkoztatás mellett a munka hatékonysága is. Mindazonáltal Lengyelország számít az autóipari alkatrészek legnagyobb beszállítójának a négy tagország közül.

Az autóiparban előállított hozzáadott érték árkiigazítással Lengyelországban és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben 2010 és 2017 között, közel nyolcvan százalékkal, illetve 78 százalékkal. Magyarországon 68 százalékos, Csehországban 63 százalékos volt a növekedés. Mind a négy országban jelentős mértékben meghaladta a növekedés az 53 százalékos uniós átlagot. 

A cseh autóipar 2017-ben 9,7 milliárd euró, a lengyel 7,2 milliárd euró, a magyar 4,9 milliárd euró, a szlovák 3,4 milliárd euró hozzáadott értéket állított elő közvetlenül. A lengyel gazdaságban az autóiparnak köszönhetően közvetlenül és közvetve 19,50 milliárd euró hozzáadott érték jött létre, amit a kutatóintézet "Varsó értékével" tesz egyenlővé. A Csehországban termelt 20,10 milliárd eurós hozzáadott érték a tanulmány szerint az állami kiadások 27 százalékát fedezné az országban. A Szlovákiában előállított hozzáadott érték a szlovák költségvetés szociális kiadásainak 56 százalékát fedezné. A Magyarországon 2017-ben termelt 6,60 milliárd euróból pedig a lakosság hiteleinek 30 százalékát lehetne visszafizetni.

A négy ország közül a cseh autóipar számít a legfejlettebbnek mind gazdálkodási, mind technológiai mutatók tekintetében. Mind a négy országban a legnagyobb foglalkoztató ágazatok közé tartozik az autóipar, a feldolgozóiparban dolgozók 8-13 százalékát, az egész gazdaságban pedig a munkaerő 2-3 százalékát foglalkoztatják. A lengyel autóipar 314 ezer, a cseh 198 ezer, a magyar 101 ezer, a szlovák 79 ezer alkalmazottat foglalkoztatott 2017-ben, ami a feldolgozóiparban foglalkoztatottak sorrendben 8,0, 12,8, 11,2 és 13,7 százaléka. Az autóiparban a foglalkoztatás 2010 óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekedett, leginkább Szlovákiában, 54 százalékkal. 

A négy tagország járműiparában a munka termelékenysége (a bruttó hozzáadott érték osztva az alkalmazottak számával) 2016-ban mintegy fele volt a 85 ezer eurós uniós átlagnak. Magyarországon és Csehországban 48 ezer euró, Szlovákiában 41 ezer euró, Lengyelországban 34 ezer euró. Az autóiparban foglalkoztatottak havi nominális bére 2017-ben Csehországban 1742 euró, Magyarországon 1565 euró, Lengyelországban 1141 euró, Szlovákiában 1815 euró volt, az ipari átlagnak sorrendben 129, 132, 94 és 133 százaléka.

A lengyel kutatóintézet tanulmánya valószínűtlennek tartja, hogy a V4-ek autóipara a német ipari termelés függvényében fent tudná tartani növekedésének korábbi lendületes ütemét. Németországban például míg 2013 és 2016 között folyamatosan nőtt az autóipari termelés, de 2017-ben már 100 ezerrel csökkent az előző évihez képest és ez a trend folytatódott 2018 elején is.     

A V4-ek autóipara mindazonáltal kedvező befektetési feltételeket kínál a világ autóipari vállalatainak. A lengyel kutatóintézet ilyen pozitív tényezőként sorolja fel a térség szerencsés földrajzi elhelyezkedését Európa közepén, az alapvetően beruházásbarát és stabil politikai környezetet, a rendelkezésre álló kormányzati fejlesztési programokat, a jegybankok által kínált alacsony kamatkörnyezetet, valamint a versenyképes munkabéreket és az alacsony társasági adót. Hátrányként említi a tanulmány a munkaerő jellemzően alacsony mobilitását, valamint a megfelelően képzett szakemberek hiányát.

Kép: Jenson - shutterstock.com

Média forrás: mti

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC