X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Az iroda múltja és jövője. Hol dolgoztak ezer éve és hol fogunk 10 év múlva?

2019. Február 11.
Az iroda a latin officium szóból származik. A rómaiak után a középkorban visszaesett a szerepe, de az újkor hajnalán az ipari forradalom ismét előtérbe helyezte. A 20. század első felében már nagyban működtek, aztán az ezredfordulón eljött az irodák forradalma, a statikus munkahelyeket felváltotta a mobilitás és a dinamizmus. Itt tartunk most. De mit hoz a jövő? Majd a szakértők megmondják: OfficeUP, Akvárium, február 20.

Ókortól a reneszánszig

Az iroda kialakulása összefügg a gazdasági események regisztrálásának elterjedésével. Már a római birodalomban az írásbeliség segítségével igen sokrétű regisztrációs rendszert dolgoztak ki. Az antik korban az iroda a palota vagy a templom leválasztott részét jelentette, ahol a tekercseket is tárolták. Ezeket a helyeket akkoriban könyvtáraknak nevezték, hiszen a kiadványok is ott kaptak helyet, ahol az írástudók tevékenykedtek. Róma bukása után a sötét középkorban visszaesett az írástudás szerepe, azonban keleten, főként a Bizánci Birodalom és az arab birodalmak jóvoltából tovább éltek az adminisztráció hagyományai. A nyugati középkorban aztán szép lassan kialakult a kancellária intézménye, ahol a kormányzati iratokat és a jogszabályokat tárolták.

A 13. században írták le először az angol office szót, a mai értelemben vett fogalomként használva. A reneszánsz idején felvirágzott a kereskedelem, és a kereskedők igyekeztek egy épületben intézni üzleti ügyeiket, ahol kiterjedt regisztrációs rendszert működtettek. A 15. században már az irodai tevékenységeket egy önálló épületbe koncentrálták. Ezzel párhuzamosan az állami, az egyházi és a magánjellegű kereskedelmi tevékenységek elkülönültek egymástól. A középkorban hosszú ideig az iroda a tulajdonos házában működött, később a 16. század elején az olasz bankok önálló irodaházakat építettek. Ekkor még az irodai alkalmazottakra nem jellemző a munkamegosztás, mindenki mindennel foglalkozott.

Ipari forradalom és a felhőkarcolók

Az ipari forradalom idején – a 18. és a 19. században – megnövekedett gazdasági aktivitás és szélesedő kereskedelmi és ipari forgalom még inkább emelte az iroda presztízsét, hiszen egyre több tevékenységet, egyre több munkafolyamatot – pl. könyvelés, rendelés – kellett koordinálni. Majd a növekvő városok ingatlanpiaca is felbolydult, és növekedésnek indultak a földárak. Mivel az irodák alapvetően a belvárosba koncentrálódtak, ezért költséges volt egy iroda működtetése. Vagyis a növekvő földárak elhozták a többszintes irodaházak idejét is. Ezek azonban a vas és acél elterjedéséig maximum 10 emeletesek voltak. 1852-től kezdték el használni az újfajta liftet (Otis találmánya), amely gyorsan eljuttatta az embereket az épület magasabb szintjeire is.

A 19. század végén azután kialakultak a maihoz hasonló irodák és irodai munkafolyamatok. Az 1800-as évek végén az irodaházakba már hatalmas üveg átriumokat építettek, így a természetes fény nem csak a látást, hanem a levegőáramlást is segítette. Amerikában megjelentek a magasházak, később pedig a felhőkarcolók. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat 1899-ben adták át. Az 1920-as években terjedtek el az irodaszervezésben Taylor „tudományos vezetés” elvei. Ezek között említhetjük az olyan irodai eszközöket, mint a lyukkártya, a másolópapír vagy az automata írógép. Később pedig a technika fejlődésével párhuzamosan használni kezdték a elektromechanikus könyvelő automatákat és a számológépeket. Az 1970-80-as években megjelentek a már inkább elektronikus irodai adatfeldolgozó gépek, a számítógépek. A technológiai fejlődés azóta is töretlen, az okos megoldások és az internet a 21. században forradalmasítják a céges működést is.

Új trendek

Eközben átalakultak a munkahelyek alaprajzi struktúrái, hiszen ma ismét hódítanak az egyterű irodák. Azért használjuk az ismét kifejezést, hiszen semmi új nincs a nap alatt, ugyanis az egyterű irodák már meglehetősen népszerűek voltak a 20. század első felében is, elég ha csak egy régi Kabos-féle magyar filmet nézünk, ahol a gyárban a titkárnők egyetlen helyiségben ülnek, miközben az írógépen pötyögnek. Sőt, a távmunka sem új keletű, hiszen kezdünk visszatérni a középkori állapotokhoz, amikor az iroda egyben lakhely is volt (home office). A mai információs infrastruktúra lehetővé teszi, hogy az alkalmazott otthon végezhesse a munkáját, anélkül, hogy be kelljen mennie a vállalatához.

Az iroda pedig már nem csak munkahely, hanem az adott cég szellemiségét és értékrendjét is megjeleníti. Szerepe átalakul, többfunkciós lesz, az új generációk igényeire és technológiai környezetére szabják. De ez már egy következő történet.

+++

 A február 20-án megrendezésre kerülő OfficeUP irodakonferencia egyik témája: Az irodatér múltja és jövője. Hol fogunk dolgozni 10 év múlva?

Résztvevők: Csobánki Zsuzsa – Senior Project Manager / Project Management & Building Consultancy, CBRE; Borbély Gábor MRICS – Director, Head of Business Development and Research, CBRE.

Itt olvashatunk részletesen az OfficeUp konferenciáról.

Fotó: Az Év Irodája

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Az iroda múltja és jövője. Hol dolgoztak ezer éve és hol fogunk 10 év múlva?

Az iroda a latin officium szóból származik. A rómaiak után a középkorban visszaesett a szerepe, de az újkor hajnalán az ipari forradalom ismét előtérbe helyezte. A 20. század első felében már nagyban működtek, aztán az ezredfordulón eljött az irodák forradalma, a statikus munkahelyeket felváltotta a mobilitás és a dinamizmus. Itt tartunk most. De mit hoz a jövő? Majd a szakértők megmondják: OfficeUP, Akvárium, február 20.

Ókortól a reneszánszig

Az iroda kialakulása összefügg a gazdasági események regisztrálásának elterjedésével. Már a római birodalomban az írásbeliség segítségével igen sokrétű regisztrációs rendszert dolgoztak ki. Az antik korban az iroda a palota vagy a templom leválasztott részét jelentette, ahol a tekercseket is tárolták. Ezeket a helyeket akkoriban könyvtáraknak nevezték, hiszen a kiadványok is ott kaptak helyet, ahol az írástudók tevékenykedtek. Róma bukása után a sötét középkorban visszaesett az írástudás szerepe, azonban keleten, főként a Bizánci Birodalom és az arab birodalmak jóvoltából tovább éltek az adminisztráció hagyományai. A nyugati középkorban aztán szép lassan kialakult a kancellária intézménye, ahol a kormányzati iratokat és a jogszabályokat tárolták.

A 13. században írták le először az angol office szót, a mai értelemben vett fogalomként használva. A reneszánsz idején felvirágzott a kereskedelem, és a kereskedők igyekeztek egy épületben intézni üzleti ügyeiket, ahol kiterjedt regisztrációs rendszert működtettek. A 15. században már az irodai tevékenységeket egy önálló épületbe koncentrálták. Ezzel párhuzamosan az állami, az egyházi és a magánjellegű kereskedelmi tevékenységek elkülönültek egymástól. A középkorban hosszú ideig az iroda a tulajdonos házában működött, később a 16. század elején az olasz bankok önálló irodaházakat építettek. Ekkor még az irodai alkalmazottakra nem jellemző a munkamegosztás, mindenki mindennel foglalkozott.

Ipari forradalom és a felhőkarcolók

Az ipari forradalom idején – a 18. és a 19. században – megnövekedett gazdasági aktivitás és szélesedő kereskedelmi és ipari forgalom még inkább emelte az iroda presztízsét, hiszen egyre több tevékenységet, egyre több munkafolyamatot – pl. könyvelés, rendelés – kellett koordinálni. Majd a növekvő városok ingatlanpiaca is felbolydult, és növekedésnek indultak a földárak. Mivel az irodák alapvetően a belvárosba koncentrálódtak, ezért költséges volt egy iroda működtetése. Vagyis a növekvő földárak elhozták a többszintes irodaházak idejét is. Ezek azonban a vas és acél elterjedéséig maximum 10 emeletesek voltak. 1852-től kezdték el használni az újfajta liftet (Otis találmánya), amely gyorsan eljuttatta az embereket az épület magasabb szintjeire is.

A 19. század végén azután kialakultak a maihoz hasonló irodák és irodai munkafolyamatok. Az 1800-as évek végén az irodaházakba már hatalmas üveg átriumokat építettek, így a természetes fény nem csak a látást, hanem a levegőáramlást is segítette. Amerikában megjelentek a magasházak, később pedig a felhőkarcolók. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat 1899-ben adták át. Az 1920-as években terjedtek el az irodaszervezésben Taylor „tudományos vezetés” elvei. Ezek között említhetjük az olyan irodai eszközöket, mint a lyukkártya, a másolópapír vagy az automata írógép. Később pedig a technika fejlődésével párhuzamosan használni kezdték a elektromechanikus könyvelő automatákat és a számológépeket. Az 1970-80-as években megjelentek a már inkább elektronikus irodai adatfeldolgozó gépek, a számítógépek. A technológiai fejlődés azóta is töretlen, az okos megoldások és az internet a 21. században forradalmasítják a céges működést is.

Új trendek

Eközben átalakultak a munkahelyek alaprajzi struktúrái, hiszen ma ismét hódítanak az egyterű irodák. Azért használjuk az ismét kifejezést, hiszen semmi új nincs a nap alatt, ugyanis az egyterű irodák már meglehetősen népszerűek voltak a 20. század első felében is, elég ha csak egy régi Kabos-féle magyar filmet nézünk, ahol a gyárban a titkárnők egyetlen helyiségben ülnek, miközben az írógépen pötyögnek. Sőt, a távmunka sem új keletű, hiszen kezdünk visszatérni a középkori állapotokhoz, amikor az iroda egyben lakhely is volt (home office). A mai információs infrastruktúra lehetővé teszi, hogy az alkalmazott otthon végezhesse a munkáját, anélkül, hogy be kelljen mennie a vállalatához.

Az iroda pedig már nem csak munkahely, hanem az adott cég szellemiségét és értékrendjét is megjeleníti. Szerepe átalakul, többfunkciós lesz, az új generációk igényeire és technológiai környezetére szabják. De ez már egy következő történet.

+++

 A február 20-án megrendezésre kerülő OfficeUP irodakonferencia egyik témája: Az irodatér múltja és jövője. Hol fogunk dolgozni 10 év múlva?

Résztvevők: Csobánki Zsuzsa – Senior Project Manager / Project Management & Building Consultancy, CBRE; Borbély Gábor MRICS – Director, Head of Business Development and Research, CBRE.

Itt olvashatunk részletesen az OfficeUp konferenciáról.

Fotó: Az Év Irodája

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC