X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Az életmód centerek döntik romlásba a plázákat? Az eklektikus giccs mindent visz?

2017. Április 13. Retail
A bevásárlóközpontok történetét bemutató sorozatunk első részében az áruházak és a plázák kialakulásával foglalkoztunk. Most pedig ideje reflektorfénybe állítani az ún. életmód központokat, amelyek Amerikában hódítanak, és a külvárosi plázák helyére pályáznak.

Külvárosi kontra belvárosi pláza

Eredetileg az USA-ban alakultak ki a mai bevásárlóközpontok, amelyek az ún. Gruen-féle pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát jelentették az 1950-es évektől kezdve, hogy a zöldövezetekben lakók igényeit kielégíthessék.  A bécsi születésű Victor Gruen még az 1950-s években költözött Beverly Hillsbe, ahol elhatározta, hogy az unalmas és szürke külvárosokba elhozza a fényt egy bevásárlóközpont formájában. Ezt egyébként közösségformáló értéknek is gondolta, hiszen könyvtárat, mozit, koncerttermet és napközit tervezett a plázákba.

Gruen álma először Minneapolis külvárosában valósult meg 1956-ban, később azonban a koncepció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen inkább sematizált külvárosi mallok jöttek létre, amelyekből hiányzott a lényeg, vagyis a közösségépítő erő. Később megjelentek a települések belső magjaiban az ún. Jerde-féle városi-színházi plázák is, amelyek aztán az egész világon elterjedtek. Mindenhol ugyanazok a formák, koncepciók és bolthálózatok jellemezték a plázákat, ezért az emberek ráuntak a sematikus és unalmas üzletközpontokra. Ráadásul hatalmas méretekben épültek a bevásárlóközpontok rengeteg üzlettel, amelyek szintén nem az emberközpontúság irányába hatottak.

Újabb evolúciós termék: életmód center

Ekkor érkezett meg az ezredforduló idején az életmód centerek koncepciója, hogy a látogatók családias és egyedi megjelenésű központokban tölthessék az idejüket. Nem tudni, hogy az új koncepció meddig fog működni, mindenesetre jelentős közösségépítő funkciót is betölt, és erre minden ember vágyik a 21. században. Az amerikai városok jómódú elővárosaiban hódít a trend: jelenleg több mint 400 ilyen központ működik az USA-ban. Ez még így is mindössze csupán 2%-a az összes amerikai plázának. Érdekes módon ez az új stílus valójában visszatérés a belvárosi plázák világából a külvárosokba, ahol ugye eredetileg Viktor Gruen találta ki a városon kívüli pláza fogalmát.

Ezek gyakran vegyes funkciójú ingatlanegyüttesek, hiszen lakások, éttermek, mozik, élelmiszerboltok, sőt, néha szállodák is csatlakoznak a hagyományos kiskereskedelmi funkcióhoz. Az életmód centerek úgy reklámozzák magukat, mint a lélektelen, hagyományos bevásárlóközpontok 21. századi, közösség-orientált alternatívái. Az International Council of Shopping Centers (ICSC) meghatározásában az életmód centerek speciális bevásárlóközpontok, amelyek szabadtéri környezetben igényes üzleteket jelentenek étkezési és szórakozási lehetőségekkel.

Dizájn, eklektika és giccs

Ezek olyan szabadidős desztinációk, ahol a design meglehetősen magas színvonalat jelenít meg, például köztéri bútorok és szökőkutak emelik a hely pompáját. Macskaköves járdák, kandeláberek, vagy Art Deco ihletésű fényreklámok jelzik az egyediségüket. Egyfajta felső-középosztálybeli fílinget árasztanak, vagyis nem árt megfelelő vásárlóerővel rendelkezni.

Ha mégis a stílust akarnák meghatározni, akkor az eklektikus jelzőt használhatjuk, hiszen a fejlesztők többnyire a tervező építészektől egy konkrét korhangulat megvalósítását kérik (századforduló, barokk stb.). A sokszínű kis épületek halmaza reagál a bevásárlóközpontokat ért kritikákra is, hiszen azokat sokszor sematizált, egysíkú épületként jellemzik. Néha a fejlesztők egy konzervált, több száz éves városka képét akarják megjeleníteni a beruházás során, mintha egy vadnyugati film díszletvárosát látnánk viszont. Vagyis a hitelesség megkérdőjelezhető, és a giccs sem áll távol ezektől az életmód központoktól.

A kényelemre és otthonosságra utaló leírások azonban a bevásárlóközpontok üzletpolitikájára is pontosan ráillenek. A különbség abban rejlik, hogy míg a plázákban az ismert világmárkák sematikus üzleteket alakítanak ki, addig az életmód centerekben ugyanazok a láncok speciális, egyedi üzletekben jelennek meg, illetve a helyi kiskereskedők is boltot nyithatnak. A méretekben is tetten érhető a különbség, hiszen a lifestyle centerek jóval kisebbek a bevásárlóközpontoknál.

folytatjuk

A plázák történetét bemutató sorozatunk első része itt olvashatóA 3. részre pedig itt kell kattintani.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Az életmód centerek döntik romlásba a plázákat? Az eklektikus giccs mindent visz?

A bevásárlóközpontok történetét bemutató sorozatunk első részében az áruházak és a plázák kialakulásával foglalkoztunk. Most pedig ideje reflektorfénybe állítani az ún. életmód központokat, amelyek Amerikában hódítanak, és a külvárosi plázák helyére pályáznak.

Külvárosi kontra belvárosi pláza

Eredetileg az USA-ban alakultak ki a mai bevásárlóközpontok, amelyek az ún. Gruen-féle pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát jelentették az 1950-es évektől kezdve, hogy a zöldövezetekben lakók igényeit kielégíthessék.  A bécsi születésű Victor Gruen még az 1950-s években költözött Beverly Hillsbe, ahol elhatározta, hogy az unalmas és szürke külvárosokba elhozza a fényt egy bevásárlóközpont formájában. Ezt egyébként közösségformáló értéknek is gondolta, hiszen könyvtárat, mozit, koncerttermet és napközit tervezett a plázákba.

Gruen álma először Minneapolis külvárosában valósult meg 1956-ban, később azonban a koncepció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen inkább sematizált külvárosi mallok jöttek létre, amelyekből hiányzott a lényeg, vagyis a közösségépítő erő. Később megjelentek a települések belső magjaiban az ún. Jerde-féle városi-színházi plázák is, amelyek aztán az egész világon elterjedtek. Mindenhol ugyanazok a formák, koncepciók és bolthálózatok jellemezték a plázákat, ezért az emberek ráuntak a sematikus és unalmas üzletközpontokra. Ráadásul hatalmas méretekben épültek a bevásárlóközpontok rengeteg üzlettel, amelyek szintén nem az emberközpontúság irányába hatottak.

Újabb evolúciós termék: életmód center

Ekkor érkezett meg az ezredforduló idején az életmód centerek koncepciója, hogy a látogatók családias és egyedi megjelenésű központokban tölthessék az idejüket. Nem tudni, hogy az új koncepció meddig fog működni, mindenesetre jelentős közösségépítő funkciót is betölt, és erre minden ember vágyik a 21. században. Az amerikai városok jómódú elővárosaiban hódít a trend: jelenleg több mint 400 ilyen központ működik az USA-ban. Ez még így is mindössze csupán 2%-a az összes amerikai plázának. Érdekes módon ez az új stílus valójában visszatérés a belvárosi plázák világából a külvárosokba, ahol ugye eredetileg Viktor Gruen találta ki a városon kívüli pláza fogalmát.

Ezek gyakran vegyes funkciójú ingatlanegyüttesek, hiszen lakások, éttermek, mozik, élelmiszerboltok, sőt, néha szállodák is csatlakoznak a hagyományos kiskereskedelmi funkcióhoz. Az életmód centerek úgy reklámozzák magukat, mint a lélektelen, hagyományos bevásárlóközpontok 21. századi, közösség-orientált alternatívái. Az International Council of Shopping Centers (ICSC) meghatározásában az életmód centerek speciális bevásárlóközpontok, amelyek szabadtéri környezetben igényes üzleteket jelentenek étkezési és szórakozási lehetőségekkel.

Dizájn, eklektika és giccs

Ezek olyan szabadidős desztinációk, ahol a design meglehetősen magas színvonalat jelenít meg, például köztéri bútorok és szökőkutak emelik a hely pompáját. Macskaköves járdák, kandeláberek, vagy Art Deco ihletésű fényreklámok jelzik az egyediségüket. Egyfajta felső-középosztálybeli fílinget árasztanak, vagyis nem árt megfelelő vásárlóerővel rendelkezni.

Ha mégis a stílust akarnák meghatározni, akkor az eklektikus jelzőt használhatjuk, hiszen a fejlesztők többnyire a tervező építészektől egy konkrét korhangulat megvalósítását kérik (századforduló, barokk stb.). A sokszínű kis épületek halmaza reagál a bevásárlóközpontokat ért kritikákra is, hiszen azokat sokszor sematizált, egysíkú épületként jellemzik. Néha a fejlesztők egy konzervált, több száz éves városka képét akarják megjeleníteni a beruházás során, mintha egy vadnyugati film díszletvárosát látnánk viszont. Vagyis a hitelesség megkérdőjelezhető, és a giccs sem áll távol ezektől az életmód központoktól.

A kényelemre és otthonosságra utaló leírások azonban a bevásárlóközpontok üzletpolitikájára is pontosan ráillenek. A különbség abban rejlik, hogy míg a plázákban az ismert világmárkák sematikus üzleteket alakítanak ki, addig az életmód centerekben ugyanazok a láncok speciális, egyedi üzletekben jelennek meg, illetve a helyi kiskereskedők is boltot nyithatnak. A méretekben is tetten érhető a különbség, hiszen a lifestyle centerek jóval kisebbek a bevásárlóközpontoknál.

folytatjuk

A plázák történetét bemutató sorozatunk első része itt olvashatóA 3. részre pedig itt kell kattintani.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC