X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Barnaövezetek Budapesten, amelyeket megszálltak az ingatlanfejlesztők

2018. November 27. Urbanisztika
Sorra épülnek az irodaházak Budapest régi barnaövezeteiben. De hol is vannak pontosan ezek a területek a fővárosban, ahol megújul az élet? Ezt mutatjuk be a realista.hu sorozatának második részében.

Sorozatunk első részében már felvázoltuk, hogy Budapest belső iparzónája a rendszerváltás után totális funkcióváltáson ment keresztül. A gyárakat lebontották, néhány ingatlant rehabilitáltak, a helyüket irodaházak, plázák és kisebb részben lakások vették át. De hol is vannak konkrétan ezek a területek?

Budapesten a 19. század közepén körvonalazódtak azok az iparnegyedek, amelyek egészen 1990-ig prosperáltak. Budapest az 1873-as városegyesítés után óriási fejlődésen ment keresztül, az egyemeletes kisvárosi házak helyét hatalmas bérpaloták váltották fel. Ezzel párhuzamosan kialakult a főváros ipari-közlekedési zónája, amely a zárt pesti lakóövezet határán, vagyis az ún. Városárok vonala (Haller utca-Orczy út-Fiumei út-Thököly út-Dózsa György út-Dráva utca) és Kis-Budapest közigazgatási határa között alakult ki. Ennek a kiflire hajazó formációnak két „csücske” nyúlt át Budára, vagyis a Hajógyári-sziget és Külső-Óbuda területére, ill. délen Kelenföld Duna-parti városrészére.

Az igazán nagy léptékű ipari tevékenység Pesten zajlott, így a belső lakóövezet, a barnazóna és a külső területek lakóövezeteinek gyűrűs rendszere is csak a pesti oldalon alakult ki, Budán csak néhány ipari zónával találkozhatunk. A kifliformájú ipari övezettől beljebb is megjelentek üzemek, azonban ezek csupán szűk folyosókat jelentettek,  így a vasútvonalak mentén kerültek ipari tevékenységek a belső városszövetbe. Emellett a régi ún. Kis-Budapest közigazgatási határán túl néhány elővárosban is megtelepült az ipar, így például Budafokon, Csepelen vagy éppen Újpesten, amelyek később a főváros szerves részei lettek a második világháború után.

Három nagy szektor

A fővárosi barnaövezet három nagy szektorra különül el. Az északi szektor a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamezős területeit, a főváros egyik legkorábbi ipari városrészét öleli fel. A fővárosból kivezető közlekedési tengelyekre (Váci út, Szentendrei út) felfűzve hosszan nyúltak el az ipari területek a mai közigazgatási határok felé. Mivel forgalmi helyzetük autós és tömegközlekedési szempontból is jó, ezért gyors ütemben megindult a terület funkcióváltása. Elég ha csak a semmiből pár év alatt kinövő Váci úti irodafolyosóra gondolunk.

A keleti szektor központi területei a Kőbányát behálózó vasúti vonalak mentén alakultak ki, és a X., XVI. és a XVIII. kerületek barnazónáit foglalják magukban. Ezek egyértelműen ipari-szállítási-raktározási területek. Többek között gyógyszergyárak, nyomdák, sörgyárak működnek itt. A lassabb funkcióváltás főleg a kedvezőtlenebb közlekedési és városszerkezeti helyzettel függ össze, ezért a kiskereskedelem és az irodafunkció térhódítása korlátozott. De azért megfigyelhető a változás, hiszen például a piros metróvégállomás környékén, az Örs vezér terén igazi kiskereskedelmi paradicsom alakult ki az Árkáddal, a Sugárral és az Ikeával.

A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. kerület ipari-közlekedési övezeteit foglalja magában. A Duna és a ráckevei Duna-ág egyértelműen elkülöníti a szektor három fő egységét: Külső-Ferencvárost, Csepelt, illetve Kelenföldet. Az átalakulás ebben a szektorban meglehetősen heterogén: sok helyen még jelenleg is az ipari tevékenység dominál, de jelentős a szállítási-raktározási profillal rendelkező vállalatok részaránya is. Közlekedési helyzete kedvezőbb, mint a keleti szektoré, a felértékelődött útvonalak mentén gyorsabb a gazdasági átalakulás. A Rákóczi híd is integráló erőként hat, nem véletlenül Dél-Buda lett az irodaépítési bumm egyik kiemelkedő célpontja, de a pesti oldalon is a Hungária Körgyűrűn jelentősek a beruházások.

Irodaház, pláza vagy raktár?

A kedvező helyzetű ipari területeken a rehabilitáció olcsóbb, mint a belvárosi üzleti negyedben. A metró- és villamos-vonalak közelében, nagy átmenő forgalommal rendelkező csomópontokon az eredeti épületek legtöbbjét lebontották, és helyükön felépült például a Duna Plaza, a WestEnd City Center, a MOM Park vagy éppen az Infopark. Az új ingatlanok megemelték az ingatlanárakat, és általában a környék presztízsét növelték.

A kedvezőtlenebb fekvésű barnamezőkön is megtörtént a funkcióváltás, de itt elsősorban a régi épületek újrahasznosítására került sor, vagyis a termelés helyett előtérbe került a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkció. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésével még inkább a logisztikai tevékenység erősödik, gondoljunk csak a city logisztikára.

Jelentős tendenciaként értelmezhető ebben a folyamatban az ipari ingatlanok hasznosítása, amelynek során megjelent a kulturális funkció, mint például a Trafó, a Fonó, a budai Ganz helyén megújított Millenáris Park, vagy a Közraktárak helyén megszületett Bálna esetében. A talajszennyezettség azonban még mindig kockázatot jelent egyes helyszíneken, így például az óbudai gázgyár területén befolyásolja a Graphisoft Park bővülését.

folytatjuk

+++

 

Melyek a legújabb irodatrendek? Hogyan járulhat hozzá az irodai környezet a munkáltatók márkájához? Hogyan használható fel a munkakörnyezet a munkaerő toborzásra és megtartásra? Milyen igényei vannak az új generációknak? Ezekre a kérdésekre keresik a szervezők a választ Az Év Irodája verseny első irodatrend konferenciáján, az OfficeUP-on. A rendezvény csúcspontja Az Év Irodája Díjátadó lesz, ahol a verseny bérlői díjait osztják ki 2019. február 20-án az Akvárium Klubban.

www.officeup.hu

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Barnaövezetek Budapesten, amelyeket megszálltak az ingatlanfejlesztők

Sorra épülnek az irodaházak Budapest régi barnaövezeteiben. De hol is vannak pontosan ezek a területek a fővárosban, ahol megújul az élet? Ezt mutatjuk be a realista.hu sorozatának második részében.

Sorozatunk első részében már felvázoltuk, hogy Budapest belső iparzónája a rendszerváltás után totális funkcióváltáson ment keresztül. A gyárakat lebontották, néhány ingatlant rehabilitáltak, a helyüket irodaházak, plázák és kisebb részben lakások vették át. De hol is vannak konkrétan ezek a területek?

Budapesten a 19. század közepén körvonalazódtak azok az iparnegyedek, amelyek egészen 1990-ig prosperáltak. Budapest az 1873-as városegyesítés után óriási fejlődésen ment keresztül, az egyemeletes kisvárosi házak helyét hatalmas bérpaloták váltották fel. Ezzel párhuzamosan kialakult a főváros ipari-közlekedési zónája, amely a zárt pesti lakóövezet határán, vagyis az ún. Városárok vonala (Haller utca-Orczy út-Fiumei út-Thököly út-Dózsa György út-Dráva utca) és Kis-Budapest közigazgatási határa között alakult ki. Ennek a kiflire hajazó formációnak két „csücske” nyúlt át Budára, vagyis a Hajógyári-sziget és Külső-Óbuda területére, ill. délen Kelenföld Duna-parti városrészére.

Az igazán nagy léptékű ipari tevékenység Pesten zajlott, így a belső lakóövezet, a barnazóna és a külső területek lakóövezeteinek gyűrűs rendszere is csak a pesti oldalon alakult ki, Budán csak néhány ipari zónával találkozhatunk. A kifliformájú ipari övezettől beljebb is megjelentek üzemek, azonban ezek csupán szűk folyosókat jelentettek,  így a vasútvonalak mentén kerültek ipari tevékenységek a belső városszövetbe. Emellett a régi ún. Kis-Budapest közigazgatási határán túl néhány elővárosban is megtelepült az ipar, így például Budafokon, Csepelen vagy éppen Újpesten, amelyek később a főváros szerves részei lettek a második világháború után.

Három nagy szektor

A fővárosi barnaövezet három nagy szektorra különül el. Az északi szektor a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamezős területeit, a főváros egyik legkorábbi ipari városrészét öleli fel. A fővárosból kivezető közlekedési tengelyekre (Váci út, Szentendrei út) felfűzve hosszan nyúltak el az ipari területek a mai közigazgatási határok felé. Mivel forgalmi helyzetük autós és tömegközlekedési szempontból is jó, ezért gyors ütemben megindult a terület funkcióváltása. Elég ha csak a semmiből pár év alatt kinövő Váci úti irodafolyosóra gondolunk.

A keleti szektor központi területei a Kőbányát behálózó vasúti vonalak mentén alakultak ki, és a X., XVI. és a XVIII. kerületek barnazónáit foglalják magukban. Ezek egyértelműen ipari-szállítási-raktározási területek. Többek között gyógyszergyárak, nyomdák, sörgyárak működnek itt. A lassabb funkcióváltás főleg a kedvezőtlenebb közlekedési és városszerkezeti helyzettel függ össze, ezért a kiskereskedelem és az irodafunkció térhódítása korlátozott. De azért megfigyelhető a változás, hiszen például a piros metróvégállomás környékén, az Örs vezér terén igazi kiskereskedelmi paradicsom alakult ki az Árkáddal, a Sugárral és az Ikeával.

A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. kerület ipari-közlekedési övezeteit foglalja magában. A Duna és a ráckevei Duna-ág egyértelműen elkülöníti a szektor három fő egységét: Külső-Ferencvárost, Csepelt, illetve Kelenföldet. Az átalakulás ebben a szektorban meglehetősen heterogén: sok helyen még jelenleg is az ipari tevékenység dominál, de jelentős a szállítási-raktározási profillal rendelkező vállalatok részaránya is. Közlekedési helyzete kedvezőbb, mint a keleti szektoré, a felértékelődött útvonalak mentén gyorsabb a gazdasági átalakulás. A Rákóczi híd is integráló erőként hat, nem véletlenül Dél-Buda lett az irodaépítési bumm egyik kiemelkedő célpontja, de a pesti oldalon is a Hungária Körgyűrűn jelentősek a beruházások.

Irodaház, pláza vagy raktár?

A kedvező helyzetű ipari területeken a rehabilitáció olcsóbb, mint a belvárosi üzleti negyedben. A metró- és villamos-vonalak közelében, nagy átmenő forgalommal rendelkező csomópontokon az eredeti épületek legtöbbjét lebontották, és helyükön felépült például a Duna Plaza, a WestEnd City Center, a MOM Park vagy éppen az Infopark. Az új ingatlanok megemelték az ingatlanárakat, és általában a környék presztízsét növelték.

A kedvezőtlenebb fekvésű barnamezőkön is megtörtént a funkcióváltás, de itt elsősorban a régi épületek újrahasznosítására került sor, vagyis a termelés helyett előtérbe került a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkció. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésével még inkább a logisztikai tevékenység erősödik, gondoljunk csak a city logisztikára.

Jelentős tendenciaként értelmezhető ebben a folyamatban az ipari ingatlanok hasznosítása, amelynek során megjelent a kulturális funkció, mint például a Trafó, a Fonó, a budai Ganz helyén megújított Millenáris Park, vagy a Közraktárak helyén megszületett Bálna esetében. A talajszennyezettség azonban még mindig kockázatot jelent egyes helyszíneken, így például az óbudai gázgyár területén befolyásolja a Graphisoft Park bővülését.

folytatjuk

+++

 

Melyek a legújabb irodatrendek? Hogyan járulhat hozzá az irodai környezet a munkáltatók márkájához? Hogyan használható fel a munkakörnyezet a munkaerő toborzásra és megtartásra? Milyen igényei vannak az új generációknak? Ezekre a kérdésekre keresik a szervezők a választ Az Év Irodája verseny első irodatrend konferenciáján, az OfficeUP-on. A rendezvény csúcspontja Az Év Irodája Díjátadó lesz, ahol a verseny bérlői díjait osztják ki 2019. február 20-án az Akvárium Klubban.

www.officeup.hu

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC