X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Bemutatóterem az egész világ! Trendek, márkák, üzletek

2014. Május 21. Retail
A technológiai vívmányok rohamszerű terjedése és az online kereskedelem jelentős bővülése az offline üzleteknek is feladta a leckét. Már nem elég kitenni a polcra az árut, már szinte bemutatótermeket kell kreálni, ahol a nagyérdemű érzékszerveit lenyűgözik. Aztán még jöhet a szörf, a parfüm és a napfényes Kalifornia!

Bemutatótermek

A technológia rohamléptékű fejlődése és az online kereskedelem előretörése miatt az offline boltoknak is lépniük kellett. Már-már nem is üzletek nyílnak, hanem bemutatótermek, kiállítások, a termékek kiállításai, amelyet a nagyérdemű megtekinthet, és remélhetőleg meg is vásárol. Szinte már odaképzeljük az árucikkek köré a képkeretet, akkora happening lett a fogyasztói élmény felturbózása. Installációk alakítják az üzlethelyiségeket, művészeti igénnyel megfogalmazott terek jönnek létre. A márkakoncepciók folyamatos változása nem csupán esztétikai kérdés, hanem új filozófiát kell mögé állítani. Az üzlet a márka „szíve”, vagyis folyamatos innovációval kell előrukkolni, hogy a betérő vásárlókat egy közös érzelmi világba integrálják, amely csak az adott brandre jellemző. „Az üzletek – berendezések, belsőépítészeti kialakítások – alapvetően nem önmagukat képviselik, hanem az a cél, hogy a márkát kommunikálják, közvetítsék a rendelkezésre álló eszközök segítségével (mennyezetvilágítás, grafika, termékbemutató állvány stb.), vagyis a márka és az üzlet szoros egységet alkotnak. A világbrandek többnyire meghatározott koncepció alapján alakítják ki saját üzleteiket, néha azonban több szabadsága van a tervezőnek-kivitelezőnek” – mondja Zsuky András, az Orange Cube Kft. kreatív igazgatója.

Milyen terméket vagy szolgáltatást szeretne eladni? Ki a célközönség, ki fogja megvenni a terméket? A tervezés első fázisában ezek az első kérdések, amiket felteszünk. Hiszen az az elsődleges cél, hogy a célközönséget bevonzzák a boltba, és magukénak érezzék a helyet, ahová betérnek. „Az üzlet sosem lehet túltervezett és látványosabb, mint maga a termék, hiszen akkor azt nem lehetne eladni, és kevésbé mennek be a vásárlók. Alapesetben természetesen összhangot kell teremteni a környezet és a termék között, ha csak nem a meghökkentés a figyelemfelkeltés módja. Egy cipőüzlet belső kialakítása teljesen eltér például egy elektronikai vagy egy fehérnemű bolt belsőépítészeti berendezéseitől. Az általunk tervezett helyiségeknél alapvetően fontos a termék megjelenítési formája, hogy azt látványosan, jól megvilágítva és eladható módon lehessen megjeleníteni” – mondja Tompos Ferenc, a TNT Manufacture Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

Szabadság és kötöttség

A nagy világmárkák számára saját „agytrösztjeik” fundálják ki az új dizájnt és arculatot, amelyeket aztán szinte copyright szinten átvesznek a saját üzemeltetésű vagy a franchise alapon működő monobrand üzletek. „Mivel a nagy márkáknak saját belsőépítészeti csapatuk van, ezért már meglévő designelemekkel dolgoznak, így ezekben az esetekben tervezői szabadságunk némileg korlátozva van. Csak helyi adaptáció lehetséges a kelet-európai piac igényeihez igazodva. A hazai márkákat illetőleg egyre nyitottabbak a megrendelőink az új megjelenésre, és egyre többször hallunk olyan elképzeléseket, hogy „valami mást szeretnék, mint ami eddig megszokott”, de az még mindig árérzékeny. Itt említhetjük meg a DiVino Borbárt, vagy a Tejivót, ami elég jelentős színfolt ma a hazai vendéglátás világában. Megmutatja, hogy talán már itthon is megtalálható egy elég jó vásárlóerővel bíró réteg, aki a hazai, egyedi, máshol nem található értékeket keresi” – teszi hozzá Tompos Ferenc.

„A hazai kiskereskedők is követik a nyugati trendeket, a bevásárlóközpontokban az üzemeltetők is motiválják az üzleteket a modern kialakításra és belsőépítészeti koncepcióra, a retailerek egymást is erősítik ebben a pozitív folyamatban.  Bár olykor valamivel behatároltabb a rendelkezésre álló tőke, de ugyanolyan igényesek a hazai megrendelők is, kihozzák a maximumot a lehetőségekből. A multibrand üzleteknél a boltnak már van saját stílusa, azonban a dizájn itt is többnyire az általuk forgalmazott legrespektáltabb márkák arculatához közelít, vagy mivel több brandet árusítanak, semleges forma- és színvilággal dolgoznak. Ellenben vannak teljesen unikális üzletek, amikor a luxuskoncepciót egy sztárépítész alkotja meg. Ekkor természetesen maga a lokáció, az üzlet extravaganciája a lényeg, hiszen ilyen esetekben nem is boltok, hanem műalkotások születnek. Ilyen típusú üzletek megtalálhatóak a Váci utcában és az Andrássy úton is, itt említhetjük meg az általunk tervezett Anik ékszerüzletet a Millennium Centerben, vagy a Frey Wille üzletet az Andrássy úton.  Egyre inkább terjednek a shop in shop megoldások a multibrand üzletekben, a nagy alapterületű áruházakban (department store), a parfümériákban, a műszaki szaküzletekben vagy éppen a repülőtereken, ahol az adott brand saját standdal rendelkezik, de itt is alapvetően a márkakoncepció határozza meg a kialakítást” – magyarázza Zsuky András.

Ikonikus márkák Budapesten

Az elmúlt másfél évben két ikonikus márka – a Nike és a GAP – is két-két üzletet nyitott Budapesten, ezért különösen izgalmasnak tűnik, hogy e két világbrand boltjainak kialakítására milyen alapkoncepciók alapján került sor. A Nike egy rövidebb szünet után új kereskedelmi stratégiával építi újra bolthálózatát, ennek keretében 2012-ben a WestEndben nyitott egy 400 m2-nyi zászlóshajó üzletet, majd 2013 tavaszán az Árkádban is átadtak egy boltot. A GAP pedig 2013-ban két nagy alapterületű prémium üzletet nyitott szintén a WestEndben és az Árkádban, vagyis a két brand Trimera Group által üzemeltetett boltjai piacvezető hazai bevásárlóközpontokban kaptak helyet. Mind a Nike, mind a GAP egyfajta életstílust, érzésvilágot képvisel, az üzlet-kialakítási dizájn és az igényes belsőépítészeti elemek segítségével vásárlási élményt kínálnak látogatóiknak, miközben a két márka „mítoszát” is folyamatosan ápolják. Sőt, már a bolti dolgozók is a „design” részei: a munkaruha, a kiállás (sportos, divatos) a mai értelemben fejezi ki, képviseli, jeleníti meg a márkát es a hozzá tartozó üzenetet.

„A belsőépítészeti trendek mindig változnak, és mi is az alapvető stílusjegyeket követjük egyedi dizájn alapján. A Nike és a GAP boltokat azért már távolabbról is meg lehet különböztetni néhány állandó dizájn-elem kialakításával. Minden üzlet külön egységként kerül megtervezésre: a világosság, a bolt front és a center kihangsúlyozása fényekkel és világos színekkel, a jellegzetes Blue Box, mint a GAP üzletek ikonikus bejárata és a világító három betű világszerte azonosíthatóvá teszi üzleteinket. A Nike esetében a sportosság, a sportolásra utaló dekorációs és design elemekkel érjük el a „lazább” stílust, valamint a világ egyik legismertebb formája, a narancssárga pipa teszi összetéveszthetetlenné boltjainkat. Összességében minden üzlet más és más stílussal bír, de minden üzlet valahol ugyanolyan barátságos, megszokott. Olyan hely, ahol a vevő jól érzi magát, nem idegennek, hanem teljesen odaillőnek érzi jelenlétét, szívesen visszajön újra és újra” – jellemzi az üzleteket Gohér István, a Trimera G.B Kft. közép-európai GAP projektmenedzsere.

Trendek

Egyetlen trendet nem érdemes kiemelni, hiszen mindig többfelé tapogatóznak a tervezők, ahogy a divat is sokszínűbb lett, úgy a belsőépítészetben is nagyon változatos irányzatok érvényesülnek. „A trendek nagyon sokfélék, ráadásul szinte 1-3 évente változnak, így hiába beszélnénk irányzatokról, azok rövid időn belül már nem is érvényesek általánosan. Az elektronika  (pl. LG,  Samsung) területén akár évente új dizájn érvényesül, míg a luxustermékek esetében a váltásra több évig is várni kell. A konkurensek természetesen egymást is figyelik, így a belsőépítészeti koncepciójuk kialakításánál a versenytársakhoz képest pozícionálják magukat,  ez a folyamat pedig folyamatos arculatváltozást eredményez. A nagy márkák kézikönyveket állítanak össze a cégközpontban, amelyet megkapnak az adott ország brandmenedzserei, és ezek alapján alakítják ki az üzleteiket” – mondja Zsuky András.

Trendek többek között a nyers anyagok használata, az ipari fíling és a minimalizmus. A tégla, a csövek, a cementpadló és a fa egyre népszerűbb anyagok. A merész színek és a túlzsúfolt polcok helyett minimalista fíling jelenik meg, a letisztultabb látvány megkönnyíti a vásárlást is. Mindemellett a környezetbarát anyagok használata is trendi: fa, bambusz, amelyek a fenntarthatóság igényeinek „beszivárgását” szimbolizálják. A kevesebb néha több jelszavával már nem fontos, hogy az üzletek színültig tele legyenek termékekkel, mert a hatalmas választék csak kaotikussá teszi a látványt. „A lényeg talán az egyediségen van. Mindent hordhatunk, ha tudjuk viselni, és az üzletünket is berendezhetjük bármivel. A legfőbb szempont, hogy jól megkülönböztethető unikum legyen, a vásárlás pedig élményt nyújtson. Többségben a visszafogott, színvonalas berendezés a terméket helyezi előtérbe, a vásárláshoz egy kellemes környezetet teremtve. Egyszerre hatnak minden érzékszervünkre, a berendezésen kívül a zenével és az illatokkal is a vásárlás élményét gazdagítják” – mondja Tompos Ferenc.

Virtuális világ és extrémitások

Az okostelefon, a táblagépek, a 4G hálózatok előretörése gyökeresen felforgatta az életünket. Bár az e-kereskedelem rohamtempóban növekszik, a valódi térben megjelenő vásárlási élmény mindig is nagy vonzerő marad. A digitális forradalom kibontakozása hozza magával az interaktív, intuitív és futurisztikus elemeket is, mint például a virtuális bevásárló képernyőket, az audio/video bemutatókat vagy éppen a QR kódokat. Az IKEA katalógusai úgy ábrázolják a bútorokat, mintha azok valódi otthonokban jelennének meg, ugyanez a gondolatmenet más termékek, ruházati áruk esetében is megvalósíthatók. A virtuális világ, a mobilitás megváltoztatja azt a márkaélményt is, amit nyújtani kell a fogyasztóknak. Így például a brit bevásárlóutcákban a válság miatt megugrottak az üresedési ráták, azóta viszont lassan megtörténik a rehabilitáció, amelynek során kisebb és egyéni élményt, ízlést kifejező boltok jelentek meg.

A vizualitás roppant lényeges szempont, az érzékszerveket megmozgató hatások színházat teremtenek, ha a bevásárlóközpontok a fogyasztás katedrálisai, akkor az üzletek a fogyasztás kamaraszínházai, ahol a bolt szinte komisz huncutsággal összefog a látogatóval, hogy egy varázslatos világot teremtsen. Óz, a csodák országa rejtezik a portálok mögött, ahol néha már az alaprajzi elrendezés sem a sémákat követi, labirintusszerű utakat képeznek a kiállító polcok köré. Így például az amerikai Hollister elvarázsolja a látogatókat, hiszen a kötetlen térszerkezet egyfajta lazaságot, kúlságot jelképez, igazi bulihangulat uralkodik, a levegőt állandóan illatosítják, vagyis egy újabb érzékszervet csábítanak el. „Live” közvetítés keretében egy-egy amerikai napsütötte strandon szörfözőket mutogatnak, az eladók pedig strandpapucsot viselnek. Persze ez egy extrém vonal, amely egy konzervatívabb közegben valószínűleg nem lenne működőképes vagy eléggé hatékony.

A pillanat varázsa

Különleges bolttípusokat képviselnek az Amerikában kábé tíz éve megjelenő pop-up üzletek, amelyek egyébként kitűnően illeszkednek a bemutatóterem-trendbe. Hiszen a látogatókat a pillanat varázsa ejti rabul, ugyanígy a pop-up üzletek lényege is az, hogy egy üres és lehetőleg frekventált helyszínen található boltba beköltözik 1-2 napra vagy hétre egy kisebb márka. Ez jó a brandnek és az ingatlantulajdonosnak is, hiszen nem áll üresen a bolt, másrészt a lokációnak ingyen PR-t biztosítanak. A pop-up egyébként számos dolgot szimbolizál, hiszen bár fizikailag megjelenik, mégis egyfajta virtualitást jelképez, hiszen ma még létezik, holnap már nem, holnapután megint máshol bukkan fel, bizonyos fokig érzékcsalódást okoz, eltűnik, megjelenik, a villámgyorsan változó világot jeleníti meg kicsiben, a pulzáló mátrixban fenntartja az interakciót. Többnyire a világhálón tájékozódhatunk a létükről, megjelenésükről, és mivel az internetes penetráció megállíthatatlan, ezért ezek a módszerek is terjedhetnek.

A berendezésük is követi a mainstreaminget, hiszen a rövid idő alatt nem költenek bútorra, akár egy-egy házilag fabrikált menő dizájnboltban, itt is a kreativitás viszi a prímet. A Nanushka például 2011-ben működtetett egy ilyen üzletet négy napig a Fashion Streeten. Külföldön már külön honlapok közvetítenek a pop-up boltosok és az üres üzletek tulajdonosai között. „A jelenlegi trendek közül nagyon meghatározóak a pop-up üzletek. Ezek a boltok csak időszakosan működnek, ezért nem fordítanak nagy összeget a kialakításukra. Főleg vintage, újrahasznosított bútorok és ipari hangulat jellemzi a tereiket. Emellett jelen vannak a klasszikus, egyszerű vonalvezetésű bútorokkal berendezett minimál üzletek vagy az épp organikus, fluidszerű formákkal meghökkentő hatást keltő trendek is (például: Zaha Hadid, Karim Rashid)” – teszi hozzá Tompos Ferenc.

A cikk az Ingatlan Évkönyv 2013/14 című kiadvány 113. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot vagy rendelje meg, és mi ingyen elpostázzuk Önnek. 

Média forrás: Ingatlan Évkönyv 2013/14
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Bemutatóterem az egész világ! Trendek, márkák, üzletek

A technológiai vívmányok rohamszerű terjedése és az online kereskedelem jelentős bővülése az offline üzleteknek is feladta a leckét. Már nem elég kitenni a polcra az árut, már szinte bemutatótermeket kell kreálni, ahol a nagyérdemű érzékszerveit lenyűgözik. Aztán még jöhet a szörf, a parfüm és a napfényes Kalifornia!

Bemutatótermek

A technológia rohamléptékű fejlődése és az online kereskedelem előretörése miatt az offline boltoknak is lépniük kellett. Már-már nem is üzletek nyílnak, hanem bemutatótermek, kiállítások, a termékek kiállításai, amelyet a nagyérdemű megtekinthet, és remélhetőleg meg is vásárol. Szinte már odaképzeljük az árucikkek köré a képkeretet, akkora happening lett a fogyasztói élmény felturbózása. Installációk alakítják az üzlethelyiségeket, művészeti igénnyel megfogalmazott terek jönnek létre. A márkakoncepciók folyamatos változása nem csupán esztétikai kérdés, hanem új filozófiát kell mögé állítani. Az üzlet a márka „szíve”, vagyis folyamatos innovációval kell előrukkolni, hogy a betérő vásárlókat egy közös érzelmi világba integrálják, amely csak az adott brandre jellemző. „Az üzletek – berendezések, belsőépítészeti kialakítások – alapvetően nem önmagukat képviselik, hanem az a cél, hogy a márkát kommunikálják, közvetítsék a rendelkezésre álló eszközök segítségével (mennyezetvilágítás, grafika, termékbemutató állvány stb.), vagyis a márka és az üzlet szoros egységet alkotnak. A világbrandek többnyire meghatározott koncepció alapján alakítják ki saját üzleteiket, néha azonban több szabadsága van a tervezőnek-kivitelezőnek” – mondja Zsuky András, az Orange Cube Kft. kreatív igazgatója.

Milyen terméket vagy szolgáltatást szeretne eladni? Ki a célközönség, ki fogja megvenni a terméket? A tervezés első fázisában ezek az első kérdések, amiket felteszünk. Hiszen az az elsődleges cél, hogy a célközönséget bevonzzák a boltba, és magukénak érezzék a helyet, ahová betérnek. „Az üzlet sosem lehet túltervezett és látványosabb, mint maga a termék, hiszen akkor azt nem lehetne eladni, és kevésbé mennek be a vásárlók. Alapesetben természetesen összhangot kell teremteni a környezet és a termék között, ha csak nem a meghökkentés a figyelemfelkeltés módja. Egy cipőüzlet belső kialakítása teljesen eltér például egy elektronikai vagy egy fehérnemű bolt belsőépítészeti berendezéseitől. Az általunk tervezett helyiségeknél alapvetően fontos a termék megjelenítési formája, hogy azt látványosan, jól megvilágítva és eladható módon lehessen megjeleníteni” – mondja Tompos Ferenc, a TNT Manufacture Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

Szabadság és kötöttség

A nagy világmárkák számára saját „agytrösztjeik” fundálják ki az új dizájnt és arculatot, amelyeket aztán szinte copyright szinten átvesznek a saját üzemeltetésű vagy a franchise alapon működő monobrand üzletek. „Mivel a nagy márkáknak saját belsőépítészeti csapatuk van, ezért már meglévő designelemekkel dolgoznak, így ezekben az esetekben tervezői szabadságunk némileg korlátozva van. Csak helyi adaptáció lehetséges a kelet-európai piac igényeihez igazodva. A hazai márkákat illetőleg egyre nyitottabbak a megrendelőink az új megjelenésre, és egyre többször hallunk olyan elképzeléseket, hogy „valami mást szeretnék, mint ami eddig megszokott”, de az még mindig árérzékeny. Itt említhetjük meg a DiVino Borbárt, vagy a Tejivót, ami elég jelentős színfolt ma a hazai vendéglátás világában. Megmutatja, hogy talán már itthon is megtalálható egy elég jó vásárlóerővel bíró réteg, aki a hazai, egyedi, máshol nem található értékeket keresi” – teszi hozzá Tompos Ferenc.

„A hazai kiskereskedők is követik a nyugati trendeket, a bevásárlóközpontokban az üzemeltetők is motiválják az üzleteket a modern kialakításra és belsőépítészeti koncepcióra, a retailerek egymást is erősítik ebben a pozitív folyamatban.  Bár olykor valamivel behatároltabb a rendelkezésre álló tőke, de ugyanolyan igényesek a hazai megrendelők is, kihozzák a maximumot a lehetőségekből. A multibrand üzleteknél a boltnak már van saját stílusa, azonban a dizájn itt is többnyire az általuk forgalmazott legrespektáltabb márkák arculatához közelít, vagy mivel több brandet árusítanak, semleges forma- és színvilággal dolgoznak. Ellenben vannak teljesen unikális üzletek, amikor a luxuskoncepciót egy sztárépítész alkotja meg. Ekkor természetesen maga a lokáció, az üzlet extravaganciája a lényeg, hiszen ilyen esetekben nem is boltok, hanem műalkotások születnek. Ilyen típusú üzletek megtalálhatóak a Váci utcában és az Andrássy úton is, itt említhetjük meg az általunk tervezett Anik ékszerüzletet a Millennium Centerben, vagy a Frey Wille üzletet az Andrássy úton.  Egyre inkább terjednek a shop in shop megoldások a multibrand üzletekben, a nagy alapterületű áruházakban (department store), a parfümériákban, a műszaki szaküzletekben vagy éppen a repülőtereken, ahol az adott brand saját standdal rendelkezik, de itt is alapvetően a márkakoncepció határozza meg a kialakítást” – magyarázza Zsuky András.

Ikonikus márkák Budapesten

Az elmúlt másfél évben két ikonikus márka – a Nike és a GAP – is két-két üzletet nyitott Budapesten, ezért különösen izgalmasnak tűnik, hogy e két világbrand boltjainak kialakítására milyen alapkoncepciók alapján került sor. A Nike egy rövidebb szünet után új kereskedelmi stratégiával építi újra bolthálózatát, ennek keretében 2012-ben a WestEndben nyitott egy 400 m2-nyi zászlóshajó üzletet, majd 2013 tavaszán az Árkádban is átadtak egy boltot. A GAP pedig 2013-ban két nagy alapterületű prémium üzletet nyitott szintén a WestEndben és az Árkádban, vagyis a két brand Trimera Group által üzemeltetett boltjai piacvezető hazai bevásárlóközpontokban kaptak helyet. Mind a Nike, mind a GAP egyfajta életstílust, érzésvilágot képvisel, az üzlet-kialakítási dizájn és az igényes belsőépítészeti elemek segítségével vásárlási élményt kínálnak látogatóiknak, miközben a két márka „mítoszát” is folyamatosan ápolják. Sőt, már a bolti dolgozók is a „design” részei: a munkaruha, a kiállás (sportos, divatos) a mai értelemben fejezi ki, képviseli, jeleníti meg a márkát es a hozzá tartozó üzenetet.

„A belsőépítészeti trendek mindig változnak, és mi is az alapvető stílusjegyeket követjük egyedi dizájn alapján. A Nike és a GAP boltokat azért már távolabbról is meg lehet különböztetni néhány állandó dizájn-elem kialakításával. Minden üzlet külön egységként kerül megtervezésre: a világosság, a bolt front és a center kihangsúlyozása fényekkel és világos színekkel, a jellegzetes Blue Box, mint a GAP üzletek ikonikus bejárata és a világító három betű világszerte azonosíthatóvá teszi üzleteinket. A Nike esetében a sportosság, a sportolásra utaló dekorációs és design elemekkel érjük el a „lazább” stílust, valamint a világ egyik legismertebb formája, a narancssárga pipa teszi összetéveszthetetlenné boltjainkat. Összességében minden üzlet más és más stílussal bír, de minden üzlet valahol ugyanolyan barátságos, megszokott. Olyan hely, ahol a vevő jól érzi magát, nem idegennek, hanem teljesen odaillőnek érzi jelenlétét, szívesen visszajön újra és újra” – jellemzi az üzleteket Gohér István, a Trimera G.B Kft. közép-európai GAP projektmenedzsere.

Trendek

Egyetlen trendet nem érdemes kiemelni, hiszen mindig többfelé tapogatóznak a tervezők, ahogy a divat is sokszínűbb lett, úgy a belsőépítészetben is nagyon változatos irányzatok érvényesülnek. „A trendek nagyon sokfélék, ráadásul szinte 1-3 évente változnak, így hiába beszélnénk irányzatokról, azok rövid időn belül már nem is érvényesek általánosan. Az elektronika  (pl. LG,  Samsung) területén akár évente új dizájn érvényesül, míg a luxustermékek esetében a váltásra több évig is várni kell. A konkurensek természetesen egymást is figyelik, így a belsőépítészeti koncepciójuk kialakításánál a versenytársakhoz képest pozícionálják magukat,  ez a folyamat pedig folyamatos arculatváltozást eredményez. A nagy márkák kézikönyveket állítanak össze a cégközpontban, amelyet megkapnak az adott ország brandmenedzserei, és ezek alapján alakítják ki az üzleteiket” – mondja Zsuky András.

Trendek többek között a nyers anyagok használata, az ipari fíling és a minimalizmus. A tégla, a csövek, a cementpadló és a fa egyre népszerűbb anyagok. A merész színek és a túlzsúfolt polcok helyett minimalista fíling jelenik meg, a letisztultabb látvány megkönnyíti a vásárlást is. Mindemellett a környezetbarát anyagok használata is trendi: fa, bambusz, amelyek a fenntarthatóság igényeinek „beszivárgását” szimbolizálják. A kevesebb néha több jelszavával már nem fontos, hogy az üzletek színültig tele legyenek termékekkel, mert a hatalmas választék csak kaotikussá teszi a látványt. „A lényeg talán az egyediségen van. Mindent hordhatunk, ha tudjuk viselni, és az üzletünket is berendezhetjük bármivel. A legfőbb szempont, hogy jól megkülönböztethető unikum legyen, a vásárlás pedig élményt nyújtson. Többségben a visszafogott, színvonalas berendezés a terméket helyezi előtérbe, a vásárláshoz egy kellemes környezetet teremtve. Egyszerre hatnak minden érzékszervünkre, a berendezésen kívül a zenével és az illatokkal is a vásárlás élményét gazdagítják” – mondja Tompos Ferenc.

Virtuális világ és extrémitások

Az okostelefon, a táblagépek, a 4G hálózatok előretörése gyökeresen felforgatta az életünket. Bár az e-kereskedelem rohamtempóban növekszik, a valódi térben megjelenő vásárlási élmény mindig is nagy vonzerő marad. A digitális forradalom kibontakozása hozza magával az interaktív, intuitív és futurisztikus elemeket is, mint például a virtuális bevásárló képernyőket, az audio/video bemutatókat vagy éppen a QR kódokat. Az IKEA katalógusai úgy ábrázolják a bútorokat, mintha azok valódi otthonokban jelennének meg, ugyanez a gondolatmenet más termékek, ruházati áruk esetében is megvalósíthatók. A virtuális világ, a mobilitás megváltoztatja azt a márkaélményt is, amit nyújtani kell a fogyasztóknak. Így például a brit bevásárlóutcákban a válság miatt megugrottak az üresedési ráták, azóta viszont lassan megtörténik a rehabilitáció, amelynek során kisebb és egyéni élményt, ízlést kifejező boltok jelentek meg.

A vizualitás roppant lényeges szempont, az érzékszerveket megmozgató hatások színházat teremtenek, ha a bevásárlóközpontok a fogyasztás katedrálisai, akkor az üzletek a fogyasztás kamaraszínházai, ahol a bolt szinte komisz huncutsággal összefog a látogatóval, hogy egy varázslatos világot teremtsen. Óz, a csodák országa rejtezik a portálok mögött, ahol néha már az alaprajzi elrendezés sem a sémákat követi, labirintusszerű utakat képeznek a kiállító polcok köré. Így például az amerikai Hollister elvarázsolja a látogatókat, hiszen a kötetlen térszerkezet egyfajta lazaságot, kúlságot jelképez, igazi bulihangulat uralkodik, a levegőt állandóan illatosítják, vagyis egy újabb érzékszervet csábítanak el. „Live” közvetítés keretében egy-egy amerikai napsütötte strandon szörfözőket mutogatnak, az eladók pedig strandpapucsot viselnek. Persze ez egy extrém vonal, amely egy konzervatívabb közegben valószínűleg nem lenne működőképes vagy eléggé hatékony.

A pillanat varázsa

Különleges bolttípusokat képviselnek az Amerikában kábé tíz éve megjelenő pop-up üzletek, amelyek egyébként kitűnően illeszkednek a bemutatóterem-trendbe. Hiszen a látogatókat a pillanat varázsa ejti rabul, ugyanígy a pop-up üzletek lényege is az, hogy egy üres és lehetőleg frekventált helyszínen található boltba beköltözik 1-2 napra vagy hétre egy kisebb márka. Ez jó a brandnek és az ingatlantulajdonosnak is, hiszen nem áll üresen a bolt, másrészt a lokációnak ingyen PR-t biztosítanak. A pop-up egyébként számos dolgot szimbolizál, hiszen bár fizikailag megjelenik, mégis egyfajta virtualitást jelképez, hiszen ma még létezik, holnap már nem, holnapután megint máshol bukkan fel, bizonyos fokig érzékcsalódást okoz, eltűnik, megjelenik, a villámgyorsan változó világot jeleníti meg kicsiben, a pulzáló mátrixban fenntartja az interakciót. Többnyire a világhálón tájékozódhatunk a létükről, megjelenésükről, és mivel az internetes penetráció megállíthatatlan, ezért ezek a módszerek is terjedhetnek.

A berendezésük is követi a mainstreaminget, hiszen a rövid idő alatt nem költenek bútorra, akár egy-egy házilag fabrikált menő dizájnboltban, itt is a kreativitás viszi a prímet. A Nanushka például 2011-ben működtetett egy ilyen üzletet négy napig a Fashion Streeten. Külföldön már külön honlapok közvetítenek a pop-up boltosok és az üres üzletek tulajdonosai között. „A jelenlegi trendek közül nagyon meghatározóak a pop-up üzletek. Ezek a boltok csak időszakosan működnek, ezért nem fordítanak nagy összeget a kialakításukra. Főleg vintage, újrahasznosított bútorok és ipari hangulat jellemzi a tereiket. Emellett jelen vannak a klasszikus, egyszerű vonalvezetésű bútorokkal berendezett minimál üzletek vagy az épp organikus, fluidszerű formákkal meghökkentő hatást keltő trendek is (például: Zaha Hadid, Karim Rashid)” – teszi hozzá Tompos Ferenc.

A cikk az Ingatlan Évkönyv 2013/14 című kiadvány 113. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot vagy rendelje meg, és mi ingyen elpostázzuk Önnek. 

Média forrás: Ingatlan Évkönyv 2013/14

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC