Bizakodók a közép-európai ingatlanpiaci szereplők, bár kevés a telek
Bizakodók a jövőre nézve a közép-európai ingatlanpiaci szereplők a Deloitte és a CEEQUA közös felmérése szerint. A fejlesztők legnagyobb kihívásként a beépíthető telkek felkutatását és az e-kereskedelem növekvő szerepét nevezték meg. Az eredményeket Kohári Gábor, a Deloitte szakértője értékelte.

A Deloitte a CEEQUA-vel – a közép-európai ingatlanfejlesztési projektek minősítőjével – együttműködésben első alkalommal publikálta a közép-európai régióra vonatkozó ingatlanpiaci bizalmi felmérését. Az adatok szerint a régió legnagyobb szereplői optimisták a jövőre nézve, és növekedést várnak az ingatlanpiacon.
A válaszadók szerint a globális piacokat továbbra is befolyásolják a politikai bizonytalanságok és a hitelfinanszírozás növekvő költségei. Bár idén a globális gazdasági növekedés lassulni látszik, a közép-európai gazdaságok egészséges képet mutatnak.
Az elmúlt három évben a Közép-Európában megvalósult tranzakciók volumene kiemelkedő volt: 2018 végére 13,8 milliárd eurót fektettek be üzleti ingatlanokba. A kérdezettek szerint az ingatlanügyletek volumene az idén is ugyanezt a nagyságrendet érheti el. A válaszadók 45 százaléka tervez új beruházást, 41 százaléka pedig egyenlő arányban tervez vásárlást és értékesítést, míg a megkérdezettek harmada (38 százalék) inkább az értékesítésre kíván koncentrálni.
Kevés a telek
A fejlesztők 63 százaléka számára a legnagyobb kihívás a fejlesztésre alkalmas földterületek megszerzése a növekvő árak és a megfelelő telkek hiánya miatt. „Az új telkek korlátozott hozzáférhetősége arra kényszeríti a befektetőket, hogy átgondolják meglévő stratégiáikat. Az új helyzet egyik következménye, hogy jelentősen nőtt a már meglévő épületek átépítésére irányuló projektek száma” – értékelte a piaci helyzetet Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.
Az egyes eszközök tekintetében hangsúlyeltolódást figyelhetünk meg, hiszen a befektetők a lakóingatlanoktól az üzleti ingatlanok felé fordulnak, a válaszadók többsége idén az irodapiacra összpontosít. A befektetők jelentős üzleti kockázatnak tekintik az e-kereskedelem növekvő szerepét. A szállodák iránti kereslet is növekszik, hiszen az olyan városok, mint Prága és Budapest, vonzó turisztikai célpontok, így a befektetők a turisztikai szektorhoz kapcsolódó ingatlanok iránt is fokozottan érdeklődnek.
A felmérés résztvevői külön kiemelték a diákszállásokba történő beruházásokat, mint magas hozamot biztosító ún. niche piacot. „A diákszállások piaca még mindig elég kicsi, de nagy potenciál van az egyre növekvő számú diákokban, ezért számos kollégiumi épület valósult már meg Budapesten, Varsóban és Prágában is” – tette hozzá Kohári Gábor.
A lakóingatlan szektor fő kihívása az, hogy a lakosság vásárlóereje és az emelkedő piaci árak közötti olló tovább nyílik, amely következtében egyre kevesebb mozgástér marad a további áremelkedésre. A beépíthető telkek számának csökkenése, valamint az emelkedő építési és munkaerőköltségek pedig csökkenthetik a fejlesztők nyereségét, és lassítják az áremelkedést.
Itthon a hozamok már rekord alacsonyak
Idén a magyar gazdaság növekedése folytatódhat, ennek egyik hatásaként az ingatlanpiaci befektetők érdeklődése továbbra is intenzív, ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek. „Az elmúlt években tapasztalt dinamikus árnövekedés után úgy véljük, hogy a hazai kereskedelmi ingatlanpiaci hozamok már valószínűleg elérték a hosszú távon fenntartható hozamszintet” – hangsúlyozta Kohári Gábor.