A szakember elmondta, hogy társszervezetekkel, elsőként a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) egyeztetve zajlik a Budapest-stratégia kidolgozása, amellyel nagy adósságot törlesztenek, utoljára 2006-ban született marketingstratégia fővárosunk népszerűsítésére. Ezzel párhuzamosan egy városmárka kutatás is készül, amelyben az itt élőket kérdezik arról, mit mutatnának meg a külföldieknek. A vezérigazgató szerint a stratégia egyik fontos feltétele, hogy az itt élők és a külföldiek számára egyaránt vonzó képet építsen a fővárosról, írja a turizmusonline.hu.

A fapadosok utazóközönsége nélkül nincs budapesti turizmus

Arról, hogy a restartkor magunk mögött lehet-e hagyni az itt élők számára sok hátránnyal is járó buliturizmust, Faix aláhúzta, Budapest most nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, hiszen békeidőben is a fapadosok közönsége tartja el a főváros turizmusát.

Faix mindemellett hisz abban, hogy a bulituristákat lehet és kell is edukálni, annak érdekében, hogy az itt tartózkodásuk a helyiek számára is elfogadható legyen. Az együttélés jegyében tárgyaltak például a brit nagykövetséggel brit rendőrök idetelepítéséről, és a vendéglátósokkal is együttműködésben gondolkoznak a kulturált vendégfogadás szabályain.

Három hívószó a covid után

Faix szerint nem életszerű, hogy a belföldi vendégkör pótolni tudja a kieső külföldi keresletet, mégis a külföldi keresletnek való kitettség ébresztette rá a szakmát, fontos, hogy a külföld-belföld arány a fővárosban némileg változzon az utóbbi javára. A statisztikák alapján 85-90 százalékban külföldiek töltik a főváros szálláshelyeit, leginkább üzleti utazók töltenek el számottevő vendégéjszakát vidékről.

Faix szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a 2019-ben már az overtourism határát súroló, turistákkal túltelített belvárosból szétoszlassák a Budapestre kíváncsiak tömegét a város egyéb, kevésbé ismert területein.

A születő stratégia három alappillérének egyike tehát a sokközpontúság, vagyis a földrajzi koncentráltság oldása és a város számos különböző arcának a megmutatása. Ez a szellősebb, élhetőbb eloszlás biztosítja majd a második alappillért, a biztonságot, ami a posztcovidos időszakban különösen jó üzenet lehet. A harmadik fontos hívószó Budapest turizmusában a fenntarthatóság lesz, ebben egyébként nagyon hisz a fővárosi vezetés.

Faix Csaba úgy becsüli, hogy nyáron már lesz némi „vendégmozgás” a fővárosban, de messze nem a korábban megszokott szinten. A vezérigazgató szerint érdemben 2022 tavaszán várhatók turisták Budapesten, az azt megelőző fél év – az ősz és a tél – hagyományosan nem túl erősek nálunk.

A SURE program sokakon segíthet

Faix Csaba megígérte, hogy a vendéglátóhelyek számára a teraszok bérleti díjának mérséklésében ismét készséggel közreműködnek a fővárosnál. Az Európai Bizottság áprilisban jelentette be, hogy SURE néven 100 milliárd eurós hitelprogramot indít azért, hogy a tagállamok megakadályozzák a válság miatti tömeges elbocsátásokat. A magyar kormány is pályázott az olcsó uniós hitelre. Romániának már megítéltek több tíz milliárd eurót, a magyar igények elbírálása politikai ütésváltás miatt csúszik, de várhatóan mi is kapunk egy a románokénál jóval kisebb összeget.

Airbnb: a kevesebb több

A rövidtávú lakáskiadás kérdéskörében a szakember kiemelte, hogy a főváros részben lakhatási kérdésként tekint az Airbnb szabályozásának szükségességére. Faix szerint az Airbnb-zés iparivá válásával háttérbe szorult az az eredeti elképzelés, hogy a külföldiek a nagyi lakását használva vagy a pár hétig üresen álló ingatlanokat igénybe véve a helyiek életébe nyerhessenek bepillantást. „Azt gondoljuk, az a megoldás, hogy kevesebb lakást lehessen kínálni a piacon rövid távú lakáskiadás céljával, így az elszállt albérletárak újra igazodhatnak a helyiek pénztárcájához is.”

Faix Csaba nem lát előrelépést abban, hogy a Kifaludy Szálláshelyfejlesztési Programot –  ahogyan már korábban javasolta a döntéshozóknak – terjesszék ki a budapesti szálláshelyekre is. Szerinte a főváros kizárását az sem indokolja, hogy itt nem felhasználhatók az EU-s pénzek, hiszen ebben a programban döntően nem is uniós források kerülnek szétosztásra.

Fotó pixabay.com