X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Fantasztikus utazás a megaprojektek földjén

2013. Március 19. Iroda
Budapesten mindig is ádáz viták folytak a városfejlesztési stratégia céljairól és eszközeiről. Sokan világvárost építenének megaprojektekkel, mások apró lépésekben haladnának, és örülnek, ha egy-egy megaprojekt hamvába hal. Az iroda.hu az elmúlt évek legérdekesebb projektjei közül hatot vett górcső alá, amelyek jövője egyelőre bizonytalan. A feltételes mód a mi jóindulatunk és csodavárásunk eredménye.

Az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanbumm nem hagyta érintetlenül a budapesti multifunkcionális ingatlanfejlesztéseket sem. A világgazdasági válság mellett azonban más lényeges tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy e projektek ellehetetlenültek avagy megvalósulásuk késedelmet szenved. Ilyen alapvető okok az ország gazdasági teherbírásának túlértékelése, a devizahitelezés magas kockázata, a finanszírozási nehézségek, az alacsony vásárlóérték, a nyugati értelemben vett középosztály szűkös kapacitása. Ráadásul a válság új típusú szemléletet honosít meg az ingatlanfejlesztők és a városvezetők számára, amelyben felértékelődik a fenntartható fejlődés, a környezettudatos építkezés, az integrált városfejlesztés és közlekedéspolitika, valamint a fejlett infrastruktúra igénye. Összességében tehát nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy kimunkált háttérszámítások és átfogó fővárosi koncepciók alapozták volna meg e fejlesztések sikerét.

1. Duna City

Mivel Budapest életében meghatározó a Duna, ezért a fővárosba álmodott megaprojektek jelentős része kötődik a folyóhoz. Ezek közül az egyik emblematikus terv a Duna City, amely az Erick van Egeraat irodájának tervei alapján megvalósulásra váró új lakónegyed fantázianeve. Az 500 ezer négyzetméteren építendő projekt egy 33 hektáros fejlesztési területet foglalna magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jönne létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, kulturális helyekkel és irodákkal. Mindemellett a projekt volumenét jelzi, hogy másfél kilométeres vízparti promenádot alakítanának ki a folyóparton.

A beruházás 2006-ban bekerült a Podmaniczky Programba, azaz Budapest középtávú városfejlesztési tervébe, 2008-ban pedig a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A két résztulajdonos, a Gropius és a Quaestor kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást már végrehajtott a területen. 2010-2018 lenne a megvalósítás időszaka, azonban az 1,1 milliárd eurós összköltségű projekt sorsa évek óta bizonytalan. Úgy tűnik, hogy egyszerre két városfejlesztési alapelv áldozata a projekt, hiszen miközben a barnaövezetek rehabilitációja Budapest jövőjének egyik záloga, a kompakt város elvével nem teljesen összeegyeztethető. Hiszen utóbbi szerint a belső kiürült negyedeket kell élettel megtölteni, a szlömösödött területeket kell rehabilitálni, és nem az a cél, hogy a várost még inkább „széthúzzuk”. Ráadásul Csepel vonzáskörzetében a városi közlekedésstruktúrához való kapcsolódás sem megoldott. Az „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” örökbecsű szólásunk tehát több értelemben is helyénvalónak tűnik.

2. Duna Spirit

A Duna-parton folytassuk utunkat délre, de ezúttal a budai oldalon! A Lágymányosi Öböl unalomig ismert és a politika útvesztőjét is megjáró projektje helyett vegyünk górcső alá egy kevésbé ismertet, még pedig a Nagytétény környékére megálmodott „Duna Spiritet”. 2010-ben a Cannes-i MIPIM nemzetközi ingatlan-befektetési vásáron be is mutatták a megaprojektet. Egyesek szerint a dél-budai városnegyedekre valóban ráférne egy ráncfelvarrás, hogy egy szervesen fejlődő városrész képét mutassák, és ne csak szétszórt kertvárosi és családi házas övezetek kaotikus halmazát. Mások szerint nem kellene mindenhová új városnegyedeket építeni, néhány park is megtenné, hiszen mint már említettük, a nyugati trendek szerint a belvárosi negyedeket kellene revitalizálni.

Mindenesetre a Száraz-Rudnyánszky-kastély mellett, a 6-os főút és a Duna között található nagytétényi 32 hektáros terület 50 %-át zöldfelületként őrizné meg a beruházó, míg a másik 50 %-ra iroda- és lakófunkciót álmodott. A valamikori dunai árterületet és a régi nagytétényi városrészt célozta meg a projekt, amely fontos összekötő kapocsként épülne meg a fővárost délről övező elővárosok és a belső városnegyedek között. A főtérről induló, közel 1,5 km-es Duna-parti sétány Budapesten egyedülálló módon, közvetlen kapcsolattal válna a város részévé. Az árvízvédelmi vonal felett épített sétány tájépítészeti elemei a városrész funkcióinak megfelelőn tagolnák a teljes partot. A Duna Spirit Irodapark a város kapujában, jól tervezett, vonzó zöld környezetben Budapest déli tudásközpontjává válhatna. A mintegy 100.000 m2 bruttó területen elhelyezkedő irodanegyedet egy nagy kiterjedésű zöld közpark mellé tervezték. Úgy tűnik azonban, hogy a fejlesztők még sem találták meg egyelőre a Duna lelkét, de szurkolunk nekik, mert egy kis spirituális segítség jól jönne a városnak.

3. 360°

A XIII. kerületi folyópartra is terveztek egy grandiózus álmot, még pedig a Duna Pláza mögötti hatalmas 12,6 hektáros területre. A projekt a XIII. kerületi Duna-holtág és az Északi összekötő vasúti híd közötti partszakaszra települt volna, hogy egy rozsdaövezetet ismét kipipálhasson a főváros. A 360° névre hallgató megaprojekt egy 20-50 ezer fős új városrészt jelentett volna, amelyet 2007-ben ismertetett a Home Center 1 Zrt. A berlini Kay Wieland tervei szerint készült volna a negyed lakásokkal, irodákkal, jachtkikötővel, uszodákkal. Még vízibusz-járatot is terveztek a Lágymányosi-öböl és az Újpesti-öböl közötti szakaszra. A 2007-2014 közé tervezett projekt összértéke 500 millió euró lett volna, lakások 171 ezer m2-n, a kereskedelmi részek 55 ezer m2-n, míg a szállodai szobák 23 ezer m2-n épültek volna. Az irodaállomány összalapterülete pedig 137 ezer m2 lett volna!

A beruházó Budapest leghosszabb épületét is ide álmodta meg, egy irodaházat, amely nagyobb lett volna mint a Flórián téri, azaz a Szőlő utcai panelház. A projekt grandiózusságát jelzi, hogy csak a tájépítészeti megoldások 35 millió euróba kerültek volna. A bűvös metró és a pláza a közelben, a Váci úti irodafolyosó szinergiahatása biztosított, úgyhogy sikeres lehetett volna a projekt, ha a válság nem szól közbe. A 360° Budapest befejezését 2014-re tervezték, 2008 végéig 128 lakást és 1700 négyzetméternyi kereskedelmi egységet adtak volna át, vagyis akkor már három lakótoronynak kellett volna állnia. A területen azonban a mai napig nem történt semmi, a honlap is megszűnt. Az ötletgazda csődbe ment. Egy újabb álommal kevesebb.

4. Kormányzati Negyed

Távolodjunk el kissé a folyótól! Már a rendszerváltás óta motoszkált a kormányzati agyakban, hogy városban össze-vissza hajigált kormányzati épületeket egy negyedbe integrálják költséghatékonyság és egyéb praktikus tényezők címszavával. 2006 végén aztán a Westend mögötti egykori MÁV-terület lett a nyerő, hiszen belvárosi övezet határán áll, és a tömegközlekedés is (metró) megoldott, illetve fejleszthető. Ugyanakkor bűvész-produkciónak is beillett a Podmaniczky utca és a vasúti vágányok alkotta keskeny telekre beilleszteni a negyed hatalmas épülettömbjeit. Ez végül a Kengo Kuma - Janesch Péter párosnak sikerült, akik 2007 augusztusában megnyerték a tervpályázatot. Grandiózus terv bontakozott ki: többek között hátrébb vonták volna a pályaudvart, új BKV-járatokat telepítettek volna. Az épület fő tömege egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasáb lett volna, amelyet üveghomlokzati elemek és zöld növényzettel befuttatott felületek osztottak volna emberléptékű egységekre. Zöld épületekben gondolkodtak: extrém hőszigetelés, hővisszanyerő szellőztetőrendszerek, napenergia, hőszivattyú, örökzöld borostyán, vadszőlő stb.

A számítások szerint a váltással 350 ezer négyzetméterről 160-200 ezer négyzetméterre csökkenthető a hivatali állomány helyigénye. Az új negyed akkori adatok alapján 32,3 milliárdba került volna, az értékesítendő épületekből pedig 100 milliárd bevétel származott volna. Mindemellett azonban számos alapvető kérdés merült fel. Érdemes-e egyfunkciós városnegyedet kialakítani, amely munkaidő után halott várossá változik? A számok stimmelnek-e, miközben a számok még sohasem stimmeltek? Hogyan lehet a munkába igyekvők ezreit koordinálni és beilleszteni az amúgy is túlzsúfolt reggeli tömegközlekedési infrastruktúrába? Az engedélyezi procedúrát közben meg csak nyújtották, mint a rétes tésztát. A szakemberek szerint túl rövid volt a határidő, sorra tűntek el a porondról a kivitelezők. Aztán jött a híres 2008 január 8-i bejelentés, miszerint a beruházást nem leállítják, hanem megállítják. Azóta is áll. Mindezekből azt a tanulságot vonhatjuk le, amelyet a politikai osztály természetesen nem vont le, hogy konszenzus nélkül hiába akar egy-egy politikai garnitúra emlékművet állítani magának, csupán az alapkő marad. Még akkor is, ha végre egy-egy projekttel mi is feliratkozhatnánk a világtérképre.

5. TóPark

Nézzünk körül az agglomerációban is! A TóPark egy grandiózus multifunkcionális projekt Törökbálinton, amelyet 2009-ben a világ legjobb ingatlanprojektjévé választottak. A 2008-2020 között épülő projekt összberuházási értéke 2,4 milliárd euró, ahol közel 85 ezer nm-nyi iroda, 110 ezer nm-nyi kiskereskedelmi terület és lakások is épülnek. A törökbálinti tó partján lévő, M0-s, M1-es és M7-es autópályák által közrezárt területet aranyháromszögnek is nevezik. A Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. még 2007-ben kezdte el a 180 hektáros területen a 140 hektáros ingatlanfejlesztést, és az eredeti tervek szerint 2009 utolsó negyedévében adták volna át az első épületeket. A tervekben az irodaházak, lakóparkok és üzlethelyiségek mellett saját vasúti megállót, egy budai intermodális tömegközlekedési központot, belső buszhálózatot és helikopterleszállót is álmodtak.

A feketeleves azonban 2010 végén érkezett, amikor is az Eurohypo Bank beszüntette a projekt finanszírozását a szerkezetkész átadást követően. A TóPark fejlesztője tavaly ősszel beperelte az első ütem 138 millió eurós finanszírozására 2006-ban leszerződött Eurohypo Bankot. A fejlesztő korábbi közleménye szerint azonban a vita nem érinti a TóPark Shopping Mall, az Expo és a Budai Intermodális Központ építkezéseit. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ezek a fejlesztések mikorra készülnek el. A hitelfolyósítás leállítása miatt a projektcég, az EIK Kft. nem fizetett a generálkivitelező DGB Kft.-nek, amely pedig nem fizetett az alvállalkozóknak. Szakemberek szerint a tervek valóban fantasztikusak, de a tulajdonosok, akik megvásárolták ezt a tókörnyéki gyönyörű területet, nem tudtak a realitások talaján maradni, pedig a giga helyett egy mega talán célba érne. Az épületek készültségi foka nagyjából elérte a 40 százalékot. A projektgazda honlapja szerint az ún. Párizsi utcában található irodapark területeinek közel felét már bérbe adták. Kérdés, hogy mi lesz az épület-csontvázakkal: Bruce Willis fog ott forgatni, vagy célba ér a projekt?

6. Akadémia Park

És végezetül egy különleges projektet említsünk meg, nevezetesen az Akadémia Parkot, amely esetében a bíróság elrendelte a felszámolást. Ez azért különösen fájdalmas, hiszen egyfajta különleges szinergiát biztosított múlt és jövő között. Nem akarták a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket, hanem Pasaréten a volt laktanya területén néhány régi védett épület újragondolásával nagyot akartak alkotni. Egy multifunkcionális projektet terveztek irodaházakkal, kereskedelmi-, szolgáltató- és sportlétesítményekkel. Bár természetesen ízlések és pofonok, de a projekt egyik épülete, az Officium irodaház kiemelkedett a hazai kereskedelmi ingatlanfejlesztések közül. Nem véletlen, hogy az irodaházat 2009-ben Európa legjobb belsőépítészeti megoldásaként díjazták az International Property Awards-on. A nemzetközi zsűri díjazta az Akadémia Park másik beruházását, azaz a Bauhaus stílusban irodaházként újragondolt, eredetileg trafóházként funkcionáló háromszintes épületet is.

De hogyan jutottunk idáig? Még 2008-ban a II. kerület elővásárlási jogával élve szerezte meg az egykori katonai akadémia ingatlanegyüttesét a 12,6 hektáros területtel együtt az akkori Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácstól, majd villámgyorsan zártkörű pályázaton értékesítette az SCD tulajdonában lévő későbbi Akadémia Park Kft.-nek. A vételár mintegy 6 milliárd forint volt. A beruházás első ütemében a XIX. század végén épült, homlokzati védettséggel rendelkező kadétiskola épülete és a trafóház újult meg. Tovább nem jutottak, ugyanis közben a Balaton mellett jelentős ingatlan-portfólióval rendelkező SCD-csoport álmai szertefoszlottak, és a tulajdonosok kezdeményezésére a bíróság elrendelte az Akadémia Park Kft. felszámolását, ugyanis a cég több mint 7 milliárd forinttal tartozik. Tanulságként egy magyar népmese jut az eszünkbe: a kis gömböc. A történetet ismerjük…

A cikk az Iroda Évkönyv 6. évfolyamának 22. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

Média forrás: Iroda Évkönyv 6.
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Fantasztikus utazás a megaprojektek földjén

Budapesten mindig is ádáz viták folytak a városfejlesztési stratégia céljairól és eszközeiről. Sokan világvárost építenének megaprojektekkel, mások apró lépésekben haladnának, és örülnek, ha egy-egy megaprojekt hamvába hal. Az iroda.hu az elmúlt évek legérdekesebb projektjei közül hatot vett górcső alá, amelyek jövője egyelőre bizonytalan. A feltételes mód a mi jóindulatunk és csodavárásunk eredménye.

Az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanbumm nem hagyta érintetlenül a budapesti multifunkcionális ingatlanfejlesztéseket sem. A világgazdasági válság mellett azonban más lényeges tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy e projektek ellehetetlenültek avagy megvalósulásuk késedelmet szenved. Ilyen alapvető okok az ország gazdasági teherbírásának túlértékelése, a devizahitelezés magas kockázata, a finanszírozási nehézségek, az alacsony vásárlóérték, a nyugati értelemben vett középosztály szűkös kapacitása. Ráadásul a válság új típusú szemléletet honosít meg az ingatlanfejlesztők és a városvezetők számára, amelyben felértékelődik a fenntartható fejlődés, a környezettudatos építkezés, az integrált városfejlesztés és közlekedéspolitika, valamint a fejlett infrastruktúra igénye. Összességében tehát nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy kimunkált háttérszámítások és átfogó fővárosi koncepciók alapozták volna meg e fejlesztések sikerét.

1. Duna City

Mivel Budapest életében meghatározó a Duna, ezért a fővárosba álmodott megaprojektek jelentős része kötődik a folyóhoz. Ezek közül az egyik emblematikus terv a Duna City, amely az Erick van Egeraat irodájának tervei alapján megvalósulásra váró új lakónegyed fantázianeve. Az 500 ezer négyzetméteren építendő projekt egy 33 hektáros fejlesztési területet foglalna magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jönne létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, kulturális helyekkel és irodákkal. Mindemellett a projekt volumenét jelzi, hogy másfél kilométeres vízparti promenádot alakítanának ki a folyóparton.

A beruházás 2006-ban bekerült a Podmaniczky Programba, azaz Budapest középtávú városfejlesztési tervébe, 2008-ban pedig a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A két résztulajdonos, a Gropius és a Quaestor kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást már végrehajtott a területen. 2010-2018 lenne a megvalósítás időszaka, azonban az 1,1 milliárd eurós összköltségű projekt sorsa évek óta bizonytalan. Úgy tűnik, hogy egyszerre két városfejlesztési alapelv áldozata a projekt, hiszen miközben a barnaövezetek rehabilitációja Budapest jövőjének egyik záloga, a kompakt város elvével nem teljesen összeegyeztethető. Hiszen utóbbi szerint a belső kiürült negyedeket kell élettel megtölteni, a szlömösödött területeket kell rehabilitálni, és nem az a cél, hogy a várost még inkább „széthúzzuk”. Ráadásul Csepel vonzáskörzetében a városi közlekedésstruktúrához való kapcsolódás sem megoldott. Az „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” örökbecsű szólásunk tehát több értelemben is helyénvalónak tűnik.

2. Duna Spirit

A Duna-parton folytassuk utunkat délre, de ezúttal a budai oldalon! A Lágymányosi Öböl unalomig ismert és a politika útvesztőjét is megjáró projektje helyett vegyünk górcső alá egy kevésbé ismertet, még pedig a Nagytétény környékére megálmodott „Duna Spiritet”. 2010-ben a Cannes-i MIPIM nemzetközi ingatlan-befektetési vásáron be is mutatták a megaprojektet. Egyesek szerint a dél-budai városnegyedekre valóban ráférne egy ráncfelvarrás, hogy egy szervesen fejlődő városrész képét mutassák, és ne csak szétszórt kertvárosi és családi házas övezetek kaotikus halmazát. Mások szerint nem kellene mindenhová új városnegyedeket építeni, néhány park is megtenné, hiszen mint már említettük, a nyugati trendek szerint a belvárosi negyedeket kellene revitalizálni.

Mindenesetre a Száraz-Rudnyánszky-kastély mellett, a 6-os főút és a Duna között található nagytétényi 32 hektáros terület 50 %-át zöldfelületként őrizné meg a beruházó, míg a másik 50 %-ra iroda- és lakófunkciót álmodott. A valamikori dunai árterületet és a régi nagytétényi városrészt célozta meg a projekt, amely fontos összekötő kapocsként épülne meg a fővárost délről övező elővárosok és a belső városnegyedek között. A főtérről induló, közel 1,5 km-es Duna-parti sétány Budapesten egyedülálló módon, közvetlen kapcsolattal válna a város részévé. Az árvízvédelmi vonal felett épített sétány tájépítészeti elemei a városrész funkcióinak megfelelőn tagolnák a teljes partot. A Duna Spirit Irodapark a város kapujában, jól tervezett, vonzó zöld környezetben Budapest déli tudásközpontjává válhatna. A mintegy 100.000 m2 bruttó területen elhelyezkedő irodanegyedet egy nagy kiterjedésű zöld közpark mellé tervezték. Úgy tűnik azonban, hogy a fejlesztők még sem találták meg egyelőre a Duna lelkét, de szurkolunk nekik, mert egy kis spirituális segítség jól jönne a városnak.

3. 360°

A XIII. kerületi folyópartra is terveztek egy grandiózus álmot, még pedig a Duna Pláza mögötti hatalmas 12,6 hektáros területre. A projekt a XIII. kerületi Duna-holtág és az Északi összekötő vasúti híd közötti partszakaszra települt volna, hogy egy rozsdaövezetet ismét kipipálhasson a főváros. A 360° névre hallgató megaprojekt egy 20-50 ezer fős új városrészt jelentett volna, amelyet 2007-ben ismertetett a Home Center 1 Zrt. A berlini Kay Wieland tervei szerint készült volna a negyed lakásokkal, irodákkal, jachtkikötővel, uszodákkal. Még vízibusz-járatot is terveztek a Lágymányosi-öböl és az Újpesti-öböl közötti szakaszra. A 2007-2014 közé tervezett projekt összértéke 500 millió euró lett volna, lakások 171 ezer m2-n, a kereskedelmi részek 55 ezer m2-n, míg a szállodai szobák 23 ezer m2-n épültek volna. Az irodaállomány összalapterülete pedig 137 ezer m2 lett volna!

A beruházó Budapest leghosszabb épületét is ide álmodta meg, egy irodaházat, amely nagyobb lett volna mint a Flórián téri, azaz a Szőlő utcai panelház. A projekt grandiózusságát jelzi, hogy csak a tájépítészeti megoldások 35 millió euróba kerültek volna. A bűvös metró és a pláza a közelben, a Váci úti irodafolyosó szinergiahatása biztosított, úgyhogy sikeres lehetett volna a projekt, ha a válság nem szól közbe. A 360° Budapest befejezését 2014-re tervezték, 2008 végéig 128 lakást és 1700 négyzetméternyi kereskedelmi egységet adtak volna át, vagyis akkor már három lakótoronynak kellett volna állnia. A területen azonban a mai napig nem történt semmi, a honlap is megszűnt. Az ötletgazda csődbe ment. Egy újabb álommal kevesebb.

4. Kormányzati Negyed

Távolodjunk el kissé a folyótól! Már a rendszerváltás óta motoszkált a kormányzati agyakban, hogy városban össze-vissza hajigált kormányzati épületeket egy negyedbe integrálják költséghatékonyság és egyéb praktikus tényezők címszavával. 2006 végén aztán a Westend mögötti egykori MÁV-terület lett a nyerő, hiszen belvárosi övezet határán áll, és a tömegközlekedés is (metró) megoldott, illetve fejleszthető. Ugyanakkor bűvész-produkciónak is beillett a Podmaniczky utca és a vasúti vágányok alkotta keskeny telekre beilleszteni a negyed hatalmas épülettömbjeit. Ez végül a Kengo Kuma - Janesch Péter párosnak sikerült, akik 2007 augusztusában megnyerték a tervpályázatot. Grandiózus terv bontakozott ki: többek között hátrébb vonták volna a pályaudvart, új BKV-járatokat telepítettek volna. Az épület fő tömege egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasáb lett volna, amelyet üveghomlokzati elemek és zöld növényzettel befuttatott felületek osztottak volna emberléptékű egységekre. Zöld épületekben gondolkodtak: extrém hőszigetelés, hővisszanyerő szellőztetőrendszerek, napenergia, hőszivattyú, örökzöld borostyán, vadszőlő stb.

A számítások szerint a váltással 350 ezer négyzetméterről 160-200 ezer négyzetméterre csökkenthető a hivatali állomány helyigénye. Az új negyed akkori adatok alapján 32,3 milliárdba került volna, az értékesítendő épületekből pedig 100 milliárd bevétel származott volna. Mindemellett azonban számos alapvető kérdés merült fel. Érdemes-e egyfunkciós városnegyedet kialakítani, amely munkaidő után halott várossá változik? A számok stimmelnek-e, miközben a számok még sohasem stimmeltek? Hogyan lehet a munkába igyekvők ezreit koordinálni és beilleszteni az amúgy is túlzsúfolt reggeli tömegközlekedési infrastruktúrába? Az engedélyezi procedúrát közben meg csak nyújtották, mint a rétes tésztát. A szakemberek szerint túl rövid volt a határidő, sorra tűntek el a porondról a kivitelezők. Aztán jött a híres 2008 január 8-i bejelentés, miszerint a beruházást nem leállítják, hanem megállítják. Azóta is áll. Mindezekből azt a tanulságot vonhatjuk le, amelyet a politikai osztály természetesen nem vont le, hogy konszenzus nélkül hiába akar egy-egy politikai garnitúra emlékművet állítani magának, csupán az alapkő marad. Még akkor is, ha végre egy-egy projekttel mi is feliratkozhatnánk a világtérképre.

5. TóPark

Nézzünk körül az agglomerációban is! A TóPark egy grandiózus multifunkcionális projekt Törökbálinton, amelyet 2009-ben a világ legjobb ingatlanprojektjévé választottak. A 2008-2020 között épülő projekt összberuházási értéke 2,4 milliárd euró, ahol közel 85 ezer nm-nyi iroda, 110 ezer nm-nyi kiskereskedelmi terület és lakások is épülnek. A törökbálinti tó partján lévő, M0-s, M1-es és M7-es autópályák által közrezárt területet aranyháromszögnek is nevezik. A Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. még 2007-ben kezdte el a 180 hektáros területen a 140 hektáros ingatlanfejlesztést, és az eredeti tervek szerint 2009 utolsó negyedévében adták volna át az első épületeket. A tervekben az irodaházak, lakóparkok és üzlethelyiségek mellett saját vasúti megállót, egy budai intermodális tömegközlekedési központot, belső buszhálózatot és helikopterleszállót is álmodtak.

A feketeleves azonban 2010 végén érkezett, amikor is az Eurohypo Bank beszüntette a projekt finanszírozását a szerkezetkész átadást követően. A TóPark fejlesztője tavaly ősszel beperelte az első ütem 138 millió eurós finanszírozására 2006-ban leszerződött Eurohypo Bankot. A fejlesztő korábbi közleménye szerint azonban a vita nem érinti a TóPark Shopping Mall, az Expo és a Budai Intermodális Központ építkezéseit. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ezek a fejlesztések mikorra készülnek el. A hitelfolyósítás leállítása miatt a projektcég, az EIK Kft. nem fizetett a generálkivitelező DGB Kft.-nek, amely pedig nem fizetett az alvállalkozóknak. Szakemberek szerint a tervek valóban fantasztikusak, de a tulajdonosok, akik megvásárolták ezt a tókörnyéki gyönyörű területet, nem tudtak a realitások talaján maradni, pedig a giga helyett egy mega talán célba érne. Az épületek készültségi foka nagyjából elérte a 40 százalékot. A projektgazda honlapja szerint az ún. Párizsi utcában található irodapark területeinek közel felét már bérbe adták. Kérdés, hogy mi lesz az épület-csontvázakkal: Bruce Willis fog ott forgatni, vagy célba ér a projekt?

6. Akadémia Park

És végezetül egy különleges projektet említsünk meg, nevezetesen az Akadémia Parkot, amely esetében a bíróság elrendelte a felszámolást. Ez azért különösen fájdalmas, hiszen egyfajta különleges szinergiát biztosított múlt és jövő között. Nem akarták a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket, hanem Pasaréten a volt laktanya területén néhány régi védett épület újragondolásával nagyot akartak alkotni. Egy multifunkcionális projektet terveztek irodaházakkal, kereskedelmi-, szolgáltató- és sportlétesítményekkel. Bár természetesen ízlések és pofonok, de a projekt egyik épülete, az Officium irodaház kiemelkedett a hazai kereskedelmi ingatlanfejlesztések közül. Nem véletlen, hogy az irodaházat 2009-ben Európa legjobb belsőépítészeti megoldásaként díjazták az International Property Awards-on. A nemzetközi zsűri díjazta az Akadémia Park másik beruházását, azaz a Bauhaus stílusban irodaházként újragondolt, eredetileg trafóházként funkcionáló háromszintes épületet is.

De hogyan jutottunk idáig? Még 2008-ban a II. kerület elővásárlási jogával élve szerezte meg az egykori katonai akadémia ingatlanegyüttesét a 12,6 hektáros területtel együtt az akkori Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácstól, majd villámgyorsan zártkörű pályázaton értékesítette az SCD tulajdonában lévő későbbi Akadémia Park Kft.-nek. A vételár mintegy 6 milliárd forint volt. A beruházás első ütemében a XIX. század végén épült, homlokzati védettséggel rendelkező kadétiskola épülete és a trafóház újult meg. Tovább nem jutottak, ugyanis közben a Balaton mellett jelentős ingatlan-portfólióval rendelkező SCD-csoport álmai szertefoszlottak, és a tulajdonosok kezdeményezésére a bíróság elrendelte az Akadémia Park Kft. felszámolását, ugyanis a cég több mint 7 milliárd forinttal tartozik. Tanulságként egy magyar népmese jut az eszünkbe: a kis gömböc. A történetet ismerjük…

A cikk az Iroda Évkönyv 6. évfolyamának 22. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

Média forrás: Iroda Évkönyv 6.

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC