X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Felhőkarcolók épülnek Budapesten?

2018. Július 13. Urbanisztika
Az Árpád-hídnál több fejlesztő tervez magasházakat, amelyeket néha mini felhőkarcolóknak is hívnak. Most nézzük meg, hogy a közelmúltban hol terveztek ilyen típusú épületeket, és hol van rá lehetőség.

Külföldi példák

Érdemes előzetesen nemzetközi kitekintést tenni, hogy hol is épülnek magasházak, felhőkarcolók. Kezdjük mindjárt a régiónkban, hiszen Varsóban több ilyen típusú ingatlan is található a belvárosban, amelyek egy része több mint húsz éve épült. Semmi gond nincs velük, hiszen sajnos Varsót a földdel tették egyenlővé a második világháborúban, így csak egy skanzenszerű negyed emlékeztet a régmúltra, vagyis ezek az épületek jól illeszthetők a jelenlegi városszerkezetbe.

Európában Frankfurt vagy Párizsban a La Défense negyed híres a felhőkarcolóiról, amelyek a külvárosban helyezkednek el. Párizsban évtizedekig nem lehetett magasházat építeni, mert mikor felhúzták a Belvárosban a Tour Montparnasse tornyot, a fejüket fogták a franciák. Emellett a La Défense-nál egy komplett infrastruktúrát teremtettek meg, új városrészt kreáltak, ahová kivitték a metrót, megépítették az autópályát. Azóta a tilalmat eltörölték, ismét jöhetnek a magasházak, persze ésszel.

Frankfurt pedig egy sík város, a világháború végén szintén lebombázták, amely később a német központi bank székhelye is lett. Kis alapterületű városról beszélünk óriási gazdasági fejlődéssel, ezért az újjáépítés során a kibombázott régi városrészek helyén magasházak épültek. A Távol-Keleten pedig azért építenek felhőkarcolókat, mert a népességrobbanás következtében sokan élnek kis területen (pl. Hongkong, Szingapúr, Sanghaj). De London is 12 milliós város. Ugyanilyen sík város New Yorkban Manhattan vagy éppen Berlin. És még sorolhatnánk az okokat.

Hazai viták

A magasházakat ellenzők szerint Budapest a világ egyik legszebb fekvésű városa, a domborzata pótolja, amit más városnál a magasház jelent A magyar fővárost tagolja a Duna, egyik oldalán hegyek, vagyis természetes magassági különbségek vannak. Másik oldalán viszonylag laposabb városrész terül el, de ott a világháború után is megmaradt eklektikus városmagot csodálják a külföldiek.

Sokáig 55 méter volt a határ a Hungária körgyűrűn kívül, amely ugyan nem felhőkarcoló-méret, mégis lehetett játszani a magassággal. Aztán mostanában a 65 méter helyett már 90 méteres határról beszélnek a parlamenti szakbizottságban, persze lehetnek kivételek, amelyek azonban még mindig csak magasházak lesznek. (A felhőkarcolók Nyugaton 150 méternél kezdődnek.)

De ma is alapvetően szemléletbeli és filozófiai különbségek merülnek fel. Ha mégis kellenek a magasházak Budapesten, akkor a legtöbben Csepel és Angyalföld bizonyos negyedeiben tudják azokat elképzelni, sőt, már Újbuda is feltűnt a lehetséges helyszínek között.

Csepel

Csepel sík terület, ezért korábban azt gondolták, hogy a sziget északi csücskében épülhetett volna fel a magyar Manhattan, de Budapest egyik legszebb fekvésű területére a Központi szennyvíztisztító került, így a főváros szennyvizének 95 százaléka már biológiai tisztítással folyik a Dunába. A telep 29 hektáros területénél azonban nagyságrendekkel nagyobb a Csepel-sziget, ezért van még hely bőven, hogy új lakónegyedek születhessenek.

A helyszín, ha a térképre pillantunk, különleges atmoszférával és adottságokkal bír. A sziget északi csücskéből kilátás nyílik a világörökség részét képező Duna-völgyre, vagyis kitűnő helyszínéül szolgálhatna egy jelentős, világszínvonalú városnegyednek teli lakóépületekkel, kereskedelmi és irodakapacitásokkal. (Egyébként a Duna túloldalán Ferencvárosban tervezték a Duna City megaprojektet is.)

Azonban a nagy volumenű fejlesztésekhez infrastruktúrát kellene építeni, így például ki kellene hozni az ötös metrót vagy fejleszteni a HÉV-hálózatot. Az autók pedig akár az M0-ásról egy föld alatti autóútrendszeren juthatnának a felhőkarcolók mélyparkolóiba.

Angyalföld

Angyalföld Árpád-híd közeli területein is gyakran felmerült, hogy magasházakat lehetne építeni, de korábban a Főváros és a kerület anno ezzel kapcsolatban komoly nézeteltérésbe került. A híd mentén megépült irodaházak egyikét például a szakmai szlengben csak dagadt törpének nevezték, vagyis a magasságát tekintve egy kihagyott lehetőség. Az Europa Tower 64 méter, a Duna Tower 62 méter magasságú egyébként, míg a nemrég kiürített Vízmű székháza 61 méteres a Váci úton.

A Váci út-Róbert Károly körút kereszteződésében található jelentős csomópont sokszor megihlette az építészeket, várostervezőket és fejlesztőket, hiszen valóban egy 21. századi, modern, nyüzsgő élettér jöhet itt létre. A Rendőrpalota mellett korábban a Finta Stúdió épített volna magasházat. Szóba került külföldi befektető is, az egyik bank pedig 110-120 méter magasságú, 60 ezer m2-es, két tornyos székházat fejlesztett volna több mint tíz évvel ezelőtt.

A HB Reavis 135 ezer négyzetméteres AGORA Budapest projektje a buszpályaudvar oldalán épül fel, az irodanegyed jelentős zöld és kiskereskedelmi területekkel egészül ki. Itt két épülettípust terveznek, ezekből az egyik magasház lesz, de még nem ismerjük a konkrétumokat.

Ellenben a GTC húzott egy nagyot, és általános meglepetésre bejelentette a Twist - Budapest City Tower projektjét, amely 23 emelet magasságával és 37 ezer négyzetméteres területével a főváros egyik legmagasabb és egyik leglátványosabb iroda-felhőkarcolója lesz a Rendőrpalota mellett. A munkálatok hamarosan kezdődnek, hiszen az építési engedélyt is megkapták.

Újbuda

Újbuda jelentős potenciállal rendelkezik új ingatlanfejlesztések kapcsán, hiszen számos barnaövezet található a kerületben, amelyek hatalmas lendülettel újulnak meg. Az egyik meghatározó volumenű fejlesztés a Lágymányosi öbölnél a BudaPart új városnegyed. Itt egy nagyobb területet vásárolt meg a magyar olajmulti, hogy 2021-re  megépítse Mol Campus néven az új székházát.

A komplexum bruttó szintterülete garázsszintekkel együtt 83 ezer négyzetméter. Az új székhely ikonikus eleme pedig a közönség számára is nyitott kilátóterasz lesz a 120 méter magas épület tetején, ahonnan pazar panoráma nyílik majd egész Budapestre. Persze sokan több kilométeres távolságból távcsővel nézegetik, hogy a torony belóg-e a világörökség helyszínére vagy nem, de ehhez mindenkinek joga van.

Régi példák

Korábban más projektek kapcsán is terveztek magasabb épületeket. Talán nem is emlékszünk rá, hogy az Orco építette volna fel a 9 szintes, 4000 m2-es Szervita téri üvegbuborékot, amelyet az azóta elhunyt Zaha Hadid tervezett az irodaház és parkolóház helyére. De az üvegbuborék tervei 10 méterrel meghaladták az engedélyezett magassági határt, ezért új városrendezési tervet fogadtak el, végül a válság elsodorta a befektetőt és a projektet is. Most a Horizon Development fejleszt itt egy vegyes funkciójú ingatlant.

A Futureal-csoport Kelenföldön építi a Budapest ONE irodakomplexumot, ahol már jóval korábban is egy 4-6 épületből álló irodaparkot terveztek. Itt egy 150 méter magas ingatlan is felépült volna. Visszatérve Pestre, talán már a Városháza Fórumra sem emlékszünk, pedig még 2007-ben tervpályázatot írtak ki a Főpolgármesteri Hivatal műemlék épületének felújítására, valamint a Károly körút hiányzó térfalának beépítésére. Egeraat győztes tervében a szállodával, irodákkal, konferencia-központtal rendelkező új épületben egy 60 méteres torony is helyet kapott volna a Deák tér felőli sarkon, amely később már csak kilátóként funkcionált volna. Aztán a válság átlépett rajta. Szóval nyugtával dicsérd a napot!

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Felhőkarcolók épülnek Budapesten?

Az Árpád-hídnál több fejlesztő tervez magasházakat, amelyeket néha mini felhőkarcolóknak is hívnak. Most nézzük meg, hogy a közelmúltban hol terveztek ilyen típusú épületeket, és hol van rá lehetőség.

Külföldi példák

Érdemes előzetesen nemzetközi kitekintést tenni, hogy hol is épülnek magasházak, felhőkarcolók. Kezdjük mindjárt a régiónkban, hiszen Varsóban több ilyen típusú ingatlan is található a belvárosban, amelyek egy része több mint húsz éve épült. Semmi gond nincs velük, hiszen sajnos Varsót a földdel tették egyenlővé a második világháborúban, így csak egy skanzenszerű negyed emlékeztet a régmúltra, vagyis ezek az épületek jól illeszthetők a jelenlegi városszerkezetbe.

Európában Frankfurt vagy Párizsban a La Défense negyed híres a felhőkarcolóiról, amelyek a külvárosban helyezkednek el. Párizsban évtizedekig nem lehetett magasházat építeni, mert mikor felhúzták a Belvárosban a Tour Montparnasse tornyot, a fejüket fogták a franciák. Emellett a La Défense-nál egy komplett infrastruktúrát teremtettek meg, új városrészt kreáltak, ahová kivitték a metrót, megépítették az autópályát. Azóta a tilalmat eltörölték, ismét jöhetnek a magasházak, persze ésszel.

Frankfurt pedig egy sík város, a világháború végén szintén lebombázták, amely később a német központi bank székhelye is lett. Kis alapterületű városról beszélünk óriási gazdasági fejlődéssel, ezért az újjáépítés során a kibombázott régi városrészek helyén magasházak épültek. A Távol-Keleten pedig azért építenek felhőkarcolókat, mert a népességrobbanás következtében sokan élnek kis területen (pl. Hongkong, Szingapúr, Sanghaj). De London is 12 milliós város. Ugyanilyen sík város New Yorkban Manhattan vagy éppen Berlin. És még sorolhatnánk az okokat.

Hazai viták

A magasházakat ellenzők szerint Budapest a világ egyik legszebb fekvésű városa, a domborzata pótolja, amit más városnál a magasház jelent A magyar fővárost tagolja a Duna, egyik oldalán hegyek, vagyis természetes magassági különbségek vannak. Másik oldalán viszonylag laposabb városrész terül el, de ott a világháború után is megmaradt eklektikus városmagot csodálják a külföldiek.

Sokáig 55 méter volt a határ a Hungária körgyűrűn kívül, amely ugyan nem felhőkarcoló-méret, mégis lehetett játszani a magassággal. Aztán mostanában a 65 méter helyett már 90 méteres határról beszélnek a parlamenti szakbizottságban, persze lehetnek kivételek, amelyek azonban még mindig csak magasházak lesznek. (A felhőkarcolók Nyugaton 150 méternél kezdődnek.)

De ma is alapvetően szemléletbeli és filozófiai különbségek merülnek fel. Ha mégis kellenek a magasházak Budapesten, akkor a legtöbben Csepel és Angyalföld bizonyos negyedeiben tudják azokat elképzelni, sőt, már Újbuda is feltűnt a lehetséges helyszínek között.

Csepel

Csepel sík terület, ezért korábban azt gondolták, hogy a sziget északi csücskében épülhetett volna fel a magyar Manhattan, de Budapest egyik legszebb fekvésű területére a Központi szennyvíztisztító került, így a főváros szennyvizének 95 százaléka már biológiai tisztítással folyik a Dunába. A telep 29 hektáros területénél azonban nagyságrendekkel nagyobb a Csepel-sziget, ezért van még hely bőven, hogy új lakónegyedek születhessenek.

A helyszín, ha a térképre pillantunk, különleges atmoszférával és adottságokkal bír. A sziget északi csücskéből kilátás nyílik a világörökség részét képező Duna-völgyre, vagyis kitűnő helyszínéül szolgálhatna egy jelentős, világszínvonalú városnegyednek teli lakóépületekkel, kereskedelmi és irodakapacitásokkal. (Egyébként a Duna túloldalán Ferencvárosban tervezték a Duna City megaprojektet is.)

Azonban a nagy volumenű fejlesztésekhez infrastruktúrát kellene építeni, így például ki kellene hozni az ötös metrót vagy fejleszteni a HÉV-hálózatot. Az autók pedig akár az M0-ásról egy föld alatti autóútrendszeren juthatnának a felhőkarcolók mélyparkolóiba.

Angyalföld

Angyalföld Árpád-híd közeli területein is gyakran felmerült, hogy magasházakat lehetne építeni, de korábban a Főváros és a kerület anno ezzel kapcsolatban komoly nézeteltérésbe került. A híd mentén megépült irodaházak egyikét például a szakmai szlengben csak dagadt törpének nevezték, vagyis a magasságát tekintve egy kihagyott lehetőség. Az Europa Tower 64 méter, a Duna Tower 62 méter magasságú egyébként, míg a nemrég kiürített Vízmű székháza 61 méteres a Váci úton.

A Váci út-Róbert Károly körút kereszteződésében található jelentős csomópont sokszor megihlette az építészeket, várostervezőket és fejlesztőket, hiszen valóban egy 21. századi, modern, nyüzsgő élettér jöhet itt létre. A Rendőrpalota mellett korábban a Finta Stúdió épített volna magasházat. Szóba került külföldi befektető is, az egyik bank pedig 110-120 méter magasságú, 60 ezer m2-es, két tornyos székházat fejlesztett volna több mint tíz évvel ezelőtt.

A HB Reavis 135 ezer négyzetméteres AGORA Budapest projektje a buszpályaudvar oldalán épül fel, az irodanegyed jelentős zöld és kiskereskedelmi területekkel egészül ki. Itt két épülettípust terveznek, ezekből az egyik magasház lesz, de még nem ismerjük a konkrétumokat.

Ellenben a GTC húzott egy nagyot, és általános meglepetésre bejelentette a Twist - Budapest City Tower projektjét, amely 23 emelet magasságával és 37 ezer négyzetméteres területével a főváros egyik legmagasabb és egyik leglátványosabb iroda-felhőkarcolója lesz a Rendőrpalota mellett. A munkálatok hamarosan kezdődnek, hiszen az építési engedélyt is megkapták.

Újbuda

Újbuda jelentős potenciállal rendelkezik új ingatlanfejlesztések kapcsán, hiszen számos barnaövezet található a kerületben, amelyek hatalmas lendülettel újulnak meg. Az egyik meghatározó volumenű fejlesztés a Lágymányosi öbölnél a BudaPart új városnegyed. Itt egy nagyobb területet vásárolt meg a magyar olajmulti, hogy 2021-re  megépítse Mol Campus néven az új székházát.

A komplexum bruttó szintterülete garázsszintekkel együtt 83 ezer négyzetméter. Az új székhely ikonikus eleme pedig a közönség számára is nyitott kilátóterasz lesz a 120 méter magas épület tetején, ahonnan pazar panoráma nyílik majd egész Budapestre. Persze sokan több kilométeres távolságból távcsővel nézegetik, hogy a torony belóg-e a világörökség helyszínére vagy nem, de ehhez mindenkinek joga van.

Régi példák

Korábban más projektek kapcsán is terveztek magasabb épületeket. Talán nem is emlékszünk rá, hogy az Orco építette volna fel a 9 szintes, 4000 m2-es Szervita téri üvegbuborékot, amelyet az azóta elhunyt Zaha Hadid tervezett az irodaház és parkolóház helyére. De az üvegbuborék tervei 10 méterrel meghaladták az engedélyezett magassági határt, ezért új városrendezési tervet fogadtak el, végül a válság elsodorta a befektetőt és a projektet is. Most a Horizon Development fejleszt itt egy vegyes funkciójú ingatlant.

A Futureal-csoport Kelenföldön építi a Budapest ONE irodakomplexumot, ahol már jóval korábban is egy 4-6 épületből álló irodaparkot terveztek. Itt egy 150 méter magas ingatlan is felépült volna. Visszatérve Pestre, talán már a Városháza Fórumra sem emlékszünk, pedig még 2007-ben tervpályázatot írtak ki a Főpolgármesteri Hivatal műemlék épületének felújítására, valamint a Károly körút hiányzó térfalának beépítésére. Egeraat győztes tervében a szállodával, irodákkal, konferencia-központtal rendelkező új épületben egy 60 méteres torony is helyet kapott volna a Deák tér felőli sarkon, amely később már csak kilátóként funkcionált volna. Aztán a válság átlépett rajta. Szóval nyugtával dicsérd a napot!

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC