X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan vizsgáljuk a munkahelyeket, hogy a posztcovid időszakban is sikeresek legyünk?

2020. Augusztus 12. Proptech
Nem kérdés, hogy a munkahely már soha többé nem lesz ugyanaz. Ez persze közhely. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a fizikai munkahely a cégek versenyképességének egyik fontos eleme lehet, és maga az iroda értéket képvisel az alkalmazottak és az ügyfelek számára. De hogyan alakítsuk át a posztcovid időszakban a munkahelyünket, hogy annak eredménye is legyen?

A munkaterek elemzése egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be azért, hogy biztosak lehessünk az iroda valódi hatásában a munkaszervezet működése szempontjából. Ez a módszer segít abban, hogy az épített környezetet, a kommunikációt, az információáramlást és a munkatársak viselkedéskultúráját nyomon követhessük a munkahelyen, így a vezetők is jobban megérthetik azt a valódi értéket, amellyel az iroda hozzájárul a szervezet sikeréhez.

Azonban a pandémia új helyzetet teremtett világszerte, hiszen most az a kérdés került előtérbe: milyen értéket képvisel az iroda, ha az alkalmazottak többsége távolról dolgozhat? A világjárvány közepette ugyanis számos cég érezte meg a stagnáló gazdasági környezetet, ezért fontossá vált, hogy az ingatlanhoz, munkahelyhez kapcsolódó költségeket optimalizálja, csökkentse. Számos helyen csökkentik a dolgozók plusz irodai juttatását, illetve az irodák felfrissítését, újratervezését is szüneteltetik, amíg nem alakul ki a járvány után egy világos jövőkép.

Ez azonban nem feltétlenül a legjobb megközelítés, ellenben a munkahelyi elemzés segítségével megérthetjük, hogy az iroda mely aspektusai járulnak hozzá a vállalati célok eléréséhez, az együttműködéshez és az innovációhoz, és mely aspektusok csupán a múlt emlékei, olvasható a workdesign.com alapos elemzésében. Olyan kérdésekre keressük a válaszokat, mint a jövőben hogyan fogják a foglalkoztatottak kihasználni a munkahelyet, a vezetőség hogyan segítheti a hatékony térszervezést, illetve hogyan befolyásolja az újjáalakított munkahely az együttműködést?

Hogyan fogják a jövőben használni az alkalmazottak a munkahelyet?

Az Egyesült Királyságban működő SpaceLab nemrégiben nyilvánosságra hozta a 2020 Future of Work tanulmány eredményeit, amelyek egyértelműek voltak: a munkavállalók 46 százaléka úgy gondolja, hogy otthonukból dolgozva ugyanolyan eredményesek, ha nem is eredményesebbek. A „Hogyan érzi magát jelenleg, amikor válság közben alkalmazkodik az otthoni munkavégzéshez?” kérdésre a válaszadók több mint 70 százaléka azt állította, hogy továbbra is termelékenynek érzi magát. Kicsit mélyebbre ásva azonban a válaszadók gyorsan hozzátették, hogy hiányoznak a célzott csendes terek, a hatékonyabb és megbízhatóbb eszközök és technológiák, a személyes kapcsolatok és a csapatorientált tevékenységek.

Egy másik nemrégiben elvégzett ügyfél-felmérés szerint, amelynek során 35 ezer USA-beli alkalmazottat kérdeztek meg, az autonómia, az egyéni választás és a személyes biztonság fontos tényezők a vezetők számára, amelyeket figyelembe kell venniük az irodák újbóli megnyitása során. Az is egy megoldás, hogy a vállalat lehetővé teszi az alkalmazottak visszatérését az irodába személyes preferenciáik és kényelmi szintjük alapján, legfeljebb 50% -os kihasználtsággal. Általánosságban ez a módszer prioritást élvez a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében, miközben az irodát erőforrásközpontként, együttműködési központként és a csapatépítés helyszíneként használják.

Hogyan segítheti a vezetés, hogy az alkalmazottak hatékonyan használják a munkahelyet?

A világjárvány előtt a legtöbb szervezet küzdött azzal, hogy az egyes munkatereket hogyan használták ki, hiszen míg például egyes munkaállomások és konferenciatermek az idő 90 százalékában foglaltak voltak, addig más helyszínek hetekig vagy hónapokig üresen várták a dolgozókat, akik mondjuk utaztak vagy éppen távmunkát végeztek.

Mivel a szervezetek felkészülnek arra, hogy visszatérjenek az irodába, kulcsfontosságú a kihasználtsági adatok gyűjtése, hogy megtudjuk, hány ember használja az irodát, és hol koncentrálódnak, hol töltik szívesen az idejüket. Ezek az információk segítenek abban, hogy a szervezetek meghatározzák a munkahely azon zónáit, ahová az erőforrásokat összpontosítják. A felhasználás és a kihasználtság, valamint a visszacsatolások és a fókuszcsoportok adatainak nyomon követésével meg tudjuk határozni, hogy mely tereket, eszközöket és technológiákat kell alkalmazni a szervezet hatékony támogatásához.

Az adatok gyűjtésének legnyilvánvalóbb forrásai a digitális infók, amelyek a munkavállalók által használt technológiai eszközök interakcióiból származnak. Ide tartozik például a konferenciatermek foglalási szoftvere, a munkaállomások és a helyiségek kihasználtságának érzékelői stb. A cégvezetés ezután összegezheti az adatokat a munkahelyi felmérések eredményeivel, és stratégiai cselekvési terveket dolgozhat ki az egyes projektcsapatok számára.

Hogyan befolyásolja az új munkahely az együttműködést?

Nagyon fontos, hogy egy munkahelyi szociometriai hálózatot állítsunk fel, vagyis az alkalmazottak együttműködését, interakcióit, vagy éppen az ismeretek megszerzését nyomon kövessük. Ezek a személyes kapcsolódási pontok, hálózatok központi szerepet játszanak abban, hogy átlássuk: hogyan történik a munkavégzés, hogyan lesz sikeres a vállalkozás és a szervezet.

Ezek a hálózatok általában kívül esnek a formális üzleti hierarchián, és a vezetés számára gyakran ismeretlenek. Azonban az utóbbi időben olyan munkahelyi elemző eszközöket fejlesztettek ki, mint a Polinode és a Swoop Analytics, amelyek láthatóvá tehetik ezeket a relációs hálózatokat. A vezetők az ezen eszközökből származó információkat felhasználhatják a kapcsolatok és az erőforrások felgyorsítására az alkalmazottak és a csapatok sikerei érdekében.

A kommunikációs és együttműködési eszközökből – például az e-mailből, az intranetből, a belső chathálózatokból, a videokonferenciás adatokból stb. – származó információk lehetőséget biztosítanak a vezetőknek a digitális interakciók megfigyelésére, majd optimalizálhatják a szervezeti kultúrát. Így ahol kevésbé jól működik a kommunikáció, ösztönző megoldásokat lehet bevezetni, ha az egyes divíziók között elégtelen a kapcsolat, akkor akár szervezeti vagy térbeli átszervezésekkel lehet jobb módszereket találni.

Fotók: shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan vizsgáljuk a munkahelyeket, hogy a posztcovid időszakban is sikeresek legyünk?

Nem kérdés, hogy a munkahely már soha többé nem lesz ugyanaz. Ez persze közhely. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a fizikai munkahely a cégek versenyképességének egyik fontos eleme lehet, és maga az iroda értéket képvisel az alkalmazottak és az ügyfelek számára. De hogyan alakítsuk át a posztcovid időszakban a munkahelyünket, hogy annak eredménye is legyen?

A munkaterek elemzése egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be azért, hogy biztosak lehessünk az iroda valódi hatásában a munkaszervezet működése szempontjából. Ez a módszer segít abban, hogy az épített környezetet, a kommunikációt, az információáramlást és a munkatársak viselkedéskultúráját nyomon követhessük a munkahelyen, így a vezetők is jobban megérthetik azt a valódi értéket, amellyel az iroda hozzájárul a szervezet sikeréhez.

Azonban a pandémia új helyzetet teremtett világszerte, hiszen most az a kérdés került előtérbe: milyen értéket képvisel az iroda, ha az alkalmazottak többsége távolról dolgozhat? A világjárvány közepette ugyanis számos cég érezte meg a stagnáló gazdasági környezetet, ezért fontossá vált, hogy az ingatlanhoz, munkahelyhez kapcsolódó költségeket optimalizálja, csökkentse. Számos helyen csökkentik a dolgozók plusz irodai juttatását, illetve az irodák felfrissítését, újratervezését is szüneteltetik, amíg nem alakul ki a járvány után egy világos jövőkép.

Ez azonban nem feltétlenül a legjobb megközelítés, ellenben a munkahelyi elemzés segítségével megérthetjük, hogy az iroda mely aspektusai járulnak hozzá a vállalati célok eléréséhez, az együttműködéshez és az innovációhoz, és mely aspektusok csupán a múlt emlékei, olvasható a workdesign.com alapos elemzésében. Olyan kérdésekre keressük a válaszokat, mint a jövőben hogyan fogják a foglalkoztatottak kihasználni a munkahelyet, a vezetőség hogyan segítheti a hatékony térszervezést, illetve hogyan befolyásolja az újjáalakított munkahely az együttműködést?

Hogyan fogják a jövőben használni az alkalmazottak a munkahelyet?

Az Egyesült Királyságban működő SpaceLab nemrégiben nyilvánosságra hozta a 2020 Future of Work tanulmány eredményeit, amelyek egyértelműek voltak: a munkavállalók 46 százaléka úgy gondolja, hogy otthonukból dolgozva ugyanolyan eredményesek, ha nem is eredményesebbek. A „Hogyan érzi magát jelenleg, amikor válság közben alkalmazkodik az otthoni munkavégzéshez?” kérdésre a válaszadók több mint 70 százaléka azt állította, hogy továbbra is termelékenynek érzi magát. Kicsit mélyebbre ásva azonban a válaszadók gyorsan hozzátették, hogy hiányoznak a célzott csendes terek, a hatékonyabb és megbízhatóbb eszközök és technológiák, a személyes kapcsolatok és a csapatorientált tevékenységek.

Egy másik nemrégiben elvégzett ügyfél-felmérés szerint, amelynek során 35 ezer USA-beli alkalmazottat kérdeztek meg, az autonómia, az egyéni választás és a személyes biztonság fontos tényezők a vezetők számára, amelyeket figyelembe kell venniük az irodák újbóli megnyitása során. Az is egy megoldás, hogy a vállalat lehetővé teszi az alkalmazottak visszatérését az irodába személyes preferenciáik és kényelmi szintjük alapján, legfeljebb 50% -os kihasználtsággal. Általánosságban ez a módszer prioritást élvez a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében, miközben az irodát erőforrásközpontként, együttműködési központként és a csapatépítés helyszíneként használják.

Hogyan segítheti a vezetés, hogy az alkalmazottak hatékonyan használják a munkahelyet?

A világjárvány előtt a legtöbb szervezet küzdött azzal, hogy az egyes munkatereket hogyan használták ki, hiszen míg például egyes munkaállomások és konferenciatermek az idő 90 százalékában foglaltak voltak, addig más helyszínek hetekig vagy hónapokig üresen várták a dolgozókat, akik mondjuk utaztak vagy éppen távmunkát végeztek.

Mivel a szervezetek felkészülnek arra, hogy visszatérjenek az irodába, kulcsfontosságú a kihasználtsági adatok gyűjtése, hogy megtudjuk, hány ember használja az irodát, és hol koncentrálódnak, hol töltik szívesen az idejüket. Ezek az információk segítenek abban, hogy a szervezetek meghatározzák a munkahely azon zónáit, ahová az erőforrásokat összpontosítják. A felhasználás és a kihasználtság, valamint a visszacsatolások és a fókuszcsoportok adatainak nyomon követésével meg tudjuk határozni, hogy mely tereket, eszközöket és technológiákat kell alkalmazni a szervezet hatékony támogatásához.

Az adatok gyűjtésének legnyilvánvalóbb forrásai a digitális infók, amelyek a munkavállalók által használt technológiai eszközök interakcióiból származnak. Ide tartozik például a konferenciatermek foglalási szoftvere, a munkaállomások és a helyiségek kihasználtságának érzékelői stb. A cégvezetés ezután összegezheti az adatokat a munkahelyi felmérések eredményeivel, és stratégiai cselekvési terveket dolgozhat ki az egyes projektcsapatok számára.

Hogyan befolyásolja az új munkahely az együttműködést?

Nagyon fontos, hogy egy munkahelyi szociometriai hálózatot állítsunk fel, vagyis az alkalmazottak együttműködését, interakcióit, vagy éppen az ismeretek megszerzését nyomon kövessük. Ezek a személyes kapcsolódási pontok, hálózatok központi szerepet játszanak abban, hogy átlássuk: hogyan történik a munkavégzés, hogyan lesz sikeres a vállalkozás és a szervezet.

Ezek a hálózatok általában kívül esnek a formális üzleti hierarchián, és a vezetés számára gyakran ismeretlenek. Azonban az utóbbi időben olyan munkahelyi elemző eszközöket fejlesztettek ki, mint a Polinode és a Swoop Analytics, amelyek láthatóvá tehetik ezeket a relációs hálózatokat. A vezetők az ezen eszközökből származó információkat felhasználhatják a kapcsolatok és az erőforrások felgyorsítására az alkalmazottak és a csapatok sikerei érdekében.

A kommunikációs és együttműködési eszközökből – például az e-mailből, az intranetből, a belső chathálózatokból, a videokonferenciás adatokból stb. – származó információk lehetőséget biztosítanak a vezetőknek a digitális interakciók megfigyelésére, majd optimalizálhatják a szervezeti kultúrát. Így ahol kevésbé jól működik a kommunikáció, ösztönző megoldásokat lehet bevezetni, ha az egyes divíziók között elégtelen a kapcsolat, akkor akár szervezeti vagy térbeli átszervezésekkel lehet jobb módszereket találni.

Fotók: shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC