X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan alakultak a lakásárak a megyeszékhelyeken?

2020. Május 21. Lakás
Nemcsak Budapesten drágultak jelentősen az ingatlanok 2003 óta, de az összes vidéki megyeszékhely árai is felfelé kúsztak az elmúlt 16 évben. A hosszú évekig első helyezett Győrt sikerült Debrecennek leelőznie, túllépve a 400 ezer forintos átlagos négyzetméterárat. Az OTP Ingatlanpont elemzői összevetették a megyeszékhelyek ingatlanárait.

2003 és 2019 között a megyeszékhelyek ingatlanpiacán – a budapestihez hasonlóan – jelentős drágulás volt tapasztalható. Az árolló a fővárosi és a vidéki lakások között továbbra is szélesen nyitva: Debrecennek csupán a budapesti legolcsóbb, XXIII. kerület átlagárát sikerült megelőznie, és a Tatabányán látható 175 százalékos árváltozás mértéke is jóval enyhébb, mint az V. kerület elképesztő mértékű, 248 százalékos drágulása.

Debrecen maga mögé utasította Győrt is

A megyeszékhelyek árversenyében 2019 fordulópontot jelentett: Debrecen lett a legdrágább a listán, letaszítva a trónról az előtte évekig első helyezett Győrt, amely egy év alatt négy helyezést esett.

„Győr 2018-ig a legdrágább megyeszékhely volt. A városban ugyanakkor lezárult egy nagy fejlődési ciklus az autóipari nagyberuházásokkal és a panelprogrammal. Emellett befejeződött a városba irányuló belföldi népességvándorlás időszaka is, hiszen a főváros után itt növekedett a legnagyobb mértékben a lakosok száma az elmúlt másfél évtizedben. Jelenleg olyan megyeszékhelyek kúsznak fel az árrangsorban, amelyekre ígéretes ipari fejlesztések várnak, így nem meglepő, hogy Debrecen az első helyezett, valamint Kecskemét és Tatabánya is több helyezést javított 2003-hoz képest” – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Győrhöz hasonlóan Székesfehérvár sem tudta megtartani 2003-as második helyezését. Fejér megye központjában a panelprogram korai indulásával, valamint a nagy ipari telepítésekkel járó lendület 2019-re némileg alábbhagyott, és a beruházók más, ígéretesebbnek tűnő nagyvárosok felé fordultak.

Nagyvárosaink közül Tatabányán emelkedtek leggyorsabb ütemben, 16 év alatt összesen 175 százalékkal az ingatlanárak, így sikerült 2003 óta 5 helyezést javítania akkori utolsó előtti pozícióján. A meredek drágulás itt viszonylag későn, csak néhány éve indult el, ám feltehetően még nem állt meg, mivel a befektetők jelenleg is nagy nemzetközi projekteken dolgoznak a Komárom-Esztergom megyei székhelyen és a város vonzáskörzetében.

Szeged hét helyet javított

Debrecen előretörésében szerepet játszott a jó minőségű felsőoktatás is: az albérlő egyetemisták és a külföldi lakásvásárlók is hevítették a helyi ingatlanpiacot a nagyberuházások mellett. Az egyetemvárosok közül még Szegeden kiemelkedő a drágulás: az elmúlt 16 évben a legtöbb (7) helyezést az árrangsorban ez a megyeszékhely javította, és elérte a 334 ezer forintos átlag négyzetméterárat.

„A megyeszékhelyek ársorrendjében Szeged jelenlegi pozíciójának alakulását több tényező befolyásolta: a pozitív urbanizációs folyamatok, a szerb határ közelsége, valamint az egyetemi hallgatók számának növekedése együttesen okozta a jelentős drágulást. Emellett 2005 és 2016 között Győrhöz hasonlóan itt is jelentősen bővült a lakosság. Valamint ahogy Tatabánya, ez a megyeszékhely is alacsony árszintről indult 2003-ban, így volt tere a drágulásnak” – mutatott rá Nyári Imre, a szegedi OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítési tanácsadója.

Érdekesség, hogy Pécs 2003 óta rontott pozícióján két helyezést, pedig számos újépítésű lakóingatlan elérhető a városban, és a nagy lakótelepek árszintje is látványosan emelkedett. Az egyetemvárosokkal való összevetésben itt is jelentős a városban a külföldi hallgatók száma: a Pécsi Egyetem statisztikái alapján 2018 októberében több mint 4 ezer külföldi vett részt a Pécsi Tudományegyetem képzésein.

Veszprém továbbra is az elsők közt

Veszprém 2003-ban vezette az árrangsort, és a 2019-ben első helyezett Debrecen kivételével nem volt elég sem az egyetemvárosok, sem az ígéretes ipari megyeszékhelyek drágulása, hogy bármelyik város megelőzze. Veszprémben jelentős a társasházi beruházói jelenlét, illetve a Balaton közelsége is sokak számára vonzó. A magyar tengertől délre fekvő somogyi megyeszékhely, Kaposvár azonban már kiesik a Balaton vonzáskörzetéből, valamint itt elmaradtak a nagyobb beruházások is, így a város három helyezést rontott. Hasonló folyamat látható Zalaegerszegen is, amely összesen hat helyezést csúszott vissza.

Az ország „üresjáratai”

Azoknak a megyeszékhelyeknek, ahol nincs jelentős ipari környezet, nívós – és a külföldi diákokat is nagy számban vonzó – egyetem vagy fejlett turizmus, nem sikerült javítaniuk a helyezésükön. Ausztria közelsége láthatóan sem Szombathely, sem Zalaegerszeg számára nem okozott áttörést. Szombathely például kiesik a népszerű, osztrák határon átívelő M1-es autópálya vonalából, így a gyorsforgalmi út előnyeiből inkább Győr profitál. Salgótarján utolsó helyezése az elmúlt 16 évben változatlan, jelenlegi 115 ezer forintos átlagos négyzetméterára csak önmaga, illetve Tatabánya korábbi, 2003-as átlagáránál magasabb. A nagy lemaradást részben az magyarázza, hogy itt nem indult el nagyszabású panelprogram.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan alakultak a lakásárak a megyeszékhelyeken?

Nemcsak Budapesten drágultak jelentősen az ingatlanok 2003 óta, de az összes vidéki megyeszékhely árai is felfelé kúsztak az elmúlt 16 évben. A hosszú évekig első helyezett Győrt sikerült Debrecennek leelőznie, túllépve a 400 ezer forintos átlagos négyzetméterárat. Az OTP Ingatlanpont elemzői összevetették a megyeszékhelyek ingatlanárait.

2003 és 2019 között a megyeszékhelyek ingatlanpiacán – a budapestihez hasonlóan – jelentős drágulás volt tapasztalható. Az árolló a fővárosi és a vidéki lakások között továbbra is szélesen nyitva: Debrecennek csupán a budapesti legolcsóbb, XXIII. kerület átlagárát sikerült megelőznie, és a Tatabányán látható 175 százalékos árváltozás mértéke is jóval enyhébb, mint az V. kerület elképesztő mértékű, 248 százalékos drágulása.

Debrecen maga mögé utasította Győrt is

A megyeszékhelyek árversenyében 2019 fordulópontot jelentett: Debrecen lett a legdrágább a listán, letaszítva a trónról az előtte évekig első helyezett Győrt, amely egy év alatt négy helyezést esett.

„Győr 2018-ig a legdrágább megyeszékhely volt. A városban ugyanakkor lezárult egy nagy fejlődési ciklus az autóipari nagyberuházásokkal és a panelprogrammal. Emellett befejeződött a városba irányuló belföldi népességvándorlás időszaka is, hiszen a főváros után itt növekedett a legnagyobb mértékben a lakosok száma az elmúlt másfél évtizedben. Jelenleg olyan megyeszékhelyek kúsznak fel az árrangsorban, amelyekre ígéretes ipari fejlesztések várnak, így nem meglepő, hogy Debrecen az első helyezett, valamint Kecskemét és Tatabánya is több helyezést javított 2003-hoz képest” – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Győrhöz hasonlóan Székesfehérvár sem tudta megtartani 2003-as második helyezését. Fejér megye központjában a panelprogram korai indulásával, valamint a nagy ipari telepítésekkel járó lendület 2019-re némileg alábbhagyott, és a beruházók más, ígéretesebbnek tűnő nagyvárosok felé fordultak.

Nagyvárosaink közül Tatabányán emelkedtek leggyorsabb ütemben, 16 év alatt összesen 175 százalékkal az ingatlanárak, így sikerült 2003 óta 5 helyezést javítania akkori utolsó előtti pozícióján. A meredek drágulás itt viszonylag későn, csak néhány éve indult el, ám feltehetően még nem állt meg, mivel a befektetők jelenleg is nagy nemzetközi projekteken dolgoznak a Komárom-Esztergom megyei székhelyen és a város vonzáskörzetében.

Szeged hét helyet javított

Debrecen előretörésében szerepet játszott a jó minőségű felsőoktatás is: az albérlő egyetemisták és a külföldi lakásvásárlók is hevítették a helyi ingatlanpiacot a nagyberuházások mellett. Az egyetemvárosok közül még Szegeden kiemelkedő a drágulás: az elmúlt 16 évben a legtöbb (7) helyezést az árrangsorban ez a megyeszékhely javította, és elérte a 334 ezer forintos átlag négyzetméterárat.

„A megyeszékhelyek ársorrendjében Szeged jelenlegi pozíciójának alakulását több tényező befolyásolta: a pozitív urbanizációs folyamatok, a szerb határ közelsége, valamint az egyetemi hallgatók számának növekedése együttesen okozta a jelentős drágulást. Emellett 2005 és 2016 között Győrhöz hasonlóan itt is jelentősen bővült a lakosság. Valamint ahogy Tatabánya, ez a megyeszékhely is alacsony árszintről indult 2003-ban, így volt tere a drágulásnak” – mutatott rá Nyári Imre, a szegedi OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítési tanácsadója.

Érdekesség, hogy Pécs 2003 óta rontott pozícióján két helyezést, pedig számos újépítésű lakóingatlan elérhető a városban, és a nagy lakótelepek árszintje is látványosan emelkedett. Az egyetemvárosokkal való összevetésben itt is jelentős a városban a külföldi hallgatók száma: a Pécsi Egyetem statisztikái alapján 2018 októberében több mint 4 ezer külföldi vett részt a Pécsi Tudományegyetem képzésein.

Veszprém továbbra is az elsők közt

Veszprém 2003-ban vezette az árrangsort, és a 2019-ben első helyezett Debrecen kivételével nem volt elég sem az egyetemvárosok, sem az ígéretes ipari megyeszékhelyek drágulása, hogy bármelyik város megelőzze. Veszprémben jelentős a társasházi beruházói jelenlét, illetve a Balaton közelsége is sokak számára vonzó. A magyar tengertől délre fekvő somogyi megyeszékhely, Kaposvár azonban már kiesik a Balaton vonzáskörzetéből, valamint itt elmaradtak a nagyobb beruházások is, így a város három helyezést rontott. Hasonló folyamat látható Zalaegerszegen is, amely összesen hat helyezést csúszott vissza.

Az ország „üresjáratai”

Azoknak a megyeszékhelyeknek, ahol nincs jelentős ipari környezet, nívós – és a külföldi diákokat is nagy számban vonzó – egyetem vagy fejlett turizmus, nem sikerült javítaniuk a helyezésükön. Ausztria közelsége láthatóan sem Szombathely, sem Zalaegerszeg számára nem okozott áttörést. Szombathely például kiesik a népszerű, osztrák határon átívelő M1-es autópálya vonalából, így a gyorsforgalmi út előnyeiből inkább Győr profitál. Salgótarján utolsó helyezése az elmúlt 16 évben változatlan, jelenlegi 115 ezer forintos átlagos négyzetméterára csak önmaga, illetve Tatabánya korábbi, 2003-as átlagáránál magasabb. A nagy lemaradást részben az magyarázza, hogy itt nem indult el nagyszabású panelprogram.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC