X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Hogyan alakultak ki a mai plázák, a fogyasztás katedrálisai?

2017. Április 10. Retail
A mai modern plázák elődei a fedett, zárt piacok, amelyeket az áruházak követtek több száz évvel később. Majd a huszadik században megjelentek a modern bevásárlóközpontok, ma pedig multifunkcionális városközpontokként üzemelnek a sikeres plázák. Lássuk, hogyan jutottunk idáig!

Párizsban kezdődött minden

Az árucsere mindig is a gazdasági élet legfontosabb mozgatórugója volt. Ez a tevékenység a 15.században megjelenő zárt, fedett piacokkal konszolidált formát öltött, majd megjelentek az áruházak (department store), amelyek a modern bevásárlóközpontok elődei voltak. A világ első modern áruháza, a párizsi Le Bon Marché, amelyet 1838-ban alapítottak, vagyis csaknem 200 éve nyitotta meg a kapuit. Aristide Boucicaut, a Le Bon Marché alapítójánbak híres jelmondata így szólt: „Párizson az asszonyok uralkodnak, az asszonyokon meg mi fogunk. Enyém a nő, másra meg fütyülök!" Már akkor olyan modern marketingeszközöket vetett be, mint a reklám és a leértékelt áru, amelyet a bejárat előtt tárolt, hogy mindig zsúfolt legyen az épület előtere.

A Le Bon Marché divatház óriási kirakataival és ablakaival uralta Párizst. 40 osztálya volt több mint 2500 bentlakásos személyzettel és 150 ló elhelyezésére alkalmas istállóval. Az osztályokat úgy alakították ki, hogy a vásárlók kénytelenek voltak végigjárni minden részleget, mintha csak az Ikeában korzóznánk. A divatház az elsők között dobott piacra sajátmárkás termékeket, és az árakat jól látható módon kiírták a kirakatokban. Bevezették a házhozszállítást, saját automatizált, gőzzel hajtott szállító sorai is voltak. Kirakatait kivilágították, így szinte jelzőfényként vonzották a nézelődőket. Elsőként szerkesztettek katalógusokat, amelyek az áruház szezonális újdonságait tartalmazták, önállón reklámosztályt is működtettek, vagyis nagyon tudták, hogyan kell vevőket fogni.

New York, London és Moszkva

Számos világhírű áruházat ismerhetünk még szerte a nagyvilágban, ezek közül az egyik az 1955-ben alapított Macy’s amerikai áruházlánc, amelynek központja az Ohio-beli Cincinnatiban található. 728 üzletközpontot üzemeltet USA-szerte, zászlóshajójuk pedig a Herald Square-en található Manhattan Mall. Ez a bevásárlóközpont meglehetősen szerényen a „Világ legnagyobb áruháza”-ként hirdeti magát, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. 2009-ig a Guinness Rekordok Könyve szerint is a legnagyobb volt, aztán egy koreai áruház átvette az első helyet. A Macy’s 1924 óta rendezi meg a hagyományos hálaadási ünnepségét, valamint 1976 óta a július 4-i tűzijátékot is szponzorálja.

London egyik leghíresebb szimbóluma a Harrods luxusáruház. Henry Harrod 1834-ben nyitotta meg az East End kerületben vegyeskereskedését, amely később a Knightsbridge városrészbe költözött. Az eredetileg három alkalmazottat foglalkoztató bolt 1880-ban már 100 dolgozóval működött. A Harrods impozáns mai épületét Charles William Stephens tervezte, kapuit 1901-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt. A második világháború utáni hanyatlás az ezredforduló előtt megállt, miután közel-keleti befektetők újjávarázsolták.

De nézzünk körül keleten is, hiszen Moszkvában a későbbi Vörös téren 1890 és 1893 között építették fel a híres GUM áruházat. A gigantikus épületegyüttesben a nyitáskor több mint ezer üzlet kapott helyet. 1925-1953 között pártirodák működtek a falai között, majd ismét áruház lett. A rendszerváltás utáni időszakban a színvonal erősen visszaesett, majd az elmúlt évtizedekben bekövekező orosz gazdasági fellendülés során luxusáruházzá alakult.

A fogyasztás új katedrálisai

A kiskereskedelem újabb forradalmi fejlődési szakaszában megjelentek a bevásárlóközpontok, amelyeket nagyvonalúan a fogyasztás új katedrálisainak is neveznek. A plázák méretüknél fogva is nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak. A nagy üzletközpontok a második világháború után az 1950-es években jelentek meg először az USA-ban, és a sikerük titka az volt, hogy mindent egyetlen helyen árultak.

A plázákat két kategóriába sorolhatjuk alapvetően, így beszélhetünk külvárosi és a belvárosi bevásárlóközpontokról, így tudjuk megkülönböztetni a pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát a városi-színházi pláza kategóriától. A külvárosi pláza létjogosultságát az biztosította, hogy a jelentős vásárlóerővel rendelkező középosztály a belvárosi negyedekből az agglomerációs kertvárosokba költözött, és kikerülve a nagy forgalmat autóval könnyen megközelítették a városok szélén és az autóutak mentén felépített bevásárlóközpontokat (mall).

A szórakoztatás építészete

Pár évtized múlva ismét a városokban kezdtek el hódítani a plázák, amelynek egyik oka, hogy a vásárlás mellett egyre fontosabb funkcióként megjelent a szórakoztatás, másik oka pedig, hogy az agglomerációból sokan költöztek vissza a városokba, a rozsdaövezetekben új lakóövezetek jöttek létre – elég csak a loftdivatra gondolni. A nyolcvanas évek második felében Amerikában találták ki az ún. „szórakozás építészete” fogalmat.

Ezekben az üzletközpontokban a vásárlás, a szórakozás és az élmény összekapcsolódik. A közösségi funkciók előretörése mellett természetesen még mindig a legfontosabb a vásárlás, ezért a centereket úgy alakítják ki, hogy a látogató minél több időt töltsön el a tereikben, az üzlethelyiség-rendezési stratégiában pontosan kiszámítják, hogy szintenként hány és milyen típusú üzletet lehet elhelyezni. Sőt, ma már a kétszintes üzletek is megjelentek. Jelentős szerepet játszanak a közösségi terek, az ételudvarok, a kávézók, a rendezvények, a világos, színes és izgalmas terek, ahol otthonosan és kényelmesen érzik magukat a látogatók.

A sorozat 2. része itt olvasható:

Az életmód centerek döntik romlásba a plázákat? Az eklektikus giccs mindent visz?

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan alakultak ki a mai plázák, a fogyasztás katedrálisai?

A mai modern plázák elődei a fedett, zárt piacok, amelyeket az áruházak követtek több száz évvel később. Majd a huszadik században megjelentek a modern bevásárlóközpontok, ma pedig multifunkcionális városközpontokként üzemelnek a sikeres plázák. Lássuk, hogyan jutottunk idáig!

Párizsban kezdődött minden

Az árucsere mindig is a gazdasági élet legfontosabb mozgatórugója volt. Ez a tevékenység a 15.században megjelenő zárt, fedett piacokkal konszolidált formát öltött, majd megjelentek az áruházak (department store), amelyek a modern bevásárlóközpontok elődei voltak. A világ első modern áruháza, a párizsi Le Bon Marché, amelyet 1838-ban alapítottak, vagyis csaknem 200 éve nyitotta meg a kapuit. Aristide Boucicaut, a Le Bon Marché alapítójánbak híres jelmondata így szólt: „Párizson az asszonyok uralkodnak, az asszonyokon meg mi fogunk. Enyém a nő, másra meg fütyülök!" Már akkor olyan modern marketingeszközöket vetett be, mint a reklám és a leértékelt áru, amelyet a bejárat előtt tárolt, hogy mindig zsúfolt legyen az épület előtere.

A Le Bon Marché divatház óriási kirakataival és ablakaival uralta Párizst. 40 osztálya volt több mint 2500 bentlakásos személyzettel és 150 ló elhelyezésére alkalmas istállóval. Az osztályokat úgy alakították ki, hogy a vásárlók kénytelenek voltak végigjárni minden részleget, mintha csak az Ikeában korzóznánk. A divatház az elsők között dobott piacra sajátmárkás termékeket, és az árakat jól látható módon kiírták a kirakatokban. Bevezették a házhozszállítást, saját automatizált, gőzzel hajtott szállító sorai is voltak. Kirakatait kivilágították, így szinte jelzőfényként vonzották a nézelődőket. Elsőként szerkesztettek katalógusokat, amelyek az áruház szezonális újdonságait tartalmazták, önállón reklámosztályt is működtettek, vagyis nagyon tudták, hogyan kell vevőket fogni.

New York, London és Moszkva

Számos világhírű áruházat ismerhetünk még szerte a nagyvilágban, ezek közül az egyik az 1955-ben alapított Macy’s amerikai áruházlánc, amelynek központja az Ohio-beli Cincinnatiban található. 728 üzletközpontot üzemeltet USA-szerte, zászlóshajójuk pedig a Herald Square-en található Manhattan Mall. Ez a bevásárlóközpont meglehetősen szerényen a „Világ legnagyobb áruháza”-ként hirdeti magát, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. 2009-ig a Guinness Rekordok Könyve szerint is a legnagyobb volt, aztán egy koreai áruház átvette az első helyet. A Macy’s 1924 óta rendezi meg a hagyományos hálaadási ünnepségét, valamint 1976 óta a július 4-i tűzijátékot is szponzorálja.

London egyik leghíresebb szimbóluma a Harrods luxusáruház. Henry Harrod 1834-ben nyitotta meg az East End kerületben vegyeskereskedését, amely később a Knightsbridge városrészbe költözött. Az eredetileg három alkalmazottat foglalkoztató bolt 1880-ban már 100 dolgozóval működött. A Harrods impozáns mai épületét Charles William Stephens tervezte, kapuit 1901-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt. A második világháború utáni hanyatlás az ezredforduló előtt megállt, miután közel-keleti befektetők újjávarázsolták.

De nézzünk körül keleten is, hiszen Moszkvában a későbbi Vörös téren 1890 és 1893 között építették fel a híres GUM áruházat. A gigantikus épületegyüttesben a nyitáskor több mint ezer üzlet kapott helyet. 1925-1953 között pártirodák működtek a falai között, majd ismét áruház lett. A rendszerváltás utáni időszakban a színvonal erősen visszaesett, majd az elmúlt évtizedekben bekövekező orosz gazdasági fellendülés során luxusáruházzá alakult.

A fogyasztás új katedrálisai

A kiskereskedelem újabb forradalmi fejlődési szakaszában megjelentek a bevásárlóközpontok, amelyeket nagyvonalúan a fogyasztás új katedrálisainak is neveznek. A plázák méretüknél fogva is nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak. A nagy üzletközpontok a második világháború után az 1950-es években jelentek meg először az USA-ban, és a sikerük titka az volt, hogy mindent egyetlen helyen árultak.

A plázákat két kategóriába sorolhatjuk alapvetően, így beszélhetünk külvárosi és a belvárosi bevásárlóközpontokról, így tudjuk megkülönböztetni a pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát a városi-színházi pláza kategóriától. A külvárosi pláza létjogosultságát az biztosította, hogy a jelentős vásárlóerővel rendelkező középosztály a belvárosi negyedekből az agglomerációs kertvárosokba költözött, és kikerülve a nagy forgalmat autóval könnyen megközelítették a városok szélén és az autóutak mentén felépített bevásárlóközpontokat (mall).

A szórakoztatás építészete

Pár évtized múlva ismét a városokban kezdtek el hódítani a plázák, amelynek egyik oka, hogy a vásárlás mellett egyre fontosabb funkcióként megjelent a szórakoztatás, másik oka pedig, hogy az agglomerációból sokan költöztek vissza a városokba, a rozsdaövezetekben új lakóövezetek jöttek létre – elég csak a loftdivatra gondolni. A nyolcvanas évek második felében Amerikában találták ki az ún. „szórakozás építészete” fogalmat.

Ezekben az üzletközpontokban a vásárlás, a szórakozás és az élmény összekapcsolódik. A közösségi funkciók előretörése mellett természetesen még mindig a legfontosabb a vásárlás, ezért a centereket úgy alakítják ki, hogy a látogató minél több időt töltsön el a tereikben, az üzlethelyiség-rendezési stratégiában pontosan kiszámítják, hogy szintenként hány és milyen típusú üzletet lehet elhelyezni. Sőt, ma már a kétszintes üzletek is megjelentek. Jelentős szerepet játszanak a közösségi terek, az ételudvarok, a kávézók, a rendezvények, a világos, színes és izgalmas terek, ahol otthonosan és kényelmesen érzik magukat a látogatók.

A sorozat 2. része itt olvasható:

Az életmód centerek döntik romlásba a plázákat? Az eklektikus giccs mindent visz?

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC