X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan lett a Városliget egy bűzlő mocsárból ikonikus épületek szabadtéri múzeuma?

2018. December 12. Urbanisztika
A Liget Budapest projekt sorra gyűjti be a nemzetközi díjakat, ez adta az apropóját annak, hogy végig nézzük: honnan indult a Városliget, az egyes történeti korok milyen lenyomatokat hagytak itt.

A 100 hektáros park sokat megélt az idők folyamán, hiszen az újkorig a mocsár uralta a területet, sőt, maláriaveszély is fenyegetett. A 18. században több alkalommal is beerdősítették, azonban sokáig eredménytelenül, hiszen Pest városa is mostohán bánt a területtel. Ellenben az 1700-as évek végén felmerült, hogy valamiféle vigalmi negyedet kellene itt kialakítani. Végül a 19. század elején nagyszabású fejlesztésekbe kezdtek, tavat és szigeteket építettek, kialakult a fő sétány, fákkal népesítették be a területet.

A kialakítás nagyobb fordulatszámra kapcsolt, amikor József nádor 1808 októberében megalapította az ún. Királyi Szépítő Bizottságot a tervszerű pesti városfejlesztések okán, amely egy mulatóhely megtervezésére Heinrich Nebbien elképzeléseit fogadta el. A műkertész egy igazi népkertet kívánt teremteni, és ennek tervein közel három évig dolgozott. De olyan grandiózus ötleteket dédelgetett, amelyhez nem álltak rendelkezésre a források, és hiába adakozott a polgárság, a főurak nem járultak hozzá a költségekhez. Végül egy csökkentett tartalmú projekthez fogtak hozzá, hogy mai szóhasználattal éljünk.

A munkálatok ugyan elhúzódtak, azonban egyre jobban benépesült a népkert, mutatványosok érkeztek, vendéglátóipari egységek települtek meg, gyógyfürdő épült, és a kertészeti munkálatok is jól haladtak, fákat telepítettek satöbbi. A 19. század első felében Városerdőnek nevezték a pestiek körében igen népszerű szórakozó negyedet.

A magyar forradalom és szabadságharc után újabb gyógyfürdő épült, végül 1861-ben a Városliget tulajdonjoga visszaszállt a városra. 1865-ben pedig a terület jelentős részén megkezdődött az állatkert elődjének kialakítása. De folyamatosan működtek a cirkuszi mutatványosok is, bábszínház létesült, korcsolyapályát üzemeltettek télen. 1868-ban kutat fúrtak, ahonnan gyógyvíz tört a felszínre, ennek folyományaként újabb fürdő létesült. Ennek területén 1884-ben fogtak hozzá a későbbi Széchenyi Fürdő tervezéséhez, amelyet végül 1909-ben kezdtek el megépíteni.

Jól látható, hogy az 1867-es kiegyezés után jó húsz évvel nagyon beindult a magyar gazdaság, amely megnyilvánult a Városliget ingatlanfejlesztési projektjeiben is. 1889-ben megépült a sok mutatványos bódé mellett a Fővárosi Nagycirkusz elődje, 1892-ben a Vakok Állami Intézete is elkészült. 1894-ben épült meg a híres Vampetics-féle vendéglő, amely később Gundel néven vált ismertté. 1895-ben elkészült a Műcsarnok, majd egy év múlva az ezeréves Millennium ünnepére a kisvasút, amely a szárazföldi Európa első földalattija, illetve megnyitották a Vajdahunyad Várát is. Sőt, átadták az Ősbudavára mulató negyedet is az Állatkert mellett, amely azonban nem volt hosszú életű.

Időközben belefogtak a Hősök tere kiépítésébe is, 1899-ben adták át a Közlekedési Múzeumot, 1906-ban pedig a Szépművészeti Múzeumot. 1908-ban nyitotta meg kapuit az Angolpark, a későbbi Vidámpark őse. Még a világháború előtt átadták a már említett Széchenyi Fürdőt, vagyis jól láthatóan évtizedeken át építkeztek, az ingatlanok fő funkciója pedig a szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése volt.

Az első világháború után megépítették a Regnum Marianum templomot, amelynek azonban a sors nem tartogatott túl nagy jövőt, hiszen Rákosi Mátyás leromboltatta. 1945 után pedig több épületet elbontottak, a legnagyobb hatású beavatkozás azonban a Dózsa György út kiszélesítése volt, amelynek eredményeként létrejött az otromba Felvonulási Tér, hogy a dolgozók méltóképpen ünnepelhessék május elsejét, meg díszszemléket tarthassanak. A katonai parádé útjában állt a Városligeti Színház, ezért kimondták arra is a halálos ítéletet.

Az itt székelő Budapesti Nemzetközi Vásárt (BNV) csak az 1970-es években paterolták ki a Ligetből. Ezzel együtt több éven át hatalmas kertfejlesztésbe kezdtek, hiszen 100 ezer cserjét ültettek, pótolták a hiányzó fákat, és megépítették a Királydombot. A Petőfi Csarnok pedig 1985 és 2015 között működött a régi Iparcsarnok épülete helyén, amely a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezért lebontották. Később a BNV egyik csarnoka üzemelt itt, amelyet renováltak, és Petőfi Csarnok néven adtak át.

Majd évtizedekig nem sok minden történt, végül a park megújításáról és funkcióbővítéséről 2013-ban hoztak törvényt, ezzel indult útjára a Liget Budapest projekt, amely azóta is indulatokat kavar. Szinte már szürreális matematikai disputa kerekedett abból, hogy csökken vagy sem a zöldfelület, vagy ha nő is, akkor abba mit számítanak be, hány fát vágnak ki, és hányat ültetnek a helyére, hány fa éli túl az átültetéssel járó traumát, és egyáltalán milyen funkciók milyen arányban legyenek jelen a Városligetben.

A projekt kapcsán 200 milliárd forintos összberuházásról hallani, de hát az összeg még jócskán megugorhat. Több nemzetközi tervpályázatot is lebonyolítottak, amelyen hazai és külföldi építészek egyaránt nyertek, így több új ikonikus épület is születik majd a parkban. A határidőkre egyelőre még nem érdemes fogadni, hiszen a projektet ellenzők számos jogi eljárást indítottak.

Forrás: wikipedia és varosliget.info

Fotó: ligetbudapest.hu

Média forrás: realista.hu, wikipedia
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan lett a Városliget egy bűzlő mocsárból ikonikus épületek szabadtéri múzeuma?

A Liget Budapest projekt sorra gyűjti be a nemzetközi díjakat, ez adta az apropóját annak, hogy végig nézzük: honnan indult a Városliget, az egyes történeti korok milyen lenyomatokat hagytak itt.

A 100 hektáros park sokat megélt az idők folyamán, hiszen az újkorig a mocsár uralta a területet, sőt, maláriaveszély is fenyegetett. A 18. században több alkalommal is beerdősítették, azonban sokáig eredménytelenül, hiszen Pest városa is mostohán bánt a területtel. Ellenben az 1700-as évek végén felmerült, hogy valamiféle vigalmi negyedet kellene itt kialakítani. Végül a 19. század elején nagyszabású fejlesztésekbe kezdtek, tavat és szigeteket építettek, kialakult a fő sétány, fákkal népesítették be a területet.

A kialakítás nagyobb fordulatszámra kapcsolt, amikor József nádor 1808 októberében megalapította az ún. Királyi Szépítő Bizottságot a tervszerű pesti városfejlesztések okán, amely egy mulatóhely megtervezésére Heinrich Nebbien elképzeléseit fogadta el. A műkertész egy igazi népkertet kívánt teremteni, és ennek tervein közel három évig dolgozott. De olyan grandiózus ötleteket dédelgetett, amelyhez nem álltak rendelkezésre a források, és hiába adakozott a polgárság, a főurak nem járultak hozzá a költségekhez. Végül egy csökkentett tartalmú projekthez fogtak hozzá, hogy mai szóhasználattal éljünk.

A munkálatok ugyan elhúzódtak, azonban egyre jobban benépesült a népkert, mutatványosok érkeztek, vendéglátóipari egységek települtek meg, gyógyfürdő épült, és a kertészeti munkálatok is jól haladtak, fákat telepítettek satöbbi. A 19. század első felében Városerdőnek nevezték a pestiek körében igen népszerű szórakozó negyedet.

A magyar forradalom és szabadságharc után újabb gyógyfürdő épült, végül 1861-ben a Városliget tulajdonjoga visszaszállt a városra. 1865-ben pedig a terület jelentős részén megkezdődött az állatkert elődjének kialakítása. De folyamatosan működtek a cirkuszi mutatványosok is, bábszínház létesült, korcsolyapályát üzemeltettek télen. 1868-ban kutat fúrtak, ahonnan gyógyvíz tört a felszínre, ennek folyományaként újabb fürdő létesült. Ennek területén 1884-ben fogtak hozzá a későbbi Széchenyi Fürdő tervezéséhez, amelyet végül 1909-ben kezdtek el megépíteni.

Jól látható, hogy az 1867-es kiegyezés után jó húsz évvel nagyon beindult a magyar gazdaság, amely megnyilvánult a Városliget ingatlanfejlesztési projektjeiben is. 1889-ben megépült a sok mutatványos bódé mellett a Fővárosi Nagycirkusz elődje, 1892-ben a Vakok Állami Intézete is elkészült. 1894-ben épült meg a híres Vampetics-féle vendéglő, amely később Gundel néven vált ismertté. 1895-ben elkészült a Műcsarnok, majd egy év múlva az ezeréves Millennium ünnepére a kisvasút, amely a szárazföldi Európa első földalattija, illetve megnyitották a Vajdahunyad Várát is. Sőt, átadták az Ősbudavára mulató negyedet is az Állatkert mellett, amely azonban nem volt hosszú életű.

Időközben belefogtak a Hősök tere kiépítésébe is, 1899-ben adták át a Közlekedési Múzeumot, 1906-ban pedig a Szépművészeti Múzeumot. 1908-ban nyitotta meg kapuit az Angolpark, a későbbi Vidámpark őse. Még a világháború előtt átadták a már említett Széchenyi Fürdőt, vagyis jól láthatóan évtizedeken át építkeztek, az ingatlanok fő funkciója pedig a szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése volt.

Az első világháború után megépítették a Regnum Marianum templomot, amelynek azonban a sors nem tartogatott túl nagy jövőt, hiszen Rákosi Mátyás leromboltatta. 1945 után pedig több épületet elbontottak, a legnagyobb hatású beavatkozás azonban a Dózsa György út kiszélesítése volt, amelynek eredményeként létrejött az otromba Felvonulási Tér, hogy a dolgozók méltóképpen ünnepelhessék május elsejét, meg díszszemléket tarthassanak. A katonai parádé útjában állt a Városligeti Színház, ezért kimondták arra is a halálos ítéletet.

Az itt székelő Budapesti Nemzetközi Vásárt (BNV) csak az 1970-es években paterolták ki a Ligetből. Ezzel együtt több éven át hatalmas kertfejlesztésbe kezdtek, hiszen 100 ezer cserjét ültettek, pótolták a hiányzó fákat, és megépítették a Királydombot. A Petőfi Csarnok pedig 1985 és 2015 között működött a régi Iparcsarnok épülete helyén, amely a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezért lebontották. Később a BNV egyik csarnoka üzemelt itt, amelyet renováltak, és Petőfi Csarnok néven adtak át.

Majd évtizedekig nem sok minden történt, végül a park megújításáról és funkcióbővítéséről 2013-ban hoztak törvényt, ezzel indult útjára a Liget Budapest projekt, amely azóta is indulatokat kavar. Szinte már szürreális matematikai disputa kerekedett abból, hogy csökken vagy sem a zöldfelület, vagy ha nő is, akkor abba mit számítanak be, hány fát vágnak ki, és hányat ültetnek a helyére, hány fa éli túl az átültetéssel járó traumát, és egyáltalán milyen funkciók milyen arányban legyenek jelen a Városligetben.

A projekt kapcsán 200 milliárd forintos összberuházásról hallani, de hát az összeg még jócskán megugorhat. Több nemzetközi tervpályázatot is lebonyolítottak, amelyen hazai és külföldi építészek egyaránt nyertek, így több új ikonikus épület is születik majd a parkban. A határidőkre egyelőre még nem érdemes fogadni, hiszen a projektet ellenzők számos jogi eljárást indítottak.

Forrás: wikipedia és varosliget.info

Fotó: ligetbudapest.hu

Média forrás: realista.hu, wikipedia

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC