X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan érzed magad, kedves irodapiac, a járvány után?

2020. Június 09. Urbanisztika
A koronavírus-járvány mint derült égből a villámcsapás márciusban robbant ki, majd május végén feloldották a kijárási korlátozásokat, és ismét beindul az élet, még ha kicsit másként is. De mi történt az irodapiacon az elmúlt negyedévben? Átfogó képet majd csak talán jövőre kapunk, de azért érdemes beszámolni az elmúlt időszakban látott és hallott jelenségekről, véleményekről, elemzésekről.

Hirtelen jelent meg a koronavírus Európában, és a gazdasági élet rögtön behúzta a kéziféket, elég csak azt megnézni, hogy Sentix frankfurti gazdaságkutató intézet euróövezeti befektetői hangulatindexe márciusban mínusz 17,1 pontra, 2013 óta a legalacsonyabb szintre zuhant. A márciusi adatok egy gyászos emlékű sorba illeszkednek, a Lehman Brothers pénzügyi világválságot kirobbantó csődjét (2008), a fukusimai földrengést (2011) és az olajár-válságot (2016) felidézve.

Nálunk is a szállodaipar és a retail szektor rögtön mélyrepülésbe kezdett, a hotelek működését felfüggesztették, a plázák is kiürültek, egyedül az élelmiszerüzletek a felhalmozás jegyében növekvő forgalmat regisztráltak, valamint az e-kereskedelem is turbósebességbe kapcsolt. Már a munkaerőpiacon is megkezdődött a távmunka előretörése, amelyre persze a vállalatok jelentős része nem volt felkészülve.

De ha az adott céges kultúra részét is képezte a home office hetente egy-két napon, akkor is a belső információs rendszer biztonsági protokollját és a felhőszolgáltatásokat gőzerővel prompt kellett fejleszteni. Emellett előtérbe kerültek az online csevegő programok, videokonferencia-megoldások, miközben számos cégnél a vezető-beosztott relációjában nem volt jelen olyan bizalmi tőke, ami miatt a home office iránt mindenki rajongott volna.

Érdemes felidézni az EY meglátásait: Magyarországon az alkalmazottak kevesebb, mint 4 százaléka teheti meg, hogy otthonról dolgozik. Ráadásul Európa-szerte Magyarországon foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ettől függetlenül a vállalatok lépéskényszerbe kerültek, és ahol lehetséges volt, bevezették a távmunkát, hiszen mást nem is tehettek volna.

Az otthoni munkavégzést egyfajta inkubációs periódusnak is tekinthettük: hogyan teljesítenek a dolgozók a jelenleg elérhető technológiai megoldásokat alkalmazva. A virtuális tér egyre nagyobb teret hódított a munkaerőpiacon, ma egy laptop vagy akár egy okostelefon is lehet az irodánk, minden információval rendelkezhetünk, ami a feladatunk elvégzéséhez szükséges. Ugyanakkor a személyes találkozások jelentőségét, az emberi civilizáció, mint a társas lények közössége axiómát sem döntötte meg a járvány.

Majd nemrég megkezdődött a bérlők visszatérése az irodákba, amelyek továbbra is az adott vállalat brandhordozói és identitásképzői lesznek, még ha a közösségszervező szerepük finomhangoláson is megy keresztül. Emellett átértelmezhetjük az egyterű iroda koncepcióját is, amely eddig szinte az „isten” volt a piacon, most majd megtörténnek a korrekciók. A szolgáltatott irodák szerepe is erősödhet, hiszen a pandémia miatt egyes vállalatok a bővítési terveiket újraértelmezték, és reális alternatíva lehet egy modern szolgáltatott vagy közösségi iroda tereiben növelni a céges kapacitásokat rugalmasabb feltételek mellett.

Új technológiák az egészség érdekében

Az egészséges munkahelyekre helyeződik a hangsúly, már eddig is fontos volt a dolgozói jóllét, amely mind mentális, mind fizikai egészséget is jelentett, most a fizikai részre nagyobb fókusz került. Itt nem csak a munkaállomások és a közösségi terek újrastruktúrálására kell gondolnunk, hanem átfogóan épületüzemeltetői szinten is nap mint nap hallunk a takarítási-higiéniai protokoll szigorításáról és a többek között a friss levegőt biztosító műszaki megoldások növekvő szerepéről.

A válság után a vállalatok visszatérnek az irodáikba, és felértékelődnek az intelligens épülettechnológiák, így a különböző appok, mint például a kihasználtsági ráta elemzése, amely a jövőben akár maximalizálhatja is a térben lévő emberek számát anélkül, hogy befolyásolná a kényelmet vagy éppen a termelékenységet. Furcsa módon a társadalmi távolságtartás lehet az egészséges munkakörnyezet új mutatója.

Beltéri helymeghatározó platformok terjedhetnek el, amelyek navigációval és elemzéssel kombinálva lehetővé teszik az üzemeltetők számára, hogy az épületekben lévő tárgyakat és embereket nyomon kövessék, így biztosíthatják, hogy az emberek biztonságos távolságot tartsanak egymástól, vagyis valós időben lássák, mennyien tartózkodnak a munkaállomásokon és a tárgyalókban.

A távmunkával együtt fejlődő intelligens épületek a rugalmas munkavégzési formák új központjai lehetnek, miközben az intelligens hálózatok a bérlők számára biztonságot kínálnak, lehetővé téve a rugalmas munkát és a gyors átállást a távmunkára az olyan válsághelyzetekben, mint a mostani.

Épülnek a projektek

Idén nagyjából 200 ezer m2-nyi új állomány érkezését prognosztizálták a piacra. A nagy projektek kapcsán is jelentős csúszásoktól tartottak a piaci szereplők, hiszen a kivitelezési munkálatokkal kapcsolatban sok vendégmunkás hazatért, ettől függetlenül átfogóan nem következett be a borúlátó forgatókönyv, és az építőipar a vártnál kisebb veszteségekkel egyelőre állja a sarat.

Tavaly a bérleti szerződések nagyságrendje is csúcsokat döntött, ezért a budapesti irodapiacon 5,6%-os mélypontra süllyedt az üresedési ráta. Azóta az első negyedév végére 6,2%-ra nőtt az arány, de még így is nagyon kedvező statisztikáról beszélhetünk, amely egyrészt az időközben átadott új épületeknek is köszönhető, másrészt persze a járvány is érinti a szektort. A piacon hamarosan megjelenő új irodák jelentős része már előbérlettel rendelkezik, míg az új üres irodák miatt a kihasználatlansági ráta az év végére elérheti a 8 százalékot, ami még szintén kedvező statisztika lehet, vélekedett az MNB még áprilisban.

Bár a megkezdett építkezések folytatódtak, az átadás halasztása is felmerült több esetben. Már a fejlesztések ütemezésének kisebb korrekciója is segíthet jobban kontrollálni az üresedést: ha az idénre tervezett 220 ezer négyzetméternyi iroda harmadának átadási időpontja jövőre tolódik, zéró nettó felszívás mellett is mindössze 9%-ig nőne az üresedés, írta korábban elemzésében az Eston International. A cégek egy része számára most nem prioritás az irodakeresés vagy munkahely-bővülés, ez is a bérleti tárgyalások intenzitását és volumenét csökkentheti, de átfogóan nagy visszaesésről nem beszélhetünk egyelőre.

Több új irodaház esetében nem tartottak nyilvános átadó ünnepségeket, ettől függetlenül épülnek az ingatlanok. Mindenesetre egyre többen hangsúlyozzák az érintésmentes megoldásokat, a mobilappok még okosabbak lehetnek, a WELL szempontok előretörnek. A veszteségeket akarja mindenki minimalizálni, illetve zajlanak a bérlői egyezkedések, bár a bérleti díj egy cég költségei között a második-harmadik helyen szerepel. A díjakat nemigen lehet csökkenteni, különösen az új házak esetében, hiszen az elmúlt években folyamatosan nőttek a fejlesztési költségek. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a tulajdonosok a bérlők megtartására, ilyenkor még fontosabb szerep hárul a professzionális üzemeltetésre, hiszen megfelelő know how és műszaki tartalom mellett hosszabb távon kell berendezkedni az új időkre.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan érzed magad, kedves irodapiac, a járvány után?

A koronavírus-járvány mint derült égből a villámcsapás márciusban robbant ki, majd május végén feloldották a kijárási korlátozásokat, és ismét beindul az élet, még ha kicsit másként is. De mi történt az irodapiacon az elmúlt negyedévben? Átfogó képet majd csak talán jövőre kapunk, de azért érdemes beszámolni az elmúlt időszakban látott és hallott jelenségekről, véleményekről, elemzésekről.

Hirtelen jelent meg a koronavírus Európában, és a gazdasági élet rögtön behúzta a kéziféket, elég csak azt megnézni, hogy Sentix frankfurti gazdaságkutató intézet euróövezeti befektetői hangulatindexe márciusban mínusz 17,1 pontra, 2013 óta a legalacsonyabb szintre zuhant. A márciusi adatok egy gyászos emlékű sorba illeszkednek, a Lehman Brothers pénzügyi világválságot kirobbantó csődjét (2008), a fukusimai földrengést (2011) és az olajár-válságot (2016) felidézve.

Nálunk is a szállodaipar és a retail szektor rögtön mélyrepülésbe kezdett, a hotelek működését felfüggesztették, a plázák is kiürültek, egyedül az élelmiszerüzletek a felhalmozás jegyében növekvő forgalmat regisztráltak, valamint az e-kereskedelem is turbósebességbe kapcsolt. Már a munkaerőpiacon is megkezdődött a távmunka előretörése, amelyre persze a vállalatok jelentős része nem volt felkészülve.

De ha az adott céges kultúra részét is képezte a home office hetente egy-két napon, akkor is a belső információs rendszer biztonsági protokollját és a felhőszolgáltatásokat gőzerővel prompt kellett fejleszteni. Emellett előtérbe kerültek az online csevegő programok, videokonferencia-megoldások, miközben számos cégnél a vezető-beosztott relációjában nem volt jelen olyan bizalmi tőke, ami miatt a home office iránt mindenki rajongott volna.

Érdemes felidézni az EY meglátásait: Magyarországon az alkalmazottak kevesebb, mint 4 százaléka teheti meg, hogy otthonról dolgozik. Ráadásul Európa-szerte Magyarországon foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ettől függetlenül a vállalatok lépéskényszerbe kerültek, és ahol lehetséges volt, bevezették a távmunkát, hiszen mást nem is tehettek volna.

Az otthoni munkavégzést egyfajta inkubációs periódusnak is tekinthettük: hogyan teljesítenek a dolgozók a jelenleg elérhető technológiai megoldásokat alkalmazva. A virtuális tér egyre nagyobb teret hódított a munkaerőpiacon, ma egy laptop vagy akár egy okostelefon is lehet az irodánk, minden információval rendelkezhetünk, ami a feladatunk elvégzéséhez szükséges. Ugyanakkor a személyes találkozások jelentőségét, az emberi civilizáció, mint a társas lények közössége axiómát sem döntötte meg a járvány.

Majd nemrég megkezdődött a bérlők visszatérése az irodákba, amelyek továbbra is az adott vállalat brandhordozói és identitásképzői lesznek, még ha a közösségszervező szerepük finomhangoláson is megy keresztül. Emellett átértelmezhetjük az egyterű iroda koncepcióját is, amely eddig szinte az „isten” volt a piacon, most majd megtörténnek a korrekciók. A szolgáltatott irodák szerepe is erősödhet, hiszen a pandémia miatt egyes vállalatok a bővítési terveiket újraértelmezték, és reális alternatíva lehet egy modern szolgáltatott vagy közösségi iroda tereiben növelni a céges kapacitásokat rugalmasabb feltételek mellett.

Új technológiák az egészség érdekében

Az egészséges munkahelyekre helyeződik a hangsúly, már eddig is fontos volt a dolgozói jóllét, amely mind mentális, mind fizikai egészséget is jelentett, most a fizikai részre nagyobb fókusz került. Itt nem csak a munkaállomások és a közösségi terek újrastruktúrálására kell gondolnunk, hanem átfogóan épületüzemeltetői szinten is nap mint nap hallunk a takarítási-higiéniai protokoll szigorításáról és a többek között a friss levegőt biztosító műszaki megoldások növekvő szerepéről.

A válság után a vállalatok visszatérnek az irodáikba, és felértékelődnek az intelligens épülettechnológiák, így a különböző appok, mint például a kihasználtsági ráta elemzése, amely a jövőben akár maximalizálhatja is a térben lévő emberek számát anélkül, hogy befolyásolná a kényelmet vagy éppen a termelékenységet. Furcsa módon a társadalmi távolságtartás lehet az egészséges munkakörnyezet új mutatója.

Beltéri helymeghatározó platformok terjedhetnek el, amelyek navigációval és elemzéssel kombinálva lehetővé teszik az üzemeltetők számára, hogy az épületekben lévő tárgyakat és embereket nyomon kövessék, így biztosíthatják, hogy az emberek biztonságos távolságot tartsanak egymástól, vagyis valós időben lássák, mennyien tartózkodnak a munkaállomásokon és a tárgyalókban.

A távmunkával együtt fejlődő intelligens épületek a rugalmas munkavégzési formák új központjai lehetnek, miközben az intelligens hálózatok a bérlők számára biztonságot kínálnak, lehetővé téve a rugalmas munkát és a gyors átállást a távmunkára az olyan válsághelyzetekben, mint a mostani.

Épülnek a projektek

Idén nagyjából 200 ezer m2-nyi új állomány érkezését prognosztizálták a piacra. A nagy projektek kapcsán is jelentős csúszásoktól tartottak a piaci szereplők, hiszen a kivitelezési munkálatokkal kapcsolatban sok vendégmunkás hazatért, ettől függetlenül átfogóan nem következett be a borúlátó forgatókönyv, és az építőipar a vártnál kisebb veszteségekkel egyelőre állja a sarat.

Tavaly a bérleti szerződések nagyságrendje is csúcsokat döntött, ezért a budapesti irodapiacon 5,6%-os mélypontra süllyedt az üresedési ráta. Azóta az első negyedév végére 6,2%-ra nőtt az arány, de még így is nagyon kedvező statisztikáról beszélhetünk, amely egyrészt az időközben átadott új épületeknek is köszönhető, másrészt persze a járvány is érinti a szektort. A piacon hamarosan megjelenő új irodák jelentős része már előbérlettel rendelkezik, míg az új üres irodák miatt a kihasználatlansági ráta az év végére elérheti a 8 százalékot, ami még szintén kedvező statisztika lehet, vélekedett az MNB még áprilisban.

Bár a megkezdett építkezések folytatódtak, az átadás halasztása is felmerült több esetben. Már a fejlesztések ütemezésének kisebb korrekciója is segíthet jobban kontrollálni az üresedést: ha az idénre tervezett 220 ezer négyzetméternyi iroda harmadának átadási időpontja jövőre tolódik, zéró nettó felszívás mellett is mindössze 9%-ig nőne az üresedés, írta korábban elemzésében az Eston International. A cégek egy része számára most nem prioritás az irodakeresés vagy munkahely-bővülés, ez is a bérleti tárgyalások intenzitását és volumenét csökkentheti, de átfogóan nagy visszaesésről nem beszélhetünk egyelőre.

Több új irodaház esetében nem tartottak nyilvános átadó ünnepségeket, ettől függetlenül épülnek az ingatlanok. Mindenesetre egyre többen hangsúlyozzák az érintésmentes megoldásokat, a mobilappok még okosabbak lehetnek, a WELL szempontok előretörnek. A veszteségeket akarja mindenki minimalizálni, illetve zajlanak a bérlői egyezkedések, bár a bérleti díj egy cég költségei között a második-harmadik helyen szerepel. A díjakat nemigen lehet csökkenteni, különösen az új házak esetében, hiszen az elmúlt években folyamatosan nőttek a fejlesztési költségek. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a tulajdonosok a bérlők megtartására, ilyenkor még fontosabb szerep hárul a professzionális üzemeltetésre, hiszen megfelelő know how és műszaki tartalom mellett hosszabb távon kell berendezkedni az új időkre.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC