X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan tartsuk meg az irodaházi bérlőket ebben a hektikus időszakban – beszélgetés Simonyi Balázzsal, a CPI Hungary bérbeadási igazgatójával

2020. November 17. Urbanisztika
A pandémia miatti bizonytalan helyzet az irodapiacon is érezteti a hatását, ahol a bérleti szerződések meghosszabbítása, újratárgyalása meghatározó lehet a 2021-es évben. De hogyan lehet megtartani e nehéz időszakban a bérlőket, milyen stratégiát folytatnak, milyen segítséget tudnak nyújtani és milyen proaktív magatartást tanúsítanak a bérbeadók a koronavírus okozta gazdasági nehézségek idején? Láthatók-e már az új trendek az irodaterekben? Erről beszélgettünk Simonyi Balázzsal, a CPI Hungary bérbeadási vezetőjével.

– Hogyan zajlott eddig az idei év az irodabérleti piacon? Milyen folyamatokat figyelhettünk meg?

– Az első háromnegyed évben a tranzakciós volumen durván a felére esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest és az év végén is folytatódhat ez a tendencia. Emellett több mint 60 ezer négyzetméternyi albérleti állomány jelent meg, mint másodlagos kínálati piac. Sőt ez a szám továbbra is emelkedő tendenciát mutat és egyes vélemények alapján akár a 100 ezer m2-nyi területet is meghaladhatja.

Ez a típusú kínálat a felhasználók számára korábban egy csak adott időszakra elérhető, rendszerint költséges átalakításokkal járó, jelentős kompromisszumokat igénylő megoldásként szolgált. Jelenleg azonban ugyanúgy új termékként jelenik meg a piacon, mint egy fejlesztés alatt álló irodaház területe, ahol akár egy újonnan több évre szerződött bérlőnek is érdekében áll albérletbe adni egybefüggő és jól osztható, átmenetileg kihasználatlan területeket. Olyan érdekes helyzet is előfordulhat a bérbeadók számára, hogy a bérlő által albérletbe adandó terület – új állományként – az épületben még meglévő bérbeadatlan egységek közvetlen konkurenciájaként is megjelenhet. Az irodapiac ekkora volumenben és minőségben még nem találkozott ezzel a jelenséggel ezért ennek hatásait is csak valószínűsíteni lehet.

Fontos még megjegyezni, hogy az elmúlt években nagyon erős támasz volt a kereslet-kínálat egyensúlyában az előbérleti szerződések magas aránya. Ebben a tekintetben nem csak hogy trendforduló következhet be, de a korábban már lekötött területeknek is egy olyan léptékű része kerül folyamatosan vissza a piacra, ami már kínálati nyomást eredményezhet.

– Milyen intézkedéseket tettek a tulajdonosok, hogy a koronavírus okozta negatív hatásokat ellensúlyozzák? Hogyan tudnak egyáltalán a bérbeadók ebben a bizonytalan helyzetben rövidebb vagy hosszabb távra tervezni, és egy stabil lábakon álló éves költségvetést összeállítani?

– Rendkívül nehéz helyzetben vannak a bérbeadók is. Például az éves lízingstratégia összeállítása során is számos bizonytalanságot kell kezelni, hiszen a bérbeadás feltételei és a piaci körülmények viszonylag rövid idő alatt változhatnak.

Kevés tranzakciót láthattunk, amelyek közül ráadásul a nagyobb volumenű megállapodások akár több éves tárgyalások eredményei és ennél fogva fenntartásokkal lehet a jelenlegi helyzet szempontjából reprezentatívnak tekinteni. A cégek többsége kivár, nehezen hoz döntést, ezért lefagyott némileg a piac, alapvetően azok lépnek, akik valamilyen objektív ok miatt nem tudják azt elhalasztani.

Az összes bérleti tranzakcióban betöltött arány viszonylatában várhatóan a hosszabbítások viszik majd a prímet, amelyek némi stabilitást hoznak a felek számára, és kevesebb plusz költséggel járnak. Pillanatnyilag a legtöbb felhasználónál nehéz a szükséges tervezési pontosággal megmondani mekkora és milyen alaprajzi elrendezésű irodaterületre lesz szükség a következő időszakban, ezért egy új iroda kiépítése nyilvánvalóan nagyobb befektetést és így nagyobb kockázatot jelent.

– Egyáltalán milyen stratégiát folytatnak jelenleg a bérbeadók?

– Ebben a hektikus helyzetben a bérbeadók két alapvető stratégiát követhetnek. Egyrészt a jelentős meglévő bérlői portfólióval rendelkező cégek számára nyilvánvalóan a legfontosabb cél a bérlők megtartása. A lejáró bérleti szerződéseknél a bérlők a jövőben szükséges munkatér nagyságát jellemzően újra gondoljak, ami komoly kihívások elé állítja a tulajdonosokat, hiszen ezeknek a irodatereknek a kívánt „méretre szabása” fizikai korlátokba ütközik. Ennek megfelelően nagyon sokrétű újratárgyalási fordulókra számítok a jövőben.

Másrészt azok a bérbeadók, akik most építik vagy adják át az irodaházukat, netalán egy nagybérlő távozása miatt megürült épületük újra bérbeadása előtt állnak, minden bizonnyal agresszív ajánlatokkal próbálják majd az amúgy is megcsappant mennyiségű tranzakcióból kivenni a részüket, hogy sikeresen feltöltsék az épületeiket.

– A CPI irodaállománya meglehetősen heterogén olyan tekintetben, hogy rendelkezik folyamatban lévő és nemrég átadott új fejlesztéssel, valamint nagyon eltérő méretű és elhelyezkedésű újra pozícionált régebbi irodaépületekkel. Hogyan lehet ezt a sokrétű portfóliót egyáltalán kezelni, vagy éppen hogyan lehet egy egységes stratégia mentén haladni?

– Teljesen különbözők az adott épület célcsoportját jelentő egyes cégek igényei, hiszen nem lehet összehasonlítani egy 80 m2-es, meglévő irodaegység és egy több ezer négyzetméteres projekt fázisban lévő bérlemény keresése során felmerülő felhasználói elvárásokat.

A pandémiás helyzetben is különböző igények jelentkeznek a bérlemény mérete tekintetében, a cég, valamint a tulajdonosi háttér szemlélete alapján. Például a nagy nemzetközi cégek egyelőre nem támogatják a dolgozóik visszatérését az irodába, vagy csak kis létszámban és nagyon szigorú feltételek mellett. Megint más cégek alkalmazottai továbbra is nagyobb arányban bejárnak a munkahelyükre. Egyelőre a felhasználói szokásokba hosszú távon velünk maradó megoldások, hogy például mennyivel kevesebb irodára lesz szükség, vagy milyen technológiai vagy éppen érintésmentes módszerek épülnek be a mindennapokba, még nem körvonalazódnak pontosan. Ráadásul ezek költségvonzata szűk keresztmetszetnek is bizonyulhat a gazdaságos megvalósíthatóság szempontjából.

– Látható-e már az épületekben az irodaterek átalakulása, megjelentek-e már az új trendek, mint például a rugalmas tér előtérbe kerülése, a kevesebb dedikált munkaállomás, a több közösség helyszín stb.?

– Még nem kristályosodott ki, hogy a sokszor hallott új trendek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. Nincsenek még markáns tendenciák, bár nyilván változik az irodai tér, mint a munkavégzés helyszíne. Véleményem szerint a valamivel osztottabb és elsősorban a speciális funkciókat kiszolgáló irodák irányába haladunk. Az is valószínűsíthető, hogy a home office aránya eltérő mértékben ugyan, de szinte biztosan minden cégnél emelkedni fog. Ezek alapján logikus következtetésnek tűnik, hogy kevesebb térre lesz szüksége a cégeknek változatlan számú munkatársat feltételezve. De az még bizonytalan, hogy ha tömegesen visszatérhetnek az alkalmazottak a munkahelyükre, az milyen formában tud majd megvalósulni és ez milyen változásokat jelent majd. Ezek a tömeges változások alakítják majd ki az új irodahasználati trendeket.

– Kik fújják a passzátszelet, vagyis kikre kell figyelnünk e tekintetben?

– Alapvetően a nagyvállalatok felhasználói trendváltozásai befolyásolják a piacot. A jelenlegi reakciók szerint náluk dominál a home office és csak szigorú feltételek mellett lehet visszatérni az irodába rendkívül korlátozott létszámban. Az irodai alaprajzok változására ebben a tekintetben egyelőre nincs markáns válasz. Egy-egy cég esetében tapasztaljuk csak, hogy már újragondolt stratégia mentén változtatják az alaprajzi elrendezést. Ezek alapján az irodában a csapatmunka, a kooperáció, vagy épp a közös ötletelés funkcióját támogató terek előretörése látszik, hiszen például a fókuszmunkát sok esetben az alkalmazott otthon is el tudja végezni. Ezzel párhuzamosan az eddig meghatározó méretű nyitott irodaterek, ahol a kollégák egymás mellett, de egyénileg végezték a munkájukat, veszítenek majd jelentőségükből, hiszen ez az a része az irodatérnek, amit hatékonyan kiválthat az otthoni munkavégzés. Az így kialakuló, minden bizonnyal kisebb összterületű irodára, a tárgyalók és a speciális munkahelyiségek dominanciája lesz jellemző.

A 2021-es év valószínűleg nagyrészt azzal telik majd, hogy a cégek többsége a meglévő, esetleg kisebb bérleményében figyeli majd, hogy a jövőben milyen trendek érvényesülnek és ez hogyan alakítja majd hosszú távon az irodatereket. Abban mindenki egyetért, hogy a home office a munkakultúra meghatározó része lett, amelynek jelentős HR-piaci hatása is van, ezért először majd a humán erőforrás-gazdálkodásban fogalmazódnak meg az új igények, amelyek később a munkaterek változásait is meghatározzák.

– A járvány miatt számos biztonsági és műszaki intézkedésről hallani, a friss levegő, a levegőszűrés, a fertőtlenítés és még sorolhatnánk egyre fontosabb lett, amely az üzemeltetőket helyezte reflektorfénybe. A bérlőmegtartás érdekében is fontos lehet az üzemeltetés, egyáltalán hogyan változik a szerepük?

– A CPI alapkoncepciója a hosszú távú bérlőmegtartásra épül. Ennek megfelelően az egészségesen diverzifikált portfóliónkban rendkívül alacsonynak mondható a fluktuáció. Mivel mi akár 10-20 évig is partneri viszonyt ápolunk a bérlőinkkel, ezért alapvető üzleti érdekünk, hogy a személyes kapcsolatokra koncentráljunk. Ez magyarázza például azt, hogy saját FM-céggel rendelkezünk, a karbantartóink a saját kollégáink, így jóval direktebb érdekeltséget és minőségi kontrollt gyakorlunk a létesítménygazdálkodási humánerőforrás fölött.

Bérlőink minden esetben a CPI egyik munkatársával tárgyalnak, legyen az bérbeadás, épület üzemeltetés, számlázás vagy karbantartás, ezáltal a piacon egyedülálló módon kompakt ügyfélkezelést valósítunk meg. A folyamatos bérlői kapcsolattartásban hiszünk, szolgáltatásaink is a felhasználói élményt helyezik előtérbe. Azt gondolom jó példája ennek, hogy a Vodafone regionális szolgáltatóközpontja 10 év után nálunk hosszabbította meg irodabérleti szerződését újabb 5 éves ciklusra egy olyan piaci környezetben, amikor sorra jelennek meg az új irodaházak a fővárosban.

A hosszabbítások aránya és jelentősége véleményem szerint növekedni fog a következő időszakban, mivel várhatóan nehezebb lesz a felszabaduló irodák feltöltése, ennél fogva a CPI stratégiája még inkább fel fog értékelődni.

Fotók: Aréna Corner - Bódis Krisztián és Balance Hall

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan tartsuk meg az irodaházi bérlőket ebben a hektikus időszakban – beszélgetés Simonyi Balázzsal, a CPI Hungary bérbeadási igazgatójával

A pandémia miatti bizonytalan helyzet az irodapiacon is érezteti a hatását, ahol a bérleti szerződések meghosszabbítása, újratárgyalása meghatározó lehet a 2021-es évben. De hogyan lehet megtartani e nehéz időszakban a bérlőket, milyen stratégiát folytatnak, milyen segítséget tudnak nyújtani és milyen proaktív magatartást tanúsítanak a bérbeadók a koronavírus okozta gazdasági nehézségek idején? Láthatók-e már az új trendek az irodaterekben? Erről beszélgettünk Simonyi Balázzsal, a CPI Hungary bérbeadási vezetőjével.

– Hogyan zajlott eddig az idei év az irodabérleti piacon? Milyen folyamatokat figyelhettünk meg?

– Az első háromnegyed évben a tranzakciós volumen durván a felére esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest és az év végén is folytatódhat ez a tendencia. Emellett több mint 60 ezer négyzetméternyi albérleti állomány jelent meg, mint másodlagos kínálati piac. Sőt ez a szám továbbra is emelkedő tendenciát mutat és egyes vélemények alapján akár a 100 ezer m2-nyi területet is meghaladhatja.

Ez a típusú kínálat a felhasználók számára korábban egy csak adott időszakra elérhető, rendszerint költséges átalakításokkal járó, jelentős kompromisszumokat igénylő megoldásként szolgált. Jelenleg azonban ugyanúgy új termékként jelenik meg a piacon, mint egy fejlesztés alatt álló irodaház területe, ahol akár egy újonnan több évre szerződött bérlőnek is érdekében áll albérletbe adni egybefüggő és jól osztható, átmenetileg kihasználatlan területeket. Olyan érdekes helyzet is előfordulhat a bérbeadók számára, hogy a bérlő által albérletbe adandó terület – új állományként – az épületben még meglévő bérbeadatlan egységek közvetlen konkurenciájaként is megjelenhet. Az irodapiac ekkora volumenben és minőségben még nem találkozott ezzel a jelenséggel ezért ennek hatásait is csak valószínűsíteni lehet.

Fontos még megjegyezni, hogy az elmúlt években nagyon erős támasz volt a kereslet-kínálat egyensúlyában az előbérleti szerződések magas aránya. Ebben a tekintetben nem csak hogy trendforduló következhet be, de a korábban már lekötött területeknek is egy olyan léptékű része kerül folyamatosan vissza a piacra, ami már kínálati nyomást eredményezhet.

– Milyen intézkedéseket tettek a tulajdonosok, hogy a koronavírus okozta negatív hatásokat ellensúlyozzák? Hogyan tudnak egyáltalán a bérbeadók ebben a bizonytalan helyzetben rövidebb vagy hosszabb távra tervezni, és egy stabil lábakon álló éves költségvetést összeállítani?

– Rendkívül nehéz helyzetben vannak a bérbeadók is. Például az éves lízingstratégia összeállítása során is számos bizonytalanságot kell kezelni, hiszen a bérbeadás feltételei és a piaci körülmények viszonylag rövid idő alatt változhatnak.

Kevés tranzakciót láthattunk, amelyek közül ráadásul a nagyobb volumenű megállapodások akár több éves tárgyalások eredményei és ennél fogva fenntartásokkal lehet a jelenlegi helyzet szempontjából reprezentatívnak tekinteni. A cégek többsége kivár, nehezen hoz döntést, ezért lefagyott némileg a piac, alapvetően azok lépnek, akik valamilyen objektív ok miatt nem tudják azt elhalasztani.

Az összes bérleti tranzakcióban betöltött arány viszonylatában várhatóan a hosszabbítások viszik majd a prímet, amelyek némi stabilitást hoznak a felek számára, és kevesebb plusz költséggel járnak. Pillanatnyilag a legtöbb felhasználónál nehéz a szükséges tervezési pontosággal megmondani mekkora és milyen alaprajzi elrendezésű irodaterületre lesz szükség a következő időszakban, ezért egy új iroda kiépítése nyilvánvalóan nagyobb befektetést és így nagyobb kockázatot jelent.

– Egyáltalán milyen stratégiát folytatnak jelenleg a bérbeadók?

– Ebben a hektikus helyzetben a bérbeadók két alapvető stratégiát követhetnek. Egyrészt a jelentős meglévő bérlői portfólióval rendelkező cégek számára nyilvánvalóan a legfontosabb cél a bérlők megtartása. A lejáró bérleti szerződéseknél a bérlők a jövőben szükséges munkatér nagyságát jellemzően újra gondoljak, ami komoly kihívások elé állítja a tulajdonosokat, hiszen ezeknek a irodatereknek a kívánt „méretre szabása” fizikai korlátokba ütközik. Ennek megfelelően nagyon sokrétű újratárgyalási fordulókra számítok a jövőben.

Másrészt azok a bérbeadók, akik most építik vagy adják át az irodaházukat, netalán egy nagybérlő távozása miatt megürült épületük újra bérbeadása előtt állnak, minden bizonnyal agresszív ajánlatokkal próbálják majd az amúgy is megcsappant mennyiségű tranzakcióból kivenni a részüket, hogy sikeresen feltöltsék az épületeiket.

– A CPI irodaállománya meglehetősen heterogén olyan tekintetben, hogy rendelkezik folyamatban lévő és nemrég átadott új fejlesztéssel, valamint nagyon eltérő méretű és elhelyezkedésű újra pozícionált régebbi irodaépületekkel. Hogyan lehet ezt a sokrétű portfóliót egyáltalán kezelni, vagy éppen hogyan lehet egy egységes stratégia mentén haladni?

– Teljesen különbözők az adott épület célcsoportját jelentő egyes cégek igényei, hiszen nem lehet összehasonlítani egy 80 m2-es, meglévő irodaegység és egy több ezer négyzetméteres projekt fázisban lévő bérlemény keresése során felmerülő felhasználói elvárásokat.

A pandémiás helyzetben is különböző igények jelentkeznek a bérlemény mérete tekintetében, a cég, valamint a tulajdonosi háttér szemlélete alapján. Például a nagy nemzetközi cégek egyelőre nem támogatják a dolgozóik visszatérését az irodába, vagy csak kis létszámban és nagyon szigorú feltételek mellett. Megint más cégek alkalmazottai továbbra is nagyobb arányban bejárnak a munkahelyükre. Egyelőre a felhasználói szokásokba hosszú távon velünk maradó megoldások, hogy például mennyivel kevesebb irodára lesz szükség, vagy milyen technológiai vagy éppen érintésmentes módszerek épülnek be a mindennapokba, még nem körvonalazódnak pontosan. Ráadásul ezek költségvonzata szűk keresztmetszetnek is bizonyulhat a gazdaságos megvalósíthatóság szempontjából.

– Látható-e már az épületekben az irodaterek átalakulása, megjelentek-e már az új trendek, mint például a rugalmas tér előtérbe kerülése, a kevesebb dedikált munkaállomás, a több közösség helyszín stb.?

– Még nem kristályosodott ki, hogy a sokszor hallott új trendek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. Nincsenek még markáns tendenciák, bár nyilván változik az irodai tér, mint a munkavégzés helyszíne. Véleményem szerint a valamivel osztottabb és elsősorban a speciális funkciókat kiszolgáló irodák irányába haladunk. Az is valószínűsíthető, hogy a home office aránya eltérő mértékben ugyan, de szinte biztosan minden cégnél emelkedni fog. Ezek alapján logikus következtetésnek tűnik, hogy kevesebb térre lesz szüksége a cégeknek változatlan számú munkatársat feltételezve. De az még bizonytalan, hogy ha tömegesen visszatérhetnek az alkalmazottak a munkahelyükre, az milyen formában tud majd megvalósulni és ez milyen változásokat jelent majd. Ezek a tömeges változások alakítják majd ki az új irodahasználati trendeket.

– Kik fújják a passzátszelet, vagyis kikre kell figyelnünk e tekintetben?

– Alapvetően a nagyvállalatok felhasználói trendváltozásai befolyásolják a piacot. A jelenlegi reakciók szerint náluk dominál a home office és csak szigorú feltételek mellett lehet visszatérni az irodába rendkívül korlátozott létszámban. Az irodai alaprajzok változására ebben a tekintetben egyelőre nincs markáns válasz. Egy-egy cég esetében tapasztaljuk csak, hogy már újragondolt stratégia mentén változtatják az alaprajzi elrendezést. Ezek alapján az irodában a csapatmunka, a kooperáció, vagy épp a közös ötletelés funkcióját támogató terek előretörése látszik, hiszen például a fókuszmunkát sok esetben az alkalmazott otthon is el tudja végezni. Ezzel párhuzamosan az eddig meghatározó méretű nyitott irodaterek, ahol a kollégák egymás mellett, de egyénileg végezték a munkájukat, veszítenek majd jelentőségükből, hiszen ez az a része az irodatérnek, amit hatékonyan kiválthat az otthoni munkavégzés. Az így kialakuló, minden bizonnyal kisebb összterületű irodára, a tárgyalók és a speciális munkahelyiségek dominanciája lesz jellemző.

A 2021-es év valószínűleg nagyrészt azzal telik majd, hogy a cégek többsége a meglévő, esetleg kisebb bérleményében figyeli majd, hogy a jövőben milyen trendek érvényesülnek és ez hogyan alakítja majd hosszú távon az irodatereket. Abban mindenki egyetért, hogy a home office a munkakultúra meghatározó része lett, amelynek jelentős HR-piaci hatása is van, ezért először majd a humán erőforrás-gazdálkodásban fogalmazódnak meg az új igények, amelyek később a munkaterek változásait is meghatározzák.

– A járvány miatt számos biztonsági és műszaki intézkedésről hallani, a friss levegő, a levegőszűrés, a fertőtlenítés és még sorolhatnánk egyre fontosabb lett, amely az üzemeltetőket helyezte reflektorfénybe. A bérlőmegtartás érdekében is fontos lehet az üzemeltetés, egyáltalán hogyan változik a szerepük?

– A CPI alapkoncepciója a hosszú távú bérlőmegtartásra épül. Ennek megfelelően az egészségesen diverzifikált portfóliónkban rendkívül alacsonynak mondható a fluktuáció. Mivel mi akár 10-20 évig is partneri viszonyt ápolunk a bérlőinkkel, ezért alapvető üzleti érdekünk, hogy a személyes kapcsolatokra koncentráljunk. Ez magyarázza például azt, hogy saját FM-céggel rendelkezünk, a karbantartóink a saját kollégáink, így jóval direktebb érdekeltséget és minőségi kontrollt gyakorlunk a létesítménygazdálkodási humánerőforrás fölött.

Bérlőink minden esetben a CPI egyik munkatársával tárgyalnak, legyen az bérbeadás, épület üzemeltetés, számlázás vagy karbantartás, ezáltal a piacon egyedülálló módon kompakt ügyfélkezelést valósítunk meg. A folyamatos bérlői kapcsolattartásban hiszünk, szolgáltatásaink is a felhasználói élményt helyezik előtérbe. Azt gondolom jó példája ennek, hogy a Vodafone regionális szolgáltatóközpontja 10 év után nálunk hosszabbította meg irodabérleti szerződését újabb 5 éves ciklusra egy olyan piaci környezetben, amikor sorra jelennek meg az új irodaházak a fővárosban.

A hosszabbítások aránya és jelentősége véleményem szerint növekedni fog a következő időszakban, mivel várhatóan nehezebb lesz a felszabaduló irodák feltöltése, ennél fogva a CPI stratégiája még inkább fel fog értékelődni.

Fotók: Aréna Corner - Bódis Krisztián és Balance Hall

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC