X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan tervezzünk irodaházat a 21. században? – beszélgetés Király Zoltánnal, a Tiba Studio vezető tervezőjével

2019. Április 03. Urbanisztika
A Tiba Studio tervezte a már most ikonikussá vált Telekom székházat a Hungária körúton, de emellett a Váci úton a Váci Greens irodapark is a terveik alapján valósul meg. De hogyan kell ma irodaházat tervezni, melyek az új igények, mit szeretnének a fejlesztők és a leendő bérlők? Erről beszélgettünk Király Zoltánnal, a Tiba Studio vezető tervezőjével az OfficeUP irodakonferencián.

– Hatalmas változáson ment keresztül a munkakultúra, ezzel párhuzamosan az irodaház-megoldások is átalakulnak. De hogyan változnak a megrendelői igények a tervezők számára?

– Az elmúlt években igényesebb lett a piac, igényesebbek lettek a bérlők és a beruházók is, a változásokhoz pedig mindannyian próbálunk alkalmazkodni. Az igényesebb piac és az átalakuló szemléletmód még a spekulatív irodaházak esetében is látható, hiszen a külső megjelenés, a beltartalom és a műszaki felszereltség is egyre nívósabb. Sőt, az irodaházak akár már a középületek szintjére is emelkedhetnek igényes közösségi terekkel és portálokkal, amelyekre korábban nemigen volt példa. Ez az igényesség mindenképpen újdonság, amely az új irodaházakba csábíthatja a bérlőket.

– Egy irodaház esetében milyen alapvető igényeket fogalmaznak meg a fejlesztők a tervezők felé?

– A beruházók számára lényeges, hogy az épület jól nézzen ki, vonzó ingatlan legyen, jól működjön a mindennapokban, a flexibilitás is hangsúlyos szempont. Gyakorlatilag az építésznek azt a paradoxont kell megvalósítania, hogy az épület legyen sajátos, specifikus jól látható arculattal, amely a leendő bérlőhöz/bérlőkhöz illeszkedik, miközben nem tudjuk, hogy ki lesz a leendő bérlő. A Telekom székház ilyen szempontból kivétel, hiszen BTS-fejlesztésről van szó, ellenben a spekulatív beruházásoknál nagyon rugalmasnak kell lenni, hogy az elkészült ház sokféle bérlőt be tudjon fogadni, és többféle irodakialakítást meg lehessen valósítani a falak között. Olyan jól strukturálható tereket kell tervezni, amely egyrészt önmagában is látványos, élhető, másrészt markáns közösségi zónák jöhessenek létre, harmadrészt pedig a bérlői területek nagyon rugalmasak és kiszolgálók legyenek a változó bérlői elképzelések szerint.

– Ezek szerint az épület struktúrája a hangsúlyos elem a tervezésnél, de hogyan lehet az esztétikai minőséget megteremteni, hiszen az nagyon véleményes, ízlések és pofonok ahogy mondani szoktuk?

– Az esztétikum nem különösebben hangsúlyos aspektus egy fejlesztés kapcsán, nagyon nehéz olyan épületet létrehozni, amely mindenkinek tetszik, hiszen ez nagyon szubjektív tényező. A beruházás fókuszában a profittermelő képesség áll, vagyis a cash flow szempontjából működőképes termék jöjjön létre, amely később bérbeadás vagy értékesítés vonatkozásában teljesíti a fejlesztői várakozásokat.

– Sokszor beszélünk az ikonikus, landmark épületekről. Budapesten is egy-egy épület esetében szóba kerülnek ezek a kifejezések. De reális esélyként felmerülhet-e, hogy Budapesten is olyan léptékben és volumenben szülessenek ikonikus épületek, mint Amerika metropoliszaiban, Londonban vagy a világ más emblematikus helyszínein?

– Magyarországon is megjelennek ikonikus épületek, hiszen itt van mindjárt a szóban forgó Telekom székház. A kérdést átfogóbban szemlélve nem lehet mindenhol ikonikus épületet elhelyezni, mert nincs annyi lokáció, amely ezt elbírná, illetve, ha csak ikonikus épületekből állna egy nagyváros, akkor szétesne a városszövet.

A Telekom székház például nagyon jó helyen található, Budapest keleti városkapuja, ha valaki repülőn érkezik a magyar fővárosba, akkor a gyorsforgalmi úton haladva a belváros irányába, gyakorlatilag a székház az első olyan ingatlan, amely már a nagyvárost jelképezi. Az irodakomplexum a stadionnal együtt olyan csomóponttá válik, amely egy ikonikus megérkezési pont a látogatók számára. Míg a Váci úti irodafolyosón inkább egy jó mestermunkára van szükség, amely az ottani épületállományhoz illeszkedik.

– Miben rejlik a Telekom székház esetében az ikonikusság fogalma, miben nyilvánul meg?

– Mi építészként nagyon nagy léptékskálán gondolkodunk, attól lesz ikonikus egy épület, ha a városépítészeti megjelenéstől kezdve a legutolsó falburkolat kiosztásig nagyon jó építészeti minőséget képvisel. Ehhez kapcsolódik a helyszín, amit már említettem, hiszen a Hungária körútnak ez a szakasza egy kiemelt pozíciót biztosít a székháznak. Itt minden szempontot figyelembe tudtunk venni, városépítészeti szemmel és a legapróbb részletekig is minőséget képvisel az épület.

– A Tiba Studio működött közre a régi Divatcsarnok, a Párisi Nagyáruház tervezésében is. Mi a különbség egy műemlék épület és egy vadonatúj beruházás között?

– Nehéz összehasonlítani a két épületet, hiszen a Divatcsarnok egy műemlék felújítási és bővítési projektként valósult meg, míg a székház egy teljesen új épület. A Párisi Nagyáruház fejlesztése spekulatív alapon zajlott, a Telekom esetében pedig kifejezetten nagyon pontos és nagyon jól körülírt igényekkel találkoztunk, amelyeket a megrendelő éveken át készített elő, és ezt a tervet versenyeztette meg a piacon. A műszaki tartalom és az elvárások nagyon konkrétak voltak, és minél konkrétabb az igény, annál konkrétabban lehet építészeti válaszokat adni. A nagyon magas szinten zajló tervezést már könnyebb volt hozzáadott értékekkel kiegészíteni, mint például a nagy pillérsor, amely már szinte középület szintjére emeli a komplexumot. De itt kell megemlíteni, hogy ezekre a plusz értékekre a beruházó is nyitott volt.

– Van-e az építészek számára visszacsatolás, vagyis mikor az épület elkészül, akkor az építészek visszatérnek-e a „tett helyszínére”, hogy megtekintsék: vajon működnek-e a terek, működik-e maga az épület a mindennapokban?

– Épületlátogatás keretein belül vissza szoktunk térni az általunk tervezett ingatlanokba, a Telekom székház esetében egy kisebb terület irodakiépítését bonyolítjuk le jelenleg is. Mi fontosnak tartjuk ezt, így például a másik nagy projektünk esetében a Váci úton is folyamatosan jelen vagyunk. 2009-ben indult a Váci Greens irodapark megvalósítása, azóta már négy ház megépült, illetve újabb kettő is jól halad, oda is folyamatosan visszajárunk, vizsgáljuk: hogyan alakultak a közterek, a magánterek és a közös csarnokok.

– Ha már a Váci Greens szóba került, ott mi volt a legnagyobb nehézség, hiszen valójában egy munkahelyi kampusz formálódik, miközben egy nagyon forgalmas sugárútról beszélünk?

– A Telekom székház egy fejlesztő modell alapján készült el, ahol az udvarok köré szerveztük az épületet, a Váci Greens esetében szintén udvaros házak épültek, de kampusz-jelleggel elszórva, a házak között pedig városi köztér-sor alakult ki sok kerttel, rekreációs és zöldfelülettel. A komplexitás mellett a legnagyobb kihívás az volt, hogy a Váci úti irodatengellyel párhuzamosan ki tudjunk építeni egy gyalogos sétányt, amely helyenként csökkentett gépkocsiforgalmú, vagyis egy jó életminőséget tudjunk biztosítani a kampusz irodaházaiban dolgozóknak.

Az utolsó két épület megvalósításával, illetve az OTP fejlesztésével a terület északi részén a gyalogos sétány teljesen kiépül egy-két éven belül a Rákos pataktól egészen a Duna Plazával szembeni Madarász utcai kórházig. A sétány a Rákos pataktól a Fiastyúk utcáig már elkészült, teljesen jól működik. Ha napközben ott járunk, tele van a tér. A GE – mint a kampusz legnagyobb bérlője – is magáénak érzi a beruházást, amit jól jelez, hogy a tér nemrég alapítójukról, Edisonról kapta meg új nevét.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan tervezzünk irodaházat a 21. században? – beszélgetés Király Zoltánnal, a Tiba Studio vezető tervezőjével

A Tiba Studio tervezte a már most ikonikussá vált Telekom székházat a Hungária körúton, de emellett a Váci úton a Váci Greens irodapark is a terveik alapján valósul meg. De hogyan kell ma irodaházat tervezni, melyek az új igények, mit szeretnének a fejlesztők és a leendő bérlők? Erről beszélgettünk Király Zoltánnal, a Tiba Studio vezető tervezőjével az OfficeUP irodakonferencián.

– Hatalmas változáson ment keresztül a munkakultúra, ezzel párhuzamosan az irodaház-megoldások is átalakulnak. De hogyan változnak a megrendelői igények a tervezők számára?

– Az elmúlt években igényesebb lett a piac, igényesebbek lettek a bérlők és a beruházók is, a változásokhoz pedig mindannyian próbálunk alkalmazkodni. Az igényesebb piac és az átalakuló szemléletmód még a spekulatív irodaházak esetében is látható, hiszen a külső megjelenés, a beltartalom és a műszaki felszereltség is egyre nívósabb. Sőt, az irodaházak akár már a középületek szintjére is emelkedhetnek igényes közösségi terekkel és portálokkal, amelyekre korábban nemigen volt példa. Ez az igényesség mindenképpen újdonság, amely az új irodaházakba csábíthatja a bérlőket.

– Egy irodaház esetében milyen alapvető igényeket fogalmaznak meg a fejlesztők a tervezők felé?

– A beruházók számára lényeges, hogy az épület jól nézzen ki, vonzó ingatlan legyen, jól működjön a mindennapokban, a flexibilitás is hangsúlyos szempont. Gyakorlatilag az építésznek azt a paradoxont kell megvalósítania, hogy az épület legyen sajátos, specifikus jól látható arculattal, amely a leendő bérlőhöz/bérlőkhöz illeszkedik, miközben nem tudjuk, hogy ki lesz a leendő bérlő. A Telekom székház ilyen szempontból kivétel, hiszen BTS-fejlesztésről van szó, ellenben a spekulatív beruházásoknál nagyon rugalmasnak kell lenni, hogy az elkészült ház sokféle bérlőt be tudjon fogadni, és többféle irodakialakítást meg lehessen valósítani a falak között. Olyan jól strukturálható tereket kell tervezni, amely egyrészt önmagában is látványos, élhető, másrészt markáns közösségi zónák jöhessenek létre, harmadrészt pedig a bérlői területek nagyon rugalmasak és kiszolgálók legyenek a változó bérlői elképzelések szerint.

– Ezek szerint az épület struktúrája a hangsúlyos elem a tervezésnél, de hogyan lehet az esztétikai minőséget megteremteni, hiszen az nagyon véleményes, ízlések és pofonok ahogy mondani szoktuk?

– Az esztétikum nem különösebben hangsúlyos aspektus egy fejlesztés kapcsán, nagyon nehéz olyan épületet létrehozni, amely mindenkinek tetszik, hiszen ez nagyon szubjektív tényező. A beruházás fókuszában a profittermelő képesség áll, vagyis a cash flow szempontjából működőképes termék jöjjön létre, amely később bérbeadás vagy értékesítés vonatkozásában teljesíti a fejlesztői várakozásokat.

– Sokszor beszélünk az ikonikus, landmark épületekről. Budapesten is egy-egy épület esetében szóba kerülnek ezek a kifejezések. De reális esélyként felmerülhet-e, hogy Budapesten is olyan léptékben és volumenben szülessenek ikonikus épületek, mint Amerika metropoliszaiban, Londonban vagy a világ más emblematikus helyszínein?

– Magyarországon is megjelennek ikonikus épületek, hiszen itt van mindjárt a szóban forgó Telekom székház. A kérdést átfogóbban szemlélve nem lehet mindenhol ikonikus épületet elhelyezni, mert nincs annyi lokáció, amely ezt elbírná, illetve, ha csak ikonikus épületekből állna egy nagyváros, akkor szétesne a városszövet.

A Telekom székház például nagyon jó helyen található, Budapest keleti városkapuja, ha valaki repülőn érkezik a magyar fővárosba, akkor a gyorsforgalmi úton haladva a belváros irányába, gyakorlatilag a székház az első olyan ingatlan, amely már a nagyvárost jelképezi. Az irodakomplexum a stadionnal együtt olyan csomóponttá válik, amely egy ikonikus megérkezési pont a látogatók számára. Míg a Váci úti irodafolyosón inkább egy jó mestermunkára van szükség, amely az ottani épületállományhoz illeszkedik.

– Miben rejlik a Telekom székház esetében az ikonikusság fogalma, miben nyilvánul meg?

– Mi építészként nagyon nagy léptékskálán gondolkodunk, attól lesz ikonikus egy épület, ha a városépítészeti megjelenéstől kezdve a legutolsó falburkolat kiosztásig nagyon jó építészeti minőséget képvisel. Ehhez kapcsolódik a helyszín, amit már említettem, hiszen a Hungária körútnak ez a szakasza egy kiemelt pozíciót biztosít a székháznak. Itt minden szempontot figyelembe tudtunk venni, városépítészeti szemmel és a legapróbb részletekig is minőséget képvisel az épület.

– A Tiba Studio működött közre a régi Divatcsarnok, a Párisi Nagyáruház tervezésében is. Mi a különbség egy műemlék épület és egy vadonatúj beruházás között?

– Nehéz összehasonlítani a két épületet, hiszen a Divatcsarnok egy műemlék felújítási és bővítési projektként valósult meg, míg a székház egy teljesen új épület. A Párisi Nagyáruház fejlesztése spekulatív alapon zajlott, a Telekom esetében pedig kifejezetten nagyon pontos és nagyon jól körülírt igényekkel találkoztunk, amelyeket a megrendelő éveken át készített elő, és ezt a tervet versenyeztette meg a piacon. A műszaki tartalom és az elvárások nagyon konkrétak voltak, és minél konkrétabb az igény, annál konkrétabban lehet építészeti válaszokat adni. A nagyon magas szinten zajló tervezést már könnyebb volt hozzáadott értékekkel kiegészíteni, mint például a nagy pillérsor, amely már szinte középület szintjére emeli a komplexumot. De itt kell megemlíteni, hogy ezekre a plusz értékekre a beruházó is nyitott volt.

– Van-e az építészek számára visszacsatolás, vagyis mikor az épület elkészül, akkor az építészek visszatérnek-e a „tett helyszínére”, hogy megtekintsék: vajon működnek-e a terek, működik-e maga az épület a mindennapokban?

– Épületlátogatás keretein belül vissza szoktunk térni az általunk tervezett ingatlanokba, a Telekom székház esetében egy kisebb terület irodakiépítését bonyolítjuk le jelenleg is. Mi fontosnak tartjuk ezt, így például a másik nagy projektünk esetében a Váci úton is folyamatosan jelen vagyunk. 2009-ben indult a Váci Greens irodapark megvalósítása, azóta már négy ház megépült, illetve újabb kettő is jól halad, oda is folyamatosan visszajárunk, vizsgáljuk: hogyan alakultak a közterek, a magánterek és a közös csarnokok.

– Ha már a Váci Greens szóba került, ott mi volt a legnagyobb nehézség, hiszen valójában egy munkahelyi kampusz formálódik, miközben egy nagyon forgalmas sugárútról beszélünk?

– A Telekom székház egy fejlesztő modell alapján készült el, ahol az udvarok köré szerveztük az épületet, a Váci Greens esetében szintén udvaros házak épültek, de kampusz-jelleggel elszórva, a házak között pedig városi köztér-sor alakult ki sok kerttel, rekreációs és zöldfelülettel. A komplexitás mellett a legnagyobb kihívás az volt, hogy a Váci úti irodatengellyel párhuzamosan ki tudjunk építeni egy gyalogos sétányt, amely helyenként csökkentett gépkocsiforgalmú, vagyis egy jó életminőséget tudjunk biztosítani a kampusz irodaházaiban dolgozóknak.

Az utolsó két épület megvalósításával, illetve az OTP fejlesztésével a terület északi részén a gyalogos sétány teljesen kiépül egy-két éven belül a Rákos pataktól egészen a Duna Plazával szembeni Madarász utcai kórházig. A sétány a Rákos pataktól a Fiastyúk utcáig már elkészült, teljesen jól működik. Ha napközben ott járunk, tele van a tér. A GE – mint a kampusz legnagyobb bérlője – is magáénak érzi a beruházást, amit jól jelez, hogy a tér nemrég alapítójukról, Edisonról kapta meg új nevét.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC