X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hová tűntek a szocializmus kirakatmárkái?

2017. December 26. Retail
A karácsonyi időszak nem csak kiemelt ünnep, hanem a kiskereskedelem és a fogyasztói társadalom egyik csúcseseménye is. Mi most úgy ünnepeljük meg, hogy a szocialista időszak legendás márkáinak történetét elevenítjük fel. Mert akárhogy is történt, akkoriban is volt kiskereskedelem.

A korszak nagy állami vállalatai közé sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül a Vasedényt, a Röltexet, az Óra-Ékszert, az Aranypókot, az Ofotértet, a Gelkát, az Ezermestert, a Keravillt vagy éppen a Patyolatot. Van, amelyik korábban, van, amelyik később múlt ki, sőt, egy-két márka mind a mai napig dacol a globális kiskereskedelem nagyágyúival, vagy éppen egy nagy nemzetközi vállalatcsoport része lett. Az majd a történészek dolga lesz kimutatni, hogy ezek a márkák életképesek lettek volna-e hosszú távon, ha nem gazdasági és politikai kalandorok kezébe kerülnek, hanem mondjuk olyanok kapták volna meg, akik értenek is a kiskereskedelemhez.

A Keravillt 1950-ben alapították, és valószínűleg nem sokan tudják ebben az országban, hogy ez a Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat rövidítése. Jó néhány évtizeddel később, az 1980-as években építették ki a márka bolthálózatát. A rendszerváltás után egy tőkeerős tulajdonoshoz, a Fotex-csoporthoz került, ám megfelelő stratégia és fejlesztés híján nem bírta a versenyt az elektromos készülékek piacán.

Az elmúlás lassan következett be, hiszen a több tucat üzletből álló boltláncot folyamatosan karcsúsították, a vidéki hálózatot pedig szinte teljesen leépítették, mikor 2004-ben eljött a vég. Az ezredforduló idején a 43 üzletből már csak 15 maradt. A Fotex Rt. akkori közleménye pedig a végről szemet gyönyörködtető eufemizmus: „a műszaki cikk kiskereskedelem piacára belépett kereskedelmi többletkapacitások kereslet szétterítő hatásával egyidejűleg jelentkező árverseny hatásaként a műszaki cikkek kiskereskedelme gazdaságosan nem folytatható”. Értjük, nem?

A Gelka, vagy teljes nevén Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat 1960-ban jött létre, és a szocialista időszakban javította a kütyüket, háztartási gépeket és eszközöket, és mivel „népi” termékekről volt szó, így aztán bőven akadt dolga az évtizedek alatt. A márkaszervizeket helyettesítve minden műszaki cikket kezelésbe vettek, a nyolcvanas években már 8 ezer munkatárs dolgozott a cégnek, összesen 350 egység működött szerte az országban.

1983-ban a Gelka-szervizek túlnyomó többsége kisvállalattá alakult, míg kisebb részük továbbra is a Gelka keretén belül működött. A vállalat összlétszáma 1987-re 2500 főre, fiókjainak száma 50-re csökkent. Aztán a rendszerváltás itt sem kegyelmezett, a nagy adósság miatt 1993-ban az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) döntése nyomán a nagyvállalati státusza megszűnt, és kisvállalatok hálózataként működött tovább, így a felszámolás után az egyes egységeket az ott dolgozók tovább üzemeltették.

A Patyolatot 1948-ban alapították Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalat néven, hogy fehérnemű tisztítását, javítását, kölcsönzését, továbbá ruhák és kelmék festését és vegytisztítását végezze. Szép lassan terjeszkedtek, vidéken is megvetették a lábukat, így a felvevőhelyek száma 1987-ben már 1200 volt országszerte, ezen kívül csaknem 200 vegytisztító szalon is működött a fénykorban. A vállalat 1985-től hat önálló leányvállalatot alapított, majd jött a rendszerváltás utáni szokásos vadprivatizáció, hogy a földbe döngölje ezt a márkát is. A korábbi Patyolat leányvállalatok közül a Harmat Textiltisztító Kft. használja tovább a Patyolat márkanevet.

Az Aranypók hosszú története még az első világháború utáni időkre nyúlik vissza, hiszen Fekete Jenő üzlettársával még 1924-ben alapította meg a Guttmann-Fekete Budapest harisnya- és kötöttárugyárat Óbudán, amelynek első boltját a Rákóczi úton nyitották meg „Pók” néven. Az ötvenes években aztán államosították a Pók-üzleteket, amelyek végül a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalathoz kerültek.

A név azonban nem veszett le, sőt, kibővült, így 1973-tól kezdve nevezték az üzleteket Aranypóknak, amely a hetvenes években több mint 30 boltot működtetett. A rendszerváltozás hajnalán a hálózat a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében részben dolgozói tulajdonba került. Egészen sokáig üzemeltek a boltjaik, aztán radikális útra léptek a tulajdonosok, hiszen a 19 Aranypók üzlet közül 15 eltűnt, a megmaradó négyet pedig a dolgozók franchise rendszerben működtették tovább.

A Vasedény is rizikós pályára állt a rendszerváltás után, de ezt már szinte mondanunk sem kell, hiszen 1996-ban egy befektetői csoport Vasedény Trade Kft. néven megvette az üzlethálózatot. Majd 2000-ben a cég vezetése bérbe adta az üzleteket, ekkor került képbe a Vasedény-Falko Kft., amely először öt üzlet működtetési jogát vette meg. Később stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is él és virul.

1950-ben alapították Röltex-et, amely a rövidáru-féleségekre és lakástextíliákra specializálódott. A hálózat jól meg is volt a rendszerváltás hajnaláig, majd az 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult. Aztán ide-oda vándoroltak a részvények, míg végül a dicstelen véget ért Kordax Rt. lett a tulajdonos. Pénz nem volt, fejlesztés nuku, aztán az APEH hátralék címén lefoglalta a Kordax részvényeinek jelentős részét. A márka azonban túlélte, ma tíz budapesti helyszínen működnek boltjaik.

Az Ofotért 1949 óta működik Magyarországon, amely sikeresen túlélte a rendszerváltást is, majd a Fotex ezt a márkát is bezsebelte 1992-ben a privatizáció időszakában, amikor 51%-ot vásárolt meg, így több mint száz üzlet bérleti joga vándorolt az új tulajhoz. Aztán véget értek a vadkapitalista idők, és ma már a GrandVision, vagyis a világ egyik legnagyobb optikai vállalata viszi a csaknem 100 üzletet.

Képek: fortepan

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hová tűntek a szocializmus kirakatmárkái?

A karácsonyi időszak nem csak kiemelt ünnep, hanem a kiskereskedelem és a fogyasztói társadalom egyik csúcseseménye is. Mi most úgy ünnepeljük meg, hogy a szocialista időszak legendás márkáinak történetét elevenítjük fel. Mert akárhogy is történt, akkoriban is volt kiskereskedelem.

A korszak nagy állami vállalatai közé sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül a Vasedényt, a Röltexet, az Óra-Ékszert, az Aranypókot, az Ofotértet, a Gelkát, az Ezermestert, a Keravillt vagy éppen a Patyolatot. Van, amelyik korábban, van, amelyik később múlt ki, sőt, egy-két márka mind a mai napig dacol a globális kiskereskedelem nagyágyúival, vagy éppen egy nagy nemzetközi vállalatcsoport része lett. Az majd a történészek dolga lesz kimutatni, hogy ezek a márkák életképesek lettek volna-e hosszú távon, ha nem gazdasági és politikai kalandorok kezébe kerülnek, hanem mondjuk olyanok kapták volna meg, akik értenek is a kiskereskedelemhez.

A Keravillt 1950-ben alapították, és valószínűleg nem sokan tudják ebben az országban, hogy ez a Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat rövidítése. Jó néhány évtizeddel később, az 1980-as években építették ki a márka bolthálózatát. A rendszerváltás után egy tőkeerős tulajdonoshoz, a Fotex-csoporthoz került, ám megfelelő stratégia és fejlesztés híján nem bírta a versenyt az elektromos készülékek piacán.

Az elmúlás lassan következett be, hiszen a több tucat üzletből álló boltláncot folyamatosan karcsúsították, a vidéki hálózatot pedig szinte teljesen leépítették, mikor 2004-ben eljött a vég. Az ezredforduló idején a 43 üzletből már csak 15 maradt. A Fotex Rt. akkori közleménye pedig a végről szemet gyönyörködtető eufemizmus: „a műszaki cikk kiskereskedelem piacára belépett kereskedelmi többletkapacitások kereslet szétterítő hatásával egyidejűleg jelentkező árverseny hatásaként a műszaki cikkek kiskereskedelme gazdaságosan nem folytatható”. Értjük, nem?

A Gelka, vagy teljes nevén Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat 1960-ban jött létre, és a szocialista időszakban javította a kütyüket, háztartási gépeket és eszközöket, és mivel „népi” termékekről volt szó, így aztán bőven akadt dolga az évtizedek alatt. A márkaszervizeket helyettesítve minden műszaki cikket kezelésbe vettek, a nyolcvanas években már 8 ezer munkatárs dolgozott a cégnek, összesen 350 egység működött szerte az országban.

1983-ban a Gelka-szervizek túlnyomó többsége kisvállalattá alakult, míg kisebb részük továbbra is a Gelka keretén belül működött. A vállalat összlétszáma 1987-re 2500 főre, fiókjainak száma 50-re csökkent. Aztán a rendszerváltás itt sem kegyelmezett, a nagy adósság miatt 1993-ban az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) döntése nyomán a nagyvállalati státusza megszűnt, és kisvállalatok hálózataként működött tovább, így a felszámolás után az egyes egységeket az ott dolgozók tovább üzemeltették.

A Patyolatot 1948-ban alapították Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalat néven, hogy fehérnemű tisztítását, javítását, kölcsönzését, továbbá ruhák és kelmék festését és vegytisztítását végezze. Szép lassan terjeszkedtek, vidéken is megvetették a lábukat, így a felvevőhelyek száma 1987-ben már 1200 volt országszerte, ezen kívül csaknem 200 vegytisztító szalon is működött a fénykorban. A vállalat 1985-től hat önálló leányvállalatot alapított, majd jött a rendszerváltás utáni szokásos vadprivatizáció, hogy a földbe döngölje ezt a márkát is. A korábbi Patyolat leányvállalatok közül a Harmat Textiltisztító Kft. használja tovább a Patyolat márkanevet.

Az Aranypók hosszú története még az első világháború utáni időkre nyúlik vissza, hiszen Fekete Jenő üzlettársával még 1924-ben alapította meg a Guttmann-Fekete Budapest harisnya- és kötöttárugyárat Óbudán, amelynek első boltját a Rákóczi úton nyitották meg „Pók” néven. Az ötvenes években aztán államosították a Pók-üzleteket, amelyek végül a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalathoz kerültek.

A név azonban nem veszett le, sőt, kibővült, így 1973-tól kezdve nevezték az üzleteket Aranypóknak, amely a hetvenes években több mint 30 boltot működtetett. A rendszerváltozás hajnalán a hálózat a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében részben dolgozói tulajdonba került. Egészen sokáig üzemeltek a boltjaik, aztán radikális útra léptek a tulajdonosok, hiszen a 19 Aranypók üzlet közül 15 eltűnt, a megmaradó négyet pedig a dolgozók franchise rendszerben működtették tovább.

A Vasedény is rizikós pályára állt a rendszerváltás után, de ezt már szinte mondanunk sem kell, hiszen 1996-ban egy befektetői csoport Vasedény Trade Kft. néven megvette az üzlethálózatot. Majd 2000-ben a cég vezetése bérbe adta az üzleteket, ekkor került képbe a Vasedény-Falko Kft., amely először öt üzlet működtetési jogát vette meg. Később stabilizálták a márkát, és hat budapesti üzletből és egy webshopból álló hálózatot alakítottak ki, amely ma is él és virul.

1950-ben alapították Röltex-et, amely a rövidáru-féleségekre és lakástextíliákra specializálódott. A hálózat jól meg is volt a rendszerváltás hajnaláig, majd az 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult. Aztán ide-oda vándoroltak a részvények, míg végül a dicstelen véget ért Kordax Rt. lett a tulajdonos. Pénz nem volt, fejlesztés nuku, aztán az APEH hátralék címén lefoglalta a Kordax részvényeinek jelentős részét. A márka azonban túlélte, ma tíz budapesti helyszínen működnek boltjaik.

Az Ofotért 1949 óta működik Magyarországon, amely sikeresen túlélte a rendszerváltást is, majd a Fotex ezt a márkát is bezsebelte 1992-ben a privatizáció időszakában, amikor 51%-ot vásárolt meg, így több mint száz üzlet bérleti joga vándorolt az új tulajhoz. Aztán véget értek a vadkapitalista idők, és ma már a GrandVision, vagyis a világ egyik legnagyobb optikai vállalata viszi a csaknem 100 üzletet.

Képek: fortepan

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC