X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

2030-ban így lesz Budapest okos és intelligens város!

2017. Május 02. Urbanisztika
A Fővárosi Közgyűlés idén januárban fogadta el a Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe tanulmányt, amely egy átfogó keretrendszer az élhetőbb város megteremtésére. Meglehetősen sokrétű anyag, ezért most csupán arra vállalkozhatunk, hogy néhány fontosabb elemét bemutassuk.

Smart Budapest

A Smart Budapest jövőkép célja, hogy egységes keretrendszert adjon a Főváros különböző „okos város” fejlesztéseinek. Az anyagot Finta Sándor építészeti és városfejlesztési igazgató, Barta Zsombor fenntarthatósági vezető és a HuGBC elnöke, valamint Balogh Samu Márton készítette. A Fővárosi Közgyűlés 2013-ban fogadta el a Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepciót, amelyhez illeszkedik ez az új smart stratégia.

Persze tisztázni kell, hogy mi az az okos város. Az eredeti megközelítés szerint a digitális technológiák alkalmazásával növelhető a városi szolgáltatások hatékonysága és kényelme, illetve csökkenthető az üzemzavarok és balesetek száma. Az okos város fogalma mára kibővült, olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek a városi életminőség javítását célozzák meg. A digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság az okos város koncepciók szerves részévé vált.

Hat stratégiai területet határoztak meg a Smart Budapest tanulmányban: a főváros a nemzetközi innováció egyik központja, ezáltal a tudástranszfer célpontja legyen; az erőforrások és a keletkező hulladék fenntartható felhasználásával óvja környezetét; fenntartható, a város élhetőségét növelő mobilitási rendszert hozzon létre; a XXI. század környezeti és technológiai változásaira válaszolni képes város legyen; az emberek nyitott és együttműködő társadalomban éljenek; illetve a fenntartható és helyi gazdaság fejlesztésére alapozva fejlődjön tovább.

Innovatív város

A XXI. században az innovációban élenjáró okos városok válnak a legsikeresebbekké. Budapest akkor tud vezető várossá válni, ha képes lesz az oktatás és a kutatás terén nemzetközi jelentőségre szert tenni, egyszóval tudásközponttá válni. A cél, hogy Budapest a nemzetközi kutatási programokon keresztül széles körben elismert kutatási központ legyen. Egy Okos Város Központ létrehozása az innovatív vállalkozások támogatásában is segíthet. Jó példa a magánfejlesztők és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésére az egykori Óbudai Gázgyár területén létrejött kutatás-fejlesztési központ, a Graphisoft Park.

A smart városokban az integrált városüzemeltetés az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás egyik alapja. Említsünk meg egy egyszerű kis példát. A Fővárosi Vízművek, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Design Terminál együttműködésével megvalósult Ivócsap projekt során a tűzcsapokat az eredeti tűzbiztonsági funkció sérülése nélkül alakították át ivókutakká. Még sok-sok ilyen helyi kezdeményezésből állhat össze az élhető környezet Budapesten.

Környezetbarát energetika

Budapest energetikai folyamatait fenntarthatóbbá kell tenni, valamint a hulladékgazdálkodásban az erőforrásokat újrahasznosító szemléletet kell meghonosítani. A már említett Budapest 2030 program alapján a cél mind az egy főre jutó, mind az összesített energiafogyasztás 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva. Persze mivel az ingatlanállomány jelentős része magántulajdonban van, ezért a Főváros alapvetően felvilágosító programokkal járulhat hozzá a jobb eredményekhez.

Az elavult világítótestek korszerű, pl. LED-es berendezésekre való cseréjének folytatásával hosszabb élettartam és jelentős energiamegtakarítás érhető el a köz- és díszvilágítás terén. 2030-ig a lámpatestek mintegy 40%-ára kiterjedő korszerűsítés lehetőséget nyújt az okos város funkciók széleskörű telepítéséhez elengedhetetlen alapinfrastruktúra, az ún. smart city enabler hálózat (stb. internetelérés) kiépítésére is. A közüzemi fogyasztók folyamatos és automatikus mérését lehetővé tevő intelligens rendszert kell kialakítani, így hatékonyabbá válhat a közszolgáltatások működtetése.

A Budapest 2030 alapján cél a CO2-kibocsátás értékének 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva. Előtérbe kerülhetnek az alternatív meghajtású járművek, de fontos a tömegközlekedés optimalizálása: a forgalomnak megfelelően kell a járművek sűrűségét biztosítani. Emellett lényeges a távfűtés ösztönzése, sok esetben szigetüzemek gátolják a széleskörű elérést, ezek megszüntetése mellett a Belvárosban is ezt a környezetbarát fűtésmódot kellene erősíteni.

Létre kell hozni Budapest megújuló energia potenciál térképét, ezután a kisméretű erőműveket be kell kapcsolni a hálózatba. A városüzemeltetés különböző területein keletkező mellék- és végtermékek alternatív erőforrásként kell használni. A termálvizek mellett a szennyvíz is alkalmas energetikai hasznosításra, a tisztítatlan szennyvízből hőenergia nyerhető ki, a már tisztított szennyvíz mozgási energiájával pedig villamos energia állítható elő. A hulladékválogatás hatékonyságát is növelni kell, például általánosan elérhető szolgáltatás lehetne a használt tárgyak, bútorok rendezett cseréje, újbóli felhasználása.

Közlekedés

Széles és biztonságos gyalogosfelületeket kell kialakítani, valamint az akadálymentesített környezetet kell fejleszteni. Az összefüggő kerékpáros főhálózat és az átjárható alaphálózat kialakítását folytatni kell. A kerékpárok szállítását lehetővé tevő járművek és utazási szabályzat alkalmazása szintén fontos cél. A MOL Bubi közbringa rendszert bővíteni kell.

2030-ra akadálymentes és zéró vagy alacsony kibocsátású járműveket kell biztosítani minden vonalon. Javasolt az időalapú díjfizetés, az elektronikus jegyrendszer és a teljes körű tarifaközösség kialakítása az agglomerációs térség teljes területén, valamint a regionális járatok integrálása a FUTÁR rendszerbe. Igényalapú közlekedéstervezés a valós utazási szokások alapján.

Az elektromos üzemű gépjárművek elterjedését kell segíteni töltőrendszerrel, ösztönző (pl. parkolási és behajtási) szabályozással. A közösségi közlekedésbe integrált autómegosztó rendszer kialakítása szintén teendő, az önvezető autók közlekedésére való felkészülés megkezdése sem várhat tovább. A belváros közúti tehermentesítése a hiányzó infrastruktúra megépítésével és adminisztrációs eszközökkel szintén régi téma. Ide tartozik a lakóterületek egységes védelme csökkentett sebességű övezetek kialakításával.

A city logisztika területén is van mit tenni: a belvárosban dedikált rakodási pontok kialakítása az áruszállítás számára. A turistabuszok közlekedésének egységes szabályozása, a belvárosba való belépések számának csökkentése, ezzel összhangban területi alapú, különböző időtartamú várakozóhelyek kialakítása.

Zöld területek

A zöldterületeket növelni kell alternatív megoldásokkal, a Dunát be kell kapcsolni a városi vérkeringésbe, hogy emelkedjen a budapesti közterek élhetősége és színvonala. További célok: a zöldfelületi arány megfelelő jogi szabályozása, a fák és fasorok védelmének megerősítése, zöld- és szabadidős területek kialakítása foghíjtelkek és barnamezős területek időszakos hasznosításával, zöldtetők és zöldhomlokzatok létesítése, illetve egységes budapesti zöldkataszter létrehozása. Vízparti szabadidős zónák kialakításával, úszó szabadidős és vendéglátó egységek számának és színvonalának emelésével a folyó az életünk része lehet.

Klímaváltozás

A globális klímaváltozás érezhető hatásait kizárólag helyi eszközökkel nem lehet megváltoztatni, így szükséges a megváltozott körülményekhez való adaptáció. A klíma-adaptív várostervezés feladata a klímaváltozás hatásainak várostervezési eszközökkel való csökkentése, ennek részeként a fenntartható csapadékkezelés kialakítása és a városi hősziget-hatás enyhítése.

Teendők: csapadékvíz ingatlanokon történő megfogása és hasznosítása, támogatási rendszer kidolgozása a vízvisszatartási rendszerek alkalmazóinak, valamint a csapadékvíz elvezető infrastruktúra fejlesztése, a lefolyás lassítása és alternatív megoldások alkalmazása (pl. vízáteresztő burkolatok, közterületi tározók).

A városi hősziget-hatás enyhítése is alapvető cél: jobb átszellőzést biztosító, lazább beépítésű fejlesztések/rehabilitáció, a szélcsatornák megóvása. Számos teendő adódik: aktív zöldfelületi arány növelése, zöldtetők, zöldhomlokzatok kialakítása és fasorok telepítése, különösen a sűrűn beépített, nagyvárosias területeken. A városi zöldfelületek növelése, új vízfelületek kialakítása, illetve a burkolt felületek arányának csökkentése és „hűvösebb” burkolatok alkalmazása válaszulehet a klímaváltozásra.

Társadalmi nyilvánosság

Egységes önkormányzati adatbázist kell létrehozni: egységes információszolgáltatás és ügyintézés a fővárosi önkormányzati cégeknél és intézményeknél. A városfejlesztés aktuális ügyeit érintő hatásos véleményformálási lehetőséget kell biztosítani a lakosság számára. A Városháza tömbjének megújítása és megnyitása is szükséges lépés, mindemellett a fővárosi közszolgáltatások befogadó jellegét erősíteni kell.

A városi sokszínűség megőrzése is fontos cél, ugyanis a dzsentrifikáció kihívás elé állítja Budapestet is. A jelenség során egy-egy városrész felértékelődése következtében a korábban ott élő társadalmi csoportok elhagyni kényszerülnek azt. A hátrányos helyzetű embereket célzottan és közvetlenül elérő, speciális problémáikra érzékeny szolgáltatásokat kell indítani. A dzsentrifikáció mérséklésének legfontosabb eszköze egy széleskörű önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása. Emellett a helyi közösségek tudatos fellépése is sokat jelenthet e területen.

Fenntartható gazdaság

Itt is számos lehetőség adódik – pl. az üresen álló üzlethelyiségek hasznosítása a kezdő vállalkozások számára –, most a 2015-ben elkészült - Budapest rozsdaövezeteit felmérő - Barnamező-katasztert emeljük ki. A kataszter alapján készülő online adatbázis interaktív módon nyújt támogatást az üresen álló ingatlanok hasznosításának elősegítésére. A beruházók könnyebben találhatják meg a céljaiknak megfelelő helyszíneket. Egy ilyen adatbázis segíti a város tartalékaival való tudatos és hatékony gazdálkodást.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

2030-ban így lesz Budapest okos és intelligens város!

A Fővárosi Közgyűlés idén januárban fogadta el a Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe tanulmányt, amely egy átfogó keretrendszer az élhetőbb város megteremtésére. Meglehetősen sokrétű anyag, ezért most csupán arra vállalkozhatunk, hogy néhány fontosabb elemét bemutassuk.

Smart Budapest

A Smart Budapest jövőkép célja, hogy egységes keretrendszert adjon a Főváros különböző „okos város” fejlesztéseinek. Az anyagot Finta Sándor építészeti és városfejlesztési igazgató, Barta Zsombor fenntarthatósági vezető és a HuGBC elnöke, valamint Balogh Samu Márton készítette. A Fővárosi Közgyűlés 2013-ban fogadta el a Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepciót, amelyhez illeszkedik ez az új smart stratégia.

Persze tisztázni kell, hogy mi az az okos város. Az eredeti megközelítés szerint a digitális technológiák alkalmazásával növelhető a városi szolgáltatások hatékonysága és kényelme, illetve csökkenthető az üzemzavarok és balesetek száma. Az okos város fogalma mára kibővült, olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek a városi életminőség javítását célozzák meg. A digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság az okos város koncepciók szerves részévé vált.

Hat stratégiai területet határoztak meg a Smart Budapest tanulmányban: a főváros a nemzetközi innováció egyik központja, ezáltal a tudástranszfer célpontja legyen; az erőforrások és a keletkező hulladék fenntartható felhasználásával óvja környezetét; fenntartható, a város élhetőségét növelő mobilitási rendszert hozzon létre; a XXI. század környezeti és technológiai változásaira válaszolni képes város legyen; az emberek nyitott és együttműködő társadalomban éljenek; illetve a fenntartható és helyi gazdaság fejlesztésére alapozva fejlődjön tovább.

Innovatív város

A XXI. században az innovációban élenjáró okos városok válnak a legsikeresebbekké. Budapest akkor tud vezető várossá válni, ha képes lesz az oktatás és a kutatás terén nemzetközi jelentőségre szert tenni, egyszóval tudásközponttá válni. A cél, hogy Budapest a nemzetközi kutatási programokon keresztül széles körben elismert kutatási központ legyen. Egy Okos Város Központ létrehozása az innovatív vállalkozások támogatásában is segíthet. Jó példa a magánfejlesztők és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésére az egykori Óbudai Gázgyár területén létrejött kutatás-fejlesztési központ, a Graphisoft Park.

A smart városokban az integrált városüzemeltetés az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás egyik alapja. Említsünk meg egy egyszerű kis példát. A Fővárosi Vízművek, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Design Terminál együttműködésével megvalósult Ivócsap projekt során a tűzcsapokat az eredeti tűzbiztonsági funkció sérülése nélkül alakították át ivókutakká. Még sok-sok ilyen helyi kezdeményezésből állhat össze az élhető környezet Budapesten.

Környezetbarát energetika

Budapest energetikai folyamatait fenntarthatóbbá kell tenni, valamint a hulladékgazdálkodásban az erőforrásokat újrahasznosító szemléletet kell meghonosítani. A már említett Budapest 2030 program alapján a cél mind az egy főre jutó, mind az összesített energiafogyasztás 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva. Persze mivel az ingatlanállomány jelentős része magántulajdonban van, ezért a Főváros alapvetően felvilágosító programokkal járulhat hozzá a jobb eredményekhez.

Az elavult világítótestek korszerű, pl. LED-es berendezésekre való cseréjének folytatásával hosszabb élettartam és jelentős energiamegtakarítás érhető el a köz- és díszvilágítás terén. 2030-ig a lámpatestek mintegy 40%-ára kiterjedő korszerűsítés lehetőséget nyújt az okos város funkciók széleskörű telepítéséhez elengedhetetlen alapinfrastruktúra, az ún. smart city enabler hálózat (stb. internetelérés) kiépítésére is. A közüzemi fogyasztók folyamatos és automatikus mérését lehetővé tevő intelligens rendszert kell kialakítani, így hatékonyabbá válhat a közszolgáltatások működtetése.

A Budapest 2030 alapján cél a CO2-kibocsátás értékének 2030-ig történő 30%-os csökkentése a 2005-ös értékekhez viszonyítva. Előtérbe kerülhetnek az alternatív meghajtású járművek, de fontos a tömegközlekedés optimalizálása: a forgalomnak megfelelően kell a járművek sűrűségét biztosítani. Emellett lényeges a távfűtés ösztönzése, sok esetben szigetüzemek gátolják a széleskörű elérést, ezek megszüntetése mellett a Belvárosban is ezt a környezetbarát fűtésmódot kellene erősíteni.

Létre kell hozni Budapest megújuló energia potenciál térképét, ezután a kisméretű erőműveket be kell kapcsolni a hálózatba. A városüzemeltetés különböző területein keletkező mellék- és végtermékek alternatív erőforrásként kell használni. A termálvizek mellett a szennyvíz is alkalmas energetikai hasznosításra, a tisztítatlan szennyvízből hőenergia nyerhető ki, a már tisztított szennyvíz mozgási energiájával pedig villamos energia állítható elő. A hulladékválogatás hatékonyságát is növelni kell, például általánosan elérhető szolgáltatás lehetne a használt tárgyak, bútorok rendezett cseréje, újbóli felhasználása.

Közlekedés

Széles és biztonságos gyalogosfelületeket kell kialakítani, valamint az akadálymentesített környezetet kell fejleszteni. Az összefüggő kerékpáros főhálózat és az átjárható alaphálózat kialakítását folytatni kell. A kerékpárok szállítását lehetővé tevő járművek és utazási szabályzat alkalmazása szintén fontos cél. A MOL Bubi közbringa rendszert bővíteni kell.

2030-ra akadálymentes és zéró vagy alacsony kibocsátású járműveket kell biztosítani minden vonalon. Javasolt az időalapú díjfizetés, az elektronikus jegyrendszer és a teljes körű tarifaközösség kialakítása az agglomerációs térség teljes területén, valamint a regionális járatok integrálása a FUTÁR rendszerbe. Igényalapú közlekedéstervezés a valós utazási szokások alapján.

Az elektromos üzemű gépjárművek elterjedését kell segíteni töltőrendszerrel, ösztönző (pl. parkolási és behajtási) szabályozással. A közösségi közlekedésbe integrált autómegosztó rendszer kialakítása szintén teendő, az önvezető autók közlekedésére való felkészülés megkezdése sem várhat tovább. A belváros közúti tehermentesítése a hiányzó infrastruktúra megépítésével és adminisztrációs eszközökkel szintén régi téma. Ide tartozik a lakóterületek egységes védelme csökkentett sebességű övezetek kialakításával.

A city logisztika területén is van mit tenni: a belvárosban dedikált rakodási pontok kialakítása az áruszállítás számára. A turistabuszok közlekedésének egységes szabályozása, a belvárosba való belépések számának csökkentése, ezzel összhangban területi alapú, különböző időtartamú várakozóhelyek kialakítása.

Zöld területek

A zöldterületeket növelni kell alternatív megoldásokkal, a Dunát be kell kapcsolni a városi vérkeringésbe, hogy emelkedjen a budapesti közterek élhetősége és színvonala. További célok: a zöldfelületi arány megfelelő jogi szabályozása, a fák és fasorok védelmének megerősítése, zöld- és szabadidős területek kialakítása foghíjtelkek és barnamezős területek időszakos hasznosításával, zöldtetők és zöldhomlokzatok létesítése, illetve egységes budapesti zöldkataszter létrehozása. Vízparti szabadidős zónák kialakításával, úszó szabadidős és vendéglátó egységek számának és színvonalának emelésével a folyó az életünk része lehet.

Klímaváltozás

A globális klímaváltozás érezhető hatásait kizárólag helyi eszközökkel nem lehet megváltoztatni, így szükséges a megváltozott körülményekhez való adaptáció. A klíma-adaptív várostervezés feladata a klímaváltozás hatásainak várostervezési eszközökkel való csökkentése, ennek részeként a fenntartható csapadékkezelés kialakítása és a városi hősziget-hatás enyhítése.

Teendők: csapadékvíz ingatlanokon történő megfogása és hasznosítása, támogatási rendszer kidolgozása a vízvisszatartási rendszerek alkalmazóinak, valamint a csapadékvíz elvezető infrastruktúra fejlesztése, a lefolyás lassítása és alternatív megoldások alkalmazása (pl. vízáteresztő burkolatok, közterületi tározók).

A városi hősziget-hatás enyhítése is alapvető cél: jobb átszellőzést biztosító, lazább beépítésű fejlesztések/rehabilitáció, a szélcsatornák megóvása. Számos teendő adódik: aktív zöldfelületi arány növelése, zöldtetők, zöldhomlokzatok kialakítása és fasorok telepítése, különösen a sűrűn beépített, nagyvárosias területeken. A városi zöldfelületek növelése, új vízfelületek kialakítása, illetve a burkolt felületek arányának csökkentése és „hűvösebb” burkolatok alkalmazása válaszulehet a klímaváltozásra.

Társadalmi nyilvánosság

Egységes önkormányzati adatbázist kell létrehozni: egységes információszolgáltatás és ügyintézés a fővárosi önkormányzati cégeknél és intézményeknél. A városfejlesztés aktuális ügyeit érintő hatásos véleményformálási lehetőséget kell biztosítani a lakosság számára. A Városháza tömbjének megújítása és megnyitása is szükséges lépés, mindemellett a fővárosi közszolgáltatások befogadó jellegét erősíteni kell.

A városi sokszínűség megőrzése is fontos cél, ugyanis a dzsentrifikáció kihívás elé állítja Budapestet is. A jelenség során egy-egy városrész felértékelődése következtében a korábban ott élő társadalmi csoportok elhagyni kényszerülnek azt. A hátrányos helyzetű embereket célzottan és közvetlenül elérő, speciális problémáikra érzékeny szolgáltatásokat kell indítani. A dzsentrifikáció mérséklésének legfontosabb eszköze egy széleskörű önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása. Emellett a helyi közösségek tudatos fellépése is sokat jelenthet e területen.

Fenntartható gazdaság

Itt is számos lehetőség adódik – pl. az üresen álló üzlethelyiségek hasznosítása a kezdő vállalkozások számára –, most a 2015-ben elkészült - Budapest rozsdaövezeteit felmérő - Barnamező-katasztert emeljük ki. A kataszter alapján készülő online adatbázis interaktív módon nyújt támogatást az üresen álló ingatlanok hasznosításának elősegítésére. A beruházók könnyebben találhatják meg a céljaiknak megfelelő helyszíneket. Egy ilyen adatbázis segíti a város tartalékaival való tudatos és hatékony gazdálkodást.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC