Ingyen vehetjük igénybe a parkolóházakat. A jogi helyzetről kérdeztük a szakértőt
Egy friss kormányrendelet szerint a bevásárlóközpontok, a P+R parkolóházak, az állami tulajdonú cégek közterületi parkolói, a felszíni parkolók díjfizetés nélkül vehetők igénybe éjszakánként, hogy a járvány terjedését így is lassítsák. Ennek jogi hétteréről kérdeztük dr. Krüpl Lászlót, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetőjét.

– A nemrég kihirdetett ingyenes parkolóház használat mit jelent a gyakorlatban?
– Az 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet szabályozza a veszélyhelyzet idején a parkolást könnyítő intézkedéseket. A 2. § első ránézésre egyértelműen rögzíti, hogy a kereskedelmi célú parkolási létesítmény üzemeltetője köteles az este hét és reggel hét óra közötti ingyenes parkolási idősávban lehetővé tenni az ingyenes parkolást a nyilvánosság számára.
– Hogyan lehet jogilag kötelezni magántulajdonban lévő vállalkozásokat e tekintetben?
– A kormány számára az intézkedés jogi hátterét az Alaptörvény 53. cikkének (2) bekezdése biztosítja, mely szerint a kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények, így többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ennek keretében fogadta el a kormány a fenti kormányrendeletet, amelyben a kereskedelmi célú parkolási intézmények tekintetében korlátozza a tulajdonos használati, hasznosítási jogát a koronavírus-világjárvány második hullámra hivatkozva.
Megjegyzendő, hogy a fenti kormányrendelettel együtt az 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozattal a kormány felhívta a minisztereket, hogy – egyes különleges létesítmények kivételével – a fenti parkolási idősávban valamennyi költségvetési szerv, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában lévő, közterületen elhelyezkedő felszíni parkolókat tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A kormány emellett hasonló felkérést intézett a települési, a fővárosi és a területi önkormányzatok felé is.
– Milyen nehézségek merülhetnek fel a gyakorlatban?
– Az új jogszabály értelmezése sajnos kétséges, hiszen nem határozza meg, hogy egy parkolási létesítmény pontosan milyen esetekben minősül kereskedelmi célúnak. Így kérdés, hogy a kormányrendelet kizárólag a parkolóházak tekintetében alkalmazandó, vagy az olyan bevásárlóközpontokra, irodaházakra vagy szállodákra is, amelyekben parkolóhelyek is vannak, de nem a parkolási funkció az elsődleges rendeltetésük. Álláspontunk szerint célszerű lenne a jogalkotó részéről ennek pontosítása és annak kifejezett kimondása, hogy arra azon létesítmények üzemeltetőire kiterjed-e az új szabályozás, melyekben nem a parkolási funkció az elsődleges rendeltetés.
– A parkolóházak állandó partnereit és bérleteseit ez hogyan érinti?
– Az értelmezési nehézségek bizonytalanságot szülnek, de úgy látjuk, hogy a parkolóházak nagy többsége eleget tesz a rendelet előírásainak, továbbá a plázák mélygarázsait is megnyitják az éjszaka parkolni szándékozó autósok előtt. A szállodák és az irodaházak nem nyitják meg éjszaka a mélygarázsaikat és általánosságban nem alkalmazzák a rendeletet. Ami a bérbeadott parkolóhelyeket illeti, kijelenthető, hogy azoknak a nyilvánosság számára történő megnyitása szerződésszegés lenne az üzemeltető részéről. Arról nincs tudomásunk, hogy a hatóság a kormányrendeletben foglalt előírások betartását mennyiben ellenőrzi, vagy arról, hogy került-e már sor bírság kiszabására ezzel kapcsolatban.