X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Jönnek az okosotthonok! Alacsony energiaigény és fenntarthatóság

2017. Március 20. Lakás
Négy évünk van még addig az uniós szabályozásig, amíg 2021-től minden új épületnek közel nulla vagy alacsony energiafogyasztásúnak kell lennie. Jogszabály, ár és környezettudatosság között dilemmázó ingatlanpiac és potenciális lakástulajdonosok.

Fenntarthatóház-trendek

A fenntartható építészetben a megfelelő erőforrás-felhasználáson van a hangsúly, már csak azért is, mert a közlekedés mellett az épületek létrehozása és fenntartása teszi ki a környezetterhelés több mint 50%-át. Az unió követelményrendszerét, az energia megújuló forrásokból való előállítását jelenleg csak a passzívházak teljesítik. Innovatív technológiájuk, hogy nem igénylik kizárólag a hagyományos fűtést, hiszen a passzív napenergia, a bennük lévő berendezések és a lakók testhője, valamint egy hagyományos hőtermelő már elég a kifűtésükhöz. Fűtésigényük a hagyományos, nem hőszigetelt épületek igényének (250–300 kWh/m2/év) egytizede, beruházási költségük azonban 15–20%-kal magasabb (bruttó 230–350 ezer Ft/m2), és ez a többletráfordítás várhatóan 15–20 év múlva térül meg.

Az energiatakarékos passzívházak hazája Németország, ahol az 1990-ben, Darmstadtban megépülő első passzívház mintájára, sorra épültek az ország hasonló passzívházai, akárcsak Ausztriában és a skandináv országokban. Energiahatékonyság tekintetében a passzívház fölötti kategória az aktívház, amely már nem csupán fogyasztja, de újra is termeli az energiát. Beruházási költségei átlagosan 20–25%-kal (bruttó 300–400 ezer Ft/m2) magasabbak a hagyományos épületek költségénél, a többletráfordítás megtérülése pedig itt is 15–20 év. Az újrahasznosítható anyagokból felépülő aktívház a hőszivattyús fűtéshez-hűtéshez szükséges villamos energiát napelemeivel termeli meg. Az így nyert áramot visszatáplálja a hálózatba, ahonnan újbóli felhasználáskor visszavásárolja.

Magyar sikerprojektek

Az első magyar passzívház Pest megyében, Szadán épült fel 2009-ben, 230 ezer Ft/m2 áron. A fosszilis energiahordozóktól mentes családi passzívházban nincs gáz, helyette hőtárolós villanykályha szolgáltatja a pluszfűtést, melynek fogyasztása mindössze 1,5 kW/óra. Hőberendezése az elhasznált meleg levegő hőjének 90%-át a beszívott friss levegőnek adja át, ami a földbe ásott csőkígyónak köszönhetően télen is +15 fok körüli hőmérsékletet biztosít.

Az Odoo szolár ház a 2012-es Solar Decathlon Europe nemzetközi innovációs versenyén 6. helyezést elérő Budapesti Műszaki Egyetem csapatának aktívház projektje. A magyar csapat kizárólag napenergiát felhasználó, könnyűszerkezetes, 45 m²-es fa lakóépülete ma a Műegyetem udvarán áll. A mintaházon lévő 60 m²-nyi napelem óránként 9 kW-nyi energiatermeléssel nyeri a villamos energiát, amelynek többlete az egyetemi hálózatba jut vissza. Az álmennyezetet és a padlót cellulóz hőszigeteléssel, hűtést-fűtést biztosító légcsatornákkal látták el, de LED világítás és napelemeket permetező víztartály is tartozik a díjnyertes alternatív házhoz. Az épület teljes költsége 200 millió forint volt.

Okosotthonok

2016 az okosotthon-beruházások éve Budapesten, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 27 év egyik legnagyobb horderejű ingatlanfejlesztését tűzte ki célul az ország egyik vezető lakásfejlesztője (Cordia), amely 2018-ig 1500 új építésű okosotthont teremt meg a főváros 8 különböző helyszínén. A beruházás középpontjában a kitágult belvárosnak azok a területei állnak, ahol egyértelműen megugrott az új és korszerű lakások iránti kereslet. Eszerint az új lakások a II. kerületi Kapás utcában, az V., VI., VII. kerületekben, valamint a Corvin Projekt részeként 260 új lakással bővülő VIII. kerületben is várják a vásárlókat. A XI. kerületben 2017 végéig 65 új lakás készül el, míg a 410 lakásnak otthont adó XIII. kerület két fejlesztése közül az egyik a közösségi tereivel, futópályájával és fitnesztermével kimondottan a fiatal vásárlókat célozza meg.

Fenntartható építkezésről tanúskodik a XIV. kerületben épülő 190 lakás is, ahová a zuglói strandfürdő termálvizét vezetik be. A 2018-ig elkészülő lakások értékesítési csomagokba rendezett okosotthonok lesznek, ahol az alapcsomag például a világítás és a bejárati ajtó nyitását-zárását, míg a prémium csomag már a lakás összes internettel összekapcsolható eszközének vezérelhetőségét is lehetővé teszi: világítást, fűtést, légkondicionálást, valamint az elektromos aljaztokba dugott eszközök és a bejárati ajtó távoli, okostelefonos vezérlését.

Igazán az okosotthonok felé haladunk!

Az egyedi otthonautomatizálási megoldásokkal ellátott okosotthonok számos energiatakarékossági, biztonsági és kényelmi funkciót kínálnak tulajdonosuknak. Ezt a három tényezőt tartja szem előtt mindaz az 58%-nyi potenciális vásárló, aki a GfK felmérése alapján 2017-2018-ban tervez valamilyen, okosotthonnal kapcsolatos eszközvásárlást. Előrejelzések szerint 2016-ban 1,4 milliárd okostelefont értékesít a piac, mely telefonok nélkülözhetetlenek lesznek az okosotthonok eszközvezérlésében.

A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense, Forstner Bertalan szerint ma Magyarországon a mozgás- és nyitásérzékelők a legelterjedtebb vezeték nélküi okoseszközök. Ezek elérhető árukon túl azért is népszerűek, mert autonóm energiaforrásról működnek, így megfelelő töltési karbantartás mellett áramszünet esetén sem állnak le.

Megéri ma alternatív házban gondolkodni?

A szigorú szabályozások, a magasabb költségek és a beláthatatlan megtérülési idő miatt itthon a környezetvédelmi elköteleződést még felülmúlja a pénztárcabarát lakásépítési és -vásárlási döntés. Ha valaki mégis mindkét szempontot szem előtt tartva szeretne egy fenntartható családi házat, optimális megoldás ma az alacsony energiafelhasználású ház, melynek építési költsége bár magasabb egy átlagos szigetelésű házénál, de megengedhetőbb egy minősített passzívházéhoz képest. A kivitelezés költségét nem lehet pontosan meghatározni, az biztos, hogy míg egy passzívház többletköltsége 15–20% körüli, addig az alacsony energiafogyasztású lakásé 5–7%. Ami az utóbbi megtérülési idejét illeti, legjobb esetben 8–10 évről, de inkább 15–20 évről beszélhetünk.

A jövő mégis a zöld és okosotthonoké, ahol a ma még különlegesség számba menő energiatakarékos lakások valós többletértékkel bírnak majd a piacon. Hazai statisztikák hiányában az amerikai National Renewable Energy Laboratory kutatóközpontjának hazai viszonyokra vetített számításait használtuk. Ma Magyarországon egy napelemes rendszer telepítésének átlagos piaci ára kb. 500–600 ezer Ft/kW (számoljunk ennek átlagával, 550 ezer Ft-tal). Ha az USA-ban használt, átlagos értéknövekedés/költség 164,2%-os szintjét alkalmazzuk, az azt jelenti, hogy Magyarországon egy napelemes rendszer kilowattonként kb. 903 ezer Ft-tal növeli ingatlanunk értékét, ami egy 3,1 kW-os rendszernél 2 799 000 Ft ingatlanérték-növekedést jelent. Amennyiben pedig a villamos energia ára emelkedni fog a jövőben, úgy a napelemes rendszerrel ellátott ingatlanok értéke is tovább nő majd.

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan Évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Jönnek az okosotthonok! Alacsony energiaigény és fenntarthatóság

Négy évünk van még addig az uniós szabályozásig, amíg 2021-től minden új épületnek közel nulla vagy alacsony energiafogyasztásúnak kell lennie. Jogszabály, ár és környezettudatosság között dilemmázó ingatlanpiac és potenciális lakástulajdonosok.

Fenntarthatóház-trendek

A fenntartható építészetben a megfelelő erőforrás-felhasználáson van a hangsúly, már csak azért is, mert a közlekedés mellett az épületek létrehozása és fenntartása teszi ki a környezetterhelés több mint 50%-át. Az unió követelményrendszerét, az energia megújuló forrásokból való előállítását jelenleg csak a passzívházak teljesítik. Innovatív technológiájuk, hogy nem igénylik kizárólag a hagyományos fűtést, hiszen a passzív napenergia, a bennük lévő berendezések és a lakók testhője, valamint egy hagyományos hőtermelő már elég a kifűtésükhöz. Fűtésigényük a hagyományos, nem hőszigetelt épületek igényének (250–300 kWh/m2/év) egytizede, beruházási költségük azonban 15–20%-kal magasabb (bruttó 230–350 ezer Ft/m2), és ez a többletráfordítás várhatóan 15–20 év múlva térül meg.

Az energiatakarékos passzívházak hazája Németország, ahol az 1990-ben, Darmstadtban megépülő első passzívház mintájára, sorra épültek az ország hasonló passzívházai, akárcsak Ausztriában és a skandináv országokban. Energiahatékonyság tekintetében a passzívház fölötti kategória az aktívház, amely már nem csupán fogyasztja, de újra is termeli az energiát. Beruházási költségei átlagosan 20–25%-kal (bruttó 300–400 ezer Ft/m2) magasabbak a hagyományos épületek költségénél, a többletráfordítás megtérülése pedig itt is 15–20 év. Az újrahasznosítható anyagokból felépülő aktívház a hőszivattyús fűtéshez-hűtéshez szükséges villamos energiát napelemeivel termeli meg. Az így nyert áramot visszatáplálja a hálózatba, ahonnan újbóli felhasználáskor visszavásárolja.

Magyar sikerprojektek

Az első magyar passzívház Pest megyében, Szadán épült fel 2009-ben, 230 ezer Ft/m2 áron. A fosszilis energiahordozóktól mentes családi passzívházban nincs gáz, helyette hőtárolós villanykályha szolgáltatja a pluszfűtést, melynek fogyasztása mindössze 1,5 kW/óra. Hőberendezése az elhasznált meleg levegő hőjének 90%-át a beszívott friss levegőnek adja át, ami a földbe ásott csőkígyónak köszönhetően télen is +15 fok körüli hőmérsékletet biztosít.

Az Odoo szolár ház a 2012-es Solar Decathlon Europe nemzetközi innovációs versenyén 6. helyezést elérő Budapesti Műszaki Egyetem csapatának aktívház projektje. A magyar csapat kizárólag napenergiát felhasználó, könnyűszerkezetes, 45 m²-es fa lakóépülete ma a Műegyetem udvarán áll. A mintaházon lévő 60 m²-nyi napelem óránként 9 kW-nyi energiatermeléssel nyeri a villamos energiát, amelynek többlete az egyetemi hálózatba jut vissza. Az álmennyezetet és a padlót cellulóz hőszigeteléssel, hűtést-fűtést biztosító légcsatornákkal látták el, de LED világítás és napelemeket permetező víztartály is tartozik a díjnyertes alternatív házhoz. Az épület teljes költsége 200 millió forint volt.

Okosotthonok

2016 az okosotthon-beruházások éve Budapesten, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 27 év egyik legnagyobb horderejű ingatlanfejlesztését tűzte ki célul az ország egyik vezető lakásfejlesztője (Cordia), amely 2018-ig 1500 új építésű okosotthont teremt meg a főváros 8 különböző helyszínén. A beruházás középpontjában a kitágult belvárosnak azok a területei állnak, ahol egyértelműen megugrott az új és korszerű lakások iránti kereslet. Eszerint az új lakások a II. kerületi Kapás utcában, az V., VI., VII. kerületekben, valamint a Corvin Projekt részeként 260 új lakással bővülő VIII. kerületben is várják a vásárlókat. A XI. kerületben 2017 végéig 65 új lakás készül el, míg a 410 lakásnak otthont adó XIII. kerület két fejlesztése közül az egyik a közösségi tereivel, futópályájával és fitnesztermével kimondottan a fiatal vásárlókat célozza meg.

Fenntartható építkezésről tanúskodik a XIV. kerületben épülő 190 lakás is, ahová a zuglói strandfürdő termálvizét vezetik be. A 2018-ig elkészülő lakások értékesítési csomagokba rendezett okosotthonok lesznek, ahol az alapcsomag például a világítás és a bejárati ajtó nyitását-zárását, míg a prémium csomag már a lakás összes internettel összekapcsolható eszközének vezérelhetőségét is lehetővé teszi: világítást, fűtést, légkondicionálást, valamint az elektromos aljaztokba dugott eszközök és a bejárati ajtó távoli, okostelefonos vezérlését.

Igazán az okosotthonok felé haladunk!

Az egyedi otthonautomatizálási megoldásokkal ellátott okosotthonok számos energiatakarékossági, biztonsági és kényelmi funkciót kínálnak tulajdonosuknak. Ezt a három tényezőt tartja szem előtt mindaz az 58%-nyi potenciális vásárló, aki a GfK felmérése alapján 2017-2018-ban tervez valamilyen, okosotthonnal kapcsolatos eszközvásárlást. Előrejelzések szerint 2016-ban 1,4 milliárd okostelefont értékesít a piac, mely telefonok nélkülözhetetlenek lesznek az okosotthonok eszközvezérlésében.

A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense, Forstner Bertalan szerint ma Magyarországon a mozgás- és nyitásérzékelők a legelterjedtebb vezeték nélküi okoseszközök. Ezek elérhető árukon túl azért is népszerűek, mert autonóm energiaforrásról működnek, így megfelelő töltési karbantartás mellett áramszünet esetén sem állnak le.

Megéri ma alternatív házban gondolkodni?

A szigorú szabályozások, a magasabb költségek és a beláthatatlan megtérülési idő miatt itthon a környezetvédelmi elköteleződést még felülmúlja a pénztárcabarát lakásépítési és -vásárlási döntés. Ha valaki mégis mindkét szempontot szem előtt tartva szeretne egy fenntartható családi házat, optimális megoldás ma az alacsony energiafelhasználású ház, melynek építési költsége bár magasabb egy átlagos szigetelésű házénál, de megengedhetőbb egy minősített passzívházéhoz képest. A kivitelezés költségét nem lehet pontosan meghatározni, az biztos, hogy míg egy passzívház többletköltsége 15–20% körüli, addig az alacsony energiafogyasztású lakásé 5–7%. Ami az utóbbi megtérülési idejét illeti, legjobb esetben 8–10 évről, de inkább 15–20 évről beszélhetünk.

A jövő mégis a zöld és okosotthonoké, ahol a ma még különlegesség számba menő energiatakarékos lakások valós többletértékkel bírnak majd a piacon. Hazai statisztikák hiányában az amerikai National Renewable Energy Laboratory kutatóközpontjának hazai viszonyokra vetített számításait használtuk. Ma Magyarországon egy napelemes rendszer telepítésének átlagos piaci ára kb. 500–600 ezer Ft/kW (számoljunk ennek átlagával, 550 ezer Ft-tal). Ha az USA-ban használt, átlagos értéknövekedés/költség 164,2%-os szintjét alkalmazzuk, az azt jelenti, hogy Magyarországon egy napelemes rendszer kilowattonként kb. 903 ezer Ft-tal növeli ingatlanunk értékét, ami egy 3,1 kW-os rendszernél 2 799 000 Ft ingatlanérték-növekedést jelent. Amennyiben pedig a villamos energia ára emelkedni fog a jövőben, úgy a napelemes rendszerrel ellátott ingatlanok értéke is tovább nő majd.

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan Évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC