X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Kilép a szürke zónából a lakáskiadás! Megjelent a KSH-ingatlan.com lakbérindex

2020. Augusztus 28. Lakás
A KSH és az ingatlan.com egy évvel ezelőtt kutatási megállapodást kötött, amelynek értelmében az ingatlanhirdetési portál bérlakás kínálati adatokat ad át a statisztikai hivatalnak. Most a közös munka eredményeként első alkalommal jelent meg a KSH-ingatlan.com lakbérindex, amelyből jól látható, hogy a pandémia időszakában, azaz márciusban és áprilisban jelentősen visszaestek az árak.

Jobban megismerhetjük a valóságot

A közösen kialakított adatállomány segítségével a lakásbérleti piacot alaposabban lehet elemezni, hiszen ez a területen korlátozottan rendelkezünk hiteles adatokkal. A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik, szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak, sok tekintetben nem illeszkednek a hagyományos statisztikai adatgyűjtések fogalmi kereteibe.

Az új mutató a lakáspiaci változások gyors és részletes megismerését szolgálja, amelyet havi rendszerességgel publikál majd a KSH. Ezt megelőzően a Hivatal 2018-ban végzett lakbérfelmérést, amely szerint a fővárosi lakáskiadók közel fele, a megyeszékhelyeken élők több mint egyharmada internetes ingatlanportálokon keresztül került kapcsolatba a bérlővel, és ez az arány az azóta eltelt időben valószínűleg tovább emelkedett.

Ezért is releváns a piacvezető ingatlan.com azonosításra alkalmatlan hirdetési adatait felhasználni a bérlakás-piac alaposabb feltérképezésére. A 2018-as KSH adatok azt is alátámasztják, hogy az ingatlan.com kínálati árai és a tényleges tranzakciók során rögzített árak között nincs számottevő különbség, vagyis valóban hiteles forrásként funkcionál a piacvezető lakáshirdetési portál adatbázisa.

„Nagyon örülünk, hogy megszületett ez a történelmi megállapodás, hiszen ilyen innovatív együttműködésre még nem volt példa a KSH és az üzleti szféra között. Reméljük, hogy a sok szempontból újdonságot jelentő lakásbérleti statisztikákkal segíteni tudjuk a lakosság döntéseit”– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Érdemes még azt is megjegyezni, hogy európai összehasonlításban rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar piacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 21%-ot.

Ugyanakkor a magánlakások kiadása az elmúlt években érzékelhetően terjedt, és mára a nagyvárosi lakáshelyzet egyik meghatározó tényezőjévé vált. A lakbérek alakulására vonatkozó statisztikai információkat ma már a döntéshozók, piaci szereplők és a kutatók mellett a lakosság is igényli, a megbízható adatok hiányában keletkező űrt részinformációk, bizonytalan eredetű és érvényességű adatok töltik ki.

Az átlagos lakbér Budapest egyes városrészeiben (2015–2019)

Mit mutat az első index?

A már közel egy éven át tartó kutatási időszakban havi rendszerességgel történt meg az adatok átvétele az ingatlan.com aktuális adatbázisából, így most jött el az a pillanat, hogy első ízben tették közzé a KSH-ingatlan.com lakbérindexet. Az adatok szerint a magánbérleti piac a nagyvárosokban koncentrálódik, ami érvényes az ingatlan.com ügyfélkörére is: a hirdetések döntő többsége fővárosi lakásra vonatkozik, havi szinten átlagosan az összes hirdetés kétharmada budapesti hirdetés. A fővároson kívüli internetes hirdetések is alapvetően a megyei jogú városokban és a városokban jelennek meg, a községek súlya elhanyagolható. Azonban a vidéki régiókra vonatkozó hirdetések száma folyamatosan növekszik, hiszen az ingatlan.com felületét a lakosság egyre nagyobb része veszi igénybe.

A kínálati állományban nagyjából 50-60 m2 az átlagméret, vagyis a kisebb lakások dominálnak a bérlakáspiacon. A kutatásban 2015-2020 közötti adatokat dolgoztak fel, ennek alapján egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer forintra emelkedett, majd a COVID-19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123 ezer, az utóbbiakban 90 ezer forint volt az átlagos fizetett lakbér. 2020 második negyedévében pedig a városokban 138 ezer, míg a megyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos árszint.

A pesti külső kerületekben a 2015. évi bázison számított index 2020. januárjában érte el a csúcsát (161%), míg a többi kerületcsoportban a lakbérindex legmagasabb értéke 140% körül szóródott. A pesti külső kerületek mutatják tehát a legdinamikusabb áremelkedést, aminek az az oka, hogy ezeket jóval alacsonyabb árszint jellemezte a bázisidőszakban. Ugyanakkor megállapítható, hogy 2020 márciusában és áprilisában a pesti belvárosi árak jóval meredekebb visszaesést mutattak, ami összefügg az airbnb-lakások megjelenésével a hosszú távú kiadásra berendezkedett albérleti piacon.

Ha a lakbéreket 100%-nak tekintjük a 2015. évi bázison, akkor az átlagos áremelkedés 2020 januárjára elérte a 145%-ot. Majd a koronavírus hatására márciusban és áprilisban mintegy 8%-os visszaesést tapasztalhattunk. Azóta kis visszarendeződést láthatunk, némileg ismét emelkedtek az árak. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a lakbérek és a bérlakások árai között párhuzam figyelhető meg, hiszen mind a pesti belvárosi, mind Buda központi negyedeiben magasabb árakkal találkozhatunk, mind a többi kerületcsoportban.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Kilép a szürke zónából a lakáskiadás! Megjelent a KSH-ingatlan.com lakbérindex

A KSH és az ingatlan.com egy évvel ezelőtt kutatási megállapodást kötött, amelynek értelmében az ingatlanhirdetési portál bérlakás kínálati adatokat ad át a statisztikai hivatalnak. Most a közös munka eredményeként első alkalommal jelent meg a KSH-ingatlan.com lakbérindex, amelyből jól látható, hogy a pandémia időszakában, azaz márciusban és áprilisban jelentősen visszaestek az árak.

Jobban megismerhetjük a valóságot

A közösen kialakított adatállomány segítségével a lakásbérleti piacot alaposabban lehet elemezni, hiszen ez a területen korlátozottan rendelkezünk hiteles adatokkal. A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik, szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak, sok tekintetben nem illeszkednek a hagyományos statisztikai adatgyűjtések fogalmi kereteibe.

Az új mutató a lakáspiaci változások gyors és részletes megismerését szolgálja, amelyet havi rendszerességgel publikál majd a KSH. Ezt megelőzően a Hivatal 2018-ban végzett lakbérfelmérést, amely szerint a fővárosi lakáskiadók közel fele, a megyeszékhelyeken élők több mint egyharmada internetes ingatlanportálokon keresztül került kapcsolatba a bérlővel, és ez az arány az azóta eltelt időben valószínűleg tovább emelkedett.

Ezért is releváns a piacvezető ingatlan.com azonosításra alkalmatlan hirdetési adatait felhasználni a bérlakás-piac alaposabb feltérképezésére. A 2018-as KSH adatok azt is alátámasztják, hogy az ingatlan.com kínálati árai és a tényleges tranzakciók során rögzített árak között nincs számottevő különbség, vagyis valóban hiteles forrásként funkcionál a piacvezető lakáshirdetési portál adatbázisa.

„Nagyon örülünk, hogy megszületett ez a történelmi megállapodás, hiszen ilyen innovatív együttműködésre még nem volt példa a KSH és az üzleti szféra között. Reméljük, hogy a sok szempontból újdonságot jelentő lakásbérleti statisztikákkal segíteni tudjuk a lakosság döntéseit”– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Érdemes még azt is megjegyezni, hogy európai összehasonlításban rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar piacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 21%-ot.

Ugyanakkor a magánlakások kiadása az elmúlt években érzékelhetően terjedt, és mára a nagyvárosi lakáshelyzet egyik meghatározó tényezőjévé vált. A lakbérek alakulására vonatkozó statisztikai információkat ma már a döntéshozók, piaci szereplők és a kutatók mellett a lakosság is igényli, a megbízható adatok hiányában keletkező űrt részinformációk, bizonytalan eredetű és érvényességű adatok töltik ki.

Az átlagos lakbér Budapest egyes városrészeiben (2015–2019)

Mit mutat az első index?

A már közel egy éven át tartó kutatási időszakban havi rendszerességgel történt meg az adatok átvétele az ingatlan.com aktuális adatbázisából, így most jött el az a pillanat, hogy első ízben tették közzé a KSH-ingatlan.com lakbérindexet. Az adatok szerint a magánbérleti piac a nagyvárosokban koncentrálódik, ami érvényes az ingatlan.com ügyfélkörére is: a hirdetések döntő többsége fővárosi lakásra vonatkozik, havi szinten átlagosan az összes hirdetés kétharmada budapesti hirdetés. A fővároson kívüli internetes hirdetések is alapvetően a megyei jogú városokban és a városokban jelennek meg, a községek súlya elhanyagolható. Azonban a vidéki régiókra vonatkozó hirdetések száma folyamatosan növekszik, hiszen az ingatlan.com felületét a lakosság egyre nagyobb része veszi igénybe.

A kínálati állományban nagyjából 50-60 m2 az átlagméret, vagyis a kisebb lakások dominálnak a bérlakáspiacon. A kutatásban 2015-2020 közötti adatokat dolgoztak fel, ennek alapján egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer forintra emelkedett, majd a COVID-19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123 ezer, az utóbbiakban 90 ezer forint volt az átlagos fizetett lakbér. 2020 második negyedévében pedig a városokban 138 ezer, míg a megyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos árszint.

A pesti külső kerületekben a 2015. évi bázison számított index 2020. januárjában érte el a csúcsát (161%), míg a többi kerületcsoportban a lakbérindex legmagasabb értéke 140% körül szóródott. A pesti külső kerületek mutatják tehát a legdinamikusabb áremelkedést, aminek az az oka, hogy ezeket jóval alacsonyabb árszint jellemezte a bázisidőszakban. Ugyanakkor megállapítható, hogy 2020 márciusában és áprilisában a pesti belvárosi árak jóval meredekebb visszaesést mutattak, ami összefügg az airbnb-lakások megjelenésével a hosszú távú kiadásra berendezkedett albérleti piacon.

Ha a lakbéreket 100%-nak tekintjük a 2015. évi bázison, akkor az átlagos áremelkedés 2020 januárjára elérte a 145%-ot. Majd a koronavírus hatására márciusban és áprilisban mintegy 8%-os visszaesést tapasztalhattunk. Azóta kis visszarendeződést láthatunk, némileg ismét emelkedtek az árak. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a lakbérek és a bérlakások árai között párhuzam figyelhető meg, hiszen mind a pesti belvárosi, mind Buda központi negyedeiben magasabb árakkal találkozhatunk, mind a többi kerületcsoportban.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC