X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Klímaváltozás, építőipar és a jogszabályok

2019. Szeptember 18. Raktár
A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban

Valamennyi épületet érint az előírás, mely szerint 2020. december 31-ét követően csak az ún. „nulla energiaigényű” épület kaphat használatbavételi engedélyt. „Egy közel nulla energiaigényű épületnek számos műszaki követelménynek kell megfelelnie, ideértve a határoló és nyílászáró szerkezetek hőelbocsátási tényezőjére, valamint a felhasznált minimális megújuló energia részarányára vonatkozó követelményeket is.

Ez utóbbi követelmény azt is jelenti, hogy az épület energiaigényének meghatározott részét olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely vagy az épületben keletkezik, vagy az ingatlanról származik (mint például a napkollektorok vagy a hőszivattyú által összegyűjtött energia) vagy az az ingatlan közelében előállított (mint például a távfűtés vagy a távhűtés).” – ismerteti dr. Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde.

A kereskedelmi ingatlanok fejlesztőjére, illetve üzemeltetőjére a fentieken túl még az elektromos meghajtású autók elterjedéséhez szükséges töltőhálózat kiépítésével kapcsolatos jogszabályok is kötelezettséget rónak. Egy több éve hatályban lévő rendelkezés előírja, hogy a napi fogyasztási cikkeket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletek tekintetében előírt parkolóhelyek közül hányat kell elektromos gépjármű töltőállomással ellátni. Hasonló kötelezettséget ró a jogszabály az ellenérték fejében parkolóhelyet értékesítő építmények üzemeltetőjére is.

Az ördög a részletekben rejlik

A fenti szabályok azonban sokszor értelmezési nehézségekre adnak okot, valamint komoly kockázatot rónak az ingatlanpiaci szereplőkre. „Vegyük példaként egy olyan ingatlantulajdonost, aki érvényes építési engedéllyel rendelkezik egy olyan épület megépítésére, amely a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályokat nem elégíti ki. Az épület a tervek szerint 2020. év végéig elkészül. Mi történik azonban, ha az építkezés időben csúszik, és az csak 2021-ben fejeződik be? Hiába rendelkezik ilyenkor a tulajdonos építési engedéllyel, használatba-vételi engedélyt csak akkor kaphat, ha az épület megfelel az új szabályoknak. Ez pedig jelentős többletráfordítást és kárt fog eredményezni, aminek eredményeként az építtető és a vállalkozó egymásra fog mutogatni, hogy kinek is kell ezeket a többletköltségeket állnia.” – magyarázza a Jalsovszky szakértője.

Kérdés merülhet fel a tekintetben is, hogy milyen energiaforrás elégíti ki a 2021-től érvényes előírásokat. Az ingatlan közelében előállított energiaforrásra vonatkozó követelményeknek például csak olyan távfűtés vagy távhűtés felel meg, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a jogszabályban meghatározott energiahordozókat hasznosítja és kizárólag abban az esetben, ha azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség. Kérdéses azonban, hogy ezeknek a követelmények a teljesülése a gyakorlatban hogyan biztosítható, illetve ellenőrizhető.

Számos fejtörésre ad okot az az előírás is, mely szerint az „ellenérték fejében parkolóhely értékesítésére szolgáló” építményekben elektromos parkolóhelyeket kell kialakítani. Pontosan melyek ezek az építmények? Nyilvánvalóan egy parkolóház ebbe a kategóriába tartozik, de vajon ide sorolandó-e egy irodaház saját parkolója is? Függ-e a válasz attól, hogy a parkolási díj be van-e építve a bérleti díjba, vagy az külön fizetendő? Hasonló jogszabályértelmezési problémát vetnek fel a bevásárlóközpontokban kialakított parkolóházak is. Változó ugyanis a gyakorlat, hogy a parkolásért kell-e fizetni vagy sem, befolyásolja-e ez az elektromos töltőhelyek létrehozásának kötelezettségét?

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Klímaváltozás, építőipar és a jogszabályok

2019. Szeptember 18. Raktár
A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.

Napelem a tetőn, villanyautó a garázsban

Valamennyi épületet érint az előírás, mely szerint 2020. december 31-ét követően csak az ún. „nulla energiaigényű” épület kaphat használatbavételi engedélyt. „Egy közel nulla energiaigényű épületnek számos műszaki követelménynek kell megfelelnie, ideértve a határoló és nyílászáró szerkezetek hőelbocsátási tényezőjére, valamint a felhasznált minimális megújuló energia részarányára vonatkozó követelményeket is.

Ez utóbbi követelmény azt is jelenti, hogy az épület energiaigényének meghatározott részét olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely vagy az épületben keletkezik, vagy az ingatlanról származik (mint például a napkollektorok vagy a hőszivattyú által összegyűjtött energia) vagy az az ingatlan közelében előállított (mint például a távfűtés vagy a távhűtés).” – ismerteti dr. Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde.

A kereskedelmi ingatlanok fejlesztőjére, illetve üzemeltetőjére a fentieken túl még az elektromos meghajtású autók elterjedéséhez szükséges töltőhálózat kiépítésével kapcsolatos jogszabályok is kötelezettséget rónak. Egy több éve hatályban lévő rendelkezés előírja, hogy a napi fogyasztási cikkeket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletek tekintetében előírt parkolóhelyek közül hányat kell elektromos gépjármű töltőállomással ellátni. Hasonló kötelezettséget ró a jogszabály az ellenérték fejében parkolóhelyet értékesítő építmények üzemeltetőjére is.

Az ördög a részletekben rejlik

A fenti szabályok azonban sokszor értelmezési nehézségekre adnak okot, valamint komoly kockázatot rónak az ingatlanpiaci szereplőkre. „Vegyük példaként egy olyan ingatlantulajdonost, aki érvényes építési engedéllyel rendelkezik egy olyan épület megépítésére, amely a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályokat nem elégíti ki. Az épület a tervek szerint 2020. év végéig elkészül. Mi történik azonban, ha az építkezés időben csúszik, és az csak 2021-ben fejeződik be? Hiába rendelkezik ilyenkor a tulajdonos építési engedéllyel, használatba-vételi engedélyt csak akkor kaphat, ha az épület megfelel az új szabályoknak. Ez pedig jelentős többletráfordítást és kárt fog eredményezni, aminek eredményeként az építtető és a vállalkozó egymásra fog mutogatni, hogy kinek is kell ezeket a többletköltségeket állnia.” – magyarázza a Jalsovszky szakértője.

Kérdés merülhet fel a tekintetben is, hogy milyen energiaforrás elégíti ki a 2021-től érvényes előírásokat. Az ingatlan közelében előállított energiaforrásra vonatkozó követelményeknek például csak olyan távfűtés vagy távhűtés felel meg, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a jogszabályban meghatározott energiahordozókat hasznosítja és kizárólag abban az esetben, ha azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség. Kérdéses azonban, hogy ezeknek a követelmények a teljesülése a gyakorlatban hogyan biztosítható, illetve ellenőrizhető.

Számos fejtörésre ad okot az az előírás is, mely szerint az „ellenérték fejében parkolóhely értékesítésére szolgáló” építményekben elektromos parkolóhelyeket kell kialakítani. Pontosan melyek ezek az építmények? Nyilvánvalóan egy parkolóház ebbe a kategóriába tartozik, de vajon ide sorolandó-e egy irodaház saját parkolója is? Függ-e a válasz attól, hogy a parkolási díj be van-e építve a bérleti díjba, vagy az külön fizetendő? Hasonló jogszabályértelmezési problémát vetnek fel a bevásárlóközpontokban kialakított parkolóházak is. Változó ugyanis a gyakorlat, hogy a parkolásért kell-e fizetni vagy sem, befolyásolja-e ez az elektromos töltőhelyek létrehozásának kötelezettségét?

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC