X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Krónikusan kevés lakás épül Magyarországon. Hol van már a házgyárak aranykora?

2019. Május 14. Lakás
A KSH adatai szerint 2019 I. negyedévében 3.661 új lakás épült, 7,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A hivatal viszonylag pozitív statisztikákkal rukkolt elő, azonban érdemes az elmúlt évtized, sőt, évszázad távlatában vizsgálni az adatokat. Hol van már a 100 ezer új lakás időszaka?

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért  Egyesület  (TLE) a KSH adatai alapján áttekintette a rendszerváltás óta épített lakások számát. Ugye az alapszabályt már ezerszer hallottuk: a nagyjából négymilliós hazai lakásállomány egy százalékának kellene évente megújulnia, ami kb. 40 ezer új ingatlant jelent, hogy százévente felfrissüljön a teljes volumen. Ezt az ezredforduló idején megindult ingatlanbumm egy-két jó évében sikerült teljesíteni, hiszen 2004-ben és 2005-ben is túlszárnyaltuk a 40 ezret, de 2002 és 2009 között is minden évben több mint harmincezer otthonnal számolhattunk.

Az más kérdés, hogy a devizahitelek erőteljes közreműködésére volt szükség ehhez a felfutáshoz, és a 2008-as válság meg is pecsételte a hazai lakáspiac sorsát egy időre. Így 2009-ben még 32 ezer lakást adtak át, hiszen a korábban elindított építkezések jelentős részét befejezték, majd 2010-ben hatalmas visszaesés következett be a 13 ezer új lakással.

Még 2016-ban sem értük el a tízezret az átadott újépítésű lakások tekintetében, erre 2017-ben került sor, amikor 14389, míg 2018-ban összesen 17681 lakást adtak használatba, idén pedig 20-25 ezer közé teszik az új lakások várható számát. A tendencia markánsan növekvő számsort mutat, azonban üröm az örömben, hogy az építési engedély és az egyszerű bejelentés nagyságrendje már csökkenést mutat az első negyedévben. A jövőben kevesebb új lakás épülhet, a kedvezményes lakásáfa kifutása valós veszélyként fenyegeti az iparágat.

A panelek aranykora

A TLE azonban nem csak a rendszerváltás szűk 30 évét vette górcső alá, hanem az elmúlt 90 év történéseit is számba vette. Természetesen itt már látható a szocialista rendszer tervutasításos alapon működő lakásépítési módszere, hiszen az 1960-as évektől kezdve az egyre növekvő lakosság egyre nagyobb lakásínséggel nézett szembe, hatalmas igény mutatkozott új otthonok iránt.

Házgyárak kezdték meg a működésüket, amelyek ontották a házgyári elemeket, így különösen az 1970-es években az iparosított technológiával kisebb-nagyobb lakótelepek jöttek létre Budapesten és vidéken egyaránt. 1975 volt a csúcsév, amikor csaknem 100 ezer új lakást adtak át, igaz, hogy rossz volt a csap, levált a linóleum, de akkor is lakás volt. Egy pillanatra érdemes visszatekinteni még a második világháború előtti időkre is, hiszen a KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás készült el Magyarországon, mint 2015-ben. Összességében a magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

Új célok

2019. december 31-ével megszűnik az új lakások adásvételére vonatkozó 5 százalékos adókedvezmény, illetve az új családi ház építése esetén igényelhető áfa visszatérítés. Kivételként 2023 végéig meghosszabbították a kedvezményes áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok eladásakor, amelyek 2018 november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek. A lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége.

Ellenben a bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A csok lehetőségeinek kibővítése –a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

Fontos és jó irány, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag. Fontos lenne azonban az is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány. A használt lakások korszerűsítése és az energiahatékony felújítás szintén érinti a családok életminőségét – mondja a TLE.

Javasolt intézkedések

A TLE számos javaslatot fogalmazott meg. A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család. Emellett megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

Érdemes volna pilot bérlakásépítési programot indítani pl. a kiemelt ipari területekre, hiszen a munkaerőmobilitás hiánya jelenleg akadályozza a további ipari kapacitások fejlesztését. Továbbra is szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Az épített környezet minőségi megújítása (városkép, falukép), a demográfiai kérdések, az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok, az alacsony rezsi, a legalább egy évszázadra szóló lakóminőség, a karbantarthatóság, az építésgazdaság kifehérítése képezik azt a közérdeket, amely miatt az államnak szükséges szerepet vállalni a lakásépítések és a lakásfelújítások támogatásában.

Fotó: subin pumsom / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Krónikusan kevés lakás épül Magyarországon. Hol van már a házgyárak aranykora?

A KSH adatai szerint 2019 I. negyedévében 3.661 új lakás épült, 7,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A hivatal viszonylag pozitív statisztikákkal rukkolt elő, azonban érdemes az elmúlt évtized, sőt, évszázad távlatában vizsgálni az adatokat. Hol van már a 100 ezer új lakás időszaka?

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért  Egyesület  (TLE) a KSH adatai alapján áttekintette a rendszerváltás óta épített lakások számát. Ugye az alapszabályt már ezerszer hallottuk: a nagyjából négymilliós hazai lakásállomány egy százalékának kellene évente megújulnia, ami kb. 40 ezer új ingatlant jelent, hogy százévente felfrissüljön a teljes volumen. Ezt az ezredforduló idején megindult ingatlanbumm egy-két jó évében sikerült teljesíteni, hiszen 2004-ben és 2005-ben is túlszárnyaltuk a 40 ezret, de 2002 és 2009 között is minden évben több mint harmincezer otthonnal számolhattunk.

Az más kérdés, hogy a devizahitelek erőteljes közreműködésére volt szükség ehhez a felfutáshoz, és a 2008-as válság meg is pecsételte a hazai lakáspiac sorsát egy időre. Így 2009-ben még 32 ezer lakást adtak át, hiszen a korábban elindított építkezések jelentős részét befejezték, majd 2010-ben hatalmas visszaesés következett be a 13 ezer új lakással.

Még 2016-ban sem értük el a tízezret az átadott újépítésű lakások tekintetében, erre 2017-ben került sor, amikor 14389, míg 2018-ban összesen 17681 lakást adtak használatba, idén pedig 20-25 ezer közé teszik az új lakások várható számát. A tendencia markánsan növekvő számsort mutat, azonban üröm az örömben, hogy az építési engedély és az egyszerű bejelentés nagyságrendje már csökkenést mutat az első negyedévben. A jövőben kevesebb új lakás épülhet, a kedvezményes lakásáfa kifutása valós veszélyként fenyegeti az iparágat.

A panelek aranykora

A TLE azonban nem csak a rendszerváltás szűk 30 évét vette górcső alá, hanem az elmúlt 90 év történéseit is számba vette. Természetesen itt már látható a szocialista rendszer tervutasításos alapon működő lakásépítési módszere, hiszen az 1960-as évektől kezdve az egyre növekvő lakosság egyre nagyobb lakásínséggel nézett szembe, hatalmas igény mutatkozott új otthonok iránt.

Házgyárak kezdték meg a működésüket, amelyek ontották a házgyári elemeket, így különösen az 1970-es években az iparosított technológiával kisebb-nagyobb lakótelepek jöttek létre Budapesten és vidéken egyaránt. 1975 volt a csúcsév, amikor csaknem 100 ezer új lakást adtak át, igaz, hogy rossz volt a csap, levált a linóleum, de akkor is lakás volt. Egy pillanatra érdemes visszatekinteni még a második világháború előtti időkre is, hiszen a KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás készült el Magyarországon, mint 2015-ben. Összességében a magyar lakásállomány közel 80%-a a rendszerváltás előtt épült.

Új célok

2019. december 31-ével megszűnik az új lakások adásvételére vonatkozó 5 százalékos adókedvezmény, illetve az új családi ház építése esetén igényelhető áfa visszatérítés. Kivételként 2023 végéig meghosszabbították a kedvezményes áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok eladásakor, amelyek 2018 november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek. A lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége.

Ellenben a bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A csok lehetőségeinek kibővítése –a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése – még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

Fontos és jó irány, hogy a Kormány a támogatások feltétele közé beveszi a legális munkavégzést, munkaalapú és nem segélyalapú társadalomképet mutat a bejelentett intézkedéscsomag. Fontos lenne azonban az is, hogy a támogatások nyújtását a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is kapcsolja össze a Kormány. A használt lakások korszerűsítése és az energiahatékony felújítás szintén érinti a családok életminőségét – mondja a TLE.

Javasolt intézkedések

A TLE számos javaslatot fogalmazott meg. A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család. Emellett megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

Érdemes volna pilot bérlakásépítési programot indítani pl. a kiemelt ipari területekre, hiszen a munkaerőmobilitás hiánya jelenleg akadályozza a további ipari kapacitások fejlesztését. Továbbra is szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Az épített környezet minőségi megújítása (városkép, falukép), a demográfiai kérdések, az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok, az alacsony rezsi, a legalább egy évszázadra szóló lakóminőség, a karbantarthatóság, az építésgazdaság kifehérítése képezik azt a közérdeket, amely miatt az államnak szükséges szerepet vállalni a lakásépítések és a lakásfelújítások támogatásában.

Fotó: subin pumsom / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC