X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Ma már csak zöld irodaházak épülnek

2021. Március 05. Urbanisztika
2021-ben Budapesten szinte nem épül A kategóriás irodaépület valamiféle környezettudatossági szempontokat igazoló „zöldépület-minősítés” nélkül.

Ha egy készülő irodaépületről hallunk, az arról szóló híradásban minden esetben nagy hangsúlyt kap annak zöld megfelelősége, melyet mozaikszavak és hangzatos kiegészítéseik hivatottak bizonyítani. Példa erre – a 2020-as év legnagyobb irodafejlesztései közül válogatva – az M1/M7 autópályák bevezetőjénél található Futureal-­óriásprojekt, a Budapest One irodaház, mely büszkén hirdeti BREEAM Very Good és WELL Building Platina minősítését.

De említhetnénk az Atenor által jegyzett, Budapest XIII. kerületé­ben található Váci Greens irodapark BREEAM Exce­llent tanúsítványát vagy a szintén ugyanerre, az Árpád híd pesti felvezetőjénél épült HP ­Reavis-Agora torony BREEAM Outstanding, ­BREEAM Communities és WELL Gold jellemzését is. A Váci úton épülő Nordic Light Trio irodaház esetében a svéd ingatlanfejlesztő-óriás, a Skanska minden fórumon kiemeli annak LEED Gold és WELL minősítését, olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

De mik ezek a kifejezések, és miért váltak épülő irodaházaink egyik legfontosabb cégérévé? A felsorolt mozaikszavak mögött nemzetközi szervezetek és általuk kidolgozott zöldépület-minősítő rendszerek rejlenek. Ilyen a német ­sztenderdeken alapuló DGNB, az angol BREEAM vagy az eredetileg az amerikai igényekre fejlesztett LEED. A minősítések az épület technoló­giai jellegű rendszereire, fizikai tulajdonságaira, működési környezetére és ezzel együtt ökológiai lábnyomának csökkentésére fókuszálnak. Igazolják, hogy hatékony és zöld az épület energiafelhasználása, környezetterhelése, víz- és hulladékkezelése, de például azt is, hogy van benne kerékpáros-öltöző és tömegközlekedéssel jól elérhető.

A legújabb rendszer, a WELL Certifica­tion logikája a többitől némileg eltér, mert a használói komfort mérhető paramétereire helyezi a hangsúlyt: egyfajta egészségtudatos szemlélet alapján a levegőminőségre, a helyes megvilágításra, a terekben érzékelhető hőkomfort szintjére vagy éppen az akusztikai jellemzőkre koncentrál. Olyan paraméterekre, amelyek majd az ott dolgozók „jó érzetét” szolgálják.

Az épületminősítő rendszerek tehát meghatározott minőségkritériumok teljesülése, technológiai, funkcionális és ökológiai szempontoknak való megfelelés alapján osztanak az épületnek osztályzatot és bizonyítványt. E zöld tudást igazoló, meglehetősen költséges papír a minőség létrejöttén túl nyilvánvalóan több célt szolgál: amellett, hogy a zöld gondolkodást igénylő társadalmunkban hatékony kommunikációs eszköz és az építtetőnek/fejlesztőnek versenyelőny egy magas minősítés megszerzése, segít meggyőzni azokat a multinacionális bérlőket is, amelyek globális működésük keretében már valamelyik minősítés (LEED, BREEAM) kipróbált használói.

Bár egy épület minőségét megközelíthetjük csupán megfelelőség, valamint a megrendelői igények teljesítése szempontjából, az épület megformálása, annak „üzenete”, városképi megjelenése és úgy általában a jó épület nem írható le csupán fizikai és technológiai paraméterekkel.

Gyulai Iván a bölcsesség és tudás közötti különbségre hívja fel a figyelmet a Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről című könyvében, melyben a tudástársadalom jelenségeit úgy értékeli, hogy abban túl sok szó esik a hogyanokról és túl kevés a miértekről. Ennek a gondolatnak az érvényessége az épületek „hardveralapú” megközelítése kapcsán is megfontolandó.

Az irodaházi kommunikációban sokszor túlhangsúlyozott minősítések jellegükből adódóan nem értékelik/értékelhetik az adott épület karakterjegyeit, tömegképzését vagy éppen a használati minőséget kialakító építészeti szándék helyességét. Az épület hagyományos értelemben vett szépségéről, továbbá városképbe illeszkedéséről szintén keveset mondanak.

Média forrás: Magyar Nemzet
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Ma már csak zöld irodaházak épülnek

2021-ben Budapesten szinte nem épül A kategóriás irodaépület valamiféle környezettudatossági szempontokat igazoló „zöldépület-minősítés” nélkül.

Ha egy készülő irodaépületről hallunk, az arról szóló híradásban minden esetben nagy hangsúlyt kap annak zöld megfelelősége, melyet mozaikszavak és hangzatos kiegészítéseik hivatottak bizonyítani. Példa erre – a 2020-as év legnagyobb irodafejlesztései közül válogatva – az M1/M7 autópályák bevezetőjénél található Futureal-­óriásprojekt, a Budapest One irodaház, mely büszkén hirdeti BREEAM Very Good és WELL Building Platina minősítését.

De említhetnénk az Atenor által jegyzett, Budapest XIII. kerületé­ben található Váci Greens irodapark BREEAM Exce­llent tanúsítványát vagy a szintén ugyanerre, az Árpád híd pesti felvezetőjénél épült HP ­Reavis-Agora torony BREEAM Outstanding, ­BREEAM Communities és WELL Gold jellemzését is. A Váci úton épülő Nordic Light Trio irodaház esetében a svéd ingatlanfejlesztő-óriás, a Skanska minden fórumon kiemeli annak LEED Gold és WELL minősítését, olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

De mik ezek a kifejezések, és miért váltak épülő irodaházaink egyik legfontosabb cégérévé? A felsorolt mozaikszavak mögött nemzetközi szervezetek és általuk kidolgozott zöldépület-minősítő rendszerek rejlenek. Ilyen a német ­sztenderdeken alapuló DGNB, az angol BREEAM vagy az eredetileg az amerikai igényekre fejlesztett LEED. A minősítések az épület technoló­giai jellegű rendszereire, fizikai tulajdonságaira, működési környezetére és ezzel együtt ökológiai lábnyomának csökkentésére fókuszálnak. Igazolják, hogy hatékony és zöld az épület energiafelhasználása, környezetterhelése, víz- és hulladékkezelése, de például azt is, hogy van benne kerékpáros-öltöző és tömegközlekedéssel jól elérhető.

A legújabb rendszer, a WELL Certifica­tion logikája a többitől némileg eltér, mert a használói komfort mérhető paramétereire helyezi a hangsúlyt: egyfajta egészségtudatos szemlélet alapján a levegőminőségre, a helyes megvilágításra, a terekben érzékelhető hőkomfort szintjére vagy éppen az akusztikai jellemzőkre koncentrál. Olyan paraméterekre, amelyek majd az ott dolgozók „jó érzetét” szolgálják.

Az épületminősítő rendszerek tehát meghatározott minőségkritériumok teljesülése, technológiai, funkcionális és ökológiai szempontoknak való megfelelés alapján osztanak az épületnek osztályzatot és bizonyítványt. E zöld tudást igazoló, meglehetősen költséges papír a minőség létrejöttén túl nyilvánvalóan több célt szolgál: amellett, hogy a zöld gondolkodást igénylő társadalmunkban hatékony kommunikációs eszköz és az építtetőnek/fejlesztőnek versenyelőny egy magas minősítés megszerzése, segít meggyőzni azokat a multinacionális bérlőket is, amelyek globális működésük keretében már valamelyik minősítés (LEED, BREEAM) kipróbált használói.

Bár egy épület minőségét megközelíthetjük csupán megfelelőség, valamint a megrendelői igények teljesítése szempontjából, az épület megformálása, annak „üzenete”, városképi megjelenése és úgy általában a jó épület nem írható le csupán fizikai és technológiai paraméterekkel.

Gyulai Iván a bölcsesség és tudás közötti különbségre hívja fel a figyelmet a Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről című könyvében, melyben a tudástársadalom jelenségeit úgy értékeli, hogy abban túl sok szó esik a hogyanokról és túl kevés a miértekről. Ennek a gondolatnak az érvényessége az épületek „hardveralapú” megközelítése kapcsán is megfontolandó.

Az irodaházi kommunikációban sokszor túlhangsúlyozott minősítések jellegükből adódóan nem értékelik/értékelhetik az adott épület karakterjegyeit, tömegképzését vagy éppen a használati minőséget kialakító építészeti szándék helyességét. Az épület hagyományos értelemben vett szépségéről, továbbá városképbe illeszkedéséről szintén keveset mondanak.

Média forrás: Magyar Nemzet

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC