X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Megszerette Magyarországot a nemzetközi ingatlanszakma. A politikai kockázat már a múlt

2017. Február 23. Iroda
A PropertyEU ingatlanpiaci szaklap rendszeresen szervez szakmai beszélgetéseket Európa nagyvárosaiban, idén Budapestre is elhozták a rendezvényt. Meglehetősen pozitív véleményeket hallhattunk a magyar piacról, amire már jó régen volt példa. Persze a leselkedő veszélyekre is felhívták a figyelmet.

A hazai ingatlanpiacot meglehetősen egyöntetűen dicsérték a panelbeszélgetésben megszólaló szakemberek mind fejlesztői, mind befektetői oldalról, többször is elhangzott, hogy a politikai kockázat, ami pár éve még valós problémaként merült fel, immár a múlt. Ellenben többször kitértek Trump amerikai elnökre, aki egyelőre sötét lóként jelenik meg a világgazdaságban is.

Látványosan fejlődik a befektetési piac

A magyar befektetési piac is látványosan kikapaszkodott a 2012-2013-as gödörből, hiszen míg 2012-ben mindössze – még ha ma már hihetetlennek is tűnik – 122 millió euróért vásároltak eszközöket, addig tavaly a volumen csaknem elérte az 1,7 milliárd eurót. Persze Magyarország még így is jócskán elmarad a hasonló súlycsoportú Csehországtól (3,8 milliárd euró) és a jóval nagyobb Lengyelországtól (4,7 milliárd euró). A hozamok tekintetében még mindig Budapest vezet, hiszen az irodapiacon 6,5% hozamot lehet realizálni, míg Varsóban és Prágában ugyanez az érték 5,25% és 4,85%. A magyar ipari ingatlanpiacon 8,25%, míg a retail szektorban 6,25% a hozam.

2014 óta tendencia, hogy a hazai befektetők – ingatlanalapok – tartósan az összes volumen több mint harmadát lefedik, de tavaly az osztrák, német és amerikai jelenlét is szignifikánsan erősödött. Továbbra is meghatározó Németország jelenléte a kelet-közép-európai régió ingatlanpiacán. Egyértelműen vonzó lett és még néhány évig az is marad a magyar kereskedelmi ingatlanpiac az intézményi befektetők körében, bár némi óvatosságra inti a szereplőket a választási év, hiszen Hollandiában, Franciaországban és Németországban is voksolnak idén.

Emelkedő fizetések

Magyarországon és a régióban jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint Nyugat-Európában, ez azonban veszélyezteti a további bővülést, elsősorban az ipari szektorban. Hivatalos statisztikák szerint 5-600 ezer magyar dolgozik jelenleg nyugati országokban. Hazánkban csaknem a vállalatok 15%-a küzd munkaerőhiánnyal, ami komolyan visszafoghatja a termelést. A fizetések is dinamikusan növekszenek, amely paradox helyzetet teremt, hiszen a régiós államok életszínvonalát ugyan emeli, azonban sok beruházót az alacsony fizetések vonzották a régióba. Románia és Bulgária felé nyithatnak azok a vállalatok, akik az alacsony bért fontos tényezőnek tekintik a régióban, így az ipart, az SSC- és BPO-szektort érintheti hátrányosan a bérnövekedési folyamat.

A statisztikák szerint az ipari szektorban az átlag bruttó fizetés Magyarországon 843 euró, Lengyelországban 874 euró, Szlovákiában 945 euró, míg Csehországban 978 euró. A növekvő bérek növelik a vásárlóerőt, de ugyanakkor inflációt is gerjesztenek, amely egy veszélytényező lehet az ingatlanpiacon. Az irodabérleti díjak is növekszenek az egész folyamattal összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a jövőben a befektetői szemléletre is. Ellenben a kiskereskedelmi piacra jó hatást gyakorol a bérnövekedés, és bár meglehetősen telített Budapest, hamarosan megépül az Etele Center Kelenföldön. Ezzel párhuzamosan az e-kereskedelem is bővülhet Magyarországon, ami fellendítheti a logisztikai fejlesztéseket, bár ez utóbbiak korlátozott volumene erősen visszafogja a hazai e-kereskedelem előretörését.

Szinte nincs másodlagos piac

Szóba kerültek a régiós országok másodlagos városai. Amíg Lengyelországban Varsó mellett jelentős városok alkotnak gazdasági központokat, mint például Krakkó, addig Magyarországon ilyen értelemben nem reménykedhetünk, hiszen a második legnagyobb városunk is mindössze 200 ezer fős. Vagyis a nemzetközi befektetők térképén nem jelenhetnek meg a vidéki nagyvárosaink. Ellenben pozitív színfolt, hogy egy 7000 négyzetméteres irodaház épül a 154 ezres Szegeden, ahol egy jelentős vállalat fog berendezkedni, vagyis az egyetemvárosaink néhány jelentősebb céget magukhoz csábíthatnak.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Megszerette Magyarországot a nemzetközi ingatlanszakma. A politikai kockázat már a múlt

A PropertyEU ingatlanpiaci szaklap rendszeresen szervez szakmai beszélgetéseket Európa nagyvárosaiban, idén Budapestre is elhozták a rendezvényt. Meglehetősen pozitív véleményeket hallhattunk a magyar piacról, amire már jó régen volt példa. Persze a leselkedő veszélyekre is felhívták a figyelmet.

A hazai ingatlanpiacot meglehetősen egyöntetűen dicsérték a panelbeszélgetésben megszólaló szakemberek mind fejlesztői, mind befektetői oldalról, többször is elhangzott, hogy a politikai kockázat, ami pár éve még valós problémaként merült fel, immár a múlt. Ellenben többször kitértek Trump amerikai elnökre, aki egyelőre sötét lóként jelenik meg a világgazdaságban is.

Látványosan fejlődik a befektetési piac

A magyar befektetési piac is látványosan kikapaszkodott a 2012-2013-as gödörből, hiszen míg 2012-ben mindössze – még ha ma már hihetetlennek is tűnik – 122 millió euróért vásároltak eszközöket, addig tavaly a volumen csaknem elérte az 1,7 milliárd eurót. Persze Magyarország még így is jócskán elmarad a hasonló súlycsoportú Csehországtól (3,8 milliárd euró) és a jóval nagyobb Lengyelországtól (4,7 milliárd euró). A hozamok tekintetében még mindig Budapest vezet, hiszen az irodapiacon 6,5% hozamot lehet realizálni, míg Varsóban és Prágában ugyanez az érték 5,25% és 4,85%. A magyar ipari ingatlanpiacon 8,25%, míg a retail szektorban 6,25% a hozam.

2014 óta tendencia, hogy a hazai befektetők – ingatlanalapok – tartósan az összes volumen több mint harmadát lefedik, de tavaly az osztrák, német és amerikai jelenlét is szignifikánsan erősödött. Továbbra is meghatározó Németország jelenléte a kelet-közép-európai régió ingatlanpiacán. Egyértelműen vonzó lett és még néhány évig az is marad a magyar kereskedelmi ingatlanpiac az intézményi befektetők körében, bár némi óvatosságra inti a szereplőket a választási év, hiszen Hollandiában, Franciaországban és Németországban is voksolnak idén.

Emelkedő fizetések

Magyarországon és a régióban jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint Nyugat-Európában, ez azonban veszélyezteti a további bővülést, elsősorban az ipari szektorban. Hivatalos statisztikák szerint 5-600 ezer magyar dolgozik jelenleg nyugati országokban. Hazánkban csaknem a vállalatok 15%-a küzd munkaerőhiánnyal, ami komolyan visszafoghatja a termelést. A fizetések is dinamikusan növekszenek, amely paradox helyzetet teremt, hiszen a régiós államok életszínvonalát ugyan emeli, azonban sok beruházót az alacsony fizetések vonzották a régióba. Románia és Bulgária felé nyithatnak azok a vállalatok, akik az alacsony bért fontos tényezőnek tekintik a régióban, így az ipart, az SSC- és BPO-szektort érintheti hátrányosan a bérnövekedési folyamat.

A statisztikák szerint az ipari szektorban az átlag bruttó fizetés Magyarországon 843 euró, Lengyelországban 874 euró, Szlovákiában 945 euró, míg Csehországban 978 euró. A növekvő bérek növelik a vásárlóerőt, de ugyanakkor inflációt is gerjesztenek, amely egy veszélytényező lehet az ingatlanpiacon. Az irodabérleti díjak is növekszenek az egész folyamattal összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a jövőben a befektetői szemléletre is. Ellenben a kiskereskedelmi piacra jó hatást gyakorol a bérnövekedés, és bár meglehetősen telített Budapest, hamarosan megépül az Etele Center Kelenföldön. Ezzel párhuzamosan az e-kereskedelem is bővülhet Magyarországon, ami fellendítheti a logisztikai fejlesztéseket, bár ez utóbbiak korlátozott volumene erősen visszafogja a hazai e-kereskedelem előretörését.

Szinte nincs másodlagos piac

Szóba kerültek a régiós országok másodlagos városai. Amíg Lengyelországban Varsó mellett jelentős városok alkotnak gazdasági központokat, mint például Krakkó, addig Magyarországon ilyen értelemben nem reménykedhetünk, hiszen a második legnagyobb városunk is mindössze 200 ezer fős. Vagyis a nemzetközi befektetők térképén nem jelenhetnek meg a vidéki nagyvárosaink. Ellenben pozitív színfolt, hogy egy 7000 négyzetméteres irodaház épül a 154 ezres Szegeden, ahol egy jelentős vállalat fog berendezkedni, vagyis az egyetemvárosaink néhány jelentősebb céget magukhoz csábíthatnak.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC