X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Mi történik most a plázákban? Hogyan küzdenek meg a bérlők a tulajdonosokkal?

2020. Június 30. Retail
A Cushman & Wakefield What’s Next In Retail webináriumán a kiskereskedelmi szektor és a bevásárlóközpontok jövőjét elemezték a járvány után a szakértők. Ahány pozíció, annyi nézőpont. De az biztos, hogy egy csónakban eveznek, még ha többen ezt nehezen is hajlandók tudomásul venni.

A COVID-19 a retail szektort különösen nagy mértékben sújtotta, ha az idei áprilisi kereskedelmi forgalmat összehasonlítjuk az egy évvel korábbi adatokkal, akkor cirka 10%-os visszaeséssel kalkulálhatunk hazánkban. Ha megnézzük a többi európai országot, akkor a magyar statisztika nem is számít rossznak, hiszen az EU27 átlaga közelíti a 20%-ot.

Ha viszont a jövő kiskereskedelmének alakulását nézzük, akkor érdemes a GDP-ről beszélni, hiszen e tekintetben is Magyarországon jóval kisebb visszaeséssel kalkulálnak a szakértők, mint más országok esetében. Nálunk idén nagyjából 5%-kal eshet vissza a bruttó összhazai termék, bár itt nyilván nincs konszenzus a különböző előrejelzésekben.

Ha pedig a kereskedelmi eladások összvolumenét nézzük, akkor ha 2015-öt tekintjük 100%-nak, akkor 2023-ra nagyjából 140%-ra becsülték a szakértők a növekedést nálunk, ami eléggé robusztus, hiszen mintegy 40%-nyi bővülésről lehet szó.

A válság egyik legjellemzőbb folyománya volt az online kereskedelem előretörése, itt Európában összességében nagyobb volt a növekedés az elmúlt 15 évben, mint hazánkban. Nálunk jelenleg az összkereskedelmi forgalom több mint 6%-a származik e-kereskedelemből, ez az érték 2023-ra felmehet 9%-ra, miközben a kontinensen általában ugyanez a szám már 11% lehet. Azonban a járvány feljebb tornászta a számokat, így összességében az elkövetkezendő 2 évben 15-20%-os éves online részesedés is lehet az összforgalmon belül.

Így indul be az élet

Nagy valószínűséggel eltérő intenzitással beindulhat a normális élet a plázákban, és bár az e-kereskedelem egyre erősebb, egyre jobban terjed a multichannel értékesítési modell is a bérlők körében, azaz az online webáruházak fizikai üzletekben jelennek meg a plázákban, illetve fordítva, az itt bérlő üzletek nyitnak az e-kereskedelem felé. A multichannel egyre nagyobb arányban jelenik meg, nem véletlenül terjednek a „click and buy” típusú szlogenek.

A bevásárlóközpontokban az egyes márkák eltérő módon képesek újraindítani a normális ügymeneteket. A divatmárkák körében könnyebb a helyzet, mint az ételudvarok esetében, ugyanígy nagy érvágás volt a plázák számára, hogy a mozik nem működtek, hiszen egyrészt jelentős bevétel származik a funkcióból, másrészt nagy alapterületet bérelnek, harmadrészt látogatószámot generálnak. Remélhetőleg beindul itt is az élet, amelynek sikeréhez elengedhetetlen, hogy a Hollywoodi filmipar is visszanyerje régi önmagát.

Az utcára nyíló üzletek gyorsabban képesek visszanyerni a „régi formájukat”, hatékonyabban működhetnek jelenleg, mint a bevásárlóközpontokban működő egységek. A vásárlókat is érdemes viselkedés és vásárlóerő alapján szegmentálni. Így például a prémiumszegmens kevésbé függ a jövedelemváltozásoktól, ez mindenképpen jó hír, ellenben az impulzusvásárlók teljesen eltűntek a járvány nyilvánvaló következményeként.

A retail parkok a nagy nyertesei a jelenlegi helyzetnek, hiszen az üzleteik jelentős részébe az utcafrontról be lehet lépni, míg a bevásárlóközpontok helyzete függ az adott ország vagy város járványhelyzetétől. A bevásárlóutcáknál sokszínű a helyzet, mert például Budapest és Prága nagy mértékben függ a külföldi turizmustól (pl. Andrássy út), amely ugye jelenleg szinte megszűnt, míg Nyugaton jelentős a helyi tehetős vásárlóréteg, akik nagy segítséget nyújthatnak a veszteségek minimalizálása érdekében.

Sokan még mindig félnek vendéglátóipari egységekbe belépni, ráadásul sokan tartanak a járvány második hullámától, vagyis amíg nem lesz meg a vakcina, az ellenszer, addig nem beszélhetünk teljes reorganizációról. Sok brandnél a Food & Beverage szegmensben ezért a kiszállítást és a digitális jelenlétet is megerősítik, hogy a forgalomvisszaesést mérsékeljék. De például amíg egy pizzázó esetében a házhozszállítás magától értetődő lehet, addig egy kávélánc már sokkal nehezebb helyzetben van.

Bérlők kontra tulajdonos

A bérlők meghatározott része újratárgyalt megállapodásokra törekszik, míg a tulajdonosok eltérő módon reagáltak, hiszen egy részük a bérlő problémájának tartja a jelenlegi helyzetet, és nem kezeli rugalmasan a felmerülő nehézségeket, pedig a márkák szerint közös érdek az átmeneti forgalomkiesés megoldása. De számos tulajdonos proaktívan támogatást nyújt a nehéz időkben a kiskereskedőknek, rugalmasabb megoldásokat dolgoznak ki.

Ráadásul a különböző márkákat eltérő módon érintette a járvány, így a napi normál működés-változások is eltérően alakultak. Ha ezek a tárgyalások nem alakulnak jól, akkor egyes láncok portfóliói csökkenhetnek is. Ha már a láncoknál tartunk, a járvány egyik fontos következménye a terjeszkedés lelassulása, de a pandémiától függetlenül is már megkezdődött az átalakulás a retail szektorban: a nagy láncok visszafogottabb terjeszkedési stratégiája mellett az ételudvarok és a szórakoztató funkció folyamatosan erősödik a plázákban.

Az óvatosság jellemzi a COVID-19 miatt amúgy is a kiskereskedőket, akik a bővülés helyett most az óvintézkedések és a higiéniai szabályok betartása mellett a minél normálisabb üzletmenetre koncentrálnak, miközben próbálják megőrizni a portfóliójukat.

Sok brand a forgalomarányos bérleti konstrukciókban érdekelt, emellett az összköltséget kell nézni, vagyis a bérleti díjat és az egyéb költségek együttesét. A tulajdonok számára megnehezíti a helyzetet, hogy hasonló szituáció még nem fordult elő, illetve a 2009-es válság más okokból jött létre. Hosszú távú jövőképre van szükség, hogy minden érdekelt fél túllendülhessen a pandémia okozta nehézségeken. A partnerség és a rugalmasság előtérbe kerül, mindenesetre a plázákban a normális ügymenethez való visszatérés nagyon lassan halad, ez ügyben nem mindenki optimista.

+++

A webinárium szakértői: Michael Edwards MRICS, Cushman & Wakefield (moderátor); Szabó Viktória, Cushman & Wakefield; Marek Noetzel, Nep Rockcastle; Dirk Adriaenssen, Redevco; Herczku György MRICS, Amrest; Berendi András, Roland Divatház

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Mi történik most a plázákban? Hogyan küzdenek meg a bérlők a tulajdonosokkal?

A Cushman & Wakefield What’s Next In Retail webináriumán a kiskereskedelmi szektor és a bevásárlóközpontok jövőjét elemezték a járvány után a szakértők. Ahány pozíció, annyi nézőpont. De az biztos, hogy egy csónakban eveznek, még ha többen ezt nehezen is hajlandók tudomásul venni.

A COVID-19 a retail szektort különösen nagy mértékben sújtotta, ha az idei áprilisi kereskedelmi forgalmat összehasonlítjuk az egy évvel korábbi adatokkal, akkor cirka 10%-os visszaeséssel kalkulálhatunk hazánkban. Ha megnézzük a többi európai országot, akkor a magyar statisztika nem is számít rossznak, hiszen az EU27 átlaga közelíti a 20%-ot.

Ha viszont a jövő kiskereskedelmének alakulását nézzük, akkor érdemes a GDP-ről beszélni, hiszen e tekintetben is Magyarországon jóval kisebb visszaeséssel kalkulálnak a szakértők, mint más országok esetében. Nálunk idén nagyjából 5%-kal eshet vissza a bruttó összhazai termék, bár itt nyilván nincs konszenzus a különböző előrejelzésekben.

Ha pedig a kereskedelmi eladások összvolumenét nézzük, akkor ha 2015-öt tekintjük 100%-nak, akkor 2023-ra nagyjából 140%-ra becsülték a szakértők a növekedést nálunk, ami eléggé robusztus, hiszen mintegy 40%-nyi bővülésről lehet szó.

A válság egyik legjellemzőbb folyománya volt az online kereskedelem előretörése, itt Európában összességében nagyobb volt a növekedés az elmúlt 15 évben, mint hazánkban. Nálunk jelenleg az összkereskedelmi forgalom több mint 6%-a származik e-kereskedelemből, ez az érték 2023-ra felmehet 9%-ra, miközben a kontinensen általában ugyanez a szám már 11% lehet. Azonban a járvány feljebb tornászta a számokat, így összességében az elkövetkezendő 2 évben 15-20%-os éves online részesedés is lehet az összforgalmon belül.

Így indul be az élet

Nagy valószínűséggel eltérő intenzitással beindulhat a normális élet a plázákban, és bár az e-kereskedelem egyre erősebb, egyre jobban terjed a multichannel értékesítési modell is a bérlők körében, azaz az online webáruházak fizikai üzletekben jelennek meg a plázákban, illetve fordítva, az itt bérlő üzletek nyitnak az e-kereskedelem felé. A multichannel egyre nagyobb arányban jelenik meg, nem véletlenül terjednek a „click and buy” típusú szlogenek.

A bevásárlóközpontokban az egyes márkák eltérő módon képesek újraindítani a normális ügymeneteket. A divatmárkák körében könnyebb a helyzet, mint az ételudvarok esetében, ugyanígy nagy érvágás volt a plázák számára, hogy a mozik nem működtek, hiszen egyrészt jelentős bevétel származik a funkcióból, másrészt nagy alapterületet bérelnek, harmadrészt látogatószámot generálnak. Remélhetőleg beindul itt is az élet, amelynek sikeréhez elengedhetetlen, hogy a Hollywoodi filmipar is visszanyerje régi önmagát.

Az utcára nyíló üzletek gyorsabban képesek visszanyerni a „régi formájukat”, hatékonyabban működhetnek jelenleg, mint a bevásárlóközpontokban működő egységek. A vásárlókat is érdemes viselkedés és vásárlóerő alapján szegmentálni. Így például a prémiumszegmens kevésbé függ a jövedelemváltozásoktól, ez mindenképpen jó hír, ellenben az impulzusvásárlók teljesen eltűntek a járvány nyilvánvaló következményeként.

A retail parkok a nagy nyertesei a jelenlegi helyzetnek, hiszen az üzleteik jelentős részébe az utcafrontról be lehet lépni, míg a bevásárlóközpontok helyzete függ az adott ország vagy város járványhelyzetétől. A bevásárlóutcáknál sokszínű a helyzet, mert például Budapest és Prága nagy mértékben függ a külföldi turizmustól (pl. Andrássy út), amely ugye jelenleg szinte megszűnt, míg Nyugaton jelentős a helyi tehetős vásárlóréteg, akik nagy segítséget nyújthatnak a veszteségek minimalizálása érdekében.

Sokan még mindig félnek vendéglátóipari egységekbe belépni, ráadásul sokan tartanak a járvány második hullámától, vagyis amíg nem lesz meg a vakcina, az ellenszer, addig nem beszélhetünk teljes reorganizációról. Sok brandnél a Food & Beverage szegmensben ezért a kiszállítást és a digitális jelenlétet is megerősítik, hogy a forgalomvisszaesést mérsékeljék. De például amíg egy pizzázó esetében a házhozszállítás magától értetődő lehet, addig egy kávélánc már sokkal nehezebb helyzetben van.

Bérlők kontra tulajdonos

A bérlők meghatározott része újratárgyalt megállapodásokra törekszik, míg a tulajdonosok eltérő módon reagáltak, hiszen egy részük a bérlő problémájának tartja a jelenlegi helyzetet, és nem kezeli rugalmasan a felmerülő nehézségeket, pedig a márkák szerint közös érdek az átmeneti forgalomkiesés megoldása. De számos tulajdonos proaktívan támogatást nyújt a nehéz időkben a kiskereskedőknek, rugalmasabb megoldásokat dolgoznak ki.

Ráadásul a különböző márkákat eltérő módon érintette a járvány, így a napi normál működés-változások is eltérően alakultak. Ha ezek a tárgyalások nem alakulnak jól, akkor egyes láncok portfóliói csökkenhetnek is. Ha már a láncoknál tartunk, a járvány egyik fontos következménye a terjeszkedés lelassulása, de a pandémiától függetlenül is már megkezdődött az átalakulás a retail szektorban: a nagy láncok visszafogottabb terjeszkedési stratégiája mellett az ételudvarok és a szórakoztató funkció folyamatosan erősödik a plázákban.

Az óvatosság jellemzi a COVID-19 miatt amúgy is a kiskereskedőket, akik a bővülés helyett most az óvintézkedések és a higiéniai szabályok betartása mellett a minél normálisabb üzletmenetre koncentrálnak, miközben próbálják megőrizni a portfóliójukat.

Sok brand a forgalomarányos bérleti konstrukciókban érdekelt, emellett az összköltséget kell nézni, vagyis a bérleti díjat és az egyéb költségek együttesét. A tulajdonok számára megnehezíti a helyzetet, hogy hasonló szituáció még nem fordult elő, illetve a 2009-es válság más okokból jött létre. Hosszú távú jövőképre van szükség, hogy minden érdekelt fél túllendülhessen a pandémia okozta nehézségeken. A partnerség és a rugalmasság előtérbe kerül, mindenesetre a plázákban a normális ügymenethez való visszatérés nagyon lassan halad, ez ügyben nem mindenki optimista.

+++

A webinárium szakértői: Michael Edwards MRICS, Cushman & Wakefield (moderátor); Szabó Viktória, Cushman & Wakefield; Marek Noetzel, Nep Rockcastle; Dirk Adriaenssen, Redevco; Herczku György MRICS, Amrest; Berendi András, Roland Divatház

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC