X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Mikor leszünk Közép-Európa logisztika központja? Hol tart a fejlesztési piac?

2016. Január 12. Raktár
Szinte a rendszerváltás óta arról beszélünk, hogy Magyarország a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Közép-Európa logisztika központja lehet, vagyis egy világszinten is mérhető hub, amely az ipari ingatlanpiacon jelentős forgalmat generál. Hol tart most ez a folyamat? Egyáltalán reális-e ez az elképzelés? Mi történik a fejlesztési piacon?

Illúziók nélkül

A rendszerváltás óta halljuk azokat az elképzeléseket, amelyek Magyarország egyik komparatív előnyének írják el a földrajzi elhelyezkedését, hiszen a kelet-közép-európai régió közepén helyezkedünk el. Ennek köszönhetően országunkat európai szintű logisztikai központként képzelik el, amely mindezidáig nem következett be. Amíg Lengyel- és Csehországban sorra épülnek a nagy volumenű logisztikai csarnokok, ipari ingatlanok, addig Magyarországon hasonló léptékű beruházásokról nem hallani, nálunk az idei év a stabilizáció jegyében telt el. Azonban a versenyképességünket elősegítő jelentős projektekről beszámolhatunk, elég ha csak a csepeli szabadkikötő kapacitásnöveléséről beszélünk, de ugyanígy fejlesztések várhatók a Liszt Ferenc repülőtéren, vagy éppen a vasúti infrastruktúrában.

„A rendszerváltással egy időben születtek azok a vágyak, melyek Magyarországot legalább Közép-Európa logisztikai központjaként szerették volna látni. Az évek múlásával redukálódott a vágy, és ma már az a cél, amely a Kormány által elfogadott Középtávú Logisztikai Stratégiában is szerepel, hogy a térség (Kelet-Közép-Európa) egyik vezető hubja legyünk. Három okra vezethető vissza a jelenlegi helyzet, ami miatt nem lettünk Európa egyik logisztikai központja. Egyrészt az eredeti cél kitűzése nem volt reális Európa történelmét és gazdasági fejlődését vizsgálva, másrészt nem volt meg sem a politikai, sem a gazdasági elszántság. Harmadrészben pedig az elmúlt évtizedekben elmaradtak azok a fejlesztések és szabályozási döntések, amelyek Magyarországot intenzív gazdasági fejlődési pályára állították volna, és amelyből következett volna a lehetőség térségi elosztó szerepünk pozícionálására” – mondja Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület Elnöke.

Versenyben

Közép-európai versenytársaink ipari ingatlanpiacán folyamatosan fejlesztések zajlanak. Természetesen Lengyelország méretét tekintve kilóg a sorból, amely más perspektívákat jelent számára; Csehország pedig mindig is erősen iparosított ország volt, ahol anno a textilipar és a gépgyártás húzóágazatok voltak, nem beszélve földrajzi pozíciójáról, hiszen Németország és Ausztria közé ékelődik. A hagyományosan magas színvonalú ipar és az ipari szakmai kultúra vonzza Csehországba a logisztika-intenzív ipari vállalatokat, ezért építenek a fejlődést támogató, kiszolgáló infrastruktúrákat. A Cushman & Wakefield adatai szerint 2015 első felében több mint 600.000 négyzetméter új ipari területet építettek Közép-Európában és 2,1 millió négyzetméter adtak bérbe. A nagyságrendeket jól jelzi, hogy összesen 18,5 millió négyzetméter ipari állomány van a régióban jelenleg, ahol Lengyelország hamarosan eléri a tízmilliós határt, míg Csehország nemrég lépte át az ötmilliós küszöböt. Ehhez képest a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma adatai szerint 2015 harmadik negyedévében a budapesti modern spekulatív ipari ingatlanállomány 1.842.310 m2-t tett ki.

„Esély mindig van, hogy a szomszédos országokkal való versenyben jobb pozíciót foglaljunk el, viszont jól kell megválasztanunk a versenytársakat. Lengyelországgal nem érdemes versenyeznünk, hiszen sem földrajzi elhelyezkedése szempontjából, sem a méreteit tekintve nem vagyunk „partiban”. Természetes versenytársaink és együttműködő partnereink a közvetlen szomszédaink. El kell döntenünk, hogy ezen országok közül melyekkel, ezen belül mely iparágakban működünk együtt, vagy versenyzünk egymással. A versenyhez pedig forrásokat kell allokálnunk. Ezek a döntések még nem születtek meg, kivéve az autóipari beruházásokat, amelyekben kifejezetten versenyzünk” – teszi hozzá Dr. Doór Zoltán.

„Magyarország logisztikai piacát, valamint regionális pozícionálását alapvetően földrajzi elhelyezkedése és az ország mérete (ipari tevékenység, fogyasztás) határozza meg. Szállítmányozási szempontból jelentős tranzitország vagyunk, viszont ez a tevékenység csak méréskelten járul hozzá a raktárpiac fejlődéséhez. Raktárcsarnokok döntően három helyszínen épülnek: ahol nagy a fogyasztás; nagy az ipari termelés; vagy regionális disztribúciós célra kiválasztott területen. Ez utóbbi tekintetben Csehország/Morvaország és Nyugat-Szlovákia sajnos előnyösebben pozícionált, Magyarország inkább a dél-nyugat európai, vagy kisebb volumenű közép-kelet európai disztribúciós igények esetén szokott komolyan számításba kerülő opció lenni” – magyarázza Beck Tamás, a Colliers International ipari ingatlan üzletágának igazgatója.

Fejlesztések

A spekulatív ingatlanpiac már régóta takaréklángon ég, a termelő vállalatokhoz kötődnek fejlesztések, de azok sem rengették meg a hazai piacot. Az üresedési ráta azonban tovább csökkent a harmadik negyedévben is, szeptember végén 12,3%-on állt, mely a legalacsonyabb érték 2008 óta. A budapesti városi logisztikai ingatlanok iránt intenzív bérlői kereslet mutatkozik, emiatt korlátozottabb a minőségi logisztikai ingatlanok száma, ami a nettó bérleti díjak némi növekedését eredményezi. A feldolgozóipar állami támogatása jelentős teret adott az autóiparnak és tágabb értelemben a járműiparnak, amely Magyarország GDP-jén is erőteljesen meglátszik. Azonban az iparág erőteljes növekedése nem hozta el az ipari ingatlanpiac felfutását, néhány autógyár mellé települt logisztikai csarnok és központ kivételével nem jött el az aranykor. Ellenben az agráriumhoz kötődő feldolgozóiparban, amely valóban Magyarország reális esélye lehet a kiemelkedésre, még mindig vannak kiaknázatlan területek. Pedig az a bizonyos hozzáadott érték az agráriumban jelenhetne meg, amelyben történelmi léptékkel mérhető szakmai tapasztalattal és humánerőforrással rendelkezünk.

„10-15 éve az autóipari beszállító cégek szinte versengve települtek be az adott gyár mellé, gyár-specifikusan működtek, elég csak a nyugat-szlovákiai parkokat példaként említenünk. Manapság viszont egy-egy beszállító már nem csak egy, hanem több gyárat és márkát lát el termékeivel, így a földrajzi közelség elveszítette jelentőségét, (még) fontosabbá vált a költséghatékonyság (diverzifikáció, munkaerő-költség, nagyobb volumenek stb.). Megnőtt a gyártósorra történő szinte közvetlen beszállítás (JIT) jelentősége, így a gyárak mellett már csak kisebb raktárak és kevés beszállító ingatlana épül. Az autóiparon kívül ez az ellátási lánc konstrukció szinte a legtöbb iparágra igaz” – mondja Beck Tamás.

„Az elmúlt néhány évben a globális szolgáltatók áttervezték a logisztikai rendszereiket és ennek következtében áthelyezték a regionális elosztó központok súlypontjait, illetve a fejlesztési központokat. Így Magyarországról is elkerült néhány, pl.: Adidas, SAP, de jött is: pl.: Huawei. A jelenlegi állapot nem végleges, hiszen a logisztikai, ellátó rendszereket időnként – a feltételek változása következtében – újra tervezik, így nem kizárt, hogy visszakerül, illetve új regionális központ fog létesülni Magyarországon a jövőben. Mindemellett a Közép-Európában jelentős logisztikai központok a mai Magyarország határain kívül vannak (pl.: Bécs, Pozsony, Kassa, Dunaszerdahely, Arad, Temesvár stb.) A magyarországi autóipari beruházások mellett jelentős logisztikai beruházások is vannak, és itt elsősorban az Audira és a Daimler-Benz-re gondolok. Mindkét autógyár közvetlen közelében a logisztikai szolgáltatóik, illetve beszállítóik jelentős fejlesztéseket realizálnak. Ez pozitív, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a fejlesztéseket többnyire nem magyar vállalatok hajtják végre” – hangsúlyozza Dr. Doór Zoltán.

Mi a jövő? Leszünk-e Kelet elosztó központja?

Ha leszámoltunk a rendszerváltás környékén megfogalmazott illúziókkal, akkor érdemes volna megvalósítható opciókat megfogalmazni: vagyis a magyar logisztika és ipari ingatlanpiac hová juthat el, melyek a reális célkitűzések. Európában a növekvő bérlői kereslet és az erős befektetési aktivitás miatt egyre több ingatlant fejlesztenek, néhány cseh, lengyel és holland ipari zónában különösen erős a beruházási kedv. Magyarországon is 2015 első félévében több tranzakció történt, mint az elmúlt évek során összesen, az üres épületek iránt is megnőtt a kereslet. De ez még mindig jócskán elmarad az európai mainstreamtől. Már lassan elfogynak a nagyobb üres területek, így stabilizálódnak a bérleti díjak. Az általános optimizmus ebben a szegmensben is megjelent, lassan elindulhatnak az első spekulatív fejlesztések.

„Magyarország centrális elhelyezkedése adott, amely önmagában nem elegendő a fejlődéshez. Három területen kellene erősíteni a logisztikai képességünket. Egyrészt a vállalati fejlesztéseket abba az irányba kellene fókuszálni, hogy minél magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak produkálni a partnereik számára, minél több integrált logisztikai szolgáltató minél magasabb értéknövelt szolgáltatást nyújtson versenyképes áron. Ehhez szabályozás, edukáció és fejlesztés szükséges. Másrészt még nem dőlt el, hogy a távol-keleti áruk elosztó központja melyik közép-kelet európai országban lesz. Magyarország alkalmas erre a feladatra, amelyhez elszántság, politikai döntés, ügyes diplomácia és fejlesztések szükségesek. Harmadrészt Magyarország kiváló agrár-logisztikai központja lehetne a régiónak, illetve távolabbi pontoknak is. Az adottságaink megvannak ehhez, árualap is van, amely fejleszthető. Alapvetően elszántság, edukáció és fejlesztés szükséges a megvalósításhoz. Ha mindezek megvalósulhatnak, az ingatlanpiacra is óriási fejlődés vár” – mondja Doór Zoltán.

„Magyarországon – az ország mérete és centralizáltsága miatt – nem jellemzőek a spekulatív beruházások vidéken, az ipari ingatlan-fejlesztők elsősorban a fővárosra figyelnek, ahol a kereslet és a volumenek koncentrálódnak. Budapest vonzáskörzetében ugyan csökken a kihasználatlansági ráta, viszont változatlanul mintegy 260 ezer m2 üres terület található, ahol az 5-10 éve épült, jó minőségű csarnokok bérleti díjai alacsonyabbak, mintha az új fejlesztések „bekerülési” költségét is figyelembe vennénk. 2016 folyamán már elképzelhetőnek tartjuk, hogy kisebb volumenű spekulatív fejlesztések megvalósulnak a budapesti piacon.  Az elmúlt években viszont már vidéken is kialakulóban van egy kvázi másodlagos piac, ugyanis – döntően a válság hatására - megjelent egyfajta minőségi(bb) ipari ingatlan-kínálat, melyet a bővülő, vagy újonnan az országba érkező ipari cégek hasznosítanak. Viszont ez változatlanul limitált számú lehetőséget jelent (megyénként pár ingatlan), így speciálisabb vagy nagyobb méretű igények, konkrétabb elhelyezkedési preferenciák esetén marad a saját zöldmezős beruházás, mint lehetőség” – összegez Beck Tamás.

A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2015/2016 kiadványban.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Mikor leszünk Közép-Európa logisztika központja? Hol tart a fejlesztési piac?

Szinte a rendszerváltás óta arról beszélünk, hogy Magyarország a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Közép-Európa logisztika központja lehet, vagyis egy világszinten is mérhető hub, amely az ipari ingatlanpiacon jelentős forgalmat generál. Hol tart most ez a folyamat? Egyáltalán reális-e ez az elképzelés? Mi történik a fejlesztési piacon?

Illúziók nélkül

A rendszerváltás óta halljuk azokat az elképzeléseket, amelyek Magyarország egyik komparatív előnyének írják el a földrajzi elhelyezkedését, hiszen a kelet-közép-európai régió közepén helyezkedünk el. Ennek köszönhetően országunkat európai szintű logisztikai központként képzelik el, amely mindezidáig nem következett be. Amíg Lengyel- és Csehországban sorra épülnek a nagy volumenű logisztikai csarnokok, ipari ingatlanok, addig Magyarországon hasonló léptékű beruházásokról nem hallani, nálunk az idei év a stabilizáció jegyében telt el. Azonban a versenyképességünket elősegítő jelentős projektekről beszámolhatunk, elég ha csak a csepeli szabadkikötő kapacitásnöveléséről beszélünk, de ugyanígy fejlesztések várhatók a Liszt Ferenc repülőtéren, vagy éppen a vasúti infrastruktúrában.

„A rendszerváltással egy időben születtek azok a vágyak, melyek Magyarországot legalább Közép-Európa logisztikai központjaként szerették volna látni. Az évek múlásával redukálódott a vágy, és ma már az a cél, amely a Kormány által elfogadott Középtávú Logisztikai Stratégiában is szerepel, hogy a térség (Kelet-Közép-Európa) egyik vezető hubja legyünk. Három okra vezethető vissza a jelenlegi helyzet, ami miatt nem lettünk Európa egyik logisztikai központja. Egyrészt az eredeti cél kitűzése nem volt reális Európa történelmét és gazdasági fejlődését vizsgálva, másrészt nem volt meg sem a politikai, sem a gazdasági elszántság. Harmadrészben pedig az elmúlt évtizedekben elmaradtak azok a fejlesztések és szabályozási döntések, amelyek Magyarországot intenzív gazdasági fejlődési pályára állították volna, és amelyből következett volna a lehetőség térségi elosztó szerepünk pozícionálására” – mondja Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület Elnöke.

Versenyben

Közép-európai versenytársaink ipari ingatlanpiacán folyamatosan fejlesztések zajlanak. Természetesen Lengyelország méretét tekintve kilóg a sorból, amely más perspektívákat jelent számára; Csehország pedig mindig is erősen iparosított ország volt, ahol anno a textilipar és a gépgyártás húzóágazatok voltak, nem beszélve földrajzi pozíciójáról, hiszen Németország és Ausztria közé ékelődik. A hagyományosan magas színvonalú ipar és az ipari szakmai kultúra vonzza Csehországba a logisztika-intenzív ipari vállalatokat, ezért építenek a fejlődést támogató, kiszolgáló infrastruktúrákat. A Cushman & Wakefield adatai szerint 2015 első felében több mint 600.000 négyzetméter új ipari területet építettek Közép-Európában és 2,1 millió négyzetméter adtak bérbe. A nagyságrendeket jól jelzi, hogy összesen 18,5 millió négyzetméter ipari állomány van a régióban jelenleg, ahol Lengyelország hamarosan eléri a tízmilliós határt, míg Csehország nemrég lépte át az ötmilliós küszöböt. Ehhez képest a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma adatai szerint 2015 harmadik negyedévében a budapesti modern spekulatív ipari ingatlanállomány 1.842.310 m2-t tett ki.

„Esély mindig van, hogy a szomszédos országokkal való versenyben jobb pozíciót foglaljunk el, viszont jól kell megválasztanunk a versenytársakat. Lengyelországgal nem érdemes versenyeznünk, hiszen sem földrajzi elhelyezkedése szempontjából, sem a méreteit tekintve nem vagyunk „partiban”. Természetes versenytársaink és együttműködő partnereink a közvetlen szomszédaink. El kell döntenünk, hogy ezen országok közül melyekkel, ezen belül mely iparágakban működünk együtt, vagy versenyzünk egymással. A versenyhez pedig forrásokat kell allokálnunk. Ezek a döntések még nem születtek meg, kivéve az autóipari beruházásokat, amelyekben kifejezetten versenyzünk” – teszi hozzá Dr. Doór Zoltán.

„Magyarország logisztikai piacát, valamint regionális pozícionálását alapvetően földrajzi elhelyezkedése és az ország mérete (ipari tevékenység, fogyasztás) határozza meg. Szállítmányozási szempontból jelentős tranzitország vagyunk, viszont ez a tevékenység csak méréskelten járul hozzá a raktárpiac fejlődéséhez. Raktárcsarnokok döntően három helyszínen épülnek: ahol nagy a fogyasztás; nagy az ipari termelés; vagy regionális disztribúciós célra kiválasztott területen. Ez utóbbi tekintetben Csehország/Morvaország és Nyugat-Szlovákia sajnos előnyösebben pozícionált, Magyarország inkább a dél-nyugat európai, vagy kisebb volumenű közép-kelet európai disztribúciós igények esetén szokott komolyan számításba kerülő opció lenni” – magyarázza Beck Tamás, a Colliers International ipari ingatlan üzletágának igazgatója.

Fejlesztések

A spekulatív ingatlanpiac már régóta takaréklángon ég, a termelő vállalatokhoz kötődnek fejlesztések, de azok sem rengették meg a hazai piacot. Az üresedési ráta azonban tovább csökkent a harmadik negyedévben is, szeptember végén 12,3%-on állt, mely a legalacsonyabb érték 2008 óta. A budapesti városi logisztikai ingatlanok iránt intenzív bérlői kereslet mutatkozik, emiatt korlátozottabb a minőségi logisztikai ingatlanok száma, ami a nettó bérleti díjak némi növekedését eredményezi. A feldolgozóipar állami támogatása jelentős teret adott az autóiparnak és tágabb értelemben a járműiparnak, amely Magyarország GDP-jén is erőteljesen meglátszik. Azonban az iparág erőteljes növekedése nem hozta el az ipari ingatlanpiac felfutását, néhány autógyár mellé települt logisztikai csarnok és központ kivételével nem jött el az aranykor. Ellenben az agráriumhoz kötődő feldolgozóiparban, amely valóban Magyarország reális esélye lehet a kiemelkedésre, még mindig vannak kiaknázatlan területek. Pedig az a bizonyos hozzáadott érték az agráriumban jelenhetne meg, amelyben történelmi léptékkel mérhető szakmai tapasztalattal és humánerőforrással rendelkezünk.

„10-15 éve az autóipari beszállító cégek szinte versengve települtek be az adott gyár mellé, gyár-specifikusan működtek, elég csak a nyugat-szlovákiai parkokat példaként említenünk. Manapság viszont egy-egy beszállító már nem csak egy, hanem több gyárat és márkát lát el termékeivel, így a földrajzi közelség elveszítette jelentőségét, (még) fontosabbá vált a költséghatékonyság (diverzifikáció, munkaerő-költség, nagyobb volumenek stb.). Megnőtt a gyártósorra történő szinte közvetlen beszállítás (JIT) jelentősége, így a gyárak mellett már csak kisebb raktárak és kevés beszállító ingatlana épül. Az autóiparon kívül ez az ellátási lánc konstrukció szinte a legtöbb iparágra igaz” – mondja Beck Tamás.

„Az elmúlt néhány évben a globális szolgáltatók áttervezték a logisztikai rendszereiket és ennek következtében áthelyezték a regionális elosztó központok súlypontjait, illetve a fejlesztési központokat. Így Magyarországról is elkerült néhány, pl.: Adidas, SAP, de jött is: pl.: Huawei. A jelenlegi állapot nem végleges, hiszen a logisztikai, ellátó rendszereket időnként – a feltételek változása következtében – újra tervezik, így nem kizárt, hogy visszakerül, illetve új regionális központ fog létesülni Magyarországon a jövőben. Mindemellett a Közép-Európában jelentős logisztikai központok a mai Magyarország határain kívül vannak (pl.: Bécs, Pozsony, Kassa, Dunaszerdahely, Arad, Temesvár stb.) A magyarországi autóipari beruházások mellett jelentős logisztikai beruházások is vannak, és itt elsősorban az Audira és a Daimler-Benz-re gondolok. Mindkét autógyár közvetlen közelében a logisztikai szolgáltatóik, illetve beszállítóik jelentős fejlesztéseket realizálnak. Ez pozitív, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a fejlesztéseket többnyire nem magyar vállalatok hajtják végre” – hangsúlyozza Dr. Doór Zoltán.

Mi a jövő? Leszünk-e Kelet elosztó központja?

Ha leszámoltunk a rendszerváltás környékén megfogalmazott illúziókkal, akkor érdemes volna megvalósítható opciókat megfogalmazni: vagyis a magyar logisztika és ipari ingatlanpiac hová juthat el, melyek a reális célkitűzések. Európában a növekvő bérlői kereslet és az erős befektetési aktivitás miatt egyre több ingatlant fejlesztenek, néhány cseh, lengyel és holland ipari zónában különösen erős a beruházási kedv. Magyarországon is 2015 első félévében több tranzakció történt, mint az elmúlt évek során összesen, az üres épületek iránt is megnőtt a kereslet. De ez még mindig jócskán elmarad az európai mainstreamtől. Már lassan elfogynak a nagyobb üres területek, így stabilizálódnak a bérleti díjak. Az általános optimizmus ebben a szegmensben is megjelent, lassan elindulhatnak az első spekulatív fejlesztések.

„Magyarország centrális elhelyezkedése adott, amely önmagában nem elegendő a fejlődéshez. Három területen kellene erősíteni a logisztikai képességünket. Egyrészt a vállalati fejlesztéseket abba az irányba kellene fókuszálni, hogy minél magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak produkálni a partnereik számára, minél több integrált logisztikai szolgáltató minél magasabb értéknövelt szolgáltatást nyújtson versenyképes áron. Ehhez szabályozás, edukáció és fejlesztés szükséges. Másrészt még nem dőlt el, hogy a távol-keleti áruk elosztó központja melyik közép-kelet európai országban lesz. Magyarország alkalmas erre a feladatra, amelyhez elszántság, politikai döntés, ügyes diplomácia és fejlesztések szükségesek. Harmadrészt Magyarország kiváló agrár-logisztikai központja lehetne a régiónak, illetve távolabbi pontoknak is. Az adottságaink megvannak ehhez, árualap is van, amely fejleszthető. Alapvetően elszántság, edukáció és fejlesztés szükséges a megvalósításhoz. Ha mindezek megvalósulhatnak, az ingatlanpiacra is óriási fejlődés vár” – mondja Doór Zoltán.

„Magyarországon – az ország mérete és centralizáltsága miatt – nem jellemzőek a spekulatív beruházások vidéken, az ipari ingatlan-fejlesztők elsősorban a fővárosra figyelnek, ahol a kereslet és a volumenek koncentrálódnak. Budapest vonzáskörzetében ugyan csökken a kihasználatlansági ráta, viszont változatlanul mintegy 260 ezer m2 üres terület található, ahol az 5-10 éve épült, jó minőségű csarnokok bérleti díjai alacsonyabbak, mintha az új fejlesztések „bekerülési” költségét is figyelembe vennénk. 2016 folyamán már elképzelhetőnek tartjuk, hogy kisebb volumenű spekulatív fejlesztések megvalósulnak a budapesti piacon.  Az elmúlt években viszont már vidéken is kialakulóban van egy kvázi másodlagos piac, ugyanis – döntően a válság hatására - megjelent egyfajta minőségi(bb) ipari ingatlan-kínálat, melyet a bővülő, vagy újonnan az országba érkező ipari cégek hasznosítanak. Viszont ez változatlanul limitált számú lehetőséget jelent (megyénként pár ingatlan), így speciálisabb vagy nagyobb méretű igények, konkrétabb elhelyezkedési preferenciák esetén marad a saját zöldmezős beruházás, mint lehetőség” – összegez Beck Tamás.

A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2015/2016 kiadványban.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC