X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Mikor lépi át a 4 milliós álomhatárt a magyar irodapiac?

2020. Május 11. Urbanisztika
A rendszerváltás óta eltelt 30 évben szinte a semmiből felépült a modern magyar irodapiac, az épületek túlnyomó többsége Budapesthez kötődik. Az ezredforduló idején értük el az 1 millió négyzetméternyi állományt a fővárosban, majd szép lassan haladt előre a piac. De vajon mikor ünnepelhetjük a 4 millió m2-t?

A szakmai közmegegyezés szerint az első modern irodaházat, az East-West Business Centert 1991-ben adták át Budapesten a rendszerváltás után, de számottevő módon nagyjából 1995-ben kezdődtek meg az irodaház-fejlesztések. Lassú fejlődést követően az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanbumm nem csak a lakásépítéseket, hanem az irodafejlesztéseket is felpörgette. De alapvetően a markáns növekedés a kétezres évek közepén indult be, amelyet a 2008-as világgazdasági válság akasztott meg, bár a számok a kifutó projektek miatt majd csak 2012 körül fordultak a „horror” kategóriába. A válság után pedig ismét csúcsra járt az irodapiac, kérdés, hogy a járvány hogyan befolyásolja a fejlesztéseket.

1 és 2 millió

A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) negyedéves jelentései alapján az elmúlt évek fejlesztési eredményeit több mint egy évtizede nyomon követhetjük, azonban régebben még nem készítettek statisztikákat. De nagyjából az ezredforduló táján, vagyis 2000-ben érte el a budapesti modern irodaterület nagysága az egymillió m2-t.

Később már felpörögtek az események, hiszen míg az első egymillió m2 irodát 11 évbe telt megépíteni, addig a második millió megépítéséhez csak 8 évre volt szükség. A fejlesztési gőzhenger 2006-ban indult be a kivitelezési piacon, akkora volt a lelkesedés, hogy a kihasználatlansági rátával is elszaladt a ló (2008 – 16,8%). Aztán a krízis beárazta a piaci igényektől kissé elszakadt fejlesztési mechanizmust, de az már egy másik történet.

2008-ban érte el a fővárosi spekulatív irodaállomány a 2 millió m2-t. Olyan irodaházakat adtak át abban az évben, mint például az Átrium Park II, a South Buda Business Park, a Millennium Tower III., a Corvin Irodák I., vagy éppen a Spiral Irodaház. Nem véletlenül a hazai irodafejlesztési piac egyik csúcséve volt 2008, amikor 22 új irodaház épült fel összesen 249 ezer négyzetméternyi új területtel.

Majd jött a harmadik

2009 már egyértelműen az ellentmondások éve volt, hiszen a kibontakozó krízis ellenére a kivitelezés alatt álló projekteket be kellett fejezni. Így ebben az évben hazai csúcsként 292 ezer m2-nyi új irodateret adtak át, miközben a kihasználatlansági ráta meghaladta a 20%-ot. Még 2010-ben is 173 ezer m2-nyi új kínálat jelent meg a piacon, miközben újabb mérföldkőhöz érkezve az első negyedévben a teljes budapesti és agglomerációs irodaállomány elérte a 3 millió m2-t. Ha nehezen jön ki a matek a 2 és 3 millió m2 között, annak az az oka, hogy a teljes állományba már a spekulatív és saját tulajdonú irodaházakat is egyaránt beleszámították.

De mikor ünnepelhetjük a 4 millió m2-t?

Ezután jött a mélypont, hiszen miközben 2006 és 2010 között csaknem egy millió négyzetméterrel nőtt az új spekulatív irodaterületek nagysága (1,6 millióról 2,54 millióra), 2010 és 2014 között mindössze 150 ezer m2-nyi növekménnyel számolhatunk.

Majd érkezett az újabb ciklus, amely ismét felemelte a budapesti irodapiacot, sőt, már vidéken is épülnek irodaházak. 2020 első negyedévének végén 3,74 millió négyzetméternyi modern állománnyal rendelkezik a főváros és agglomerációja. Azonban meglehetősen hektikusan alakult az elmúlt néhány év, hiszen miközben 230 ezer m2-nyi új irodát adtak át 2018-ban, addig 2019-ben csak 63 ezer m2-rel számolhattunk.

A hullámvasutazás okai között az építőipari kapacitások és a munkaerő-állomány szűk keresztmetszeteit is meg kell említenünk. Idén az ÉVOSZ úgy kalkulált, hogy a sok uniós projekt kifutása miatt enyhülhet a nyomás a szektorban, amely nyilván az irodafejlesztéseket is felpörgetheti. Aztán jött a koronavírus, amelynek szerepét a kivitelezések tekintetében egyelőre nehéz megítélni, hiszen épülnek az irodaházak, a kérdés az, hogy a jövőbeni fejlesztéseket a tulajdonosok milyen mértékben halasztják el, tervezik újra vagy ütemezik át az új igények miatt is (pl. home office).

Számoljunk együtt!

Mindenesetre még a járvány előtt az idei évre csaknem 180 ezer m2-nyi új területtel kalkuláltak a szakértők. Nézzük, hogyan állunk ez ügyben! Még durván negyedmillió m2-nyi új állományra van szükség a 4 millióhoz. Most a teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhány beruházást. A Váci Greens utolsó 2 épülete mintegy 50 ezer négyzetméterről szól, amelyek elkészülnek egy éven belül. Az Agora Budapest is jól halad az Árpád hídnál, itt az Agora Tower-be nyáron már költöznek a tervek szerint a Raiffeisen dolgozói, de az Agora Hub is jól áll – a kettő együtt 68 ezer m2-t kínál. A Nordic Light Triót is idén adják át a Váci úton (14 ezer m2).

Az evosoft új székháza 22 ezer m2-es lesz a Duna-parton Dél-Budán, a közelben az Office Garden negyedik fázisa 20 ezer m2-vel számol. Az Aréna Business Campus két irodaháza már javában épül a Hungária körgyűrűn: a 21 ezer m2-es „A” épület elkészült, a következő átadását jövőre tervezik. A Telekom székház mellett már készül a 42 ezer m2-es Liberty Irodaház, míg a Soroksári út mentén a Millennium Városközpontban a 37 ezer m2-es Millennium Gardens kivitelezése zajlik. Mindkettő átadását jövőre tervezik.

Ha jól számolunk, akkor 2021 harmadik vagy negyedik negyedévben elérhetjük a 4 millió m2-nyi modern budapesti irodaállomány méretet. Még ha egy-egy nagyobb projekt csúszik is, a „kisebbek” teljesíthetik a szükséges új területet.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Mikor lépi át a 4 milliós álomhatárt a magyar irodapiac?

A rendszerváltás óta eltelt 30 évben szinte a semmiből felépült a modern magyar irodapiac, az épületek túlnyomó többsége Budapesthez kötődik. Az ezredforduló idején értük el az 1 millió négyzetméternyi állományt a fővárosban, majd szép lassan haladt előre a piac. De vajon mikor ünnepelhetjük a 4 millió m2-t?

A szakmai közmegegyezés szerint az első modern irodaházat, az East-West Business Centert 1991-ben adták át Budapesten a rendszerváltás után, de számottevő módon nagyjából 1995-ben kezdődtek meg az irodaház-fejlesztések. Lassú fejlődést követően az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanbumm nem csak a lakásépítéseket, hanem az irodafejlesztéseket is felpörgette. De alapvetően a markáns növekedés a kétezres évek közepén indult be, amelyet a 2008-as világgazdasági válság akasztott meg, bár a számok a kifutó projektek miatt majd csak 2012 körül fordultak a „horror” kategóriába. A válság után pedig ismét csúcsra járt az irodapiac, kérdés, hogy a járvány hogyan befolyásolja a fejlesztéseket.

1 és 2 millió

A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) negyedéves jelentései alapján az elmúlt évek fejlesztési eredményeit több mint egy évtizede nyomon követhetjük, azonban régebben még nem készítettek statisztikákat. De nagyjából az ezredforduló táján, vagyis 2000-ben érte el a budapesti modern irodaterület nagysága az egymillió m2-t.

Később már felpörögtek az események, hiszen míg az első egymillió m2 irodát 11 évbe telt megépíteni, addig a második millió megépítéséhez csak 8 évre volt szükség. A fejlesztési gőzhenger 2006-ban indult be a kivitelezési piacon, akkora volt a lelkesedés, hogy a kihasználatlansági rátával is elszaladt a ló (2008 – 16,8%). Aztán a krízis beárazta a piaci igényektől kissé elszakadt fejlesztési mechanizmust, de az már egy másik történet.

2008-ban érte el a fővárosi spekulatív irodaállomány a 2 millió m2-t. Olyan irodaházakat adtak át abban az évben, mint például az Átrium Park II, a South Buda Business Park, a Millennium Tower III., a Corvin Irodák I., vagy éppen a Spiral Irodaház. Nem véletlenül a hazai irodafejlesztési piac egyik csúcséve volt 2008, amikor 22 új irodaház épült fel összesen 249 ezer négyzetméternyi új területtel.

Majd jött a harmadik

2009 már egyértelműen az ellentmondások éve volt, hiszen a kibontakozó krízis ellenére a kivitelezés alatt álló projekteket be kellett fejezni. Így ebben az évben hazai csúcsként 292 ezer m2-nyi új irodateret adtak át, miközben a kihasználatlansági ráta meghaladta a 20%-ot. Még 2010-ben is 173 ezer m2-nyi új kínálat jelent meg a piacon, miközben újabb mérföldkőhöz érkezve az első negyedévben a teljes budapesti és agglomerációs irodaállomány elérte a 3 millió m2-t. Ha nehezen jön ki a matek a 2 és 3 millió m2 között, annak az az oka, hogy a teljes állományba már a spekulatív és saját tulajdonú irodaházakat is egyaránt beleszámították.

De mikor ünnepelhetjük a 4 millió m2-t?

Ezután jött a mélypont, hiszen miközben 2006 és 2010 között csaknem egy millió négyzetméterrel nőtt az új spekulatív irodaterületek nagysága (1,6 millióról 2,54 millióra), 2010 és 2014 között mindössze 150 ezer m2-nyi növekménnyel számolhatunk.

Majd érkezett az újabb ciklus, amely ismét felemelte a budapesti irodapiacot, sőt, már vidéken is épülnek irodaházak. 2020 első negyedévének végén 3,74 millió négyzetméternyi modern állománnyal rendelkezik a főváros és agglomerációja. Azonban meglehetősen hektikusan alakult az elmúlt néhány év, hiszen miközben 230 ezer m2-nyi új irodát adtak át 2018-ban, addig 2019-ben csak 63 ezer m2-rel számolhattunk.

A hullámvasutazás okai között az építőipari kapacitások és a munkaerő-állomány szűk keresztmetszeteit is meg kell említenünk. Idén az ÉVOSZ úgy kalkulált, hogy a sok uniós projekt kifutása miatt enyhülhet a nyomás a szektorban, amely nyilván az irodafejlesztéseket is felpörgetheti. Aztán jött a koronavírus, amelynek szerepét a kivitelezések tekintetében egyelőre nehéz megítélni, hiszen épülnek az irodaházak, a kérdés az, hogy a jövőbeni fejlesztéseket a tulajdonosok milyen mértékben halasztják el, tervezik újra vagy ütemezik át az új igények miatt is (pl. home office).

Számoljunk együtt!

Mindenesetre még a járvány előtt az idei évre csaknem 180 ezer m2-nyi új területtel kalkuláltak a szakértők. Nézzük, hogyan állunk ez ügyben! Még durván negyedmillió m2-nyi új állományra van szükség a 4 millióhoz. Most a teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhány beruházást. A Váci Greens utolsó 2 épülete mintegy 50 ezer négyzetméterről szól, amelyek elkészülnek egy éven belül. Az Agora Budapest is jól halad az Árpád hídnál, itt az Agora Tower-be nyáron már költöznek a tervek szerint a Raiffeisen dolgozói, de az Agora Hub is jól áll – a kettő együtt 68 ezer m2-t kínál. A Nordic Light Triót is idén adják át a Váci úton (14 ezer m2).

Az evosoft új székháza 22 ezer m2-es lesz a Duna-parton Dél-Budán, a közelben az Office Garden negyedik fázisa 20 ezer m2-vel számol. Az Aréna Business Campus két irodaháza már javában épül a Hungária körgyűrűn: a 21 ezer m2-es „A” épület elkészült, a következő átadását jövőre tervezik. A Telekom székház mellett már készül a 42 ezer m2-es Liberty Irodaház, míg a Soroksári út mentén a Millennium Városközpontban a 37 ezer m2-es Millennium Gardens kivitelezése zajlik. Mindkettő átadását jövőre tervezik.

Ha jól számolunk, akkor 2021 harmadik vagy negyedik negyedévben elérhetjük a 4 millió m2-nyi modern budapesti irodaállomány méretet. Még ha egy-egy nagyobb projekt csúszik is, a „kisebbek” teljesíthetik a szükséges új területet.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC