X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Milyen láthatatlan veszélyek leselkednek ránk az irodában?

2019. November 15. Urbanisztika
Ma már számos kutatás alátámasztja, hogy az irodai hőmérséklet, illetve hőkomfort eltérése az egészséges tartománytól csökkenti a munkahatékonyságot. Sajnos ugyanez igaz a levegő minőségére is, olvasható az MN6 Energiaügynökség friss elemzésében, hiszen különböző szerves vegyületek jelenthetnek veszélyt az egészségünkre.

Már szinte közhely, hogy az irodai jóllét a vállalatok versenyképességének záloga, hiszen egy egészséges és hatékony munkatárs aranyat ér a cégeknek. Számos összetevőt említhetünk meg, amely az alkalmazottak kényelmét és komfortérzetét növeli, ezek közül az egyik legfontosabb a levegő. A jó egészségügyi állapot megóvása és az optimális teljesítmény elérése érdekében ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szellőztetés biztosítása és a szennyezőanyag források eltávolítása a munkahelyeken. Többek között kimutatták, hogy ha a dolgozók elégedettsége 10%-al javult, az átlagosan 1,5% munkahatékonyság növekedést eredményezett.

A munkaadó szempontjából fontos a gazdaságosságot is figyelembe venni. Kutatások igazolják, hogy a belső terek minőségébe történő befektetések kevesebb mint 2 év alatt megtérülnek, ha figyelembe vesszük, hogy ezáltal a munkavégzés hatékonysága kimutathatóan nő. Az alkalmazottak kevesebb hiányzása, jobb egészségi állapota és megnövekedett koncentrációja egyes cégeknél akár 5%-ot is meghaladó növekedést eredményezhet, amely az ehhez szükséges épületfelújítási vagy üzemeltetési költségekkel összevetve nagyon rövid megtérülési idejű befektetésnek mondható, írja az MN6 Energiaügynökség szakmai tanulmánya.

De mire is kellene odafigyelnünk?

A levegő minőségét befolyásolják az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds  – VOC), amelyek kibocsátásának csökkentése érdekében jelentős előrelépés történt, többek között a LEED és a WELL minősítési rendszerekbe követelményként beépített alacsony VOC tanúsítványoknak köszönhetően. De hogyan is hatnak a VOC-k? Ezek főleg az új termékek esetében szobahőmérsékleten a molekulák lebomlásával vagy a levegő kicserélődésével kipárolognak a különböző anyagokból, és így a légzésen keresztül bejutnak az emberi szervezetbe.

Újabb kihívásként említhetjük meg a félig illékony szerves vegyületeket (Semi-Volatile Organic Compounds  – SVOC) is, amelyek az endokrin szerveket, vagyis az emberi szervezetet károsító anyagok. Ezek ún. fél-illékonysága azt jelenti, hogy adott termékekből – egy igen lassú folyamat során – mikroszkopikus részecskék szabadulnak fel, majd a belső felületekhez, illetve a porszemcsékhez tapadnak hozzá. Az SVOC-k levegő belégzésén felül, ételeken keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, illetve a bőrön keresztül is felszívódhatnak. Az épített környezetben még a forrásaik eltávolítása után is hosszú távon képesek fennmaradni, így az emberi kitettség mérése igen nehéz feladat, figyelmeztet az MN6 Energiaügynökség.

Az SVOC-k gyakran megtalálhatók rugalmas vinyl tapétákban és padló burkolatokban, amelyekből felszabadulva hormonális zavarokat, allergiát, és asztmatikus tüneteket okoznak. Továbbá fellelhetők különböző folttaszító anyagokban, mint a teflon vagy a gore-tex. Ezek az anyagok valójában soha nem bomlanak le a környezetben, és rákos megbetegedésekhez is vezethetnek. Hasonlóan SVOC-k találhatóak az égésgátló anyagokban, illetve halogénezett vegyszerekben, amelyeket bútorokban, szőnyegekben, szigetelő anyagokban és egyéb vezetékekben lehet fellelni. Ezek szintén nem bomlanak le, így az emberekben és a környezetben is fellelhetőek.

Ki kell iktatni ezeket!

Mivel ezek az anyagok nehezen mérhetők és kontrollálhatók, ezért a leghatékonyabb mód, ha az épített környezetben történő használatukat megszüntetjük. Szerencsére a LEED és WELL minősítő rendszerek standardjai egyaránt támogatják az ilyen anyagok mellőzését, habár jogilag nem tiltott ezek használata sem, ezért még sok feladat van ez ügyben.

Az irodánk berendezésekor, a felhasználni kívánt burkolatok, bútorok és berendezési tárgyak esetében érdemes ezekre odafigyelni, a termékek tanúsítványait és paramétereit bekérni. A friss levegő megfelelő mennyiségének biztosítása és a szűrőbetétek megfelelő kiválasztása, illetve üzemeltetése pedig a porszennyezettség és a beltéri egyéb ártalmas anyagok jelenlétét csökkenti, hívják fel a figyelmet Pap Tímea és Kovács Emese, az MN6 Energiaügynökség szakértői.

Fotó:  fizkes - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Milyen láthatatlan veszélyek leselkednek ránk az irodában?

Ma már számos kutatás alátámasztja, hogy az irodai hőmérséklet, illetve hőkomfort eltérése az egészséges tartománytól csökkenti a munkahatékonyságot. Sajnos ugyanez igaz a levegő minőségére is, olvasható az MN6 Energiaügynökség friss elemzésében, hiszen különböző szerves vegyületek jelenthetnek veszélyt az egészségünkre.

Már szinte közhely, hogy az irodai jóllét a vállalatok versenyképességének záloga, hiszen egy egészséges és hatékony munkatárs aranyat ér a cégeknek. Számos összetevőt említhetünk meg, amely az alkalmazottak kényelmét és komfortérzetét növeli, ezek közül az egyik legfontosabb a levegő. A jó egészségügyi állapot megóvása és az optimális teljesítmény elérése érdekében ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szellőztetés biztosítása és a szennyezőanyag források eltávolítása a munkahelyeken. Többek között kimutatták, hogy ha a dolgozók elégedettsége 10%-al javult, az átlagosan 1,5% munkahatékonyság növekedést eredményezett.

A munkaadó szempontjából fontos a gazdaságosságot is figyelembe venni. Kutatások igazolják, hogy a belső terek minőségébe történő befektetések kevesebb mint 2 év alatt megtérülnek, ha figyelembe vesszük, hogy ezáltal a munkavégzés hatékonysága kimutathatóan nő. Az alkalmazottak kevesebb hiányzása, jobb egészségi állapota és megnövekedett koncentrációja egyes cégeknél akár 5%-ot is meghaladó növekedést eredményezhet, amely az ehhez szükséges épületfelújítási vagy üzemeltetési költségekkel összevetve nagyon rövid megtérülési idejű befektetésnek mondható, írja az MN6 Energiaügynökség szakmai tanulmánya.

De mire is kellene odafigyelnünk?

A levegő minőségét befolyásolják az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds  – VOC), amelyek kibocsátásának csökkentése érdekében jelentős előrelépés történt, többek között a LEED és a WELL minősítési rendszerekbe követelményként beépített alacsony VOC tanúsítványoknak köszönhetően. De hogyan is hatnak a VOC-k? Ezek főleg az új termékek esetében szobahőmérsékleten a molekulák lebomlásával vagy a levegő kicserélődésével kipárolognak a különböző anyagokból, és így a légzésen keresztül bejutnak az emberi szervezetbe.

Újabb kihívásként említhetjük meg a félig illékony szerves vegyületeket (Semi-Volatile Organic Compounds  – SVOC) is, amelyek az endokrin szerveket, vagyis az emberi szervezetet károsító anyagok. Ezek ún. fél-illékonysága azt jelenti, hogy adott termékekből – egy igen lassú folyamat során – mikroszkopikus részecskék szabadulnak fel, majd a belső felületekhez, illetve a porszemcsékhez tapadnak hozzá. Az SVOC-k levegő belégzésén felül, ételeken keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, illetve a bőrön keresztül is felszívódhatnak. Az épített környezetben még a forrásaik eltávolítása után is hosszú távon képesek fennmaradni, így az emberi kitettség mérése igen nehéz feladat, figyelmeztet az MN6 Energiaügynökség.

Az SVOC-k gyakran megtalálhatók rugalmas vinyl tapétákban és padló burkolatokban, amelyekből felszabadulva hormonális zavarokat, allergiát, és asztmatikus tüneteket okoznak. Továbbá fellelhetők különböző folttaszító anyagokban, mint a teflon vagy a gore-tex. Ezek az anyagok valójában soha nem bomlanak le a környezetben, és rákos megbetegedésekhez is vezethetnek. Hasonlóan SVOC-k találhatóak az égésgátló anyagokban, illetve halogénezett vegyszerekben, amelyeket bútorokban, szőnyegekben, szigetelő anyagokban és egyéb vezetékekben lehet fellelni. Ezek szintén nem bomlanak le, így az emberekben és a környezetben is fellelhetőek.

Ki kell iktatni ezeket!

Mivel ezek az anyagok nehezen mérhetők és kontrollálhatók, ezért a leghatékonyabb mód, ha az épített környezetben történő használatukat megszüntetjük. Szerencsére a LEED és WELL minősítő rendszerek standardjai egyaránt támogatják az ilyen anyagok mellőzését, habár jogilag nem tiltott ezek használata sem, ezért még sok feladat van ez ügyben.

Az irodánk berendezésekor, a felhasználni kívánt burkolatok, bútorok és berendezési tárgyak esetében érdemes ezekre odafigyelni, a termékek tanúsítványait és paramétereit bekérni. A friss levegő megfelelő mennyiségének biztosítása és a szűrőbetétek megfelelő kiválasztása, illetve üzemeltetése pedig a porszennyezettség és a beltéri egyéb ártalmas anyagok jelenlétét csökkenti, hívják fel a figyelmet Pap Tímea és Kovács Emese, az MN6 Energiaügynökség szakértői.

Fotó:  fizkes - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC