X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Már tízezer éve sem volt könnyű a városi élet

2019. Június 19. Urbanisztika
A kilencezer éve létezett első nagy mezőgazdasági közösségek lakói voltak az első emberek, akik megtapasztalták a modern városok problémáit, a túlzsúfoltságot, a fertőző betegségeket, az erőszakot és a környezeti problémákat - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén elterült Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok bemutatták a városban talált ősi emberi maradványokon 25 éven át végzet kutatásaik eredményeit, azt milyen volt az áttérés a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.

"Catalhöyük a városi közösségek egyik első őse a világon, a neolitikus megatelepülés lakói megtapasztalták azt, hogy mi történik, ha sok embert zsúfolsz össze egy kicsiny területen hosszú időre" - idézte Clark Spencer Larsent, a Ohiói Állami Egyetem professzorát az intézmény közleménye.

Catalhöyüköt, a mai Törökország déli, középső részét Kr.e. 7100 és 5950 között lakták. Az először 1958-ban feltárt terület 13 hektárnyi, a feltárt rétegek 21 méter mélyre nyúlnak és 1150 év folyamatos emberi jelenlétéről árulkodnak. A település kezdetben csak néhány vályogházból állt a kutatók által korai periódusnak nevezett időszakban, a középső szakaszban - Kr.e 6700-6500-ban - érte el fejlődése csúcsát, majd a késői periódusban gyorsan hanyatlott, és Kr.e 5950-ben elnéptelenedett.

Mindig a mezőgazdaság volt a fő tevékenység, ezt a térségben talált emberi csontok szénizotópos vizsgálata állapította meg. Lakóinak étrendje búzára, rozsra és zabra épült, és a juh volt a fő háziasított állat étrendjükben. "A gabonától való erős függőség azt jelentette, hogy lakóinál gyorsan megjelent a fogszuvasodás - az első civilizációs betegségek egyike. Az itt talált felnőttek fogainak 10-13 százaléka szenvedett tőle" - mondta Larsen.

A lábszárcsontok elemzése kimutatta, hogy a késő periódus emberei jóval többet mentek, mint a korai kor lakosai. Ez azt jelentette, hogy a földművelést és a legeltetést távolabb kellett végezniük valószínűleg a környezet állapotának rosszabbá válása és a klímaváltozás miatt. Korábbi kutatások úgy vélték, hogy a közel-keleti térség klímája abban az időszakban szárazabbá vált, ezért a gazdálkodást megnehezítette.

Azt is kiderítették a szakemberek, hogy sok fertőzéssel kellett megbirkózniuk a lakóknak, a túlzsúfoltság és a rossz higiéniai miatt. A maradványok egyharmadán mutatták ki a fertőzés jeleit a csontokon. A település fejlődése csúcspontján a házakat szorosan egymásmellé építették, a lakók a háztetőkhöz épített létrákon jutottak be otthonaikba.

A túlzsúfoltság hozzájárulhatott az erőszak magas szintjéhez. 93 megvizsgált koponyából 25 mutatta begyógyult törések nyomait. 12 többször esett erőszak áldozatául. Az áldozatok több mint fele nő volt, és koponyájuk hátsó részét érte ütés, ami azt jelzi, hogy nem is láthatták támadójukat. Egyre több koponyasérülést fedeztünk fel a középső periódusból, amikor a népesség a legtöbb volt - magyarázta a professzor.

Fotó:  Elnur - shutterstock.com

Média forrás: mti
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Már tízezer éve sem volt könnyű a városi élet

A kilencezer éve létezett első nagy mezőgazdasági közösségek lakói voltak az első emberek, akik megtapasztalták a modern városok problémáit, a túlzsúfoltságot, a fertőző betegségeket, az erőszakot és a környezeti problémákat - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén elterült Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok bemutatták a városban talált ősi emberi maradványokon 25 éven át végzet kutatásaik eredményeit, azt milyen volt az áttérés a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.

"Catalhöyük a városi közösségek egyik első őse a világon, a neolitikus megatelepülés lakói megtapasztalták azt, hogy mi történik, ha sok embert zsúfolsz össze egy kicsiny területen hosszú időre" - idézte Clark Spencer Larsent, a Ohiói Állami Egyetem professzorát az intézmény közleménye.

Catalhöyüköt, a mai Törökország déli, középső részét Kr.e. 7100 és 5950 között lakták. Az először 1958-ban feltárt terület 13 hektárnyi, a feltárt rétegek 21 méter mélyre nyúlnak és 1150 év folyamatos emberi jelenlétéről árulkodnak. A település kezdetben csak néhány vályogházból állt a kutatók által korai periódusnak nevezett időszakban, a középső szakaszban - Kr.e 6700-6500-ban - érte el fejlődése csúcsát, majd a késői periódusban gyorsan hanyatlott, és Kr.e 5950-ben elnéptelenedett.

Mindig a mezőgazdaság volt a fő tevékenység, ezt a térségben talált emberi csontok szénizotópos vizsgálata állapította meg. Lakóinak étrendje búzára, rozsra és zabra épült, és a juh volt a fő háziasított állat étrendjükben. "A gabonától való erős függőség azt jelentette, hogy lakóinál gyorsan megjelent a fogszuvasodás - az első civilizációs betegségek egyike. Az itt talált felnőttek fogainak 10-13 százaléka szenvedett tőle" - mondta Larsen.

A lábszárcsontok elemzése kimutatta, hogy a késő periódus emberei jóval többet mentek, mint a korai kor lakosai. Ez azt jelentette, hogy a földművelést és a legeltetést távolabb kellett végezniük valószínűleg a környezet állapotának rosszabbá válása és a klímaváltozás miatt. Korábbi kutatások úgy vélték, hogy a közel-keleti térség klímája abban az időszakban szárazabbá vált, ezért a gazdálkodást megnehezítette.

Azt is kiderítették a szakemberek, hogy sok fertőzéssel kellett megbirkózniuk a lakóknak, a túlzsúfoltság és a rossz higiéniai miatt. A maradványok egyharmadán mutatták ki a fertőzés jeleit a csontokon. A település fejlődése csúcspontján a házakat szorosan egymásmellé építették, a lakók a háztetőkhöz épített létrákon jutottak be otthonaikba.

A túlzsúfoltság hozzájárulhatott az erőszak magas szintjéhez. 93 megvizsgált koponyából 25 mutatta begyógyult törések nyomait. 12 többször esett erőszak áldozatául. Az áldozatok több mint fele nő volt, és koponyájuk hátsó részét érte ütés, ami azt jelzi, hogy nem is láthatták támadójukat. Egyre több koponyasérülést fedeztünk fel a középső periódusból, amikor a népesség a legtöbb volt - magyarázta a professzor.

Fotó:  Elnur - shutterstock.com

Média forrás: mti

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC