A csok középtávon évente, a konzervatív számítások szerint is 0,3 százalékkal megemelheti a GDP-t, az optimistább variáció szerint akár 0,5 százalékkal is megnövelheti a bruttó hazai terméket. A bank elemzőinek várakozása szerint 1,5 százalék körüli éves infláció lesz idén, a jegybanki alapkamat tovább csökkenhet, az idei év közepén 1 százalékra mérséklődhet.

Török Zoltán kifejtette, hogy a kedvező alapfolyamatok ellenére a kilátások mégsem biztatóak, a feldolgozóipari beruházások gyengék, a statisztikák azt mutatják, hogy hónapról hónapra csökken a beruházási ütem, eközben a dinamikusan fejlődő régiókban is feszültségek jelentkeznek a munkaerőpiacon.

Az ország a gazdasági fejlődést tekintve gyakorlatilag kettészakadt, a dinamikusan fejlődő közép-magyarországi, közép-dunántúli és nyugat-magyarországi régióval szemben igen kedvezőtlen képet mutat az ország többi, főleg keleti része. A dinamikus fejlődést mutató régiókban komoly beruházások zajlanak, jelentős feldolgozóipari kapacitások vannak.

A feldolgozóiparban néhány szektor teljesítménye kiemelkedik, így az autóipar, a gumiipar, a villamosenergia ipar, és a gyógyszeripar. Ezekben az ágazatokban döntően nagy multinacionális vállalatok termelnek, amelyek képesek és hajlandók komoly beruházásokat is megvalósítani.

A csok a Raiffeisen elemzői szerint igen jó gazdaságélénkítő eszköz lesz, konzervatív előrejelzésük szerint is 0,3 százalékkal növelheti meg a következő négy évben az éves növekedési ütemet. A költségvetés számára nominálisan mintegy 200-250 milliárd forint kiadást jelent majd, de a lakásépítések hatására a gazdasági növekedésből adódó adó- és járulékbevételek miatt pozitív egyenleggel zárhat a csok. A konzervatív forgatókönyvben azzal számoltak, hogy a csok hatására 40 ezer új lakás építésére lehet számítani a következő 4 évben, azaz évente átlagban 10 ezer többlet új lakást eredményez a magyar gazdaságban.