X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Reflektorfényben a bevásárlóközpontok jövője

2016. Március 22. Retail
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) április 25-26-án a Thermal Hotelben Visegrádon rendezi meg kétnapos konferenciáját What’s going on in the malls in Hungary címmel, ahol a hazai szakma részvevői számára elismert külföldi szakértők is előadást tartanak. A konferencia legfontosabb témái a vasárnapi zárva tartás hatásai, a bevásárlóközpontok lehetséges jövőképei, illetve a fejlesztési irányok. A konferencia apropóján beszélgettünk a szakma legfontosabb kérdéseiről Gyalay-Korpos Gyulával, az MBSZ újraválasztott elnökével.

– Mi a konferencia célja?

– Első alkalommal két éve rendeztük meg a kétnapos konferenciát Siófokon, ahol nagy létszámban jelentek meg a bevásárlóközpont-üzletág képviselői, hiszen csaknem 180 szakember vett részt a szakmai rendezvényünkön. A nagy sikerre való tekintettel már akkor tervbe vettük, hogy rendszeres időközönként megszervezzük az eseményt, amelyre idén április 25-26-án kerül sor a Thermal Hotelben Visegrádon. A konferencia aktualitását a vasárnapi zárva tartás egy éves évfordulója adja, ennek apropóján egyebek mellett a látogatószám és a forgalom országos alakulását fogjuk értékelni. Emellett többek között megvitatjuk az új európai kereskedelmi trendeket; melyek az új funkcionális elrendezések és építészeti kialakítások; milyen új épületeket adnak át; kik lehetnek az új potenciális bérlők, akik Magyarországra érkezhetnek; és ezen kívül még számos témát fogunk érinteni.

– Milyen meghívott szakértők fognak előadást tartani?

– Nagyon illusztris vendégeket üdvözölhetünk majd a konferencián, így meghívtuk Klaus Striebich-et, az ECE bérbeadási igazgatóját Hamburgból, Dr. Sabine Schobert, az Osztrák Bevásárlóközpontok Tanácsa főtitkárát, a Klepierre egyik prominens vezetőjét Franciaországból, sőt, a Tesco részéről Erik Šiatkovský CE Mall Leasing Director is tart előadást. Igyekszünk nemzetközi áttekintést adni a hazai szakembereknek, hogy minél többet profitálhassanak a tapasztalatokból.

– Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a minap nyilatkozta, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt nem esett vissza a forgalom. Önnek mi a véleménye erről?

– Alapvetően egyetértek. Itt két fontos adatot kell vizsgálnunk: egyik a látogatószám, a másik a forgalmi adatok alakulása. A látogatói adatokról pontos információkkal rendelkezünk a hazai üzletközpontok tájékoztatása alapján: lényegében nincs jelentős változás – 1-2%-os elmozdulásról beszélhetünk – a csökkenés, illetve a növekedés tekintetében az egyes házakban. Ráadásul ez a szám hat napra vonatkozik, míg korábban hét napig voltak nyitva az üzletek hetente. A forgalmi adatokat tekintve pedig mintegy 35 bevásárlóközpont nem hivatalos adatai alapján pár százalékos növekedés tapasztalható a legtöbb helyszínen. De kiemelten fontos szempont a vásárlók véleménye is a vasárnapi zárva tartásról, hiszen a különböző közvélemény-kutatások szerint a lakosság 60-65%-a továbbra is szeretne a hét utolsó napján vásárolni.

– A vasárnapi zárva tartás mekkora volumenű létszámleépítést eredményezett?

– Ellentmondó adatokat olvashatunk. A KSH statisztikái alapján szinte nem is volt leépítés, azonban a hivatal több tényezőt nem vesz figyelembe. Sok kisboltban 3-4 eladó dolgozott, akik közül sokakat elküldtek. De ugyanúgy a KSH nem számolja a diák- és a részmunkaidős munkát sem. A konferencia egyik célja éppen ezért, hogy a számok mögé lássunk: pontosan hány főt érintett az elbocsátás, illetve a munkaidő-csökkentés. Ennek érdekében meghívott vendégként többek között Vámos György, az OKSZ főtitkára előadással és Kozák Ákos, a Gfk ügyvezető igazgatója előadással és kerekasztal-beszélgetés moderálásával lesznek a segítségünkre.

– Idén még csak az első negyedév telt el. Mire számít az év hátra lévő részében a forgalmat tekintve? Marad a dinamikus növekedés?

– Ez egy izgalmas kérdés, hiszen a forgalomnövekedés részben az online pénztárgépek bevezetésének, illetve sajnálatos módon a kisboltok számának csökkenésének eredménye, 2015-ben ennek a hatását is tapasztaltuk. Idén már értelemszerűen nem lesz ekkora hatása az intézkedésnek, így összességében 1-2%-os növekedést prognosztizálhatunk 2016-ra.

– A KSH adatai szerint 5,6%-kal nőtt a kiskereskedelem forgalma 2015-ben. Ezt a számot hogyan értékelhetjük Európa más retail piacaival összevetve?

– Az 5,6% a KSH adata, a mi statisztikáink ezt általánosságban nem támasztják alá, ennél kisebb volumenű növekedésről beszélhetünk a bevásárlóközpontokban összességében. Mindenesetre a forgalomnövekedés európai viszonylatban is jónak számít, de itt figyelembe kell venni, hogy az előtte lévő hét esztendőhöz képest jelentős a növekedés, vagyis valójában meglehetősen relatív elmozdulásról beszélhetünk.

– 2015 végén hol tartunk 2008-hoz képest?

– Sokak szerint a 2008-as színvonalat értük el a forgalmat tekintve. De ez is eltérő lehet, hiszen markánsan azok a bevásárlóközpontok sikeresek, amelyek jó helyen vannak, így első sorban eddig a fővárosi piacvezető házak és egy-két vidéki üzletközpont profitáltak a gazdasági élénkülésből.

– A nyugati előadók nyilván beszélnek majd a trendekről is a résztvevőknek. De melyek most a trendek Nyugaton?

– A német bevásárlóközpontok már felvették a versenyt az online kereskedelemmel, megtalálták azokat a módszereket, amelyekkel kompenzálhatják az e-kereskedelem előretörését. Itt különböző IT-innovációkról beszélhetünk, így például érintőképernyős technológiákkal felszerelt eszközök segítségével a látogatók villámgyorsan összehasonlítják a termékeket és az árakat; információkat kaphatnak az árukészletekről, a rendkívüli ajánlatokról; vagy például megtudhatják, hogy milyen akciók és termékek találhatók a márkaboltok más üzleteiben más helyszíneken. Ezek a technológiák a fiatalabb generációkat szólítják meg elsősorban. Továbbá az offline és online kereskedelem kombinációja is alkalmazott módszer, így például sok esetben a megrendelt termékeket nem házhoz szállítják, hanem a bevásárlóközpontban lehet átvenni. Emellett az üzletközpontok igyekeznek a belsőépítészeti miliőt, a környezetet családiassá varázsolni, otthonos hangulatot teremteni, ahol szívesen találkoznak az emberek. Egy-egy bevásárlóközpontban már olyan helyiségeket alakítanak ki, mint egy nappali, ahol a férj leülve újságot olvashat, kávézhat, miközben a feleség vásárol. Sok helyen a gyerekekről is külön moderátor gondoskodik.

– Hogyan értékelhetjük a fejlesztési piacot Magyarországon, hiszen az irodaházak esetében egyre több beruházásról hallani?

– Budapesten az Aquincum Központ esetében tudtommal az ECE vezetősége fontolgatja a bérbeadási folyamat elindítását, az eredeti tervek finomhangolását, de még nincs igazgatótanácsi döntés a konkrét indulás időpontjáról. Idén pozitívabban ítélem meg a fejlesztés realizálódását, mint egy évvel korábban. Hasonló a helyzet az Etele City Centerrel kapcsolatban is, tudomásom szerint a tulajdonosok mérlegelik, hogy elindítsák a bérbeadási folyamatot. Ugyanis minden tervezett bevásárlóközpont előkészítésénél nagyon fontos a bérbeadási piac felmérése, hogy sikerül-e feltölteni majd bérlőkkel az épületet. Mindez 1-1,5 éves folyamat, és egy bizonyos telítettségi százalékot kell elérni, hogy egy bank beálljon a projekt mögé, hiszen szintén fontos tényező, hogy milyen feltételekkel lehet finanszírozni egy építkezést. A harmadik szempont, hogy a kivitelezési árak hogyan alakulnak, hiszen most az építőipar beindulásával némi áremelkedést tapasztalhatunk.

A konferencia folyamatosan frissülő programja, részletek és jelentkezés:

www.mbsz.hu/what-is-going-on-in-the-malls-in-hungary

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Reflektorfényben a bevásárlóközpontok jövője

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) április 25-26-án a Thermal Hotelben Visegrádon rendezi meg kétnapos konferenciáját What’s going on in the malls in Hungary címmel, ahol a hazai szakma részvevői számára elismert külföldi szakértők is előadást tartanak. A konferencia legfontosabb témái a vasárnapi zárva tartás hatásai, a bevásárlóközpontok lehetséges jövőképei, illetve a fejlesztési irányok. A konferencia apropóján beszélgettünk a szakma legfontosabb kérdéseiről Gyalay-Korpos Gyulával, az MBSZ újraválasztott elnökével.

– Mi a konferencia célja?

– Első alkalommal két éve rendeztük meg a kétnapos konferenciát Siófokon, ahol nagy létszámban jelentek meg a bevásárlóközpont-üzletág képviselői, hiszen csaknem 180 szakember vett részt a szakmai rendezvényünkön. A nagy sikerre való tekintettel már akkor tervbe vettük, hogy rendszeres időközönként megszervezzük az eseményt, amelyre idén április 25-26-án kerül sor a Thermal Hotelben Visegrádon. A konferencia aktualitását a vasárnapi zárva tartás egy éves évfordulója adja, ennek apropóján egyebek mellett a látogatószám és a forgalom országos alakulását fogjuk értékelni. Emellett többek között megvitatjuk az új európai kereskedelmi trendeket; melyek az új funkcionális elrendezések és építészeti kialakítások; milyen új épületeket adnak át; kik lehetnek az új potenciális bérlők, akik Magyarországra érkezhetnek; és ezen kívül még számos témát fogunk érinteni.

– Milyen meghívott szakértők fognak előadást tartani?

– Nagyon illusztris vendégeket üdvözölhetünk majd a konferencián, így meghívtuk Klaus Striebich-et, az ECE bérbeadási igazgatóját Hamburgból, Dr. Sabine Schobert, az Osztrák Bevásárlóközpontok Tanácsa főtitkárát, a Klepierre egyik prominens vezetőjét Franciaországból, sőt, a Tesco részéről Erik Šiatkovský CE Mall Leasing Director is tart előadást. Igyekszünk nemzetközi áttekintést adni a hazai szakembereknek, hogy minél többet profitálhassanak a tapasztalatokból.

– Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a minap nyilatkozta, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt nem esett vissza a forgalom. Önnek mi a véleménye erről?

– Alapvetően egyetértek. Itt két fontos adatot kell vizsgálnunk: egyik a látogatószám, a másik a forgalmi adatok alakulása. A látogatói adatokról pontos információkkal rendelkezünk a hazai üzletközpontok tájékoztatása alapján: lényegében nincs jelentős változás – 1-2%-os elmozdulásról beszélhetünk – a csökkenés, illetve a növekedés tekintetében az egyes házakban. Ráadásul ez a szám hat napra vonatkozik, míg korábban hét napig voltak nyitva az üzletek hetente. A forgalmi adatokat tekintve pedig mintegy 35 bevásárlóközpont nem hivatalos adatai alapján pár százalékos növekedés tapasztalható a legtöbb helyszínen. De kiemelten fontos szempont a vásárlók véleménye is a vasárnapi zárva tartásról, hiszen a különböző közvélemény-kutatások szerint a lakosság 60-65%-a továbbra is szeretne a hét utolsó napján vásárolni.

– A vasárnapi zárva tartás mekkora volumenű létszámleépítést eredményezett?

– Ellentmondó adatokat olvashatunk. A KSH statisztikái alapján szinte nem is volt leépítés, azonban a hivatal több tényezőt nem vesz figyelembe. Sok kisboltban 3-4 eladó dolgozott, akik közül sokakat elküldtek. De ugyanúgy a KSH nem számolja a diák- és a részmunkaidős munkát sem. A konferencia egyik célja éppen ezért, hogy a számok mögé lássunk: pontosan hány főt érintett az elbocsátás, illetve a munkaidő-csökkentés. Ennek érdekében meghívott vendégként többek között Vámos György, az OKSZ főtitkára előadással és Kozák Ákos, a Gfk ügyvezető igazgatója előadással és kerekasztal-beszélgetés moderálásával lesznek a segítségünkre.

– Idén még csak az első negyedév telt el. Mire számít az év hátra lévő részében a forgalmat tekintve? Marad a dinamikus növekedés?

– Ez egy izgalmas kérdés, hiszen a forgalomnövekedés részben az online pénztárgépek bevezetésének, illetve sajnálatos módon a kisboltok számának csökkenésének eredménye, 2015-ben ennek a hatását is tapasztaltuk. Idén már értelemszerűen nem lesz ekkora hatása az intézkedésnek, így összességében 1-2%-os növekedést prognosztizálhatunk 2016-ra.

– A KSH adatai szerint 5,6%-kal nőtt a kiskereskedelem forgalma 2015-ben. Ezt a számot hogyan értékelhetjük Európa más retail piacaival összevetve?

– Az 5,6% a KSH adata, a mi statisztikáink ezt általánosságban nem támasztják alá, ennél kisebb volumenű növekedésről beszélhetünk a bevásárlóközpontokban összességében. Mindenesetre a forgalomnövekedés európai viszonylatban is jónak számít, de itt figyelembe kell venni, hogy az előtte lévő hét esztendőhöz képest jelentős a növekedés, vagyis valójában meglehetősen relatív elmozdulásról beszélhetünk.

– 2015 végén hol tartunk 2008-hoz képest?

– Sokak szerint a 2008-as színvonalat értük el a forgalmat tekintve. De ez is eltérő lehet, hiszen markánsan azok a bevásárlóközpontok sikeresek, amelyek jó helyen vannak, így első sorban eddig a fővárosi piacvezető házak és egy-két vidéki üzletközpont profitáltak a gazdasági élénkülésből.

– A nyugati előadók nyilván beszélnek majd a trendekről is a résztvevőknek. De melyek most a trendek Nyugaton?

– A német bevásárlóközpontok már felvették a versenyt az online kereskedelemmel, megtalálták azokat a módszereket, amelyekkel kompenzálhatják az e-kereskedelem előretörését. Itt különböző IT-innovációkról beszélhetünk, így például érintőképernyős technológiákkal felszerelt eszközök segítségével a látogatók villámgyorsan összehasonlítják a termékeket és az árakat; információkat kaphatnak az árukészletekről, a rendkívüli ajánlatokról; vagy például megtudhatják, hogy milyen akciók és termékek találhatók a márkaboltok más üzleteiben más helyszíneken. Ezek a technológiák a fiatalabb generációkat szólítják meg elsősorban. Továbbá az offline és online kereskedelem kombinációja is alkalmazott módszer, így például sok esetben a megrendelt termékeket nem házhoz szállítják, hanem a bevásárlóközpontban lehet átvenni. Emellett az üzletközpontok igyekeznek a belsőépítészeti miliőt, a környezetet családiassá varázsolni, otthonos hangulatot teremteni, ahol szívesen találkoznak az emberek. Egy-egy bevásárlóközpontban már olyan helyiségeket alakítanak ki, mint egy nappali, ahol a férj leülve újságot olvashat, kávézhat, miközben a feleség vásárol. Sok helyen a gyerekekről is külön moderátor gondoskodik.

– Hogyan értékelhetjük a fejlesztési piacot Magyarországon, hiszen az irodaházak esetében egyre több beruházásról hallani?

– Budapesten az Aquincum Központ esetében tudtommal az ECE vezetősége fontolgatja a bérbeadási folyamat elindítását, az eredeti tervek finomhangolását, de még nincs igazgatótanácsi döntés a konkrét indulás időpontjáról. Idén pozitívabban ítélem meg a fejlesztés realizálódását, mint egy évvel korábban. Hasonló a helyzet az Etele City Centerrel kapcsolatban is, tudomásom szerint a tulajdonosok mérlegelik, hogy elindítsák a bérbeadási folyamatot. Ugyanis minden tervezett bevásárlóközpont előkészítésénél nagyon fontos a bérbeadási piac felmérése, hogy sikerül-e feltölteni majd bérlőkkel az épületet. Mindez 1-1,5 éves folyamat, és egy bizonyos telítettségi százalékot kell elérni, hogy egy bank beálljon a projekt mögé, hiszen szintén fontos tényező, hogy milyen feltételekkel lehet finanszírozni egy építkezést. A harmadik szempont, hogy a kivitelezési árak hogyan alakulnak, hiszen most az építőipar beindulásával némi áremelkedést tapasztalhatunk.

A konferencia folyamatosan frissülő programja, részletek és jelentkezés:

www.mbsz.hu/what-is-going-on-in-the-malls-in-hungary

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC