Stagnált a kiskereskedelem, sok az elhalasztott vásárlás
Augusztusban a nyers adat szerint 1,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,7 százalékkal csökkent a retail forgalom az előző év azonos időszakihoz képest a KSH legfrissebb adatai szerint. Egyelőre óvatosak az emberek, de az év hátralévő részében javulhatnak a számok, a járványhelyzet előtti szint elérése a jövő év elején várható.

Összességében az év első nyolc hónapjában 0,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A szakértők szerint az augusztusi mérsékelt visszaesést az előző évi magas bázisadat és a külföldi turisták hiánya okozta, ugyanakkor a masszív bérkiáramlás és a munkaerőpiac visszarendeződése optimizmusra ad okot.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem augusztusi teljesítménye, hiszen előzetesen jelentős növekedéssel számoltak. Bár a belföldi turizmus nagyban élénkült, ugyanakkor ez inkább a szolgáltatószektor teljesítményét segítette, nem pedig a kiskereskedelmi értékesítést. A hiányzó külföldi turistaforgalom éppen a nyári szezon csúcspontját gyengítette.
A munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, tovább mérsékelve a kiskereskedelem bővülését. Az erős július és gyengébb augusztus ellenére továbbra is úgy látja, hogy az előző negyedévhez mérve a harmadik negyedév minden idők legnagyobb növekedését hozhatja.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kiskereskedelmi forgalom ismételt növekedési pályára állásának feltétele a háztartások óvatosságának oldódása, jövedelmi helyzetük javulása, az üzemanyagforgalom növekedése, illetve a külföldi turisták visszatérése.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott vásárlások is szerepet játszhatnak a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást, amire a járvány második hulláma kifejezett kockázatot jelent.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint az adatok azzal magyarázhatóak, hogy míg például a gyógyszertárak és az illatszerboltok forgalma nőtt, a nagyobb beruházások: a bútorvásárlások vagy a műszaki cikkek vásárlása visszaesett. Mindez pedig azt mutatja, hogy az emberek még mindig óvatosak a vásárlásoknál.
Ellenben az euróövezetben augusztusban a vártnál is nagyobb mértékben emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 4,4 százalékkal, éves szinten pedig 3,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Az ING holland bank elemzői azzal magyarázták az augusztusi kiemelkedően jó adatokat, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztott vásárlások a megtakarítások növekedésével együtt erősítették a keresletet és a költekezési hajlandóságot.
Az elemzők azonban arra figyelmeztettek, hogy a kiadások jelenlegi szintjei legjobb esetben is csak pár hónapig tarthatóak, és valószínűleg inkább előbb, mint utóbb fordul meg a trend, tekintettel a munkanélküliség növekedése miatti aggodalmakra és a fogyasztói bizalom megfogyatkozására. Ez a gazdasági növekedést illetően a harmadik negyedévre kiugró növekedést ígér, a negyedik negyedévre azonban szerény mértékűre vált a fellendülés üteme.