X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Tényleg mindenki boldog az irodaházakban? Vagy kamu az egész?

2019. Április 29. Urbanisztika
A munkahelyi wellness már nem csak egy fontos tényező az alkalmazottak egészségesebbé és produktívabbá tételében, hanem egy önálló iparággá kezdi kinőni magát. De milyen eredményekkel kecsegtet? Egy amerikai tanulmány megkavarja a konszenzust, kérdés, hogy kinek van igaza.

A munkahelyi wellness jelentősége évről évre növekszik, ezt bizonyítja néhány amerikai adat. Jelenleg több mint 5600 beszállítót tart el az ágazat csak az USA-ban, miközben évente több mint 8 milliárd dolláros bevételt generál, ami 2011 óta négyszeres növekedést jelent. Sőt, a munkahelyi wellness az okos épülettechnológiák alkalmazásának – mint például a világítás-szabályozás, a levegőminőség-érzékelők és más környezettudatos mérések – egyik fontos hajtóereje, hiszen minden a dolgozók egészségére koncentrál, az embert állítják az irodaházak fókuszába.

A tanulmányok túlnyomó többsége szerint a munkahelyi wellness támogatja, hogy az alkalmazottak boldogabbá, egészségesebbé és termelékenyebbé váljanak. Ennek a tendenciának egyik fontos jele, hogy a WELL Building Institute létrehozásában wellness és humánerőforrás szakemberek is aktívan közreműködtek. Más tanulmányok kimutatták azt is, hogy az ilyen kezdeményezések kisebb munkanélküliséget eredményeznek, és csökkentik a munkaadók általános egészségügyi költségeit.

Vagy mégsem?

Azonban egy friss tanulmány azt sugallja, hogy a munkahelyi wellness-kezdeményezéseknek valójában kevés a hatása a munkavállalók egészségére és a termelékenységére. Damon Jones, a Chicagói Egyetem vezető munkatársa, a Scientific American folyóiratban tette közzé kutatásuk eredményeit. Jones és csapata felmérése azt vizsgálta, hogy  munkahelyi wellness programoknak van-e valós hatása az egészségre és a jóllétre, a termelékenységre és az egészségügyi kiadásokra.

Az egy éves kutatás részeként az Illinois-i Egyetemen az iThrive munkahelyi wellness program résztvevőinek biometrikus egészségügyi szűrővizsgálatot és online egészségügyi kockázatértékelést végeztek. Emellett a résztvevőket arra ösztönözték, hogy kapcsolódjanak be különböző szabadidős tevékenységekbe, vagy éppen a dohányzásról leszokásban segítő megoldásokat is igénybe vehettek.

Egy évvel később, amikor összehasonlították a kontrollcsoport eredményeit az iThrive csoport adataival, arra a következtetésre jutottak, hogy a program eredményeként nem lettek egészségesebbek az alkalmazottak, és nem csökkentek az egészségügyi költségek. A résztvevők nem voltak egészségesebbek és termelékenyebbek, és nem jártak többet például konditerembe.

Ennek oka az lehetett, hogy akik szívesen vettek részt az iThrive munkahelyi wellness programban, azok már eleve meglehetősen egészségesek voltak, már korábban is nagyobb valószínűséggel használták ki a rekreációs lehetőségeket, vagy jelentek meg például különböző közösségi futóversenyen, magyarázta Jones a vizsgálatot összegző tanulmányában. Ők átlagosan egy év alatt csaknem  1300 dollárnál kevesebb orvosi költséget fizettek ki, mint azok, akiket nem érdekelt a program.

További kutatásokra van szükség

Vagyis az egészségesek még egészségesek lettek, míg a kevésbé egészségesek vonakodtak attól, hogy megváltoztassák életvitelüket. De Jones is elismeri, hogy sokkal átfogóbb elemzésekre lenne szükség, hiszen az egyéves vizsgálati időszak még nem elegendő. A kutatás következő szakaszában biometrikus adatokat fognak gyűjteni, és terveik szerint a résztvevőket legalább négy évig nyomon követik. Így a hosszabb távú hatások még árnyalhatják, sőt, meg is változtathatják az elemzés megállapításait.

A munkahelyi wellness amúgy is a közbeszéd része Amerikában, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az AARP (The American Association of Retired Persons), vagyis az amerikai nyugdíjasok egyik jelentős szervezete pert indított azzal érvelve, hogy a munkahelyi wellness programokba való bekapcsolódást nem lehet önkéntesnek nevezni, ha a munkavállalók a részvételtől függően jelentős pénzbeli ösztönzésben részesülhetnek.

A bíróság a nyugdíjasoknak adott igazat, és a – munkahelyi diszkrimináció elleni polgári jogi törvényeket érvényesítő – Equal Employment Opportunity Commission (EEOC) megszüntette azt a rendeletet, amely lehetővé tette a munkaadók számára, hogy a munkahelyi wellness programokban való részvételt akár az alkalmazott éves egészségbiztosítási költségének 30%-ával is támogassa. Így most a munkahelyi wellness jövője meglehetősen bizonytalanná vált, legalábbis a financiális összefüggéseit tekintve.

Fotó: wavebreakmedia / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Tényleg mindenki boldog az irodaházakban? Vagy kamu az egész?

A munkahelyi wellness már nem csak egy fontos tényező az alkalmazottak egészségesebbé és produktívabbá tételében, hanem egy önálló iparággá kezdi kinőni magát. De milyen eredményekkel kecsegtet? Egy amerikai tanulmány megkavarja a konszenzust, kérdés, hogy kinek van igaza.

A munkahelyi wellness jelentősége évről évre növekszik, ezt bizonyítja néhány amerikai adat. Jelenleg több mint 5600 beszállítót tart el az ágazat csak az USA-ban, miközben évente több mint 8 milliárd dolláros bevételt generál, ami 2011 óta négyszeres növekedést jelent. Sőt, a munkahelyi wellness az okos épülettechnológiák alkalmazásának – mint például a világítás-szabályozás, a levegőminőség-érzékelők és más környezettudatos mérések – egyik fontos hajtóereje, hiszen minden a dolgozók egészségére koncentrál, az embert állítják az irodaházak fókuszába.

A tanulmányok túlnyomó többsége szerint a munkahelyi wellness támogatja, hogy az alkalmazottak boldogabbá, egészségesebbé és termelékenyebbé váljanak. Ennek a tendenciának egyik fontos jele, hogy a WELL Building Institute létrehozásában wellness és humánerőforrás szakemberek is aktívan közreműködtek. Más tanulmányok kimutatták azt is, hogy az ilyen kezdeményezések kisebb munkanélküliséget eredményeznek, és csökkentik a munkaadók általános egészségügyi költségeit.

Vagy mégsem?

Azonban egy friss tanulmány azt sugallja, hogy a munkahelyi wellness-kezdeményezéseknek valójában kevés a hatása a munkavállalók egészségére és a termelékenységére. Damon Jones, a Chicagói Egyetem vezető munkatársa, a Scientific American folyóiratban tette közzé kutatásuk eredményeit. Jones és csapata felmérése azt vizsgálta, hogy  munkahelyi wellness programoknak van-e valós hatása az egészségre és a jóllétre, a termelékenységre és az egészségügyi kiadásokra.

Az egy éves kutatás részeként az Illinois-i Egyetemen az iThrive munkahelyi wellness program résztvevőinek biometrikus egészségügyi szűrővizsgálatot és online egészségügyi kockázatértékelést végeztek. Emellett a résztvevőket arra ösztönözték, hogy kapcsolódjanak be különböző szabadidős tevékenységekbe, vagy éppen a dohányzásról leszokásban segítő megoldásokat is igénybe vehettek.

Egy évvel később, amikor összehasonlították a kontrollcsoport eredményeit az iThrive csoport adataival, arra a következtetésre jutottak, hogy a program eredményeként nem lettek egészségesebbek az alkalmazottak, és nem csökkentek az egészségügyi költségek. A résztvevők nem voltak egészségesebbek és termelékenyebbek, és nem jártak többet például konditerembe.

Ennek oka az lehetett, hogy akik szívesen vettek részt az iThrive munkahelyi wellness programban, azok már eleve meglehetősen egészségesek voltak, már korábban is nagyobb valószínűséggel használták ki a rekreációs lehetőségeket, vagy jelentek meg például különböző közösségi futóversenyen, magyarázta Jones a vizsgálatot összegző tanulmányában. Ők átlagosan egy év alatt csaknem  1300 dollárnál kevesebb orvosi költséget fizettek ki, mint azok, akiket nem érdekelt a program.

További kutatásokra van szükség

Vagyis az egészségesek még egészségesek lettek, míg a kevésbé egészségesek vonakodtak attól, hogy megváltoztassák életvitelüket. De Jones is elismeri, hogy sokkal átfogóbb elemzésekre lenne szükség, hiszen az egyéves vizsgálati időszak még nem elegendő. A kutatás következő szakaszában biometrikus adatokat fognak gyűjteni, és terveik szerint a résztvevőket legalább négy évig nyomon követik. Így a hosszabb távú hatások még árnyalhatják, sőt, meg is változtathatják az elemzés megállapításait.

A munkahelyi wellness amúgy is a közbeszéd része Amerikában, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az AARP (The American Association of Retired Persons), vagyis az amerikai nyugdíjasok egyik jelentős szervezete pert indított azzal érvelve, hogy a munkahelyi wellness programokba való bekapcsolódást nem lehet önkéntesnek nevezni, ha a munkavállalók a részvételtől függően jelentős pénzbeli ösztönzésben részesülhetnek.

A bíróság a nyugdíjasoknak adott igazat, és a – munkahelyi diszkrimináció elleni polgári jogi törvényeket érvényesítő – Equal Employment Opportunity Commission (EEOC) megszüntette azt a rendeletet, amely lehetővé tette a munkaadók számára, hogy a munkahelyi wellness programokban való részvételt akár az alkalmazott éves egészségbiztosítási költségének 30%-ával is támogassa. Így most a munkahelyi wellness jövője meglehetősen bizonytalanná vált, legalábbis a financiális összefüggéseit tekintve.

Fotó: wavebreakmedia / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC