X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Tévhitek miatt húzódik el sok hagyatéki ügy

2019. Február 15. Urbanisztika
Az emberek alig negyede tudja, hogy a hagyatéki eljárás során a vagyonelemek és az örököstársak felkutatása nem a hatóságok, hanem az örökösök feladata – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. 

Az 500 ember részvételével készített kutatás szerint sok a tévhit és a félreértés a hagyatéki eljárás körül, holott tudatosabb hozzáállással az ügyek jelentős része lerövidíthető, sok hagyatéki per pedig elkerülhető lenne. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával.

Évente több mint félmillióan vesznek részt Magyarországon közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer eljárás 90 százaléka fél éven belül lezárul, ugyanakkor az ügyek egy része akár egy éven túl is elhúzódik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2019 januárjában felvett (MOKK) online felmérése[1] azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a hagyatékkal kapcsolatos alapvető teendőkkel és az eljárás menetével. 

A válaszok azt mutatják, hogy a magyarok 75 százaléka tévesen úgy tudja, az örökség és az örökösök felkutatása a hatóságok dolga. Csak a felmérésben résztvevők egynegyede volt tisztában azzal, hogy az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, és az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadója vagy a közjegyző nem nyomoz a vélt vagy valós vagyontárgyak után, nem feladata a vagyon teljes körű feltárása. Minél előbb osztják meg az örökösök az információkat a hatósággal, annál gyorsabban érhet véget az eljárás.

A közjegyzők tapasztalata szerint Magyarországon egyre több – minden hetedik – hagyaték terhelt hitellel, ezért ma már a válaszadók túlnyomó többsége (89 százaléka) tisztában van azzal, hogy a leltárban fel kell tűntetni az adósságokat is. Arról azonban csak 34 százaléknak van információja, hogy az örökösöknek lehetőségük van a hagyatéki eljárás során megegyezni a hitelezőkkel.

A felmérés szerint sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy az örökösök mit tehetnek és mit nem az örökhagyó vagyonával a hagyatéki eljárás lezárásáig. A válaszadók valamivel több mint fele (57 százalék) volt tisztában azzal, hogy a hagyaték átadása előtt csak akkor veheti fel az örökhagyó bankszámláján szereplő összeget, ha haláleseti kedvezményezettként van megjelölve, az örökhagyó életében adott meghatalmazás a halállal hatályát veszti. A hagyaték tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban csak kevesen (17 százalék) tudják azt, akár már az eljárás ideje alatt el lehet kezdeni azok értékesítését – például az adásvételi szerződés is elkészülhet –, azzal, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.

A közjegyzők szerepéről is sok a félreértés. A megkérdezettek egyharmada úgy gondolja, hogy ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk az eljárás során, akkor a közjegyző határoz a hagyaték sorsáról, holott ilyenkor csak bírósági eljárásban születhet döntés. A hagyatéki eljárás során ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az örököstársak – akár a végakarat tartalmától függetlenül vagy a törvényi rendelkezésektől eltérően – megegyezzenek egymással. A válaszadók 35 százaléka tudja csak, hogy amennyiben vita van az örökösök között, és nem tudnak megegyezni, akkor csak bíróság előtti perben dönthető el, hogy kit mi illet a hagyatékból.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 90 százaléka tudja, nem feltétlenül kell személyesen megjelennie a hagyatéki tárgyaláson. Képviseletére meghatalmazhat örököstársat vagy ügyvédet, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Az örökösök sokat tehetnek a hagyatéki eljárás mielőbbi lezárásáért, többek között azzal, ha alaposan feltérképezik, milyen vagyontárgyak – ingatlan, autó, bankszámla stb. – maradtak az elhunyt után – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint az is gyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök már a tárgyalás előtt egyeztetnek arról, hogyan osztanák fel egymás között a vagyont, vagy ha mindannyian lemondanak fellebbezési jogukról.

Fotó: Africa Studio / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Tévhitek miatt húzódik el sok hagyatéki ügy

Az emberek alig negyede tudja, hogy a hagyatéki eljárás során a vagyonelemek és az örököstársak felkutatása nem a hatóságok, hanem az örökösök feladata – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. 

Az 500 ember részvételével készített kutatás szerint sok a tévhit és a félreértés a hagyatéki eljárás körül, holott tudatosabb hozzáállással az ügyek jelentős része lerövidíthető, sok hagyatéki per pedig elkerülhető lenne. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával.

Évente több mint félmillióan vesznek részt Magyarországon közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer eljárás 90 százaléka fél éven belül lezárul, ugyanakkor az ügyek egy része akár egy éven túl is elhúzódik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2019 januárjában felvett (MOKK) online felmérése[1] azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a hagyatékkal kapcsolatos alapvető teendőkkel és az eljárás menetével. 

A válaszok azt mutatják, hogy a magyarok 75 százaléka tévesen úgy tudja, az örökség és az örökösök felkutatása a hatóságok dolga. Csak a felmérésben résztvevők egynegyede volt tisztában azzal, hogy az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, és az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadója vagy a közjegyző nem nyomoz a vélt vagy valós vagyontárgyak után, nem feladata a vagyon teljes körű feltárása. Minél előbb osztják meg az örökösök az információkat a hatósággal, annál gyorsabban érhet véget az eljárás.

A közjegyzők tapasztalata szerint Magyarországon egyre több – minden hetedik – hagyaték terhelt hitellel, ezért ma már a válaszadók túlnyomó többsége (89 százaléka) tisztában van azzal, hogy a leltárban fel kell tűntetni az adósságokat is. Arról azonban csak 34 százaléknak van információja, hogy az örökösöknek lehetőségük van a hagyatéki eljárás során megegyezni a hitelezőkkel.

A felmérés szerint sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy az örökösök mit tehetnek és mit nem az örökhagyó vagyonával a hagyatéki eljárás lezárásáig. A válaszadók valamivel több mint fele (57 százalék) volt tisztában azzal, hogy a hagyaték átadása előtt csak akkor veheti fel az örökhagyó bankszámláján szereplő összeget, ha haláleseti kedvezményezettként van megjelölve, az örökhagyó életében adott meghatalmazás a halállal hatályát veszti. A hagyaték tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban csak kevesen (17 százalék) tudják azt, akár már az eljárás ideje alatt el lehet kezdeni azok értékesítését – például az adásvételi szerződés is elkészülhet –, azzal, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.

A közjegyzők szerepéről is sok a félreértés. A megkérdezettek egyharmada úgy gondolja, hogy ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk az eljárás során, akkor a közjegyző határoz a hagyaték sorsáról, holott ilyenkor csak bírósági eljárásban születhet döntés. A hagyatéki eljárás során ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az örököstársak – akár a végakarat tartalmától függetlenül vagy a törvényi rendelkezésektől eltérően – megegyezzenek egymással. A válaszadók 35 százaléka tudja csak, hogy amennyiben vita van az örökösök között, és nem tudnak megegyezni, akkor csak bíróság előtti perben dönthető el, hogy kit mi illet a hagyatékból.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 90 százaléka tudja, nem feltétlenül kell személyesen megjelennie a hagyatéki tárgyaláson. Képviseletére meghatalmazhat örököstársat vagy ügyvédet, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Az örökösök sokat tehetnek a hagyatéki eljárás mielőbbi lezárásáért, többek között azzal, ha alaposan feltérképezik, milyen vagyontárgyak – ingatlan, autó, bankszámla stb. – maradtak az elhunyt után – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint az is gyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök már a tárgyalás előtt egyeztetnek arról, hogyan osztanák fel egymás között a vagyont, vagy ha mindannyian lemondanak fellebbezési jogukról.

Fotó: Africa Studio / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC