A márciusban kirobbanó koronavírus-járvány elején még senki sem gondolta, hogy egy év múlva is ez lesz a nagyvilágban az alapvető téma, és hogy a második hullám még nagyobb hatást gyakorol a mindennapok világára. Az biztos, hogy a távmunka szerepe növekszik, ugyanakkor mindenki azt hangsúlyozza, hogy az iroda megmarad, csak átalakul. De hogyan alakul át? Ez itt a kérdés, és a válaszok egyelőre rövid távra szólnak, a hosszú távú trendek lassan alakulnak ki.

A visszatérés az irodába világszintű mantrává változott, amely érdekes módon az irodaházak esetében is új impulzusokat jelent, hiszen az intelligens üzemeltetési rendszerek szerepe előtérbe került. A tulajdonosoknak-üzemeltetőknek reagálniuk kell a változásokra, így az átmeneti bizonytalanság idején fejleszteniük kell többek között az épületek szenzoros infrastruktúráját.

A mozgásérzékelők vagy éppen a szén-dioxid-monitorok is segíthetnek abban, hogy folyamatosan nyomon kövessük a kihasználtság szintjét, és alkalmazkodjunk az új helyzethez. Számos tényező határozza meg a jövőben a vállalatok aktivitását, hiszen marad a home office, folyamatban van az irodába visszatérés, illetve zajlik az irodaterek optimalizálása. Azonban a jelenleg alapvető épületautomatizálási rendszerek nem képesek fenntartani egy jó hatékonysági szintet az előbb felsorolt összetevők mindegyikét figyelembe véve.

Az épületautomatizálási rendszerek figyelmeztetései egyszerűen nem elég jók, hiszen egy intelligens elemzési platformnak pontosan diagnosztizálnia kellene a problémát, és egyértelmű ajánlásokat kellene adnia a megoldásra – mondták Jessica Wilson és Derek John Mullassery, a Washingtonban székelő Energy Management Association szakértői a memoori.com oldalnak. Így például, ha a légkezelő egység kilépő levegő hőmérséklete meghaladja a felső határértéket, akkor az épületautomatizálási rendszer jelez ugyan, de csak egy intelligens elemző platform tudja pontosan meghatározni, hogy miért haladta meg az alapértéket, milyen gyakran történt meg a múltban, milyen költség- és komfort hatásokat vont maga után, és melyek az egyértelmű válaszok a probléma megoldására, tették hozzá.

A COVID-19 előtt könnyebb volt a helyzet, hiszen az épület telítettségi adatai a bérlők és munkatársainak száma alapján viszonylag könnyen meghatározható volt, nagyjából tudhattuk, hogy egy hétköznap hányan dolgoznak egy adott irodaházban. Ebben az évben azonban a kihasználtság folyamatosan változik annak függvényében, hogy milyen állami vagy céges korlátozásokat vezetnek be.

Rugalmas irodák, munkavállalók, üzemeltetők

A járványálló irodákban mindenféle tábla és csík mutatja, hogy hogyan haladjunk, mekkora távolságot tartsunk, a munkaállomások is távolabbra kerültek, és ezek bár ideiglenes megoldások, úgy tűnik, hogy az új reakciók már örökre beépülnek a munkakultúrába. Vagyis a hatékonyság és a funkcionalitás érdekében a rugalmasság és a rugalmas eszközök kerültek a fókuszba.

Bár a nyitott terű irodákat eredetileg az együttműködésre és csapatmunkára tervezték, most is kapóra jönnek ezek a kialakítások, hiszen sokkal könnyebben tisztíthatók, és a munkaállomásokat is sokkal rugalmasabban lehet alakítani, hogy megfeleljenek a biztonságos előírásoknak. A kevesebb ajtónyílás miatt kevesebb kilincset kell lenyomnunk, ami csökkenti a fertőzésveszélyt, és persze a kisebb zárt helyiségben tartózkodók száma is kisebb.

Bár a megosztott munkaállomásokon, az együttműködésre alkalmas nagyobb asztaloknál jóval kevesebben férnek el, mint az egymás hegyén-hátán található dedikált munkaállomásoknál, cellás irodáknál, vagy a paravánnal elkülönített boxoknál, ellenben a társadalmi távolságtartás jobban kivitelezhető. A munkaállomások között található elválasztók szerepe felértékelődik, bár ez nyilván csökkenti a bizalmat és az együttműködést a munkatársak között, ezért még inkább fontos lesz a kommunikáció.

Az üzemeltetők kommunikációja kritikus jelentőségű a COVID-19 járvány kezelésében, hiszen ha folyamatosan törődnek a bérlők egészségével és biztonságával, és intézkedéseket tesznek például a levegő minőségének nyomon követésére, már nagyban hozzájárulnak a bizalom növeléséhez az irodaház tulajdonosa és a bérlői között. Talán egyszer a beltéri levegő minőségét mutató táblák ugyanolyan megszokottak lesznek, mint a mosdókban feltüntetett takarítási ütemtervek, tették hozzá Jessica Wilson és Derek John Mullassery.

Összefoglalva a rugalmasság lényege a munkavállalók rugalmassága. A rugalmas munka trendjei az elmúlt évtizedben növekedtek, lehetővé téve a munkaadók számára, hogy költségeket optimalizáljanak és növeljék a termelékenységet. Most a világjárvány idején a rugalmas munkavégzés valódi ereje a munkavállalók képességében rejlik, hogy hogyan tudnak otthon vagy az irodában produktívak lenni a válság által előidézett szabályozásoktól függetlenül. Ez biztosíthatja a vállalatok számára a folyamatos ügymenetet és a jövőbeni sikereket.

Fotó: GettyImages