X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Vegyünk nyaralót vagy hagyjuk?

2019. Június 14. Lakás
Jövő héttől egyre többen indulnak nyaralni. Sok család már év elején lefoglalta szállását, legyen szó külföldi vagy belföldi útról. De mi lenne, ha saját nyaralót vennénk? Az OTP Ingatlanpont ezt a kérdést járta körül. 

Nyaralás közben sokan gondolkoznak el azon komolyabban, hogy nyaralót vegyenek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy nem csak a vásárlás jár jelentős költséggel, hanem a fenntartás is. Érdemes kiszámolni, hogy a család hány napot töltene évente a nyaralóban, majd a vásárlási és fenntartási költségeket is figyelembe véve meghatározható, hogy mennyibe kerül valójában egy „nyaraló-nap”. A kérdés pedig mindezek után, hogy megéri-e?

A legegyszerűbb számolással is egészen meglepő eredmények jöhetnek ki” – mutat rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Nézzük egy lakóingatlanban és egy nyaralóban eltöltött nap árát úgy, mintha mindkét ingatlant egyszerre vettük volna meg, és az azt követő egy évben vizsgáljuk a számokat:

  • Egy 20 millió forintos nyaraló havi fenntartási díjaként számolhatunk 20 ezer forinttal, amely a rezsiköltséget, helyi adókat és a karbantartási munkák árát tartalmazza. Ez egy évre 240 ezer forintot jelent. A szabadságolások miatt – ideális esetben – mondjuk nettó 60 napnyi nyaralóban töltött idővel érdemes számolni, vagyis így négyezer forintba került egy „nyaraló-nap”.
  • Egy 40 millió forintos, felújított, korszerűsített panellakás havi átlagos rezsije 40 ezer forint lehet, ami egy évben 480 ezer forint. Ha feltételezzük, hogy az évből fennmaradt 305 napot a család otthon tölti, akkor 1574 forint jön ki egy „otthoni-napra”.

Ebből is látszik, hogy a nyaraló mekkora luxus (az egyszeri befektetés mértékét nem is nézve). 

„Semmi sem pótolhatja egy saját nyaraló érzését, de nem árt végiggondolni, hogy valóban szükség van-e rá”– hangsúlyozza Valkó Dávid, majd hozzáteszi: „Ha valaki mégis a vásárlás mellett dönt, annak érdemes néhány dologra különösen odafigyelnie.

1. Mi van a tulajdoni lapon?

Az embert általában a hely szépsége fogja meg, no meg az, hogy a telken álló épületben el tudja-e képzelni a csöndes pihenést. Pedig arra mindig fokozattan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Amennyiben ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti mozgásterünket akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőség mértékét, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadára hajlandóak kölcsönt adni. Üdülőre, nyaralóra CSOK-ot sem lehet igénybe venni.

2. Milyen biztosítás köthető?

Egy nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkábban fordulunk meg. Így, ha valami probléma adódik, például betörnek, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, kedvezőtlenebb feltételekkel köt csak biztosítást. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni, és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést. 

3. Van, aki rendszeresen gondozza?

Egy nyaralóban – éppen jellegénél fogva – csak szezonban tartózkodunk, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők folyamatosak. Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet (nehogy a parlagfű-irtás elmaradása miatt óvatlanul begyűjtsünk egy kiadósabb büntetést az önkormányzattól), ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társas üdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.

4. Kiszámíthatók-e a költségek?

Saját nyaraló vagy üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk. Sőt, érdemes a váratlan kiadásokra is létrehozni egy keretet. Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy a közös képviselő számol helyettünk. A közös kert, vagy partszakasz gondozása, a porta- és biztonsági szolgálat viszont jócskán megdrágíthatja egy ilyen ingatlan fenntartását, főleg úgy, hogy a szolgáltatásokat csak az év töredékében vesszük személyesen is igénybe.

5. Hosszabb-rövidebb ideig kiadnánk a nyaralót?

Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg adnánk ki a nyaralónkat, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel. Ez megkímél bennünket a folyamatos ingázástól, és leveszi a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is. Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni az adójogszabályok változását is. Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Vegyünk nyaralót vagy hagyjuk?

Jövő héttől egyre többen indulnak nyaralni. Sok család már év elején lefoglalta szállását, legyen szó külföldi vagy belföldi útról. De mi lenne, ha saját nyaralót vennénk? Az OTP Ingatlanpont ezt a kérdést járta körül. 

Nyaralás közben sokan gondolkoznak el azon komolyabban, hogy nyaralót vegyenek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy nem csak a vásárlás jár jelentős költséggel, hanem a fenntartás is. Érdemes kiszámolni, hogy a család hány napot töltene évente a nyaralóban, majd a vásárlási és fenntartási költségeket is figyelembe véve meghatározható, hogy mennyibe kerül valójában egy „nyaraló-nap”. A kérdés pedig mindezek után, hogy megéri-e?

A legegyszerűbb számolással is egészen meglepő eredmények jöhetnek ki” – mutat rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Nézzük egy lakóingatlanban és egy nyaralóban eltöltött nap árát úgy, mintha mindkét ingatlant egyszerre vettük volna meg, és az azt követő egy évben vizsgáljuk a számokat:

  • Egy 20 millió forintos nyaraló havi fenntartási díjaként számolhatunk 20 ezer forinttal, amely a rezsiköltséget, helyi adókat és a karbantartási munkák árát tartalmazza. Ez egy évre 240 ezer forintot jelent. A szabadságolások miatt – ideális esetben – mondjuk nettó 60 napnyi nyaralóban töltött idővel érdemes számolni, vagyis így négyezer forintba került egy „nyaraló-nap”.
  • Egy 40 millió forintos, felújított, korszerűsített panellakás havi átlagos rezsije 40 ezer forint lehet, ami egy évben 480 ezer forint. Ha feltételezzük, hogy az évből fennmaradt 305 napot a család otthon tölti, akkor 1574 forint jön ki egy „otthoni-napra”.

Ebből is látszik, hogy a nyaraló mekkora luxus (az egyszeri befektetés mértékét nem is nézve). 

„Semmi sem pótolhatja egy saját nyaraló érzését, de nem árt végiggondolni, hogy valóban szükség van-e rá”– hangsúlyozza Valkó Dávid, majd hozzáteszi: „Ha valaki mégis a vásárlás mellett dönt, annak érdemes néhány dologra különösen odafigyelnie.

1. Mi van a tulajdoni lapon?

Az embert általában a hely szépsége fogja meg, no meg az, hogy a telken álló épületben el tudja-e képzelni a csöndes pihenést. Pedig arra mindig fokozattan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Amennyiben ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti mozgásterünket akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőség mértékét, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadára hajlandóak kölcsönt adni. Üdülőre, nyaralóra CSOK-ot sem lehet igénybe venni.

2. Milyen biztosítás köthető?

Egy nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkábban fordulunk meg. Így, ha valami probléma adódik, például betörnek, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, kedvezőtlenebb feltételekkel köt csak biztosítást. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni, és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést. 

3. Van, aki rendszeresen gondozza?

Egy nyaralóban – éppen jellegénél fogva – csak szezonban tartózkodunk, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők folyamatosak. Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet (nehogy a parlagfű-irtás elmaradása miatt óvatlanul begyűjtsünk egy kiadósabb büntetést az önkormányzattól), ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társas üdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.

4. Kiszámíthatók-e a költségek?

Saját nyaraló vagy üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk. Sőt, érdemes a váratlan kiadásokra is létrehozni egy keretet. Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy a közös képviselő számol helyettünk. A közös kert, vagy partszakasz gondozása, a porta- és biztonsági szolgálat viszont jócskán megdrágíthatja egy ilyen ingatlan fenntartását, főleg úgy, hogy a szolgáltatásokat csak az év töredékében vesszük személyesen is igénybe.

5. Hosszabb-rövidebb ideig kiadnánk a nyaralót?

Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg adnánk ki a nyaralónkat, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel. Ez megkímél bennünket a folyamatos ingázástól, és leveszi a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is. Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni az adójogszabályok változását is. Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC