X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Veszélyben Budapest versenyképessége. Hol maradnak a logisztikai fejlesztések? – beszélgetés Halász-Csatári Gáborral

2019. Február 05. Raktár
Nemrég publikálta a Budapest Research Forum az ipari ingatlanpiac 2018 negyedik negyedéves adatait. Milyen tendenciák érvényesülnek, merre halad a piac, hogyan alakulhatnak a bérleti díjak? Erről beszélgettünk Halász-Csatári Gáborral, a Cushman & Wakefield magyar ipari részlegének vezetőjével.

– Adódik a szokásos kérdés, mit olvashatunk ki a BRF legfrissebb adataiból?

– A “rekord alacsony üresedés” az  elmúlt 18-24 hónap során már-már elcsépelt fogalommá vált, ám most ismét ezzel kell kezdenem: a BRF számai azt mutatják, hogy a teljes logisztikai állomány mindössze 2,4% elérhető. Ebből is a kifejezetten logisztikai vagy ipari terület mindössze 1,4%, ami kevesebb, mint 27.000 m2-t tesz ki. Azaz, összesen hét olyan projektről beszélhetünk, ahol 1.000 m2-nél nagyobb egybefüggő raktárterület áll rendelkezésre.

– Ezek szerint továbbra is hiányoznak a spekulatív fejlesztések?

– Összevetve a 2018 során kötött új és bővülési tranzakciókat a 2017-es adattal, jól látható, hogy utóbbi esetében mintegy 100.000 m2-el több üzletkötés valósult meg. Ez kiegészítve azzal, hogy ugyanakkor a nettó felszívódás nagyjából hasonló mértékű volt, arra következtethetünk, hogy mintegy 100.000 m2 új területre lett volna igény az elmúlt év során. Elmondhatjuk, hogy a budapesti kapacitás kimerült, és a folyamatban lévő, valamint tervezett spekulatív fejlesztésektől várhatjuk az enyhülést, az új kötések és előszerződések számának növekedését. A bérleti díjak erőteljes és stabil növekedése az év során nehézségeket okozott a bérlőknek. Az alacsony haszonkulccsal dolgozó szolgáltatók, illetve az árérzékeny termékek előállításával vagy logisztikájával foglalkozó vállalatok nehezen tudják áthárítani partnereikre a bérleti többletköltségeket, és e téren további konszolidációra számítunk.

– Nagyjából 124 ezer m2-nyi új területtel bővült a raktárállomány. Ez volumenében az elmúlt éveket és a lehetőségeket tekintve jónak számít, vagy a piaci és gazdasági körülmények több fejlesztést is megérdemeltek volna?

– Ez a volumen kifejezetten jónak számít az elmúlt évek tekintetében, ám fontos látni, hogy a piacban megvan a növekedési potenciál. Ehhez pedig új fejlesztések kellenek, és spekulatív állomány szükségességét vetíti elénk, hiszen a meglévő állomány gyakorlatilag elfogyott. A területhiány a meglévő, aktuális kereslet elhelyezését már napi szinten befolyásolja, míg egy-egy regionális pályázat vagy új operáció elhelyezése kapcsán pedig hatással van Budapest versenyképességére a többi régiós országgal szemben. A gazdasági körülmények persze hatással voltak a fejlesztők lehetőségeire is, hiszen a jelentős építőipari drágulás az ipari ingatlanpiac fejlesztési megtérülésére is kedvezőtlen hatással volt. Emiatt tapasztalhattuk, hogy bizonyos fejlesztők a rendelkezésre álló építési telkek és érvényes engedélyek ellenére sem kezdték el, vagy késleltették építkezéseik elindítását.

– Hol találhatók a fejlesztések fókuszpontjai a helyszíneket tekintve?

– Budapest tekintetében gyakorlatilag a teljes M0 vonalát megemlíthetjük, hiszen az észak-budai részt leszámítva mindenhol találkozhatunk lezajlott, folyamatban lévő vagy tervezett fejlesztéssel. Ezen belül a legtöbb átadott területre a nyugati (Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint),  és a déli (Dél-Buda, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Gyál) szektorokban számíthatunk: előbbi a klasszikus nyugat-budapesti logisztikai régió egyfajta reneszánszát valósítja meg, míg utóbbi lokáció az elmúlt néhány év népszerűségének folyományaként tovább növekszik.

– Hogyan áll a vidék és a city logisztika annak fényében, hogy a kereslet túlnyomó többsége logisztikai parkokban realizálódik? Labdába rúgnak még egyáltalán volument tekintve?

– Telítettség és kereslet tekintetében a városi logisztikát egy szinten, fejlesztési potenciál tekintetében viszont hátrébb sorolva kell említeni a big box logisztikával összehasonlítva. A meglévő és népszerű city logisztikai sémák nagyjából kimerítették maximális beépíthetőségüket, míg a városi logisztika szempontjából előnyös elhelyezkedésű, és elérhető telkek száma minimális. Ezek a telkek sokszor a rozsdaövezetben helyezkednek el, építési szempontból pedig komoly előkészítést igényelnek, melyhez általában egy lényegesen magasabb négyzetméterár is párosul. Tapasztalatunk szerint a klasszikus városi logisztikát a valamelyest kijjebb, de még az M0-on belül elhelyezkedő, közepesebb méretű, rugalmas átalakíthatósággal és kisebb egységekkel rendelkező projektek helyettesíthetik.

– Mindig felmerül a vidéki ipari ingatlanpiac „hogyanléte”, hiszen alapvetően az M0 környékén sorakozó logisztikai parkok állnak reflektorfényben fejlesztés és bérbeadás tekintetében is. Itt milyen tendenciákat tapasztalhatunk?

– Vidéken két erős tendenciát figyelhetünk meg: az elérhető támogatási szint alapján történő kereséseket (további szempontként leggyakrabban a munkaerő elérhetősége, és az esetleges felvevői piacokhoz közeli lokáció merül fel), illetve a bizonyos termelési gócpontokhoz való operáció felállításának igényét. A legnagyobb keresletet a Cushman & Wakefield a meglévő, jó minőségű, eladásra szánt ipari ingatlanok tekintetében tapasztalt külföldi végfelhasználók részéről. Az ilyen típusú ingatlanok száma azonban véges, így jelentős növekedést prognosztizálunk a vidéki BTS, BTO és telekvásárlások tekintetében, melyek legnagyobb haszonélvezője az elérhető telkeket és ipari fejlesztési sémákat, továbbá együttműködési lehetőségeket kínáló fejlesztők lesznek.  Több ilyen magyar, és nemzetközi befektető is található a piacon, így az egészséges verseny is meg tud valósulni.

– Végezetül milyen bérleti díjváltozásokat regisztrálhattunk az elmúlt évben, és milyenek az idei kilátások?

– Az elmúlt évben a prime szegmensben 13,3%-os bérleti díj növekedést regisztráltunk, idén pedig további 9-10%-os növekedést várunk.  Ennek elsődleges oka az építőipari árnövekedés, feltétele azonban, hogy a tervezett új fejlesztések valóban a piacra kerüljenek.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Veszélyben Budapest versenyképessége. Hol maradnak a logisztikai fejlesztések? – beszélgetés Halász-Csatári Gáborral

Nemrég publikálta a Budapest Research Forum az ipari ingatlanpiac 2018 negyedik negyedéves adatait. Milyen tendenciák érvényesülnek, merre halad a piac, hogyan alakulhatnak a bérleti díjak? Erről beszélgettünk Halász-Csatári Gáborral, a Cushman & Wakefield magyar ipari részlegének vezetőjével.

– Adódik a szokásos kérdés, mit olvashatunk ki a BRF legfrissebb adataiból?

– A “rekord alacsony üresedés” az  elmúlt 18-24 hónap során már-már elcsépelt fogalommá vált, ám most ismét ezzel kell kezdenem: a BRF számai azt mutatják, hogy a teljes logisztikai állomány mindössze 2,4% elérhető. Ebből is a kifejezetten logisztikai vagy ipari terület mindössze 1,4%, ami kevesebb, mint 27.000 m2-t tesz ki. Azaz, összesen hét olyan projektről beszélhetünk, ahol 1.000 m2-nél nagyobb egybefüggő raktárterület áll rendelkezésre.

– Ezek szerint továbbra is hiányoznak a spekulatív fejlesztések?

– Összevetve a 2018 során kötött új és bővülési tranzakciókat a 2017-es adattal, jól látható, hogy utóbbi esetében mintegy 100.000 m2-el több üzletkötés valósult meg. Ez kiegészítve azzal, hogy ugyanakkor a nettó felszívódás nagyjából hasonló mértékű volt, arra következtethetünk, hogy mintegy 100.000 m2 új területre lett volna igény az elmúlt év során. Elmondhatjuk, hogy a budapesti kapacitás kimerült, és a folyamatban lévő, valamint tervezett spekulatív fejlesztésektől várhatjuk az enyhülést, az új kötések és előszerződések számának növekedését. A bérleti díjak erőteljes és stabil növekedése az év során nehézségeket okozott a bérlőknek. Az alacsony haszonkulccsal dolgozó szolgáltatók, illetve az árérzékeny termékek előállításával vagy logisztikájával foglalkozó vállalatok nehezen tudják áthárítani partnereikre a bérleti többletköltségeket, és e téren további konszolidációra számítunk.

– Nagyjából 124 ezer m2-nyi új területtel bővült a raktárállomány. Ez volumenében az elmúlt éveket és a lehetőségeket tekintve jónak számít, vagy a piaci és gazdasági körülmények több fejlesztést is megérdemeltek volna?

– Ez a volumen kifejezetten jónak számít az elmúlt évek tekintetében, ám fontos látni, hogy a piacban megvan a növekedési potenciál. Ehhez pedig új fejlesztések kellenek, és spekulatív állomány szükségességét vetíti elénk, hiszen a meglévő állomány gyakorlatilag elfogyott. A területhiány a meglévő, aktuális kereslet elhelyezését már napi szinten befolyásolja, míg egy-egy regionális pályázat vagy új operáció elhelyezése kapcsán pedig hatással van Budapest versenyképességére a többi régiós országgal szemben. A gazdasági körülmények persze hatással voltak a fejlesztők lehetőségeire is, hiszen a jelentős építőipari drágulás az ipari ingatlanpiac fejlesztési megtérülésére is kedvezőtlen hatással volt. Emiatt tapasztalhattuk, hogy bizonyos fejlesztők a rendelkezésre álló építési telkek és érvényes engedélyek ellenére sem kezdték el, vagy késleltették építkezéseik elindítását.

– Hol találhatók a fejlesztések fókuszpontjai a helyszíneket tekintve?

– Budapest tekintetében gyakorlatilag a teljes M0 vonalát megemlíthetjük, hiszen az észak-budai részt leszámítva mindenhol találkozhatunk lezajlott, folyamatban lévő vagy tervezett fejlesztéssel. Ezen belül a legtöbb átadott területre a nyugati (Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint),  és a déli (Dél-Buda, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Gyál) szektorokban számíthatunk: előbbi a klasszikus nyugat-budapesti logisztikai régió egyfajta reneszánszát valósítja meg, míg utóbbi lokáció az elmúlt néhány év népszerűségének folyományaként tovább növekszik.

– Hogyan áll a vidék és a city logisztika annak fényében, hogy a kereslet túlnyomó többsége logisztikai parkokban realizálódik? Labdába rúgnak még egyáltalán volument tekintve?

– Telítettség és kereslet tekintetében a városi logisztikát egy szinten, fejlesztési potenciál tekintetében viszont hátrébb sorolva kell említeni a big box logisztikával összehasonlítva. A meglévő és népszerű city logisztikai sémák nagyjából kimerítették maximális beépíthetőségüket, míg a városi logisztika szempontjából előnyös elhelyezkedésű, és elérhető telkek száma minimális. Ezek a telkek sokszor a rozsdaövezetben helyezkednek el, építési szempontból pedig komoly előkészítést igényelnek, melyhez általában egy lényegesen magasabb négyzetméterár is párosul. Tapasztalatunk szerint a klasszikus városi logisztikát a valamelyest kijjebb, de még az M0-on belül elhelyezkedő, közepesebb méretű, rugalmas átalakíthatósággal és kisebb egységekkel rendelkező projektek helyettesíthetik.

– Mindig felmerül a vidéki ipari ingatlanpiac „hogyanléte”, hiszen alapvetően az M0 környékén sorakozó logisztikai parkok állnak reflektorfényben fejlesztés és bérbeadás tekintetében is. Itt milyen tendenciákat tapasztalhatunk?

– Vidéken két erős tendenciát figyelhetünk meg: az elérhető támogatási szint alapján történő kereséseket (további szempontként leggyakrabban a munkaerő elérhetősége, és az esetleges felvevői piacokhoz közeli lokáció merül fel), illetve a bizonyos termelési gócpontokhoz való operáció felállításának igényét. A legnagyobb keresletet a Cushman & Wakefield a meglévő, jó minőségű, eladásra szánt ipari ingatlanok tekintetében tapasztalt külföldi végfelhasználók részéről. Az ilyen típusú ingatlanok száma azonban véges, így jelentős növekedést prognosztizálunk a vidéki BTS, BTO és telekvásárlások tekintetében, melyek legnagyobb haszonélvezője az elérhető telkeket és ipari fejlesztési sémákat, továbbá együttműködési lehetőségeket kínáló fejlesztők lesznek.  Több ilyen magyar, és nemzetközi befektető is található a piacon, így az egészséges verseny is meg tud valósulni.

– Végezetül milyen bérleti díjváltozásokat regisztrálhattunk az elmúlt évben, és milyenek az idei kilátások?

– Az elmúlt évben a prime szegmensben 13,3%-os bérleti díj növekedést regisztráltunk, idén pedig további 9-10%-os növekedést várunk.  Ennek elsődleges oka az építőipari árnövekedés, feltétele azonban, hogy a tervezett új fejlesztések valóban a piacra kerüljenek.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC