X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Végleg bedugul Budapest vagy felturbózzák a tömegközlekedést

2019. December 01. Proptech
A technológia térhódításával előtérbe kerülnek az olyan kifejezések, mint a közösségi közlekedés, sharing economy, önvezető autó vagy smart grid. A Deloitte egy kerekasztal-beszélgetésen kérdezte meg a téma szakértőit, hogy mi lesz Budapest és az agglomeráció tömegközlekedésével.

Az urbanizációs trend egyértelmű globálisan, hiszen míg 2010-ben a népesség 51 százaléka élt városokban, az előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám 59 százalék, 2050-re pedig 70 százalék lehet. A városi infrastruktúrák azonban nem képesek lépést tartani ezzel a folyamattal, és ennek következménye a légszennyezettség növekedése, a dugók gyakorisága és a túlzsúfolt közösségi közlekedés.

A fogyasztók magatartása, életvitele, szokásai is folyamatosan változnak a technológiai fejlődéssel párhuzamosan. Mindemellett a változó munkaerőpiac azt is magával hozza, hogy erősödnek az alternatív munkavégzési formák, mint például az otthoni munka, így akár bizonyos szegmensekben csökkenhet is a napi közlekedők aránya.

Agglomerációs robbanás

Magyarországon  a népességnövekedés nem jellemző, egyetlen kivétel a budapesti agglomeráció, amelynek lakossága folyamatosan nő, az elmúlt egy évben csak Pest megyében több mint öt százalékkal nőtt a forgalomban lévő személygépkocsik száma. Azonban az elővárosi közlekedés egyelőre nem tudja követi a trendeket. A teljes budapesti vasúti rendszert több ezer milliárd forintért kellene ahhoz rendbe tenni, hogy ezt az agglomerációs és ingázási igényt ki tudja szolgálni. Az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése a kulcskérdése annak, hogy Budapest fenntarthatóan fog-e működni.

Szerencsére a következő évtized legnagyobb vasúti fejlesztései a központi régióban fognak összpontosulni, beszélhetünk itt a repülőtéri vasútról, a Rákóczi-hídnál beérkező déli körvasút bővítéséről, az elővárosi vasútvonalak és a HÉV-ek fejlesztéséről, vagy éppen a déli HÉV vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításáról. Ezek mind előkészítés alatt álló beruházások, de emellett más kisebb intézkedésekre (buszsávok kiépítésére, egységes tarifarendszerre) is szükség lesz.

Megváltozott a mobilitás iránya is, 20 évvel ezelőtt mindenki Budapestre jött, most pedig már egyre többen a városi agglomerációba járnak dolgozni – például különböző logisztikai parkokba –, ezért azt kell vizsgálnunk, hogy a lakóhely, a munkahely és az oktatási központok hol helyezkednek el, azaz az emberek honnan hova mikor mennek, és erre fel kell készítenünk a közösségi közlekedést.

Utazási élményt kell nyújtani

Ahhoz, hogy kevésbé legyenek dugók és csökkenjen a légszennyezettség, a vasútnak és az autóbusznak az egyéni közlekedéssel fel kell vennie a versenyt. A szakértők szerint például a német régió versenyképességét elérő vasúti közlekedéssel – 15 percenként járó, belváros átszelő, elővárosi járatok – már holnap dupla annyian utaznának Magyarországon is, mint ma teszik. Jó minőségű utazási élményt is kell biztosítani, hogy az emberek a légkondis autóból átüljenek a vasútra vagy az autóbuszra.

Fontos szempont, hogy a modern, kényelmes, utastájékoztatóval és wifivel ellátott vasúti kocsiban vagy autóbuszon az utazással töltött időt hasznossá tudják tenni az utasok. Az emberek még várakozni is hajlandók, ha tudják, hogy mennyit kell, vagyis fontos lenne egy integrált applikációs megoldás is, ahol nyomon lehet követni azt, hogy hol jár az a tömegközlekedési eszköz, amire éppen szükségünk van. A közlekedési alternatívák és az átjárhatóság rendszerbe kapcsolása a következő évtized egyik legfontosabb kérdése, így ha például valaki beér Kelenföldre, akkor ott át tudjon ülni egy Mol Limo-ba vagy éppen egy Mol Bubira.

A közlekedés jövője

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a fosszilis üzemanyagok helyett a jövőben az elektromos meghajtásé lesz a domináns szerep, miközben még kérdéses, hogy az energiát honnan veszik majd a járművek. Szabályozási oldalról mindenesetre történt már előrelépés, ugyanis a kormány által elfogadott hosszú távú buszstratégia értelmében 2022 után az 5000 főnél magasabb lélekszámú településeken elektromos vagy alternatív hajtású új autóbuszok beszerzésének finanszírozását fogják támogatni. Jelenleg például az elektromos autóbuszok hatótávolsága maximum 300 km, míg a valós teljesítményük 200 km, vagyis komoly töltőhálózatot kell kiépíteni. Éppen ezért egyelőre a dízeljárműveknek helye van a közlekedésben, ráadásul jelenleg egy elektromos busz kétszer annyiba kerül, mint a legfejlettebb dízel.

A car sharing a tömegközlekedés egyik új típusú megjelenése, amely könnyebben személyre szabható forma. A nyugati városokban a közösségi autó 5-10 gépjárműnek a kiváltását jelentheti, ha a felhasználásban van egy tudatosság. Alapvetően az önvezető autóké a jövő: kevesebb lesz a baleset, a dugók száma és az utazás időtartama is jelentősen csökkenni fog. A buszoknak, az autóknak és minden közlekedési eszköznek önvezetőnek kell lennie, hiszen egymással kapcsolatban kell állniuk a járműveknek, valamint az infrastruktúra-fejlesztés is nagyon fontos.

Érdemes a parkolásról is szót ejteni. Érdekes statisztika, hogy a budapesti parkolóhelyek 20-30 százalékán akár hetekig meg se mozdulnak az autók, hiszen az ingyenes tárolási lehetőség azt okozza, hogy olyan emberek is a belvárosban hagyják az autóikat, akik egyébként csak néhány napot használják a járműveket. A jelenlegi parkolási rendszer nem a fenntartható irányba mutat, hiszen Budapest így is fulladozik a dugóktól.  Ezért kiemelten fontos további P+R parkolók létesítése a város szélén, hiszen a jó közösségi közlekedés és ésszerű parkoláspolitika révén lehet hatni az emberek közlekedési szokásaira.

+++

Résztvevők: Mező Csaba, a Deloitte energiaszektorának vezetője, Dávid Ilona, a Volánbusz Zrt. elnök vezérigazgatója., Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója., Vitézy Dávid, a Magyar Közlekedési Múzeum főigazgatója.

Fotó:  nogreenabovetwothousand - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Végleg bedugul Budapest vagy felturbózzák a tömegközlekedést

A technológia térhódításával előtérbe kerülnek az olyan kifejezések, mint a közösségi közlekedés, sharing economy, önvezető autó vagy smart grid. A Deloitte egy kerekasztal-beszélgetésen kérdezte meg a téma szakértőit, hogy mi lesz Budapest és az agglomeráció tömegközlekedésével.

Az urbanizációs trend egyértelmű globálisan, hiszen míg 2010-ben a népesség 51 százaléka élt városokban, az előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám 59 százalék, 2050-re pedig 70 százalék lehet. A városi infrastruktúrák azonban nem képesek lépést tartani ezzel a folyamattal, és ennek következménye a légszennyezettség növekedése, a dugók gyakorisága és a túlzsúfolt közösségi közlekedés.

A fogyasztók magatartása, életvitele, szokásai is folyamatosan változnak a technológiai fejlődéssel párhuzamosan. Mindemellett a változó munkaerőpiac azt is magával hozza, hogy erősödnek az alternatív munkavégzési formák, mint például az otthoni munka, így akár bizonyos szegmensekben csökkenhet is a napi közlekedők aránya.

Agglomerációs robbanás

Magyarországon  a népességnövekedés nem jellemző, egyetlen kivétel a budapesti agglomeráció, amelynek lakossága folyamatosan nő, az elmúlt egy évben csak Pest megyében több mint öt százalékkal nőtt a forgalomban lévő személygépkocsik száma. Azonban az elővárosi közlekedés egyelőre nem tudja követi a trendeket. A teljes budapesti vasúti rendszert több ezer milliárd forintért kellene ahhoz rendbe tenni, hogy ezt az agglomerációs és ingázási igényt ki tudja szolgálni. Az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése a kulcskérdése annak, hogy Budapest fenntarthatóan fog-e működni.

Szerencsére a következő évtized legnagyobb vasúti fejlesztései a központi régióban fognak összpontosulni, beszélhetünk itt a repülőtéri vasútról, a Rákóczi-hídnál beérkező déli körvasút bővítéséről, az elővárosi vasútvonalak és a HÉV-ek fejlesztéséről, vagy éppen a déli HÉV vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításáról. Ezek mind előkészítés alatt álló beruházások, de emellett más kisebb intézkedésekre (buszsávok kiépítésére, egységes tarifarendszerre) is szükség lesz.

Megváltozott a mobilitás iránya is, 20 évvel ezelőtt mindenki Budapestre jött, most pedig már egyre többen a városi agglomerációba járnak dolgozni – például különböző logisztikai parkokba –, ezért azt kell vizsgálnunk, hogy a lakóhely, a munkahely és az oktatási központok hol helyezkednek el, azaz az emberek honnan hova mikor mennek, és erre fel kell készítenünk a közösségi közlekedést.

Utazási élményt kell nyújtani

Ahhoz, hogy kevésbé legyenek dugók és csökkenjen a légszennyezettség, a vasútnak és az autóbusznak az egyéni közlekedéssel fel kell vennie a versenyt. A szakértők szerint például a német régió versenyképességét elérő vasúti közlekedéssel – 15 percenként járó, belváros átszelő, elővárosi járatok – már holnap dupla annyian utaznának Magyarországon is, mint ma teszik. Jó minőségű utazási élményt is kell biztosítani, hogy az emberek a légkondis autóból átüljenek a vasútra vagy az autóbuszra.

Fontos szempont, hogy a modern, kényelmes, utastájékoztatóval és wifivel ellátott vasúti kocsiban vagy autóbuszon az utazással töltött időt hasznossá tudják tenni az utasok. Az emberek még várakozni is hajlandók, ha tudják, hogy mennyit kell, vagyis fontos lenne egy integrált applikációs megoldás is, ahol nyomon lehet követni azt, hogy hol jár az a tömegközlekedési eszköz, amire éppen szükségünk van. A közlekedési alternatívák és az átjárhatóság rendszerbe kapcsolása a következő évtized egyik legfontosabb kérdése, így ha például valaki beér Kelenföldre, akkor ott át tudjon ülni egy Mol Limo-ba vagy éppen egy Mol Bubira.

A közlekedés jövője

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a fosszilis üzemanyagok helyett a jövőben az elektromos meghajtásé lesz a domináns szerep, miközben még kérdéses, hogy az energiát honnan veszik majd a járművek. Szabályozási oldalról mindenesetre történt már előrelépés, ugyanis a kormány által elfogadott hosszú távú buszstratégia értelmében 2022 után az 5000 főnél magasabb lélekszámú településeken elektromos vagy alternatív hajtású új autóbuszok beszerzésének finanszírozását fogják támogatni. Jelenleg például az elektromos autóbuszok hatótávolsága maximum 300 km, míg a valós teljesítményük 200 km, vagyis komoly töltőhálózatot kell kiépíteni. Éppen ezért egyelőre a dízeljárműveknek helye van a közlekedésben, ráadásul jelenleg egy elektromos busz kétszer annyiba kerül, mint a legfejlettebb dízel.

A car sharing a tömegközlekedés egyik új típusú megjelenése, amely könnyebben személyre szabható forma. A nyugati városokban a közösségi autó 5-10 gépjárműnek a kiváltását jelentheti, ha a felhasználásban van egy tudatosság. Alapvetően az önvezető autóké a jövő: kevesebb lesz a baleset, a dugók száma és az utazás időtartama is jelentősen csökkenni fog. A buszoknak, az autóknak és minden közlekedési eszköznek önvezetőnek kell lennie, hiszen egymással kapcsolatban kell állniuk a járműveknek, valamint az infrastruktúra-fejlesztés is nagyon fontos.

Érdemes a parkolásról is szót ejteni. Érdekes statisztika, hogy a budapesti parkolóhelyek 20-30 százalékán akár hetekig meg se mozdulnak az autók, hiszen az ingyenes tárolási lehetőség azt okozza, hogy olyan emberek is a belvárosban hagyják az autóikat, akik egyébként csak néhány napot használják a járműveket. A jelenlegi parkolási rendszer nem a fenntartható irányba mutat, hiszen Budapest így is fulladozik a dugóktól.  Ezért kiemelten fontos további P+R parkolók létesítése a város szélén, hiszen a jó közösségi közlekedés és ésszerű parkoláspolitika révén lehet hatni az emberek közlekedési szokásaira.

+++

Résztvevők: Mező Csaba, a Deloitte energiaszektorának vezetője, Dávid Ilona, a Volánbusz Zrt. elnök vezérigazgatója., Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója., Vitézy Dávid, a Magyar Közlekedési Múzeum főigazgatója.

Fotó:  nogreenabovetwothousand - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC