X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Változások az építőipari szabályozásban

2019. December 12. Raktár
Fontos változásokon van túl az építőipari szabályozás. A 2019. december 10-ei közlönyben kihirdetett és 2020. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismertette.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával végre pont került annak az évek óta húzódó bizonytalanságnak a végére, ami abból eredt, hogy a kormányrendelet és a Polgári Törvénykönyv többlet- és pótmunka fogalmai eltértek egymástól.

A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó csak az utólag megrendelt munkákért, azaz a pótmunkákért követelhet a megállapodott díjon felül vállalkozói díjat. A többletmunkákért, azaz azokért a munkákért, amelyek a műszaki tartalom részét képezik, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, de az átalánydíj meghatározásánál nem lettek külön figyelembe véve, nem jár külön díjazás.

Miért kellett a változtatás?

„A problémák abból eredtek, hogy a kormányrendelet fogalomalkotása és szabályai a bírósági gyakorlat által – a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kidolgozott elvekhez képest – kevésbé voltak jól alkalmazhatók” – hívta fel a figyelmet a jogszabály módosítás jelentőségére dr. Fenyőházi András, a Construction Team vezető ügyvédje.

„A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta pedig a kormányrendelet szabályozása már nem csak a bizonytalan fogalomhasználat miatt, hanem azért is aggályos volt, mert egy nála magasabb szintű jogszabálynak is ellentmondott. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy a már megkötött szerződésekre még a korábbi szabályozás lesz az irányadó”.

A jogszabály-módosítással az alábbi, korábban sok fejtörést okozó problémák oldódtak meg álláspontja szerint: Megszűntek a Polgári Törvénykönyv és a kormányrendelet között fennálló ellentmondások és az abból eredő bizonytalanságok, mert a módosítás értelmében kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti pótmunka és többletmunka fogalmak lesznek irányadóak.

Világossá vált, hogy nem csak a műszaki szükségességből felmerülő, hanem minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is. Egyértelművé vált, hogy nem csak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó. Az építési jogi területen otthonosan mozgó jogászoktól megtudtuk, hogy a módosítás kedvező következménye lehet, hogy a jövőben csökkenni fognak építőiparra tipikusan jellemző pótmunka tárgyú jogviták.

A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a többlet-és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára. A felek akkor kezelhetik eredményesen ezeket a kockázatokat, ha a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejlesztik a működési gyakorlatukat, nagy gondot fordítanak a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzíven együttműködnek egymással.

Kép:  Dmitry Kalinovsky - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Változások az építőipari szabályozásban

2019. December 12. Raktár
Fontos változásokon van túl az építőipari szabályozás. A 2019. december 10-ei közlönyben kihirdetett és 2020. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismertette.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával végre pont került annak az évek óta húzódó bizonytalanságnak a végére, ami abból eredt, hogy a kormányrendelet és a Polgári Törvénykönyv többlet- és pótmunka fogalmai eltértek egymástól.

A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó csak az utólag megrendelt munkákért, azaz a pótmunkákért követelhet a megállapodott díjon felül vállalkozói díjat. A többletmunkákért, azaz azokért a munkákért, amelyek a műszaki tartalom részét képezik, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, de az átalánydíj meghatározásánál nem lettek külön figyelembe véve, nem jár külön díjazás.

Miért kellett a változtatás?

„A problémák abból eredtek, hogy a kormányrendelet fogalomalkotása és szabályai a bírósági gyakorlat által – a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kidolgozott elvekhez képest – kevésbé voltak jól alkalmazhatók” – hívta fel a figyelmet a jogszabály módosítás jelentőségére dr. Fenyőházi András, a Construction Team vezető ügyvédje.

„A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta pedig a kormányrendelet szabályozása már nem csak a bizonytalan fogalomhasználat miatt, hanem azért is aggályos volt, mert egy nála magasabb szintű jogszabálynak is ellentmondott. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy a már megkötött szerződésekre még a korábbi szabályozás lesz az irányadó”.

A jogszabály-módosítással az alábbi, korábban sok fejtörést okozó problémák oldódtak meg álláspontja szerint: Megszűntek a Polgári Törvénykönyv és a kormányrendelet között fennálló ellentmondások és az abból eredő bizonytalanságok, mert a módosítás értelmében kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti pótmunka és többletmunka fogalmak lesznek irányadóak.

Világossá vált, hogy nem csak a műszaki szükségességből felmerülő, hanem minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is. Egyértelművé vált, hogy nem csak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó. Az építési jogi területen otthonosan mozgó jogászoktól megtudtuk, hogy a módosítás kedvező következménye lehet, hogy a jövőben csökkenni fognak építőiparra tipikusan jellemző pótmunka tárgyú jogviták.

A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a többlet-és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára. A felek akkor kezelhetik eredményesen ezeket a kockázatokat, ha a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejlesztik a működési gyakorlatukat, nagy gondot fordítanak a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzíven együttműködnek egymással.

Kép:  Dmitry Kalinovsky - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC