X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Hogyan válaszoljunk a klímakihívásokra? – Interjú Ürge-Vorsatz Diánával

2017. Január 09. Urbanisztika
Az emberi civilizáció előtt álló egyik legnagyobb kihívás az éghajlatváltozás, ami átértékeli a jövőnket, az épített környezetünket és az energiapolitikánkat is. De mit tehetünk saját magunkért és az emberi faj fennmaradásáért? Erről beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diána nemzetközi hírű klímakutatóval, a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) környezetvédelmi tanszékének professzorával, a Kormányközi Klímavédelmi Testület egyik alelnökével.

– Az éghajlatváltozás már régóta bekerült a köztudatba, naponta halljuk a híreket, de ha röviden össze akarnánk foglalni a hatásait, akkor milyen tényeket sorolhatnánk fel?

– A mérések szerint egy Celsius-fokot növekedett a Föld átlaghőmérséklete, Magyarországon ez a növekedés már több mint másfél Celsius-fokot jelent. A fajok vándorolnak észak felé, egyre gyakrabban tapasztalhatunk áradásokat, csak Magyarországon kétszer is évszázados áradás volt az elmúlt években, ugyanakkor aszályok is sújtották az országot. Szerte a nagyvilágban láthatók a klímaváltozás jelei, például Vietnámban több, emberéleteket követelő tájfun pusztított az utóbbi hónapokban, Kaliforniában jelentős szárazság tapasztalható, a jégsapkák és gleccserek olvadnak, egyre kevesebb a hólefedettség a Föld északi féltekén. A statisztikai átlagadatok azt mutatják, hogy a hidegebb hőmérséklet-ingadozásokból van kevesebb, az extrém meleghullámokat pedig egyre többször tapasztalhatjuk. Egyre több adat tekintetében egyre intenzívebben dőlnek meg a rekordok.

– Hogyan lehet a különböző országokat a közös cél érdekében közös nevezőre hozni, vagyis a károsanyag-kibocsátást egységesen csökkenteni világszerte?

– Első meghatározó lépésként 1992-ben az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét Rio de Janeiróban az összes tagország aláírta. Újabb nagy előrelépés volt a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezték magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Most újabb hatalmas lépést tettünk előre a párizsi klímaegyezmény hatályba lépésével, amely a kiotói megállapodás utódjának is tekinthető. Tényleg nagyon nehéz betartatni a vállalásokat, hiszen nemzetközi jog alapján nem lehet rákényszeríteni senkit sem, az országok önként csatlakozhatnak a programokhoz. A Párizsban megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Párizsban már eljutott a világ odáig, hogy az éghajlatváltozás nagyon nagy probléma: többek között gazdaságról, élelmiszerellátásról, ivóvízről és egyáltalán a földi életről van szó, hiszen az évszázad végére több ország is eltűnhet, ha nem teszünk sürgősen lépéseket.

– Mi fog történni az elkövetkezendő években a megállapodás szerint?

– Lassan őrölnek a malmok, az államok a vállalásaikat kezdik el végrehajtani. Az Európai Unióban a legdrasztikusabban elkezdték csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Egyre nagyobb a megújuló energiatermelés aránya, sok energiahatékonysági szabályozás lépett életbe, egy-két év múlva már csak közel nulla energiaigényű ingatlanokat lehet építeni, a felújításoknál is az energiahatékonyságra kell összpontosítani. Az épületek esetében lehet a legnagyobb kibocsátás-csökkenést elérni a hűtés-fűtés tudatos energiafogyasztásával.

– A közgazdász-szakma jelentős része folyton GDP növekedésről beszél, mint a gazdaságok állapotának egyik legfontosabb mérőszámáról. De a klímaváltozás miatti intézkedések mintha nem annyira támogatnák a növekvő fogyasztást. Nem ellentmondás ez?

– Egyre többen gondoljuk úgy, hogy az emberi jólétet és az életminőséget nem a GDP-vel, hanem más és okosabb mérőszámokkal kellene jellemezni. Így például az OECD boldogságindexére jobban figyelhetnénk, amely pontosabban meghatározza az emberi jólét ismérveit, mint a hagyományos indexek.

– De ez meglehetősen ingoványos terület, hiszen akkor egyfajta „egyenlősdi” alapon a gazdagoktól kellene elvenni pénzt a szegények javára. Naponta olvashatunk olyan adatokat, hogy a Föld lakóinak egy százaléka kezében egyre jobban koncentrálódnak az anyagi javak.

– Nem feltétlenül ez a lényeg, hanem más irányba kell terelni a fejlődés irányait, olyan körülményeket kell teremteni, amelyek hozzájárulnak a boldogsághoz. Ha több szabadidővel rendelkeznének az emberek, akkor sokkal magasabb minőségű család- és közösségépítő tevékenységeket végezhetnének, természetközeli, egészséges életmódot folytathatnának stb. Az emberek sokkal boldogabbak, ha egy közösség részeként erős a beágyazottságuk a társadalom szövetébe, ha egészségesebbek és így tovább, mint ha ezekre nincs idejük, de rengeteg pénzük van.

– A demográfiai robbanás meghatározó jelentőségű a szegényebb országokban, így számukra még nehezebb lehet a klímaegyezmények vállalásainak betartása.

– Erőteljes fejlődés figyelhető meg Afrikában, bár sokszor félreviszi a felzárkózást, hogy a fejlettebb országok sokszor „csak” pénzt folyósítanak számukra, inkább hálót kell adni nekik, és nem halat: az oktatásba és a képzésbe érdemes invesztálni. A befektetések miatt fejlődhetnek, hiszen sok terméket importálhatunk tőlük, így a globalizációban a káros elemek mellett ezek az országok nyernek is. Mindemellett nincs már népességrobbanás, a Föld lakosságának növekedési üteme gyorsabban fog lassulni, mint azt valaha gondoltuk, egyre több helyen inkább kevesebb gyerek születik, mint amennyire szükség volna az egészséges társadalmi reprodukció érdekében.

– Az energiahatékonyság kulcskérdés. De annyiféle számot hallunk, hogy nehéz látni a fától az erdőt. Németországban például bezárják az atomerőművet, ellenben a zöld energiára azt mondják, hogy drágább.

– Ez ma már nem igaz, ugyanis jelentősen csökken a szél- és a napenergia ára, és ha nem támogatnák a fosszilis energiahordozókat, a megújulók már olcsóbbak lennének sok fosszilisból származó energiatermelésnél. Persze a fotovoltaikus (nap által termelt) áramnál sok múlik azon, hogy mennyi a napsütéses órák száma, e tekintetben Németország nem áll a legjobban, mégis sok napenergiát termelnek. Jelentősen változtak az árviszonyok, egyre több helyen éri meg megújulót termelni, és az áruk is egyre olcsóbb lesz.

– Magyarország egy új atomerőművet tervez, miközben a megújulókat szelektíven támogatják, ha támogatják egyáltalán. Mit hogyan kellene csinálnunk?

– Magyarországon legfontosabb az energiahatékonyság. Az energiafelhasználásunk csaknem felét a lakosság és az épületek szükségleteinek ellátása teszi ki, utóbbinál az energiafogyasztás több mint fele a fűtési igényeket elégíti ki, pedig ennek a háromnegyedét könnyedén meg lehetne takarítani. Ez a könnyedén persze idézőjelben értendő, hiszen rengeteg beruházást igényel, de ezek mind jó befektetések, munkahelyteremtő megoldások, csak a pénzt valahonnan elő kell teremteni. A lakók és a bérlők azonban nem tudják biztosítani a megfelelő forrást, és nem is lehet tőlük elvárni, hiszen hosszú megtérülési időről van szó, ami a tulajdonosoknak és a magánbefektetőknek szinte sosem éri meg. Itt állami szerepvállalással, klímafinanszírozással be kell avatkozni, hogy a megtérülési időt finanszírozni lehessen. Ha kamatmentes kölcsönöket tudnánk kínálni, akkor sokkal vonzóbbak lennének ezek a befektetések. Az épületek energiahatékonysága mellett a közlekedésben is számos lehetőség van.

– Ezután jöhetnek a megújuló energiatermelési technológiák?

– Ez a második lépés. Magyarországon jelentős a nap- és szélenergia-potenciál, Európában az egyik legnaposabb ország vagyunk a Mediterrán régió után. A cél érdekében nem kell mezőgazdasági területet kivonni a művelésből, a már meglévő infrastruktúrára telepíthetünk napelemeket, amelyek nem csak áramot, hanem hőt is termelnének, és a sokszor igényelt árnyékot is biztosítják. Egyelőre nagy hatékonyságú gázerőműveink vannak, amelyeket azonban pár évtized múlva ki kell vezetnünk, ellenben annyi áramra, amit a tervezett  atomerőmű termelne, nem lesz szükség, különösen, ha a hatékonyságot támogatjuk. Ha nem épül meg az erőmű, akkor részben importálni kell áramot, de ez nem olyan nagy probléma, hiszen egyre erősebb lesz az európai hálózati rendszer, így könnyen be tudjuk szerezni a hiányzó volument.

– Az építőiparban is egyre nagyobb változásokat tapasztalunk, az ingatlanfejlesztők fenntartható technológiákat alkalmaznak, már nálunk is az új kereskedelmi beruházások mindegyike zöld fejlesztés. Milyen eredményeket érhetünk el ezen a területen?

– Az épületek terén a legnagyobb változás, hogy míg egy átlagos kockaház sokszor 400 kWh-nál is többet fogyaszt m2-re vetítve egy évben a fűtés ellátására, addig ma már ugyanezt vagy jobb hőkomfortot meg tudjuk oldani 15 kWh-ból, vagyis hatalmas a különbség. Nincs olyan területe az energiafogyasztásnak, ahol ilyen „könnyen” tudunk ekkora megtakarítást elérni. A folyamat elkezdődött, hiszen közel nullás energiaigényű épületeket lehet már csak építeni, egyre divatosabbak a passzívházak stb. Az is nagyon fontos, hogy miből építünk. Kerülni kellene a tiszta üveg irodaházakat, az építőanyagok tekintetében a kevésbé energiaintenzív anyagokat kellene preferálni. Nagyon esztétikus és kényelmes irodaházakat fejleszthetünk, amelyek nem tetőtől talpig üvegből épülnek fel. A középületeknél és a kereskedelmi ingatlanoknál a fűtés mellett a hűtés is nagyon fontos tényező, egy megfelelő árnyékolási technika sokat segít, a zöld felületek nem csak az épületen belül, de a tetőteraszokon, parkokban is emelik a lakók és a bérlők életminőségét.  Vannak jó magyar fejlesztések is ezen a téren, amelyek olcsón és okosan csökkentik a kereskedelmi ingatlanok hűtési energiaigényét. 

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan Évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan válaszoljunk a klímakihívásokra? – Interjú Ürge-Vorsatz Diánával

Az emberi civilizáció előtt álló egyik legnagyobb kihívás az éghajlatváltozás, ami átértékeli a jövőnket, az épített környezetünket és az energiapolitikánkat is. De mit tehetünk saját magunkért és az emberi faj fennmaradásáért? Erről beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diána nemzetközi hírű klímakutatóval, a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) környezetvédelmi tanszékének professzorával, a Kormányközi Klímavédelmi Testület egyik alelnökével.

– Az éghajlatváltozás már régóta bekerült a köztudatba, naponta halljuk a híreket, de ha röviden össze akarnánk foglalni a hatásait, akkor milyen tényeket sorolhatnánk fel?

– A mérések szerint egy Celsius-fokot növekedett a Föld átlaghőmérséklete, Magyarországon ez a növekedés már több mint másfél Celsius-fokot jelent. A fajok vándorolnak észak felé, egyre gyakrabban tapasztalhatunk áradásokat, csak Magyarországon kétszer is évszázados áradás volt az elmúlt években, ugyanakkor aszályok is sújtották az országot. Szerte a nagyvilágban láthatók a klímaváltozás jelei, például Vietnámban több, emberéleteket követelő tájfun pusztított az utóbbi hónapokban, Kaliforniában jelentős szárazság tapasztalható, a jégsapkák és gleccserek olvadnak, egyre kevesebb a hólefedettség a Föld északi féltekén. A statisztikai átlagadatok azt mutatják, hogy a hidegebb hőmérséklet-ingadozásokból van kevesebb, az extrém meleghullámokat pedig egyre többször tapasztalhatjuk. Egyre több adat tekintetében egyre intenzívebben dőlnek meg a rekordok.

– Hogyan lehet a különböző országokat a közös cél érdekében közös nevezőre hozni, vagyis a károsanyag-kibocsátást egységesen csökkenteni világszerte?

– Első meghatározó lépésként 1992-ben az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét Rio de Janeiróban az összes tagország aláírta. Újabb nagy előrelépés volt a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezték magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Most újabb hatalmas lépést tettünk előre a párizsi klímaegyezmény hatályba lépésével, amely a kiotói megállapodás utódjának is tekinthető. Tényleg nagyon nehéz betartatni a vállalásokat, hiszen nemzetközi jog alapján nem lehet rákényszeríteni senkit sem, az országok önként csatlakozhatnak a programokhoz. A Párizsban megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Párizsban már eljutott a világ odáig, hogy az éghajlatváltozás nagyon nagy probléma: többek között gazdaságról, élelmiszerellátásról, ivóvízről és egyáltalán a földi életről van szó, hiszen az évszázad végére több ország is eltűnhet, ha nem teszünk sürgősen lépéseket.

– Mi fog történni az elkövetkezendő években a megállapodás szerint?

– Lassan őrölnek a malmok, az államok a vállalásaikat kezdik el végrehajtani. Az Európai Unióban a legdrasztikusabban elkezdték csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Egyre nagyobb a megújuló energiatermelés aránya, sok energiahatékonysági szabályozás lépett életbe, egy-két év múlva már csak közel nulla energiaigényű ingatlanokat lehet építeni, a felújításoknál is az energiahatékonyságra kell összpontosítani. Az épületek esetében lehet a legnagyobb kibocsátás-csökkenést elérni a hűtés-fűtés tudatos energiafogyasztásával.

– A közgazdász-szakma jelentős része folyton GDP növekedésről beszél, mint a gazdaságok állapotának egyik legfontosabb mérőszámáról. De a klímaváltozás miatti intézkedések mintha nem annyira támogatnák a növekvő fogyasztást. Nem ellentmondás ez?

– Egyre többen gondoljuk úgy, hogy az emberi jólétet és az életminőséget nem a GDP-vel, hanem más és okosabb mérőszámokkal kellene jellemezni. Így például az OECD boldogságindexére jobban figyelhetnénk, amely pontosabban meghatározza az emberi jólét ismérveit, mint a hagyományos indexek.

– De ez meglehetősen ingoványos terület, hiszen akkor egyfajta „egyenlősdi” alapon a gazdagoktól kellene elvenni pénzt a szegények javára. Naponta olvashatunk olyan adatokat, hogy a Föld lakóinak egy százaléka kezében egyre jobban koncentrálódnak az anyagi javak.

– Nem feltétlenül ez a lényeg, hanem más irányba kell terelni a fejlődés irányait, olyan körülményeket kell teremteni, amelyek hozzájárulnak a boldogsághoz. Ha több szabadidővel rendelkeznének az emberek, akkor sokkal magasabb minőségű család- és közösségépítő tevékenységeket végezhetnének, természetközeli, egészséges életmódot folytathatnának stb. Az emberek sokkal boldogabbak, ha egy közösség részeként erős a beágyazottságuk a társadalom szövetébe, ha egészségesebbek és így tovább, mint ha ezekre nincs idejük, de rengeteg pénzük van.

– A demográfiai robbanás meghatározó jelentőségű a szegényebb országokban, így számukra még nehezebb lehet a klímaegyezmények vállalásainak betartása.

– Erőteljes fejlődés figyelhető meg Afrikában, bár sokszor félreviszi a felzárkózást, hogy a fejlettebb országok sokszor „csak” pénzt folyósítanak számukra, inkább hálót kell adni nekik, és nem halat: az oktatásba és a képzésbe érdemes invesztálni. A befektetések miatt fejlődhetnek, hiszen sok terméket importálhatunk tőlük, így a globalizációban a káros elemek mellett ezek az országok nyernek is. Mindemellett nincs már népességrobbanás, a Föld lakosságának növekedési üteme gyorsabban fog lassulni, mint azt valaha gondoltuk, egyre több helyen inkább kevesebb gyerek születik, mint amennyire szükség volna az egészséges társadalmi reprodukció érdekében.

– Az energiahatékonyság kulcskérdés. De annyiféle számot hallunk, hogy nehéz látni a fától az erdőt. Németországban például bezárják az atomerőművet, ellenben a zöld energiára azt mondják, hogy drágább.

– Ez ma már nem igaz, ugyanis jelentősen csökken a szél- és a napenergia ára, és ha nem támogatnák a fosszilis energiahordozókat, a megújulók már olcsóbbak lennének sok fosszilisból származó energiatermelésnél. Persze a fotovoltaikus (nap által termelt) áramnál sok múlik azon, hogy mennyi a napsütéses órák száma, e tekintetben Németország nem áll a legjobban, mégis sok napenergiát termelnek. Jelentősen változtak az árviszonyok, egyre több helyen éri meg megújulót termelni, és az áruk is egyre olcsóbb lesz.

– Magyarország egy új atomerőművet tervez, miközben a megújulókat szelektíven támogatják, ha támogatják egyáltalán. Mit hogyan kellene csinálnunk?

– Magyarországon legfontosabb az energiahatékonyság. Az energiafelhasználásunk csaknem felét a lakosság és az épületek szükségleteinek ellátása teszi ki, utóbbinál az energiafogyasztás több mint fele a fűtési igényeket elégíti ki, pedig ennek a háromnegyedét könnyedén meg lehetne takarítani. Ez a könnyedén persze idézőjelben értendő, hiszen rengeteg beruházást igényel, de ezek mind jó befektetések, munkahelyteremtő megoldások, csak a pénzt valahonnan elő kell teremteni. A lakók és a bérlők azonban nem tudják biztosítani a megfelelő forrást, és nem is lehet tőlük elvárni, hiszen hosszú megtérülési időről van szó, ami a tulajdonosoknak és a magánbefektetőknek szinte sosem éri meg. Itt állami szerepvállalással, klímafinanszírozással be kell avatkozni, hogy a megtérülési időt finanszírozni lehessen. Ha kamatmentes kölcsönöket tudnánk kínálni, akkor sokkal vonzóbbak lennének ezek a befektetések. Az épületek energiahatékonysága mellett a közlekedésben is számos lehetőség van.

– Ezután jöhetnek a megújuló energiatermelési technológiák?

– Ez a második lépés. Magyarországon jelentős a nap- és szélenergia-potenciál, Európában az egyik legnaposabb ország vagyunk a Mediterrán régió után. A cél érdekében nem kell mezőgazdasági területet kivonni a művelésből, a már meglévő infrastruktúrára telepíthetünk napelemeket, amelyek nem csak áramot, hanem hőt is termelnének, és a sokszor igényelt árnyékot is biztosítják. Egyelőre nagy hatékonyságú gázerőműveink vannak, amelyeket azonban pár évtized múlva ki kell vezetnünk, ellenben annyi áramra, amit a tervezett  atomerőmű termelne, nem lesz szükség, különösen, ha a hatékonyságot támogatjuk. Ha nem épül meg az erőmű, akkor részben importálni kell áramot, de ez nem olyan nagy probléma, hiszen egyre erősebb lesz az európai hálózati rendszer, így könnyen be tudjuk szerezni a hiányzó volument.

– Az építőiparban is egyre nagyobb változásokat tapasztalunk, az ingatlanfejlesztők fenntartható technológiákat alkalmaznak, már nálunk is az új kereskedelmi beruházások mindegyike zöld fejlesztés. Milyen eredményeket érhetünk el ezen a területen?

– Az épületek terén a legnagyobb változás, hogy míg egy átlagos kockaház sokszor 400 kWh-nál is többet fogyaszt m2-re vetítve egy évben a fűtés ellátására, addig ma már ugyanezt vagy jobb hőkomfortot meg tudjuk oldani 15 kWh-ból, vagyis hatalmas a különbség. Nincs olyan területe az energiafogyasztásnak, ahol ilyen „könnyen” tudunk ekkora megtakarítást elérni. A folyamat elkezdődött, hiszen közel nullás energiaigényű épületeket lehet már csak építeni, egyre divatosabbak a passzívházak stb. Az is nagyon fontos, hogy miből építünk. Kerülni kellene a tiszta üveg irodaházakat, az építőanyagok tekintetében a kevésbé energiaintenzív anyagokat kellene preferálni. Nagyon esztétikus és kényelmes irodaházakat fejleszthetünk, amelyek nem tetőtől talpig üvegből épülnek fel. A középületeknél és a kereskedelmi ingatlanoknál a fűtés mellett a hűtés is nagyon fontos tényező, egy megfelelő árnyékolási technika sokat segít, a zöld felületek nem csak az épületen belül, de a tetőteraszokon, parkokban is emelik a lakók és a bérlők életminőségét.  Vannak jó magyar fejlesztések is ezen a téren, amelyek olcsón és okosan csökkentik a kereskedelmi ingatlanok hűtési energiaigényét. 

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan Évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC